Tolna Megyei Népújság, 1966. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-24 / 226. szám

2 TOLNA irgfltTI WEPÜJSÄG / 1966. szeptember £4, * A Pravda pekingi tudósítója a kínai eseményekről Moszkva (TASZSZ) A Pravda — folytatja a Pravda tudósítója pekingi tudósítójának cikkét közli — .hogy azok, akik a „vörös a kínai eseményekről. A cikk gárdisták” tevékenységiét irányit- többek között elmondja, hogy a ják, megpróbálják elhatárolni fővárosban külön napiparancsot magukat a „vörösgárdisták’ terjesztenek, amely emlékeztet ar- szélsőséges cselekedeteitől. Azt a ra, hogy közeledik az október tényt, hogy a „vörösgárdisták ’ 1-i nemzeti ünnep. Mint a pa- megvertek, sót meggyilkoltak rancs mondja, ebből az alkalom- munkásokat, pártfunkcionáriuso- ból „külföldi barátaink” érkéz- kát, megtámadtak külföldieket, nek majd Pekingbe és most, ami- most „rossz elemek provokációi­kor „a városban a társadalmi nak" eredményeként próbálják helyzet aránylag bonyolult” a feltüntetni. (Mint ismeretes, a bírálatokat tartalmazó faliújsá- sajtóban többször is „teljesen gok „kedvezőtlen nemzetközi be- törvényesnek” és „forradalminak' nyomást kelthetnek”. .1 te­Ezért a nevezték a „vörösgárdisták’ napiparancs elrendeli', hogy a vékenységét.) faliújságokat ezentúl „belső té- _ ,,, , ...... májú” és „külső témájú” fali- ..^tui egy központ bői arány it- újSágokra kell osztani és az előb- a. „vorosgardisták Peking­a bieket szigorúan tilos az utcákon .'v’',c!é*aje, kül<J^sét- A „vö- kifüggeszteni rosgárdistak ’ vezetői szerint ez —"Pekingben kifüggesztett kü- tehetővé teszi, hogy „összponto­lón bözö közleményekből kitűnik sítsák az ütéseket”. £semsnpH SOROKBAN Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke pénteken bemutatkozó lá­togatáson fogadta dr. Sultan A. Popal-t, az Afgán Királyság ma­gyarországi rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetét, aki a közelmúltban adta át megbízó­levelét. Az Európai Kulturális Társa­ság végrehajtó tanácsának buda­pesti ülésén —, amely pénteken a Gellért-szállóban folytatta mun­káját — a magyar szekció részé­ről felszólalt dr. Sík Endre nyu­galmazott külügyminiszter. * Pénteken Dar es Salaamban megkezdődtek a hivatalos . tár­gyalások Nasszer elnök és Julius Nyerere tanzániai elnök között. A két elnök az afrikai és a nem­zetközi problémákon kívül meg­vizsgálja a rhodesiai helyzetet is. • A legutóbbi napokban » nyu­gatnémet Bundeswehr három ka­tonája menekült át a Német De­mokratikus Köztársaságba. A zadari kerületi bíróság Mi- hajlo Mihajlovat, a zadari böl­csésztudományi kar volt tanár­segédjét Jugoszláviáról szóló va­lótlan hírek terjesztéséért egy évi elzárásra ítélte. A bíróság a bör­tönbüntetés kitöltésétől számítan­dó egy évi időtartamra eltiltotta Mihajlovot a publicisztikai te­vékenységtől és a nyilvános ösz- szejöveteleken való megjelenés­től. A Vietnami Demokratikus Köz­társaság gazdasági kormánykül­döttsége, amely Le Thanh Ghi- nek, a Vietnami Dolgozók Párt­ja Politikai Bizottsága tagjának, a VDK miniszterelnök-helyet­tesének vezetésével tartózkodik Bukarestben, befejezte tárgyalá­sait, Csütörtökön egyezményt Ír­tak alá, amelynek értelmében Románia 1967-ben térítés nélküli segítséget nyújt a Vietnami De­mokratikus Köztársaságnak. Alá­írták a két ország 1867. évi áru­forgalmi egyezményét is. Lomsky hadsereg­tábornok látogatása a magyar katonáknál Pisek (MTI) Bohumir Lomsky hadseregtábornok, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság honvédel­mi minisztere — Czinege Lajos vezérezredes, hazánk honvédelmi minisztere, zetett tagjainak ken Ceske-Budejovicében meglá­togatta a Vltava hadgyakorlat vasárnapi díszszemléjére készülő magyar alakulatokat A csehszlovák honvédelmi mi­niszter üdvözölte az elhelyezési körlet előtt tiszteletére felsora­kozó egységet, köszönetét mor- dott a magyar katonáknak a kö­zös hadgyakorlaton végzett dere- kas munkájukért, majd több tisztnek, tiszthelyettesnek és har­cosnak jutalmat adott át. Helikopterek bevetése a hadgya­korlaton (Első kép.) Ejtőernyős aknavető egység tüze­lőállásban (Második kép.) (Telefoto MTI Külf. Képszolg.1 A Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszterei a Vltava hadgyakorlatot fi­gyelik. Balról Malinovszkij marsall, balról a harmadik Czinege Lajos, mellette balról jobbra: Lomsky, Hoffmann, Grecsko és Spychalski marsall (Telefoto MTI Külföldi Képszolgálat* Az angol szakszervezeti kong­resszus (TUC) küldöttsége befe­jezte a Szovjetunióban tett láto­gatását. Pénteken Grisin, a Szov­jet Szakszervezetek Központi Ta­nácsának elnöke és Fred Hay day, az angol küldöttség vezetője a befejező tárgyalások után meg­elégedésüket fejezték ki a 11 na­pos látogatás eredményei fölött. * A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága pénteki nyi­latkozatában határozottan bírál­ja az 1967-re szóló francia költ­ségvetési tervezetet, amely sze­rint az adók 85 százalékát a dol­gozó lakosságra vetik ki. A költ­ségvetés nagy összegeket irányoz elő a hadi megrendeléseket telje­sítő tőkés monopóliumok finan­szírozására, a különböző katonai célú kiadások pedig a teljes költ­ségvetési összeg 25 százalékát teszik ki. Rómában a szenátus befejezte a dél-tiroli kérdés vitáját. A több­ségi szavazással elfogadott hatá­rozat — hasonlóan a képviselő- ház által korábban hozott hatá­rozathoz — megbízza a kormányt, folytassa tárgyalásait a dél-tiroli német nyelvű kisebbséggel és az osztrák kormánnyal a probléma megoldása érdekében, majd kö­veteli, hogy vessenek véget a dél-tiroli terrortevékenységnek, s ehhez az osztrák, valamint a nyu­gatnémet kormány segítségét kéri. A lakosság életszínvonalának növekedésére a kiskereskedelmi árpolitika gyakorol befolyást. A kiskereskedelmi árak rugalmas szabályozása a KGST tagállamok legutóbhi ötéves tervében csök­kentette azt a befolyást, amelyet a kiskereskedelmi árak csökken­tése a lakosság életszínvonalára gyakorol. Az elmúlt ötéves terv­ben elsősorban az iparcikkek kis­kereskedelmi árát csökkentették, így például Romániában ez 5,9 százalékos csökkentésnek felelt meg. A Szovjetunióban a kiske­reskedelmi árak csökkentése csu­pán 1965-ben 1,2 milliárd rubel megtakarítást jelentett a lakosság számára. Emellett feltétlenül meg kell mondani azt, hogy a köz­szükségleti cikkek ára jóval las­sabban emelkedett, mint a la­kosság nominális pénzbevételei. Ennek eredményeként például a munkások és alkalmazottak reál­bére 1965-ben 1960-hoz képest a következőképpen növekedett: Ma­gyarországon 9 százalékkal, az NDK-ban 13 százalékkal, Len­gyelországban 8 százalékkal, Ro­mániában 22 százalékkal, a Szov­jetunióban 17 százalékkal és Csehszlovákiában 6 százalékkal. A parasztok reáljövedelme ugyan­ezen időszak alatt Magyarorszá­gon 25 százalékkal, Lengyelor­szágban 7 százalékkal és a Szov­jetunióban 44 százalékkal tett magasabb. Annak ellenére, hogy az egyes KGST tagállamokban jelentősen emelték a parasztok reáljövedelmét, még mindig ala­csonyabb a munkások és alkal­mazottak reálbérénél. A KGST tagállamokban a la­AZ ÉLETSZÍNVONAL ALAKULÁSA a KGST tagállamokban Irta: Juraj Vigas kosság életszínvonalának emelke­désében igen fontos része van a a lakosság társadalmi alapokból történő fogyasztásának, Bulgá­riában például a társadalmi fo­gyasztás a lakosság összbevételei­nek egynegyedét, Romániában az állami költségvetés kiadásainak negyedét, a Szovjetunióban a munkások és alkalmazottak bé­reinek több mint 35 százalékát, Csehszlovákiában pedig a lakos­ság összjövedelmének csaknem 30 százalékát teszi ki. A társadalmi alapokból törté­nő fogyasztás igen jelentős ré­szét képezik a nyugdíjak, ame­lyek az elmúlt ötéves tervben emelkedtek. Erről tanúskodnak az egyes országokban bekövetke­zett emelések. Bulgáriában 83 százalékkal, Magyarországon 75 százalékkal, az NDK-ban 27 szá­zalékkal, Mongóliában 214 szá­zalékkal, Lengyelországban 59 százalékkal, a Szovjetunióban 52 százalékkal, Csehszlovákiában pe­dig 37 százalékkal emelték a nyugdíjakat. Meg kell mondani, hogy elsősorban a minimális nyugdíjak emeléséről, valamint a termelőszövetkezeti és kisipari termelőszövetkezeti tagok nyug­díjbiztosításáról volt szó. A dolgozók reálbérének és jö­vedelmének növekedése a KGST tagállamokban az elmúlt ötéves tervben komoly alapot teremtett a lakosság élelmiszer- és ipar­cikk-fogyasztásának növeléséhez. Az elmúlt ötéves tervben az üz­letekben bővült az áruválaszték és emelkedett a tartós közszük­ségleti cikkek aránya a kiskeres­kedelmi forgalomban. Az élelmi­szerek csoportjában növekedett a lakosság élelmezésében fontos Szerepet betöltő élelmiszerek, mint például a hús, a tej, a zsi-. radék és a cukor aránya, amely­ről a lakosság fogyasztására vo­natkozó alábbi adatok tanúskod­nak (ki logrammban): Kv Bul­Magyar­NDK • Len­Cseh­gária ország gyel­szlo­ország vákia Hús- és hús­1961 33 (1) 48,3 56,3 45,2 58,6 készítmények 1965 38 51,6 58,7 49,1 61,— tej- és tej­1961 132 (1) 106 95 2.38 179 termékek 1865 132 97,1 105 2,38 184 zsiradékok 1961 15 (1) 23,4 33.2 16.— 20,4 1965 16 23,3 33,7 17.5 22,7 cukor és cuk­1961 19 (1) ■ 27,6 31,6 30,6 38,4 rászati készít­1965 23 31,4 30,4 32.6 37,5 menyek Emelkedett az egy lakosra eső tojásfogyasztás is. mégpedig Bul­gáriában 1960 évi 84 darabról 1965-ben 99 darabra, Magyaror­szágon ugyanezen idő alatt 8,9 kilogrammról 10 kilogrammra, az NDK-ban 197 darabról 205 darabra, Lengyelországban 143— 154 darabra, Csehszlovákiában fjedig 179 darabról 208 darabra. A zöldségfélék, a gyümölcs, a liszt- és a burgonyafogyasztás­ban nem történt lényeges válto­zás. Emellett meg kell mondani azt, hogy a lakosság élelmiszer- ellátása a KGST tagállamokban stabilizálódott. Meg lehet állapí­tani azt is, hogy a KGST tagál­lamokban az egy lakosra eső egy napi élelmiszer-fogyasztás kaló­riában kifejezve megfelel az. olyan fejlett kapitalista országok élelmiszer-fogyasztási színvonalá­nak, mint Nagy-Britannia, Fran­ciaország, Olaszország, Kanada és az Egyesült Államok. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents