Tolna Megyei Népújság, 1966. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-29 / 230. szám

2 TOLVA MEGYEI VßPtUSAG 1966. szeptember 29. Hosszas tárgyalások után született csak meg az amerikai—nyugatnémet közös közlemény Washington (MTI). Kedden este hosszas tárgyalások után az ere­detileg kitűzött időpontnál hat órával később végül is megszüle­tett az amerikai—nyugatnémet kö­zös közlemény. Johnson elnök és Erhard kancellár ugyan már dél­ben befeiezte hivatalos megbeszé­léseit a Fehér Házban, de a sokat vitatott állapiközi kompenzációs fizetések kérdésében a tárgyaláso­kat azon a repülőgépen is folytat­ták, amely a floridai rakétakilövő támaszpontra vitte őket. Kennedy-fokon megszemlélték a 19. számú kilövőállást, ahonnan Gemini űrhajókat felbocsátottuK. Tiszteletükre több ismert ameri­kai űrhajós, közöttük Lovell, Ald- rin, Cooper és Cerman sorakozott fel. Ezt követően visszatértek Washingtonba, majd a nyugat­német kancellár, helyi idő szerint éjfélkor indult el különrepülő- gépen a Washington közelében fekvő, Dullas repülőtérről Bonnba. A közös közlemény tanúsága szerint „a két kormányfő minden fontos kérdésben elvi megállapo­dásra jutott”. Erhard az amerikai elnöknek azt az ígéretét viszi ma­gával Washingtonból, hogy kiszé­lesítik Bonn szerepét a NATO nukleáris struktúrájában. A felek elengedhetetlenül fontosnak tart­ják, hogy „a NATO nukleáris fegyverekkel nem rendelkező tag­jait megfelelő részvételhez juttas­sák a nukleáris védelemben”. A nyugatnémet kormány — mint a közleményből kitűnik —, teljes mértékben támogatja Wa­shington délkelet-ázsiai katona- politikáját. Johnson elismerését fejezte ki a kancellárnak ezért a támogatásért és segítségért, ame­lyet az NSZK a saigoni rezsim­nek nyújt. Nem hiányzott a közleményből Bonn egész Németországra vonat­kozó revansista igényeinek ismé­telgetése sem.- __ A»U4UíJ »r A több oldalas okmányban csu­pán egy mondat foglalkozik a kompenzációs fizetések, kérdésé­vel. Erhard biztosította tárgyaló- partnerét — mondja a közlemény, — hogy az NSZK kormánya min­den igyekezetével teljesíteni kí­vánja az amerikai fegyverek vá­sárlására vonatkozó kötelezettsé­geit. Erhard a tárgyalások során figyelmeztette az amerikai kor­mányt, hogy a jövőben Bonn kép­telen teljes egészében kárpótolni az Egyesült Államokat a nyugat­német területen állomásozó 225 ezer amerikai katona fenntartási költségeiért. A tárgyalófelek újra elismétel­ték, hogy „csak a nyugati egység járulhat hozzá a Nyugat és Kelet közötti kölcsönös megértés kiala­kulásához”. Johnson és Erhard megállapo­dott abban, hogy kiszélesítik a műholdakra vonatkozó közös prog­ramot. A Johnson—Erhard-tárgyalások fő kérdésében, amiért a kancellár voltaképpen Washingtonba uta­zott, nem jött létre megegyezés. A fő kérdés az volt, hogy Erhard négy-öt évi moratóriumot kért az amerikai csapatok eltartási költ­ségeire. A megegyezés hiánya fe­lett érzett csalódás tükröződik a nyugatnémet sajtóban. A befolyá­sos Die Welt a többi között a kö­vetkezőket írja: „Az Erhard—Johnson-találkozó több tekintetben fordulópont volt. A NATO revíziója, amelyet már a Franciaország által kiváltott vál­ság szükségessé tett, most paran- csolóvá vált. A változás szele fújta meg a nyugatnémet—ame­rikai viszonyt is. Csodának Ijellene ahhoz történni, hogy feltartóztas­suk a Nyugat-Németországban lévő amerikai csapatok létszámá­nak csökkentését”. Újabb zavargások San Franciscóban San Francisco négernegyedében kedden este egy rendőr agyon­lőtt egy 16 éves néger fiút, akit állítólag autólopáson ért. Néhány órával később heves tiltakozó né­gertüntetések kezdődtek. Több száz fiatal néger kiáltozva vo­nult végig a negyeden, gyújtó­bombákat hajigáit, kirakatüve­geket tört be és kőzáporral bo­rította el a kivezényelt rendőri erősítéseket. A karhatalom tüzet nyitott. Az áldozatok számát nem közölték, még csák azt hozták nyilvános­ságra, hogy három rendőr és egy tűzoltó megsebesült. Brown kor­mányzó 2000 nemzetőrt is kivezé­nyelt, ezek egy nyolc háztömb­ből álló körzetet lezártak. Az Alabama állambeli Hayne- ville-ben az esküdtszék kedden este ártatlannak nyilvánította a 46 éves Eugene Thomas Ku Klux Klan-tagot, akit előzőleg azzal vádoltak, hogy részt vett Viola Liuzzo asszony meggyilkolásában. A többgyermekes fehér család­anya 1965. márciusában részt vett a „Montgomery szabadság­menetben” s kocsiján polgárjogi néger tüntetőket szállított, ami­kor agyonlőtték. összesen négy Ku Klux Klan- terroristát gyanúsítottak a gyil­kossággal, de közülük csak hár­mat vontak bírói úton felelősség­re. Villiam Eaton, az egyik vád­lott még a tárgyalás előtt, állító­lag szívroham következtében meghalt Afro-ázsiai országok határozattervezete a délnyugat-afrikai kérdésről New York (MTI) Az ENSZ- közgyűlés ülésszakán 49 afro­ázsiai ország kedden hivatalosan benyújtotta határozattervezetét a délnyugat-afrikai kérdésről. A határozattervezetben mélysé­ges aggodalmukat fejezik ki a Délnyugat-Afrikéban kialakult helyzet miatt, amelyet még ve­szélyesebbé tett a hágai nemzet­közi bíróság július 18-i dömése. A közgyűlés meggyőződött arról, hogy a Dél-Afrikai Köztársaság e mandátumos területének irá­nyításában figyelmen kívül hagy­ja az ENSZ alapokmányát és az emberi jogokról szóló nyilatkozat előírásait. A közgyűlés megerő­síti saját 1965. december 17—i ha­tározatát, amely elítéli a Dél- Afrikai Köztársaság apartheid­politikáját és hangsúlyozza, hogy Délnyugat-Afrikénak joga van az önrendelkezésre, a szabadságra és a függetlenségre —, hangzik a benyújtott dokumentum. A határozattervezet értelmében a Délhyugat-Afrika irányítására adott mandátomot meg kell von­ni a Dél-Afrikai Köztársaságtól, mert nem a kapott megbízatás­nak megfeleljen jár el. Az ENSZ-ben külön szervet kell lé­tesíteni e terület igazgatására. Az afro-ázsiai indítvány felszólítja a Biztonsági Tanácsot, segítse az említett szervet feladatainak ellátásában. Csehszlovák kormányküldöttség a VDK-ban jozcf Dénárt csehszlovák miniszterelnök vezetésével Hanoiban tartózkodó kormány­küldöttség tárgyalásokat folyhatott a Vietnami Demokratikus Köztársaság vezetőivel. A képen: a tárgyalóasztalnál (Fvádiótelefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) A „kultúrforradalom“ és Kína gazdasági élete A Komszomolszkaja Pravda pekingi tudósítója cikkében elemzi, milyen hatással van az úgynevezett „nagy proletár kul­túrforradalom” Kína gazdasági életére. A lapokban egyre-másra jelennek meg a közlemények ar­ról, milyen rendkívüli termelési eredményeket érnek el a „kul- turforradalom” hatására a gyá­rak és a népi kommunák. Ha valóban ez a helyzet, mivel ma­gyarázható, hogy a lapok mégis szüntelenül arra figyelmeztetnek, hogy „a termelést nem lehet, meg­állítani” és hogy „a munkások és a népi kommunák tagjai, a hiva­talok dolgozói nem szakíthatják meg munkájukat, ugyanúgy, mint ahogyan a diákság abbahagyta a tanulást” — teszi fel a kérdést a Komszomolszkaja Pravda. A gyárakban egymást érik a zavargások és az összetűzések, egyfelől a munkások, másfelől a '„vörösgárdisták” között. A kínai műszaki értelmiség képviselő’ közül többen áldozatául estek a „kultúrforradalomnak” és kon­zervativizmussal, a technika sze­repének eltúlzásával vádolják őket. Szun Je-£ant, a kínai kom­munista mozgalom veteránját, aki a legutóbbi időkig a tudomá­nyos akadémia közgazdasági in­tézetének igazgatója volt, állandó támadások érik. Azt a figyel­meztetését, hogy nem lehet sem­mibe venni a szocializmus objek­tív gazdasági törvényeit, „a bur- zsoá rendszer helyreállítására irányuló próbálkozásként” tünte­tik fel. A „vörösgárdisták” követelik az egyenlősdit a bérezésben és javasolják, hogy a magasabb bé­reket automatikusan szállítsák le. Támadás éri azokat a pártmun­kásokat, közéleti személyiségeket vagy irodalmárokat, akik vala­miféle formában bírálni meré­szelték a „nagy ugrás’ politiká­ját. „Ma az egész ország forra­dalmi lázban ég. Uj általános nagy ugrás légköre kezd kiala­kulni” — írta szeptember 8-én az Uj Kína hírügynökség. Nem világos-e, hogy a „nagy proletár kultúrforradalom' során népszerűsített módszerek a szo­cialista építés objektív törvényei­nek tagadását jelentik? — kérdezi befejezésül a Komszomolszkaja Pravda. Kocsis Tamás, az MTI pekingi tudósítója jelenti: Kínai vörösgárdisták Peking- ben lerombolták a régi temető valamennyi sírkövét. Köztük Csi Paj-sinak, a XX. század egyik legnagyobb, világszerte isméit kínai festőjének sírját. A lerom­bolt sírköveken — köztük Csi Paj-si ledöntött sírkövén is — a pekingi idegen nyelvek főis­kolája vörösgárdistáinak fekete festékkel rajzolt felirata látható: „Leromboljuk a régi hagyomá­nyokat, elpusztítjuk a feudális tradíciókat.” Csi Paj-si, aki 95 éves korá­ban, 1957. szeptember 16-án halt meg, szerény körülmények között éló paraszti családból szárma­zott, akinek vagyona — ahogyan életrajzi adatok megállapítják — egy rozzant házból és két mu földből állt. Csi Paj-si eleinte maga is asztalosként dolgozott. Több mint tízezer képet festett, művei az egész világon ismertek és a múzeumok féltve őrzött fest­ményei közé tartoznak. Budapes­ten először a harmincas évek ele­jén mutatták be képeit.. Magyar- országon több Csi Paj-si-kép ta­lálható a Hopp Ferenc Kelet- Ázsiai Művészeti Múzeumban és néhány magángyűjteményben. 1956-ban Stockholmban nemzet­közi béke-díjjal tüntették ki. Iscméngck sorokban Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára szerdán fogadta Nagy-Britannia Kommunista Pártjának hazánk­ban tartózkodó küldöttségét. A ta­lálkozó során eszmecserére került sor a két pártot és a nemzetközi kommunista mozgalmat érintő kérdésekről. Az elvtársi légkörű találkozón részt vett Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára és Garai Róbert, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. • Bécsben kedden délben befeje­ződött a nemzetközi atomenergia­ügynökségek 10. jubileumi tanács­kozása. A záróülésen megvitatták a költségvetési és propaganda­bizottság jelentését, amelyet Ferró József, a bizottság előadója, a magyar küldöttség tagja terjesz­tett elő. A jelentést a küldöttek egyhangúlag elfogadták és meg­felelő határozatokat hoztak. • Kifütyülték kedden este Humph­rey amerikai alelnököt az Oregon állambeli Portlandban. „Elég a háborúból, hozzátok haza kato­náinkat Vietnamból!" — kiáltoz­ták a tüntetők, amikor Humphrey kocsija a szállodába tartott. * Vasárnap végrehajtják a fran­cia nukleáris kísérletsorozat ha­todik robbantásét a dél-csendes- óceáni Moruroa kora] Iszi-leien — közölték hivatalos körök. A szériának ez lesz a legnagyobb robbanóerejű nukleáris szerke­zete. * Szeptember 23—28 között ha­zánkban tartózkodott Naszreddin Esz Szajed, szudáni közlekedés­ügyi és idegenforgalmi miniszter, öttagú kíséretével. A vendégek itt-tartózkodásuk során tárgyaltak a magyar közlekedésügy és a kül­kereskedelem vezetőivel, látogatást tettek a Ganz-MÄVAG-ban, a győri vagon- és gépgyárban meg­tekintették a Balatonfüredi Hajó­gyárat, a Beloiannisz Híradástech­nikai Gyárat és a Telefongyárat. A küldöttség szerdán reggel uta­zott el Budapestről. Az Egyesült Arab Köztársaság több más ország Után Görögor­szággal is megkötötte az államo­sított javak kártérítéséről szóló egyezményt. A kártérítés összege 15 000 000 egyiptomi font és 15 éven át törlesztendő, részben egyiptomi élelmiszerekkel, rész­ben pedig turisztikai szolgáltatá­sokkal. Az Inez nevű hurrikán kedden végigsöpört a Guadeloupe-szigete- ken. Az óránként 192 kilométe­res sebességgel száguldó orkán pusztításairól még nem ófkeztek részletes hírek. * Walter Ulbricht, az NDK ál­lamtanácsának elnöke, az NSZEP Központi Bizottságának első tit­kára, aki hivatalos látogatáson Jugoszláviában tartózkodik, szer­dán reggel Belgrádból Zágrábba érkezett. Walter Ulbricht Zágrábban megbeszéléseket folytat a köztár­sasági vezetőkkel és üzemekbe lá­togat el. A Szovjetunióban széles kör­ben megiinneplik Szun Jat-szena nagy kínai forradalmi demokrata születésének 100. évfordulóját. A Béke-világtanács határozata alap­ján novemberben tartják a ju­bileumi ünnepségeket. Az ünnep­ség előkészítésére bizottság ala­kult, amelynek tagjai közéleti személyiségek, tudósok, írók. i i

Next

/
Thumbnails
Contents