Tolna Megyei Népújság, 1966. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-25 / 227. szám

1966. szeptember 25. tör WA MFGTFI NÉPŰJSAf! 0 Az önállóság a gyakorlatban Áz osztályvezető szemével Az elmúlt években a járási tanácsok mezőgazdasági osz­tályainak vezetői és dolgozói gyakorta hangoztatták, hogy legtöbbször rajtuk csattan az ostor. Egyik oldalról feladatuk volt a nem mindig népszerű intézkedéseket is végrehajtani, illetőleg a termelőszövetkezetekre vonatkozóan érvényesíteni, a másik oldalról vállalniok kellett a tsz-ek részéről meg­nyilvánuló bírálatok sokaságát. A közös gazdaságok vezetői és tagjai gyakran hibáztatták a járási mezőgazdasági osz­tályt olyan dolgok miatt is, amiről az osztály valójában ke­veset tehetett. A Szerződéskötések módszere, a műtrágya-, a gépelosztás rendszere legtöbbször valóban úgy ütött vissza, hogy föntről is, lentről is a járási mezőgazdasági osztályok dolgozóin csattant, képletesen szólva, az ostor. Milyen változásokat hozott e téren a termelőszövetkeze­tek önállósága.? Hogyan látja ezt egy járási mezőgazdasági osztályvezető? Erről beszélgettünk Prikk Imrével, a bonyhá­di járási tanács vb mezőgazdasági osztálya vezetőjével. Máris érvényesül a gyakor­latban az önállóság, ezzel egy­idejűleg azonban a népgazda­ság igényei, a lakosság szük­ségletei változatlanok. Erről mi a véleménye, Prikk elvtárs? A változatlan igények és az ön­állóság megtér egymással? Gondoljunk például a kenyér­gabona-termesztésre? — Régebben, az akkori beosz- i a.'iom megkívánta, hogy sokat r>glalkozzak a tervezési és a p ínzügyi kérdésekkel. E téren '-t a legtöbb vélt, vagy látszó- .. ;os. de sokat hangoztatott prob­léma. S természetesen e téren volt a legtöbb létező és valódi probléma is. A termelőszövetke­zetek általában megkapták a tervszámokat és ettől nemigen le­hetett eltérni. Köztudott, hogy ennek szem előtt tartásával a vállalatok emberei legtöbbször már a járási tanácsnál megkötöt­ték az értékesítési és a termelési szerződéseket, annak ellenére, hogy ezt a szerződéskötést nem mindig kísérte a tsz-ek részéről ' öcBmujjongás. Ezen belül én mégis el szeretném mondani, hogy mi már tavaly, tavalyelőtt is megpróbáltuk, az adott tsz helyzetét •. figyelembevéve, a kér­déseket rugalmasan kezelni. Ta­lán ez a magyarázata annak, hogy mi itt a járás tsz-eibén olyan eltúlzott önállóságot nem tapasztalunk, mint amilyenről helyenként hall és olvas az em­ber. — Ebből következik, hogy az eddigi tapasztalatok szerint a bonyhádi járás termelőszövetke­zetei a népgazdaság igényeit, a lakosság szükségleteit össze tud­ják egyeztetni az önállósággal. Miben nyilvánul ez meg? Első­sorban kiemelném a kenyérgabo­na-termesztést. Itt, mint tudjuk, még mindig vannak kötöttségek, pontosabban, a népgazdaság igé­nyeit szem előtt tartva, változat­1 lanul elő van írva, ho^v egy-egy közös gazdaságnak hány holdon kell kenyérgabonát termesztenie. Érdekes viszont, hogy más évek­ben több tsz sokallta a kenyér­gabona-termesztésre meghatáro­zott területet, az idén azonban egyik sem. Véleményem szerint döntő szerepet játszik ebben az árrendezés. Ez a magyarázata an­nak, hogy Mórágyon, Bátaapáti- ban például a más években ki­fogásolt területnagysághoz most kimondottan ragaszkodnak. — Volt tsz, amelyik régebben a ráerőszakolt napraforgót nem volt hajlandó megtermelni. S mi történt? Most, amikor nem erő­szakolja senki, most szerződést kötnek napraforgóra. Utalnák is­mét Mórágyra. Ebben a közös gazdaságban régebben nem vetet­tek napraforgót, újabban vetnek, termesztenek. Említette, Prikk elvtárs, hogy túlzásba vitt önállóságot nem tapasztalt. Nem gondolja, hogy ez mást is jelenthet? Egyebek között talán azt is, hogy a tsz- ek a már meglevő önállósággal nem tudnak még mit kezdeni. Nem szeretném kiforgatni a szavait, de talán helyenként mégiscsak jó volna némi kir túlzás, már, ami az önállóság­ra vonatkozik. Esetleg bátrabb, merészebb kezdeményezés a ve­tésszerkezet megváltoztatásánál itt-ott indokolt lenne. — Meg kell hogy érjenek a dol­gok. Szerintem a tsz-ek vezetői és tagjai bölcsen teszik, hogy nem kezdeményeznek át nerc gondolt intézkedéseket. Ez azonban nem ielent teljes stagnálást. Kisebb- nagyobb módosításokat megfi­gyelhetünk. Egyik termelőszövet­kezetben tíz holddal a cukorrépa termőterületét csökkentik, ugyan­akkor a másik tsz-ben jónak lát­ják tíz holddal növelni. Végső fo­kon, járási szinten létrejön a ki­egyenlítődés, és végeredményben ugyanazokat a növényeket ter­mesztik a közöp. gazdaságok most is, önállóan, amit termesztettek régebben, ahogy mondjuk, kény­szerből. — Különben is kár volna eze­ket a .problémákat leegyszerűsí­teni. A termelőszövetkezetek po­litikailag és gazdaságilag szilár­dabbak, mint voltak néhány év­vel ezelőtt. Ezzel is magyarázható, hogy ma már maguk is jónak tartják, hogy megtermesszék azo­kat a növényeket, amelyek ter­mesztésétől korábban, különféle okok miatt, vonakodtak. Más­részt pedig az az igazság, hogy némelyik termelőszövetkezetben a vezetők a termelési kudarco­kat, a szervezetlenségből, a gya­korlatlanságból eredő károkat szí­vesen hárították el maguktól az­zal, hogy mi nem így akartuk, de a járás, vagy a megye ránk erő­szakolta. Az árrendezés kedvező hatását már említettem. Itt emlí­teném meg a különféle ösztönző módszerek hatását is, amelyek szintén jó irányba befolyásolják a termelést. Végső soron nincs tehát azon semmi csodálkozni­való, hogy az önállóság tényleg megfér a népgazdaság igényeivel. A jövő évre szóló szerződésköté­sek pár héttel ezelőtt megkezdőd­tek, és a hőgyészi földművesszö­vetkezet körzetében burgonyából és zöldségfélékből máris száz szá zalékos 1967-re a szerződéskötés A bonyhádi földművesszövetkezet körzetében pedig 93 százalékos Tényként jönnék vissza a terv számok. A termelőszövetkezetek • ben tehát az önállóság felelősség gél és felnőttséggel is párosul. Ez sem csoda, hiszen a legutóbbi idő ben örvendezve tapasztaljuk, hogy a tsz-ek rendezvényein a ta gok nem személyi kérdésekről hanem a közösséget közelről érintő problémákról vitatkozna! Megszokott ma már, hogy a „si­ma” tsz-tagnak is van arról vé­leménye, hogy esetleg hova vés sék a krumplit, vagy például mi lyen átcsoportosítást végezzenek annak érdekében, hogy idejében és jó minőségben kerüljön földbe a búzamag. Az a véleménye tehát Prikk elvtárs, hogy a tsz-tagok és ve zetők rendelkeznek kelló rá­termettséggel az önállóság gya­korlati alkalmazásához? To- vábbmenve, az új gazdasági mechanizmus rájuk eső részé­nek a megvalósításához? Ön szerint nem fog előállni az a helyzet, hogy egyik-másik tsz- vezetőről a szokottnál is gyor­sabban derül ki a vezető be­osztásra való alkalmatlanság? — Mit mondjak én erre, hiszen nem vagyok jós. Erről egy, vagy két év múlva majd többet fo- "unk tudni. Az alkalmasság avagy az alkalmatlanság eddig is bebizonyosodott. A jövőben szin­tén be fog bizonyosodni, s talán hamarabb nyilvánvalóbbá válik En inkább azt mondanám e hogy a termelőszövetkezetek dön- tp többségében — a bonyhádi ’á rásban — a vezetés hozzáértő, stabil és lelkiismeretes. Szinte első helyre tudnám tenni az ösz- szetétel fontosságát. Itt van pél­dául Hőgvész. Úgy véljük, végre ott is hosszabb távra megoldó­dott a vezetés kérdése, azáltal, hogy a három szakvezető szeren esésen egészíti ki egymást, a kö­zösség hasznára. A jövőben miként módosul majd a járási mezőgazdasági osztály munkája és feladata? — Ezt pontosan még én sem tudom megmondani. Feltételezem azonban, hogy a feladatok egy része változatlanul megmarad, akkor is, ha azokat nem a mező- gazdasági osztály végzi. Bizonyos ellenőrzéseket a tsz-ekben to vábbra is el kell majd végezni. Az most más kérdés, hogy eze­ket a jövőben kik, milyen szer­vek fogiák csinálni. Mi jelenleg az érdekelt szervek és szakembe­rek bevonásával komplex vizsgá­latot folytatunk, illetőleg folytat­tunk a bonyhádi Dózsa Tsz-ben, a lengyeli, a murgai, a györei, a závodi, a nagymányok.i, a mőcoé- nyi és a cikói közös gazdaságban Végeredményben ezzel a vizsgá­lattal nem avatkozunk a termelő- szövetkezetek önállóságába, sót, megítélésem szerint, segítjük to vábbi előrehaladásukat. A tsz-ek tagiai és vezetői így is fogják fel. Úgy vélem, ilyen és ehhez hasonló, segítéssel párosuló ellen­őrzésre változatlanul szükség lesz a jövőben is — mondotta Prikk Imre, a bonyhádi járási tanács vb mezőgazdasági osztályvezetője. SZEKULITY PÉTER Több mint 600 000 forint bevételre számít a tengelici Petőfi Tsz a pulykanevelésből. Harmadik ive tart pulykát, az idén már 5700-at. Törzsállomány tartását is tervezi a szövetkezet ÉE0nan]EiEHQ Mérgezései elmebetegségek Idézünk egy levélből: , Legye­nek szívesek megírni, hogy a mérgezések okozhatnak-e elme- betegséget?. . . stb. Egy olva­sójuk”. Kedves Olvasónk! Kérdésére igennel kell válaszolnom. Leg­gyakrabban előforduló Ilyen el- nr.ebántalom oka az alkohol, de előfordul morfium, kokain, niko­tin, ólom, szénmonoxid, pellagra okozta elmebaj is. Alkohol. Heveny mérgezés. A mérgezési elmebántalmak kifejlő­déséhez szükséges az egyéni disz­pozíció, amely lehet veleszületett, vagy szerzett, állandó, vagy múló. Veleszületett hajlamosság: epi­lepszia, hisztéria, gyengeelméjű­ség, Idegesség; szerzett: fejsérü­lés, kimerülés, organikus agy- idegbaj. A hajlamosság kifeje­zésre Jut a quantitativ és quali­tativ intolarenciában. Az előbbi alatt értjük, ha valaki egészen kis mennyiségre kórosan reagál, az utóbbi alatt, ha a rekació módja rendellenes. Ez a kóros részeg­ség (pathologischer Rausch), epi- ■ leptoid, vagy delirőzus. Epileptoid főleg epilepsziásokon keletkezik; Jellemzi a heves félelem (szoron­gás), dühöngés, agresszivitás, ijesztő delirium. A deliráns for­ma, amely tulajdonképpen egy enyhe delirium, tömeges érzék­csalódással. Mindkettő pár óra alatt lezajlik és mély álomba megy át, amelyből emlékezés­hiány. vagy hézagos emlékezés marad vissza. Idősült alkoholmérgezés. Testi tünetek: duzzadt, vörös arc, köny- nyező szemek, blblrcsőkós, vörös orr, pupilláris renyhéség, látási és érzészavarok, kettős érzés (tű­szúrásnál a beteg előbb érzi a nyomást azután a szúrást) élénk reflexek, reiqegések, krónikus gyomorhurut, reggeli hányással, szívizom-elfajulás, májzsugorodás és -nagyobbodás, vesegyulladás, érelmeszesedés... stb. Lelki tüne­tek: megbízhatatlanság, akaraterő-, felelősségérzés-csökkenés, a morá­lis érzék eltompulása és ezek fo­lyománya. Az idősült alkoholiz­mus speciális alakjai: Derllium trémensz. Töményszeszivók he­veny elmezavara, amelyet leg­többször heveny fertőző betegség vált ki (influenza, tüdőgyulladás stb). Jellemzi a tömeges érzék­csalódás és a szemhéj-, nyelv- és kézremegés. Az érzékesalódás fő­leg optikai és gyakori nagytöme­gű apróállat .(bogár, féreg, egér, patkány) látása. Előfordul a tak- tlüs (például testén kígyók mász­nék) és a kombinált hallási ér­zékcsalódás is. Ezek hatására nagy nyugtalanság és zavartság áll elő. A halálozás 1—3 százalék. Alkoholos hallucinőzis. Félhe­veny elmezavar, amelyet több­nyire egy nagyobb alkoholos ex- * cesszus vált ki és pár hónapig tart. Főleg a hallási hallucinációk dominálnak, amelyekre jellemző, hogy a beteg életére, személyére vonatkoznak. Hatásukra üldözte- téses téves eszmetöredékek ala­kulhatnak ki. Golyva Idézünk egy hozzánk érkezett levélből: Kedves Négyszem­közt! Családunkban, közeli és távoli rokonaink között sok a golyvás beteg. Már szépészeti szempontból is szeretnénk meg* szabadulni tőle. Kedves Olvasónk! A golyvával már több ízben is foglalkoztunk rovatunkban. A szükséges tudni­valót az alábbiakban ismertetjük: A golyva úgyszólván az egész világon megtalálható betegség. A tengerparti lakosok közt sokkal kevesebb van, mint a hegyvidé­1 k:ek kö2ött. (Jódhiány!). Egyes vidékeken szinte járványos a golyva. Svájcban vannak egyes községek, ahol mindenki golyvás. Azt mondják; hogy egy ilyen golyvás faluban volt egy legény, akinek nem volt golyvája. Nem is kapott asszonyt saját falujában. Máshonnan hozott feleséget! Igen sok esetben a jódhiány az oka. Magas hegyvidékeken kevés a jód, míg a tengerek vidékén sok. Ha megállapítják, hogy jódhiány a golyva oka, úgy hatósági ren­delettel a konyhasóhoz 1:100 000 arányban, vagyis egy kilogramm sóhoz tíz milligramm jódsót ad­nak. így golyvás vidékeken goly­vamegelőzést tudtak elérni. A golyvák visszafejlődtek, a kreti- nizmus ritkult, a fejlődési el­maradások kisebbek, a süketnéma­ság ritkábbá vált. A mai modern orvostudomány nagyon sok hatá­sos eljárással tudja a golyvákat gyógyítani. Vannak egyes esetek, amikor a műtét elkerülhetetlen. Ezt a szakorvosok döntik el. A levegő-szennyeződés elleni küzdelem Kaptuk az alábbi sorokat: „Tisztelt Négyszemközt! Azt olvastam, hogy évente a le­vegőből a földre több millió tonna szenny kerül. Mi a vé- dekezés? Kedves Olvasónk! A leve­gőszennyeződés elleni küzdelem­nek már az ipari és lakó­települések tervezése alkalmá­val meg kell nyilvánulnia. Az ipari üzemek ,és lakótelepülések között, főleg, ha az ipari üzem a lakótelepüléstől az uralkodó szél irányába esik, védőterületet kell biztosítani. Községgazdálkodási in­tézkedésekkel: utak burkolásával, fásítással hatékonyan küzdhetünk a közlekedés okozta porszennye­ződés ellen. A takarítással, a po­rolás idejének meghatározásával is küzdhetünk a levegőszennye­ződés ellen. Fontos szerepet töl­tenek be a levegős2;ennyeződés elleni küzdelemben, a műszaki intézkedések. A tüzelőberendezé­sek tökéletesítése, a távfűtés be­vezetése, a vasúti közlekedés vil­lamosítása. Az ipari üzemekben a belső * és külső levegőszennye­ződést csökkenti, ha hermetizál- ják, azaz résmentessé teszik azo­kat a berendezéseket, amelyekben ártalmas gázok és porok képződ­nek. A vkéményen keresztül ki­bocsátott füst hatása lényegesen csekken, ha magas kéményeket építenek. Olyan üzemekben, ame­lyek igen nagy mennyiségű tü­zelőanyagot használnak el, szük­ségessé válhat a füst tisztítása, a pernye leválasztása. Mechanikus pernyeleválasztás alkalmával, a pernyét szűréssel, ütközéssel, vagy centrifugális erő alkalmazá­sával tartják vissza. A ciklonok, multicikloitbk például a füstöt csigavonalú mozgásra kényszerí­tik. és a keletkező centrifugális erő kicsapja a porszemecskéket. Ilyen módon a 20 mikronnál (egy -mikron a mm ezred része), na- , gyobb porszemcsék több mint ki- • lencven százaléka leválasztható. Az elektrosztatikus leválasztok, vagy elektrofilterek (szűrők) bel­sejében lévő fémdarabokba, az úgynevezett szóróelektródákba, ne­gatív elektromosságot juttatnak, az azt körülvevő ülepítő elektródába pedig pozitív töltést. A kelétkező elektromos tér hatására a füstben lévő porsremcsék negatív töltést nyernek és az ülepítő elektródon kicsapódnak. Ily módon a füst a ?.0 mikronnál kisebb porszem­cséktől 1 is megtisztítható. Az elekt- ^ rofilter a füst portartalmának 99 százalékát leválasztja. fc­v t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents