Tolna Megyei Népújság, 1966. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-03 / 208. szám
Tolna «rar mtffitiwaai NLPIJJSÁE Ä MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA r~ ~i Francia—kambodzsai I közös közlemény 2. o. Taskent újjászületése XVI. évfolyam, 208. szám Táppénz a termelőszövetkezeti tagoknak A földművelésügyi miniszter rendelete értelmében július elsejétől a termelőszövetkezeti tagok betegségi és szülési segélyt kapnak a közös gazdaságtól. Még pontosabban: az említett időponttól kötelező, a rendeletnek megfelelően, az arra rászorult és igényjogosult szövetkezeti gazdáknak a segélyt biztosítani. Intézményesen és egyformán érvényes az FM rendelete mindegyik termelőszövetkezetre. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy Például Kocsolán, Tolnán és több más községben a tsz már korábban is megfelelően támogatta azokat a tagokat, akik betegség folytán egy ideig keresőképtelenek lettek. Szóval a rendeletet már megelőzte több spontán helyi intézkedés, és emberséges helyi közösségi rendelkezés. Tengelicen például a terhes anyák számára biztosították a könnyebb munkahelyeket. A július elseje óta érvényben lévő földművelésügyi miniszteri rendeletet úgy is felfoghatjuk, hagy a tsz-tagok a jelenben és a jövőben ugyanúgy részesülnek táppénzben, mint az alkalmazottak Sajátságos módon, a közösség kasszájából kapják ugyan a táppénzt, és segély a neve, de a dolog lényegén ez semmit nem változtat. Azt azonban szóvá kell tenni, hogy a szociális és a kulturális alap felhasználásával a jövőben a termelőszövetkezetekben nem bánhatnak olyan nagyvonalúan, mint ahogyan korábban tették, szinte általában. A kiosztható részesedés legalább két százalékát kell minden évben szociális és kulturális célokra felhasználni, pontosabban két százalék erejéig kötelező szociális és kulturális alapot képezni. E téren nincs semmi probléma. A fel- használás tekintetében azonban annál több. Az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy a termelőszövetkezetben gyakran úgy tesznek, mintha nem tudnák, hogy a szociális és kulturális alapnak elsősorban a rászorulók megsegítése a rendeltetése. Ügy tesznek, mintha nem tudnák, mert némelyik közös gazdaságban ennek az alapnak a terhére rendeznek vacsorákat, ebből a pénzből fizetik a jogtanácsost, stb., stb. Elaprózódik és elmegy a pénz, de nem oda, ahova kellene. A szóban forgó rendelet kötelezően írja elő, hogy a jövőben a szociális és kulturális alap fel használása valóban rendeltetésszerűen történjék. S erre ügyelni, a szociális bizottságok dolga. Sajnos, legtöbb termelőszövetkezetben ezek a bizottságok csak papíron léteznek. Számos körülmény indokolja, főleg a július elseje óta érvényben lévő rendelkezések, a szociális bizottságok újjáalakítását és megfelelő működtetését. Annál is inkább, mert megyei szinten nem kevés pénzről, több millió forintról van szó. A termelőszövetkezeti érdekek szem előtt tartásával egyáltalán nem mindegy, hogy ezek a nagy összegek milyen fontossági sorrendben kerülnek fel- használásra, és a közösség számára miként kamatozódnak, hogyan térülnek vissza. ARA: 60 FILLER Szombat, 1966. szeptember 3. L* 4. ». Rádiómelléklet 5. o. klet J Szedik a cukorrépát, a kukoricát A szántásban és a silózásban elmaradtak a tsz-ek Szeptember elején már arról adhatunk hírt, hogy Tolna megyében megkezdődött a kukoricatörés. Igaz, a héten még csak a paksi járásban, s mindössze 25 holdról takarították be a termést szombatig, de ugyanez a helyzet a cukorrépával is. Tehát a betakarítást korán meg lehet kezdeni. Sőt, a burgonyatermésnek egyharmadát betakarították a közös gazdaságok szeptember elejére átlagosan. Somorjai Sándor, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának főagronómusa azt mondja, nyilvánvalóan még kevesebb erő jut a mélyszántásra a vetés időszakában, ezért most kell minden lehetőséget kihasználni ehhez a munkához. A lemaradás igen nagy, hiszen a mélyszántásra váró egész területnek csupán 26,8 százaléka kapott eddig ekét. A bonyhádi járásban, ahol e tekinÖszi vetés alá készítik a talajt. Minden valószínűség szerint élnek is a lehetőséggel a szövetkezeti tagok, hiszen egyéb mezei munkájuk már nincs, mint az őszi termények betakarítása. A helyzet ilyenformán bíztató. Viszont a betakarításnál jelenleg fontosabb munkákban nagy elmaradás tapasztalható, a megyei átlagot tekintve. Ebben az időben már lényegesen többet kellett volna megszántani és sokkal nagyobb területről letakarítani a silókukoricát. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának pénteki jelentése szerint az őszi vetések alá mindössze 37,7 százalékát szántották meg a szövetkezetek a tervezett területnek. Járásonként a következő a sorrend ebben a munkában: legtöbbet, a terület 45,3 százalékát a bonyhádi járásban szántották meg, második helyen áll a szekszárdi járás 40,7 százalékkal utána következik a paksi, 39 7 százalékkal, negyedik a tamási járás 33, ötödik a dombóvári, 32,8 és hatodik Szekszárd város, 20,5 százalék megszántásával. A megyei szakvezetés véleménye szerint erősen fokozni kell az ütemet az őszi vetés talajelőkészítésében, s még inkább a mélyszántásban, . tetben legjobb a helyzet, 35,5 százalékig jutottak. Érthetetlenül sok a még lábon álló silókukorica, 56,4 százalék. Sokkal előbbre kellene tartani, hiszen egyes gazdaságokban már augusztus elején lehetett silózni. A vetés előkészítése és a szállítások miatt feltétlenül kívánatos, hogy a hónap közepére végezzenek a szövetkezetek a silókukori ca betakarításával. Ha ez nem sikerül, akár az időjárás miatt, akár munkaszervezési hibából eredően, nagy torlódás következik be, ami a vetés minőségének rovására megy. A megyei jelentés beszámol aixól is, hogy a szekszárdi és a tamási járásban megkezdődött az őszi lucernavetés, meg az őszi takarmánykeverék vetése. Megkezdték az ősziárpa- yetést, géppel is törik a kukoricát Dalmandon Még nyár van, de a Tolna megyei állami gazdaságok már az őszi munkákban aratnak sikereket. Hosszú évek óta nem haladtak annyira előre az őszi talaj- munkákban, mint most, A 26 000 holdnyi tarló taiaj- munkájával elkészültek, a földeket a tervezetthez képest 70 százalékban mpgtrágyázták, 1200 holdnál több kiöregedett pillangós földjét feltörték. Szeptember elején 8000 holdon mélyszántást végeztek, a jövő tavasszal vetésre kerülő növények alá, s a hozzá férhető helyeken 14 000 holdon előkészítették az őszi vetések magágyát. Az őszi vetést már meg is kezdték: a hőgyészi és a Dalmandi Állami Gazdaságban száz holdnyi őszi takarmánykeveréket, Dalmandon pedig 25 hold őszi árpát földbe tettek péntekig. A Dalmandi Állami Gazdaságban megkezdődött a korai érésű kukorica törése géppel is. Az állami gazdaságok burgonyaföldjének 30 százalékában felszedték a termést, s jól haladnak a silózással, a tárolásra tervezett téli takarmány 5Í százalékát be- silózták. I nszsz a pekingi szovjet nagykövetség előtti tüntetésről Peking (TASZSZ) Kínában most már az egész országra átterjedt az úgynevezett „nagy proletár kulturális forradalom’'. Élharcosaiként a „vörös gárda” soraiban tömörült serdülők és gyerekek lépnek fel. A kínai sajtó felszólítja a lakosságot, hogy „lelkesen támogassa és segítse a forradalmár diákokat”. A lapok azt írják, hogy „a nagy kulturális forradalom” méginkább kibontakozik és „újabb fellendülés felé tart”. A „vörös gárdistáik” és veze- tőik akciói élesen kifejezésre juttatott szovjetéi lenes jellegűek. Augusztus 20-án annak a pekingi utcának a nevét, ahol a szovjet nagykövetség épülete áll, „a revizionizmus elleni harc utcájá”- ra változtatták. A házakat, a kerítéseket, sőt a járdákat ebben az utcában szovjetellenes jelszavaikkal és felhívásokkal mázolták be. Ezen az utcán majdnem két héten át reggeltől estig száz-kétszáz főből álló csoportok vonultak fel zászlókkal, transzparensekkel, Mao Ce-tung képeivel. Augusztus 28-án Pefcingben széltében-hosszábam röpcédulákat osztogattak azzal az utasítással, hogy a következő napon a szovjet nagykövetség előtt „gyűlés és tüntetés” lesz. E felhívás nyomán két napon át, éjjel-nappal szovjetellenes zavargások folytak a nagykövetség körül, nagy tömegek részvételével. Hangszórók szidalmakat és fenyegetéseket harsogtak a nagykövetség címére, rágalmazó vádakat az SZKP •és a szovjet kormány ellen. A Kínában élő szovjet állampolgárokat, a szovjet nagykövetség felé tartó diplomatákat sértésekkel halmozták el. Első nap, első óra, első munka (Beszámoló az iskolakezdésről a 3. oldalon.)
