Tolna Megyei Népújság, 1966. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-18 / 221. szám

19®6. szeptember Í5Í. SöENff 1WEGTF3 NÉPŰJSXÖ 3 Egyedüli megoldás: törpevízmű létesítése Három-négy évtizeddel ezelőtt voltak az országnak olyan részei — különösen Borsod megyében, de itt Tolna megyében is — ahol a golyvát, mint népbetegséget tar­tották nyilván. A „vastagnyak ú- ak”, ahogy a golyvásokat nevez­ték, már kora gyermekkorukban érezték e csúnya betegség első je­leit. Hiszen a golyva — amely az ivóvíznek jódszegénységével van összefüggésben — elsősorban a fiatal szervezetre káros. Tolna megyében a legtöbb golyvás Fadd községben volt. Oly annyira, hogy például a felső fa­luvéget „golyvások országának” nevezték. Hosszú évtizedekig nagy harc volt a felvég és az al­vég között. Az alvégiek például megtiltották gyermekeiknek, hogy házasságot kössenek a felvégiek kel. Az elmúlt két évtizedben meg­változott a helyzet. Egyre keve­sebb golyvás megbetegedést tar­tanak nyilván a községben. Hála a rendszeres orvosi ellenőrzés­nek. * A Tolna megyei KÖJÁL szek­szárdi állomásán Dr. Olay Andor igazgató-főorvos készségesen ad felvilágosítást a hosszú évtizede vezetett nyilvántartásokból Fadd község golyvás megbetegedéseit illetően. — Talán azzal kezdeném, hogy a községben levő ásott kutak vi­zének 99 százaléka nem felel meg az ivóvíz egészségügyi feltételei­nek. De hasonló a helyzet a kez- kutakkal is. Éppen ezért mar évekkel ezelőtt elrendeltük a jó­dozott konyhasó használatát. — Mikor volt utoljára az egész községre kiterjedő orvosi vizsgá­lat? — A rendeletek értelmébén öt­évenként kerül sor országosan az ivóvíz minőségének felülvizsgálá­sára. Az 1960-ban megtartott or­vosi vizsgálatok során az iskolák­ban elég sok gyereknél állapítot­tuk meg a kezdődő golyvásodás'. Sajnos sem az óvoda, sem pedig az iskolák nem rendelkeznek megfelelő ivóvízzel. — És 1965-ben? — Ekkor már érezni lehetett a jódozott konyhasó használatá­nak eredményeit. Lényegesen ke­vesebb gyermeknél találtunk golyvásodást. — Milyen megoldást lát a fő­orvos úr a község jó ivóvízellátá­sának biztosítására? — Egyedüli megoldiásként a törpevízmű létesítést tartom. Fel­tétlen szükséges, hogy mélyre fú­róit kutak vizét igyák az embe­rek, mert a 10—12 méter mélysé­gű ásott kutak vize az egészségre rendkívül ártalmas. Tehát adva van a megoldás: törpevízművet kell létesíteni Fad- don. De mit szól ehhez a község? * A tanács vezetői is jól tudják: a lakosság érdekében sürgősen tenni kell valamit. S ez a valami szerintük is a . törpevízmű épí­tését jelenti. Ezen a nyáron meg­kezdték a szervezést. Eddig a község családjainak több mint ötven százaléka aláírta a szerző­dést. — És a többiek? — Ö'k részben a várakozás ál­láspontjára helyezkedtek, részben — ők vannak a kevesebben — elutasították a szerződés aláírá­sát. mondván: „ha eddig jó volt, ezután is jó lesz ...” * A felvégen az egykori „golyvá­sok országának” utcáit járva ta­lálomra szólítottam meg az utam­ba kerülő embereket, hogy meg­tudjam véleményüket. Elsőként egy középkorú asz- szonytól érdeklődtem. — Sokat szenvedtünk a rossz ivóvíztől. Engem például 1946- ban megoperáltak, mert befelé növő golyvám volt, s nagyon ful­ladtam. Azóta nincs panaszom, igaz már akkor megmondta a doktor úr, hogy csak jódozott konyhasót használjak. Én be is tartom az utasítást. Ami a tör­pevízművet illeti, csak annyit mondok: bár már kész lenne. Na­gyon várja az egész család. Egy idős özvegyasszony a kö­vetkező, akivel összetalálkozom az úton. — Nálunk a családban nem volt beteg, de voltak itt olyan csalá­dok, ahol szinte valamennyien be­tegek voltak. Sőt jól emlékszem talán már harminc éve is lehet ennek, amikor egy fiatal lányt operáltak, de már későn. Meg­halt. Ezek után úgy gondolom, természetes, hogy aláírtam a szer­ződést. Arra a kérdésre, hogy család­jának fiatalabb tagjai miként fo­gadják a törpevízmű építésének szervezését, elmondta, hogy ók elsősorban a kényelem, — fürdő­szoba — biztosítását látják ebben. A községben épülő új házak­ban már fürdőszoba is van, sőt a régebbi épületekben is sokan ki­alakították és rendszeresen hasz­nálják a fürdőszobát. Egyelőre azonban a fürdést még fárasztó vízhordás előzi meg. Talán már nem sokáig. * Általános érvényű igazság, hogy az emberek nehezen cserélik fel a régit az újért. Még akkor is, ha az új — mint jelen esetben is — korszerűbb, kényelmesebb és nem utolsó sorban egészsége­sebb, mint a régi. Ma még gyakran csak hosszas meggyőzés után sikerül elérni, hogy a régit az új váltsa fel. De az is örökérvényű igazság, hogy az emberek, amikor megszokják az újat, a világ semmi kincséért sem cserélnék vissza a régiért. Mert például vajon ki hordaná ismét szívesen a kútról a vizet, amikor a konyhában megcsavarja a csapot és máris folyik. Faddon ma még jónéhányar. idegenkednek az újtól. Pedig sa­ját és gyermekeik egészsége meg­követeli ezt az újat. SZIGETVÁRI LÁSZLÓ Nagyarányú útkorszerűsítés kezdődött Simontornya térségében Néhány héttel ezelőtt nagy­arányú földmunkálatok kezdőd­tek Simontornya térségében. Ez az itteni út- és hídépítés első fázisa. A Dunaföldvár—Dombó­vár—nagykanizsai útvonal Tolna megyei szakaszának korszerűsí­tése már évekkel ezelőtt megkez­dődött, és befejezése még jó né­hány évet vesz igénybe. Ennek egyik legjelentősebb része a si- montornyai korszerűsítés. Az út jelenleg Cece felől jövet kétszer keresztezi a Budapest—pécsi fő­közlekedési vasútvonalat, a me­gyehatár fölött közvetlenül és a simontomyai vasútállomásnál majd keresztülkanyarog a falun és úgy folytatódik Tolnanémedi felé. A sorompók a nagy vasúti forgalom miatt jóformán többet vannak zárva, mint nyitva. Az úttest a faluban annyira össze­szűkül a szűk házsorok közt, hogy két teherautó alig tudja ki­kerülni egymást. A korszerűsí­tésnél az egyik fő törekvés tehát az, hogy megszüntessék ezt az áldatlan állapotot. |] Az új utat itt nem a régi nyomvonalában építik meg, hanem a vasúttal párhuzamosan. A falu széléhéi fog húzódni, ahol megfelelő szé­les pályatestet tudnak kiképezni és természetesen olyan veszélyes kanyarok sem lesznek, mint a jelenlegi úton. A vasútállomás­nál, ahal a régi autóút kereszte­si a vasutat, az új nem fogja keresztezni, hanem továbbhalad vele párhuzamosan és a megye­határtól nem messze csatlako­zik a régi útvonalhoz, a vasúti kereszteződésnél lévő kanyar fe­lett. Ha felüljárót építenek, az egyenként 4—5 millió forintba kerül. Ezt a költséget azonban a koaazerűsítésnéfl ' megtakarítják, sőt, az útszakasz is rövidül Si- montomya térségében 2 kilomé­terrel. Viszont a vasúti Sió-híd- nál egy közúti hidat is kell épí­teni, mert jelenleg Simontomyá- nál a falu közepén van a köz­úti Sió-híd és a korszerűsítés­sel éppen ezt az útszakaszt ik­tatják ki. Ez tehát pluszköltség­ként mutatkozik. Ha azonban összevetjük ezt az összeget a megtakarítással, a végeredmény még mindig több milliós megta­karítást jelent. || A tervek szerint, — amint Nagy Sándor, a Pécsi Közúti Igazgatóság szekszárdi kirendeltségének főmérnöke tá­jékoztatott bennünket — hozzá­vetőlegesen 25—30 millió forint­ba kerül az útkorszerűsítés Si- montomya térségében a 3 éves végrehajtási program keretében. Az idei évben 11,3 millió forint az előirányzat. A kezdet kezde­tén azonban máris olyan akadá­lyok mutatkoznak, amelyek bi­zonytalanná teszik, az idei évre biztosított összeg teljes felhasz­nálását. A Dunaföldvár—dombóvári út­szakasz más részein jelenleg kö­vetkező a helyzet. A Pincehely— Tamási közti rész egy rövidebb szakasz kivételével elkészült. A szóban forgó rész Tamásinál ma­radt el a vasúti átjáró előtt. Itt ugyanis vita folyt azon, hogy épüljön-e felüljáró és hova. A MÁV szakemberei azt mondták, hogy később a korszerűsítés folytán a vasút nyomvonalát is módosítani fogják. így nyilván nem lenne célszerű a jelenlegi helyre felüljárót építeni drága költséggel. De közben, a sorolás­nál kiderült, hogy ennél még forgalmasabb kereszteződések is vannak az országban felüljáró nélkül, ezért ez le is került a napirendről. Vissza van még a Kocsola—Tamási és Pincehely— Simontornya közti útszakasz kor­szerűsítése is. A munkálatokat folyamatosan végzik, de hogy mikor készül el teljesen, nem tudni. 1970-ig szeretnék befejez­ni a munkálatokat, de ez sok mindentől függ. Az minden eset­re bíztató jei, hogy az erőket az útépítésnél is igyekeznek kon­centrálni, s ez elsősorban ezt az útvonalat fogja érinteni Tolna megyében. |j A Kötesd—Gyünk —pincehelyi útszakaszon jelenleg Gyönknél dolgoznak. Az út je­lentős része elkészült, Gyönkig már jól járható, de hogy innen Pincehely felé mikor tudják folytatni, egyelőre még nem tud­ni. Jövőre megkezdik a Duna­szentgyörgy—Fadd—Tolna— Szekszárd közti útvonal javítá­sát, korszerűsítését. Az új mechanizmus propagandistáinak Az új mechanizmus és a foglalkoztatottság A szocialista társadalmi rend egyik leglényegesebb vonása, hogy biztosítsa minden munka­képes állampolgár számára a munkához való jogot. Az elmúlt két évtizedben lényegében ter­mészetesen meg is valósítottuk a teljes foglalkoztatottságot. Ez nem azt jelenti, hogy hazánkban min­den munkaképes ember társa­dalmilag szervezetten dolgozik is, de az kétségtelen, hogy aki mun­kát, állást keres, az talál is. A teljes foglalkoztatottságnak azonban vannak bizony gazdasági hátrányai, így például a részleges munkaerőhiány. Ha munkaerő­hiány van, akkor a vállalatok nem tudnak kellően válogatni a munkaerőben, azt kell felven­niük, aki jelentkezik. Hányszor kényszerültek bele a vállalatok olyan igazságtalanságba, hogy az új munkavállalónak magasabb bért adtak, mint a régóta ott dol­gozóknak. Nem sikerült kellően szinten tartani a bérarányokat a teljesítményekkel, mert azok bére, akik hiányszakmákban dolgoztak, gyorsabban emelkedett. A vállalati létszám felduzzadt. Ha mindenkit fel kell venni, aki jelentkezik, akkor fegyelmezetlen, lusta emberek is a vállalathoz kerülhetnek. Rontják a munka­szellemet, a technológiai és ter­melési rendet; váratlan hiány­zásaikkal zavart okoznak; mire betanulnak, kilépnek. Mindez rengeteg többletköltséget okoz. Ezért az új gazdaságirányítási rendszerben a vállalatok érthe­tően szabadulni igyekeznek, majd az ilyen dolgozóktól. A gazdálko­dási feladatukhoz szükséges mun­kás- és alkalmazotti létszámot maguk állapíthatják meg, ezáltal megfelelő körültekintésre és ész­szerű takarékosságra kényszerül­nek. Eddig a vállalati tervszá­mok, az ún. bázisadatokra épül­tek. Így a létszámlazaság már az előző évek adatában is benne volt, az új tervszámban is rész­ben benne maradt. A vállalatnak nem is fűződött különösebb ér­deke a lazaságok feltárásához és megszüntetéséhez. Az új gazda­sági mechanizmusban a nyereség növelésére való törekvés azt ered­ményezi, hogy a vállalatok min­den felesleges kiadást meg akar­nak szüntetni, s nem kivétel a bérkiadás sem. Elképzelhető, hogy az új irá­nyítási rendszer működését kö­vetően meggyorsul a munkaerő áramlása, egyrészt a különböző ütemben fejlődő ágazatok között, másrészt a rosszabb és a jobb vállalatok között. A jobb válla­lat többet tud fizetni: az embe­rek igyekeznek majd ilyen vál­lalathoz kerülni. Ez megfelel an­nak a célnak, hogy mindenki ott dolgozzék, ahol munkája a leg­nagyobb hatékonyságú, így a leg­több nemzeti jövedelmet ered­ményezi. Sok új munkahely lesz, mégis megtörténhet, hogy egyes embe­rek elhelyezkedése majd nehézsé­gekbe ütközik. A munkaalkalmak összességét tekintve lesz annyi munkahely — sőt, valószínűleg több —, mint amennyi a mun­kára jelentkezők, dolgozni akarók száma, mégis az igények és a le­hetőségek esetenkénti eltérése miatt előfordul, hogy nem min­denki talál majd azonnal a kép­zettségének, képességének, egész­ségi, családi állapotának, kofá­nak megfelelő munkahelyet. Erre már most fel lehet készülni. A vállalatok, a taná­csok okosan teszik, ha előre fel­mérik a területükön felszabaduló munkaerő nagyságát és összeté­telét. Hasznosnak látszik elő­irányzatokat készíteni a fel­szabaduló munkaerő elhelyezé­sére, átcsoportosítására. Tárgya­lásokat érdemes kezdeni az ipar- vállalatok, mezőgazdasági és bányaüzemek között, hogy az adott földrajzi területen milyen összetételű és nagyságú létszám szabadul fel, illetve milyen több­letlétszám szükséges. A központi gazdaságvezetés' és az állami szociális szervek is felkészülnek az új helyzetre. Olyan intézményeket létesítenek, amelyek elősegítik a felszabaduló munkaerő gyers elhelyezését, az átmeneti nehézségek leküzdését; szociálpolitikai eszközökkel is. Itt persze nemcsak az állami és a vállalati, tanácsi feladatok a döntőek. Az igazán döntő a mun­kások, tisztviselők magatartása. A verseny nemcsak a gyárak és a termékek között indul meg, hanem a dolgozóknál is. Nem titok, hogy aki szorgalmasan, megbízhatóan dolgozik, attól nem akar egy vállalat sem meg­szabadulni. Sőt, érdeke, azt dik­tálja, hogy igyekezzék megtar­tani. DR. PIRIT? 1 OTTÓ Cikkünk nyomán Megnyílt az új könyvesbolt — Nemcsak megnyílott az új könyvesbolt — tájékoztat Erdész Károly, a gyönki földműves­szövetkezet ügyvezetője —, ha­nem intézkedést tettünk a könyv­árusítás színvonalának javítására is: felvettünk az üzletbe egy kis­lányt, aki az idén érettségizett. Ezzel végérvényesen eldőlt a vita, amely a télen kerekedett abból, hogy a földművesszövet­kezet a régi könyvesboltot be akarta olvasztani egy másik bolt­ba, s a könyv ezzel lesüllyedt volna a közönséges árucikkek színvonalára. A földművesszövet­kezet megváltoztatta ezt az állás­pontját, méghozzá úgy, hogy a könyvnek ma láthatóan nagyobb becsülete van, mint korábban volt. A könyvesbolt új helyisé­get kapott, ami jóval tágasabb, impozánsabb a réginél. Az új balt meg is kezdte működését. Az érettségizett könyvárus beál­lítását is csak örömmel lehet üdvözölni. A boltnak — amely különféle papírárut és írószert is árusít —, Galántai Mátyás a vezetője. — Örömmel újságolhatom — mondja —, hogy az új könyves­bolt nagyon tetszik mindenkinek. Én azonban elsősorban kereskedő vagyok, márpedig az új könyves­bolttal éppen azt szeretnénk el­érni, hogy elsősorban a kultúra, a könyv terjesztésének szelleme érvényesüljön. Ezért vettük fel Irénkét. Irénke — teljes nevén Pesti Irénke —, egyelőre még csak is­merkedik munkakörével, hiszen fél évvel ezelőtt még a gimná­zium padjaiban ült, de nagy lel­kesedései, tele ambícióval jött a könyvesboltba. — Ez olyan terület — mondja, — hogy inkább csak az értelmi­ségiek, diákok, hivatalnokok vesz­nek könyvet, és szeretnénk el­érni, hogy rajtuk kívül is minél többen megkedveljék a könyvet. B. F.

Next

/
Thumbnails
Contents