Tolna Megyei Népújság, 1966. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-18 / 221. szám
19®6. szeptember Í5Í. SöENff 1WEGTF3 NÉPŰJSXÖ 3 Egyedüli megoldás: törpevízmű létesítése Három-négy évtizeddel ezelőtt voltak az országnak olyan részei — különösen Borsod megyében, de itt Tolna megyében is — ahol a golyvát, mint népbetegséget tartották nyilván. A „vastagnyak ú- ak”, ahogy a golyvásokat nevezték, már kora gyermekkorukban érezték e csúnya betegség első jeleit. Hiszen a golyva — amely az ivóvíznek jódszegénységével van összefüggésben — elsősorban a fiatal szervezetre káros. Tolna megyében a legtöbb golyvás Fadd községben volt. Oly annyira, hogy például a felső faluvéget „golyvások országának” nevezték. Hosszú évtizedekig nagy harc volt a felvég és az alvég között. Az alvégiek például megtiltották gyermekeiknek, hogy házasságot kössenek a felvégiek kel. Az elmúlt két évtizedben megváltozott a helyzet. Egyre kevesebb golyvás megbetegedést tartanak nyilván a községben. Hála a rendszeres orvosi ellenőrzésnek. * A Tolna megyei KÖJÁL szekszárdi állomásán Dr. Olay Andor igazgató-főorvos készségesen ad felvilágosítást a hosszú évtizede vezetett nyilvántartásokból Fadd község golyvás megbetegedéseit illetően. — Talán azzal kezdeném, hogy a községben levő ásott kutak vizének 99 százaléka nem felel meg az ivóvíz egészségügyi feltételeinek. De hasonló a helyzet a kez- kutakkal is. Éppen ezért mar évekkel ezelőtt elrendeltük a jódozott konyhasó használatát. — Mikor volt utoljára az egész községre kiterjedő orvosi vizsgálat? — A rendeletek értelmébén ötévenként kerül sor országosan az ivóvíz minőségének felülvizsgálására. Az 1960-ban megtartott orvosi vizsgálatok során az iskolákban elég sok gyereknél állapítottuk meg a kezdődő golyvásodás'. Sajnos sem az óvoda, sem pedig az iskolák nem rendelkeznek megfelelő ivóvízzel. — És 1965-ben? — Ekkor már érezni lehetett a jódozott konyhasó használatának eredményeit. Lényegesen kevesebb gyermeknél találtunk golyvásodást. — Milyen megoldást lát a főorvos úr a község jó ivóvízellátásának biztosítására? — Egyedüli megoldiásként a törpevízmű létesítést tartom. Feltétlen szükséges, hogy mélyre fúróit kutak vizét igyák az emberek, mert a 10—12 méter mélységű ásott kutak vize az egészségre rendkívül ártalmas. Tehát adva van a megoldás: törpevízművet kell létesíteni Fad- don. De mit szól ehhez a község? * A tanács vezetői is jól tudják: a lakosság érdekében sürgősen tenni kell valamit. S ez a valami szerintük is a . törpevízmű építését jelenti. Ezen a nyáron megkezdték a szervezést. Eddig a község családjainak több mint ötven százaléka aláírta a szerződést. — És a többiek? — Ö'k részben a várakozás álláspontjára helyezkedtek, részben — ők vannak a kevesebben — elutasították a szerződés aláírását. mondván: „ha eddig jó volt, ezután is jó lesz ...” * A felvégen az egykori „golyvások országának” utcáit járva találomra szólítottam meg az utamba kerülő embereket, hogy megtudjam véleményüket. Elsőként egy középkorú asz- szonytól érdeklődtem. — Sokat szenvedtünk a rossz ivóvíztől. Engem például 1946- ban megoperáltak, mert befelé növő golyvám volt, s nagyon fulladtam. Azóta nincs panaszom, igaz már akkor megmondta a doktor úr, hogy csak jódozott konyhasót használjak. Én be is tartom az utasítást. Ami a törpevízművet illeti, csak annyit mondok: bár már kész lenne. Nagyon várja az egész család. Egy idős özvegyasszony a következő, akivel összetalálkozom az úton. — Nálunk a családban nem volt beteg, de voltak itt olyan családok, ahol szinte valamennyien betegek voltak. Sőt jól emlékszem talán már harminc éve is lehet ennek, amikor egy fiatal lányt operáltak, de már későn. Meghalt. Ezek után úgy gondolom, természetes, hogy aláírtam a szerződést. Arra a kérdésre, hogy családjának fiatalabb tagjai miként fogadják a törpevízmű építésének szervezését, elmondta, hogy ók elsősorban a kényelem, — fürdőszoba — biztosítását látják ebben. A községben épülő új házakban már fürdőszoba is van, sőt a régebbi épületekben is sokan kialakították és rendszeresen használják a fürdőszobát. Egyelőre azonban a fürdést még fárasztó vízhordás előzi meg. Talán már nem sokáig. * Általános érvényű igazság, hogy az emberek nehezen cserélik fel a régit az újért. Még akkor is, ha az új — mint jelen esetben is — korszerűbb, kényelmesebb és nem utolsó sorban egészségesebb, mint a régi. Ma még gyakran csak hosszas meggyőzés után sikerül elérni, hogy a régit az új váltsa fel. De az is örökérvényű igazság, hogy az emberek, amikor megszokják az újat, a világ semmi kincséért sem cserélnék vissza a régiért. Mert például vajon ki hordaná ismét szívesen a kútról a vizet, amikor a konyhában megcsavarja a csapot és máris folyik. Faddon ma még jónéhányar. idegenkednek az újtól. Pedig saját és gyermekeik egészsége megköveteli ezt az újat. SZIGETVÁRI LÁSZLÓ Nagyarányú útkorszerűsítés kezdődött Simontornya térségében Néhány héttel ezelőtt nagyarányú földmunkálatok kezdődtek Simontornya térségében. Ez az itteni út- és hídépítés első fázisa. A Dunaföldvár—Dombóvár—nagykanizsai útvonal Tolna megyei szakaszának korszerűsítése már évekkel ezelőtt megkezdődött, és befejezése még jó néhány évet vesz igénybe. Ennek egyik legjelentősebb része a si- montornyai korszerűsítés. Az út jelenleg Cece felől jövet kétszer keresztezi a Budapest—pécsi főközlekedési vasútvonalat, a megyehatár fölött közvetlenül és a simontomyai vasútállomásnál majd keresztülkanyarog a falun és úgy folytatódik Tolnanémedi felé. A sorompók a nagy vasúti forgalom miatt jóformán többet vannak zárva, mint nyitva. Az úttest a faluban annyira összeszűkül a szűk házsorok közt, hogy két teherautó alig tudja kikerülni egymást. A korszerűsítésnél az egyik fő törekvés tehát az, hogy megszüntessék ezt az áldatlan állapotot. |] Az új utat itt nem a régi nyomvonalában építik meg, hanem a vasúttal párhuzamosan. A falu széléhéi fog húzódni, ahol megfelelő széles pályatestet tudnak kiképezni és természetesen olyan veszélyes kanyarok sem lesznek, mint a jelenlegi úton. A vasútállomásnál, ahal a régi autóút keresztesi a vasutat, az új nem fogja keresztezni, hanem továbbhalad vele párhuzamosan és a megyehatártól nem messze csatlakozik a régi útvonalhoz, a vasúti kereszteződésnél lévő kanyar felett. Ha felüljárót építenek, az egyenként 4—5 millió forintba kerül. Ezt a költséget azonban a koaazerűsítésnéfl ' megtakarítják, sőt, az útszakasz is rövidül Si- montomya térségében 2 kilométerrel. Viszont a vasúti Sió-híd- nál egy közúti hidat is kell építeni, mert jelenleg Simontomyá- nál a falu közepén van a közúti Sió-híd és a korszerűsítéssel éppen ezt az útszakaszt iktatják ki. Ez tehát pluszköltségként mutatkozik. Ha azonban összevetjük ezt az összeget a megtakarítással, a végeredmény még mindig több milliós megtakarítást jelent. || A tervek szerint, — amint Nagy Sándor, a Pécsi Közúti Igazgatóság szekszárdi kirendeltségének főmérnöke tájékoztatott bennünket — hozzávetőlegesen 25—30 millió forintba kerül az útkorszerűsítés Si- montomya térségében a 3 éves végrehajtási program keretében. Az idei évben 11,3 millió forint az előirányzat. A kezdet kezdetén azonban máris olyan akadályok mutatkoznak, amelyek bizonytalanná teszik, az idei évre biztosított összeg teljes felhasználását. A Dunaföldvár—dombóvári útszakasz más részein jelenleg következő a helyzet. A Pincehely— Tamási közti rész egy rövidebb szakasz kivételével elkészült. A szóban forgó rész Tamásinál maradt el a vasúti átjáró előtt. Itt ugyanis vita folyt azon, hogy épüljön-e felüljáró és hova. A MÁV szakemberei azt mondták, hogy később a korszerűsítés folytán a vasút nyomvonalát is módosítani fogják. így nyilván nem lenne célszerű a jelenlegi helyre felüljárót építeni drága költséggel. De közben, a sorolásnál kiderült, hogy ennél még forgalmasabb kereszteződések is vannak az országban felüljáró nélkül, ezért ez le is került a napirendről. Vissza van még a Kocsola—Tamási és Pincehely— Simontornya közti útszakasz korszerűsítése is. A munkálatokat folyamatosan végzik, de hogy mikor készül el teljesen, nem tudni. 1970-ig szeretnék befejezni a munkálatokat, de ez sok mindentől függ. Az minden esetre bíztató jei, hogy az erőket az útépítésnél is igyekeznek koncentrálni, s ez elsősorban ezt az útvonalat fogja érinteni Tolna megyében. |j A Kötesd—Gyünk —pincehelyi útszakaszon jelenleg Gyönknél dolgoznak. Az út jelentős része elkészült, Gyönkig már jól járható, de hogy innen Pincehely felé mikor tudják folytatni, egyelőre még nem tudni. Jövőre megkezdik a Dunaszentgyörgy—Fadd—Tolna— Szekszárd közti útvonal javítását, korszerűsítését. Az új mechanizmus propagandistáinak Az új mechanizmus és a foglalkoztatottság A szocialista társadalmi rend egyik leglényegesebb vonása, hogy biztosítsa minden munkaképes állampolgár számára a munkához való jogot. Az elmúlt két évtizedben lényegében természetesen meg is valósítottuk a teljes foglalkoztatottságot. Ez nem azt jelenti, hogy hazánkban minden munkaképes ember társadalmilag szervezetten dolgozik is, de az kétségtelen, hogy aki munkát, állást keres, az talál is. A teljes foglalkoztatottságnak azonban vannak bizony gazdasági hátrányai, így például a részleges munkaerőhiány. Ha munkaerőhiány van, akkor a vállalatok nem tudnak kellően válogatni a munkaerőben, azt kell felvenniük, aki jelentkezik. Hányszor kényszerültek bele a vállalatok olyan igazságtalanságba, hogy az új munkavállalónak magasabb bért adtak, mint a régóta ott dolgozóknak. Nem sikerült kellően szinten tartani a bérarányokat a teljesítményekkel, mert azok bére, akik hiányszakmákban dolgoztak, gyorsabban emelkedett. A vállalati létszám felduzzadt. Ha mindenkit fel kell venni, aki jelentkezik, akkor fegyelmezetlen, lusta emberek is a vállalathoz kerülhetnek. Rontják a munkaszellemet, a technológiai és termelési rendet; váratlan hiányzásaikkal zavart okoznak; mire betanulnak, kilépnek. Mindez rengeteg többletköltséget okoz. Ezért az új gazdaságirányítási rendszerben a vállalatok érthetően szabadulni igyekeznek, majd az ilyen dolgozóktól. A gazdálkodási feladatukhoz szükséges munkás- és alkalmazotti létszámot maguk állapíthatják meg, ezáltal megfelelő körültekintésre és észszerű takarékosságra kényszerülnek. Eddig a vállalati tervszámok, az ún. bázisadatokra épültek. Így a létszámlazaság már az előző évek adatában is benne volt, az új tervszámban is részben benne maradt. A vállalatnak nem is fűződött különösebb érdeke a lazaságok feltárásához és megszüntetéséhez. Az új gazdasági mechanizmusban a nyereség növelésére való törekvés azt eredményezi, hogy a vállalatok minden felesleges kiadást meg akarnak szüntetni, s nem kivétel a bérkiadás sem. Elképzelhető, hogy az új irányítási rendszer működését követően meggyorsul a munkaerő áramlása, egyrészt a különböző ütemben fejlődő ágazatok között, másrészt a rosszabb és a jobb vállalatok között. A jobb vállalat többet tud fizetni: az emberek igyekeznek majd ilyen vállalathoz kerülni. Ez megfelel annak a célnak, hogy mindenki ott dolgozzék, ahol munkája a legnagyobb hatékonyságú, így a legtöbb nemzeti jövedelmet eredményezi. Sok új munkahely lesz, mégis megtörténhet, hogy egyes emberek elhelyezkedése majd nehézségekbe ütközik. A munkaalkalmak összességét tekintve lesz annyi munkahely — sőt, valószínűleg több —, mint amennyi a munkára jelentkezők, dolgozni akarók száma, mégis az igények és a lehetőségek esetenkénti eltérése miatt előfordul, hogy nem mindenki talál majd azonnal a képzettségének, képességének, egészségi, családi állapotának, kofának megfelelő munkahelyet. Erre már most fel lehet készülni. A vállalatok, a tanácsok okosan teszik, ha előre felmérik a területükön felszabaduló munkaerő nagyságát és összetételét. Hasznosnak látszik előirányzatokat készíteni a felszabaduló munkaerő elhelyezésére, átcsoportosítására. Tárgyalásokat érdemes kezdeni az ipar- vállalatok, mezőgazdasági és bányaüzemek között, hogy az adott földrajzi területen milyen összetételű és nagyságú létszám szabadul fel, illetve milyen többletlétszám szükséges. A központi gazdaságvezetés' és az állami szociális szervek is felkészülnek az új helyzetre. Olyan intézményeket létesítenek, amelyek elősegítik a felszabaduló munkaerő gyers elhelyezését, az átmeneti nehézségek leküzdését; szociálpolitikai eszközökkel is. Itt persze nemcsak az állami és a vállalati, tanácsi feladatok a döntőek. Az igazán döntő a munkások, tisztviselők magatartása. A verseny nemcsak a gyárak és a termékek között indul meg, hanem a dolgozóknál is. Nem titok, hogy aki szorgalmasan, megbízhatóan dolgozik, attól nem akar egy vállalat sem megszabadulni. Sőt, érdeke, azt diktálja, hogy igyekezzék megtartani. DR. PIRIT? 1 OTTÓ Cikkünk nyomán Megnyílt az új könyvesbolt — Nemcsak megnyílott az új könyvesbolt — tájékoztat Erdész Károly, a gyönki földművesszövetkezet ügyvezetője —, hanem intézkedést tettünk a könyvárusítás színvonalának javítására is: felvettünk az üzletbe egy kislányt, aki az idén érettségizett. Ezzel végérvényesen eldőlt a vita, amely a télen kerekedett abból, hogy a földművesszövetkezet a régi könyvesboltot be akarta olvasztani egy másik boltba, s a könyv ezzel lesüllyedt volna a közönséges árucikkek színvonalára. A földművesszövetkezet megváltoztatta ezt az álláspontját, méghozzá úgy, hogy a könyvnek ma láthatóan nagyobb becsülete van, mint korábban volt. A könyvesbolt új helyiséget kapott, ami jóval tágasabb, impozánsabb a réginél. Az új balt meg is kezdte működését. Az érettségizett könyvárus beállítását is csak örömmel lehet üdvözölni. A boltnak — amely különféle papírárut és írószert is árusít —, Galántai Mátyás a vezetője. — Örömmel újságolhatom — mondja —, hogy az új könyvesbolt nagyon tetszik mindenkinek. Én azonban elsősorban kereskedő vagyok, márpedig az új könyvesbolttal éppen azt szeretnénk elérni, hogy elsősorban a kultúra, a könyv terjesztésének szelleme érvényesüljön. Ezért vettük fel Irénkét. Irénke — teljes nevén Pesti Irénke —, egyelőre még csak ismerkedik munkakörével, hiszen fél évvel ezelőtt még a gimnázium padjaiban ült, de nagy lelkesedései, tele ambícióval jött a könyvesboltba. — Ez olyan terület — mondja, — hogy inkább csak az értelmiségiek, diákok, hivatalnokok vesznek könyvet, és szeretnénk elérni, hogy rajtuk kívül is minél többen megkedveljék a könyvet. B. F.
