Tolna Megyei Népújság, 1966. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-18 / 221. szám

4

TOLNA WfTGTÉI NBPŰJSAö

1966. szeptember 14.

AUTÓ—MOTOR

52 £ K SZÁVB GA VA y TÍV

A, B. KÖ2HKMÍSI

C/0MÓV0NT0 K FOB GA1MI BiNML

news

gtfJAMST

■C&-"'

0

KÉRDÉS: szekszárdi Garay téren hogyan alakul 'a járművek forgalma, különböző irányból érkező jármüveknél melyik járműnek van áthaladási elsőbbsége?

VÁLASZ: „A” Csomópont forgat* mának szabályai:

A KRESZ 53. § 5. bek. értelmében a balra nagy ívben bekanyarodó jármű nem akadályozhatja az útkereszteződésnél áthaladó gyalogosoknak és az úttesten vele szemben egyenes irányban haladó vagy jobbra bekanyarodó járműveknek forgalmát.

Áthaladási sorrend: 1 személygépkocsi, 2 motorkerékpár, 3 tehergépkocsi, 4 autóbusz.

„B” Csomópont forgalmának szabályai;

A KRESZ 55. § 1. bek. értelmében egyenrangú útkereszteződésben annak a járműnek van áthaladási elsőbbsége. amely jobb kéz felől érkezik, függetlenül attól, hogy a jobb kéz felől érkező jármű milyen irányba kíván továbbhaladni.

Áthaladási so'rrend: 1 tehergépkocsi, 2 személygépkocsi, 3 oldalkocsis motorkerékpár.

Ha recseg a rádió

A legtöbb autótulajdonos ma mái nem épít be drága rádiókészüléket kocsijába, hanem tranzisztoros táskarádióval helyettesíti azt, mert, ha a kocsiból kiszáll, magával viheti a lakásba, vagy ha éppen kiránduláson van, az erdőbe vagy a vízpartra. A táskarádiót az utas egyszerűen az ölébe veszi és kedve szerint válogathat a műsorban. Amíg a motor el nem indul a kig készülék remekül működik, zavartalanul sugározza a műsort, de mihelyt a motor működésbe lendül, az utas kénytelen kikapcsolni a rádiót, mert úgy recseg, hogy a legjobb idegzetűek sem tudják elviselni. Miért van ez, kérdezik többen, hiszen a tranzisztoros rádió nem az akkumulátorból vagy a dinamóból kapja az áramot, hanem a készülékben elhelyezett önálló elemből? Hogy van az, hogy a motor működése mégis elviselhetetlen pattogást okoz?

Az ok és a megoldás egyszerű. Le kell blokkolni a motort! Hogy miért? megpróbáljuk a legegyszerűbb módon megmagyarázni:

A rádióvevő készülék akár tranzisztoros, akár más fajta, felveszi a leadó állomás rezgéseit, és átalakítja őket hangrezgésekké. A bökkenő az hogy a készülék nemcsak a rádióleadótói kisugárzott rezgéseket veszi fel, hanem minden egyéb rezgést is, sőt. fel is erősíti őket, és ezáltal élvezhetetlenné teszi a vételt.

A külső zavarok (például villámlás, áramszedő-szikrázás stb.) ellen természetesen nincs védekezés.

A belső zavarok főleg azokban a szerkezetekben léphetnek fel, amelyek üzem közben szikráznak. Ilyenek például a gyertyák, megszakítók, szénkefék, szabályozó érintkezők, kapcsolók. kürt, ablaktörlő, elosztó, hibás érintkezés, rossz testelés stb.

A vezetékek antennaként sugározzák a rezgésekét, s ezeket aztán a rádió felveszi. Ellene úgynevezett árnyékolással védekezünk: a vezetéket fémköoenybe burkoljuk, más szóval leblokkoljuk. De a fémköpeny is vezető, tehát ebben is keletkezhet áram illetve rezgés. Ezért ezt is letesteljük 50 centiméterenként.

A zavarokat általában kondenzátorral, fojtótekerccsel, vagy ellenállással csillapíthatjuk. A kondenzátorral való szűrés elve azon alapszik, hogy a kondenzátor az egyenáramot nem engedi ót, csak a váltakozó áramot Ha tehát a kondenzátort a vezetékkel párhuzamosan kötjük be, az áramkör egyenárama nem halad rajta keresztül a test felé, a rezgéseket azonban levezeti.

A fojtótekerccsel való szűrés lényege az, hogy a nagy önindukciójú tekercs az egyenáramot átengedi, de a zavaró rezgéseket lefojtja.

I»IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII!I||||||||||(| = Ha a kondenzátor és a fojtó~ tekercs külön-külön kevésnek bizonyul, akkor együtt alkalmazzuk.

Talán ennyi is elég, hogy megértsük, miért recseg a tranzisztoros rádió, amikor a motort begyújtjuk. A leblokkolás azonban nem egyszerű munka, ezért legjobb, ha szakemberre bízzuk.

RÁTKAI MÁRTON

ezelőtt halt meg Rátkai Márton, a magyar színjátszás kiemelkedő egyénisége. A nép szolgálatát tekintette a művészet feladatának és emlékezetes alakításaiban ez a törekvés tükröződött.

1

i

4

S

6

7

8

3

10

111

42

44

h

•

1S

s

16

17

18

13

20

Í4

22

14

ll

25

16

47

28

29

30

34

32

4'4

3.4

35

36

Í7

58

39

40

ki

42

43

iS

46

1

$

ki

79

50

54

S2

S3

57

SS

56

57

5«

&

S3

60

64

$

62.

64

6%

65

66

67

65

69

70

71

.

72

73

71

75

%

77

7«

\\

79

80

82

S3

ft

l

4

8$

4 KÉM REPÜLŐ

írta: Pintér István

Vízszintes: 1. Az operett műfajban tűnt fel, s a felszabadulás után az idézetben közölt Moliére-darab szerepében aratta első jelentős prózai sikerét. 13. Történelmi mese. 14. Francia folyó. 15. Á. O. R. T. ö. 16. Neve közepén (!). 17. Hangtalanul — szerencsejátékban pénzt helyettesít. 19. Érni kezd a bor. 21. J. R. 23. Kimondott mássalhangzó. 24. Közelemben lévő tárgy, amelyről beszélek. 2G. Gyapjúfonáshoz szükséges „készüléke” (+). 28. Több mint szerető. 30. A kézfogás is lehet ilyen. 32. Libát hizlal. 33. Moliére vízszintes 72-ben ismertetett darabjában ezt a szerepet játszotta Rátkai Márton. 35. Nagyobb település Csengtu közelében (+s). 37. Az. országos hatáskörű mű^ sorszervező intézmény rövidítése. 39. Bíróságon az én igazamat bizonyítja. 40. A hét egyik napja. 41. Gyermek- játékban így mondják a páratlant. 43. Fordított szórenddel — jól sikerül a tartósítása. 45. Szovjetunió-beli folyó-e? (+’)• 47. A „Mézeskalács”

című operettben Rátkai egyik emlékezetes szerepe. 48. Kimondott mássalhangzó. 50. Névelővel — állati takarmány. 52. Mássalhangzó kimondva. 53. Rendfokozat előszava. 54. A „Cigányprímás”-ban ezt a szerepet osztották Rátkaira. 57. Nem ez az ital. 59. O. A. G. 60. Értékesít (a—d). 62. Fagylaltot fogyasztó (—’). 63. Énekhang. 65. Talpán van-e? 67. Félig — evezős (!). 69. N. T. E. 70. Magyar családnév. 72. Lásd: vízszintes 33. 75, Felelőssé tesz. 76. Több mint tehetséges. 78. G. O. I. 79. Már nem találja szórakoztatónak. 81. Jegyzett-e? 83. Ipari felhasználásban babaki tömésre szolgál. 85. Irataik (—’).

Függőleges: 1. Púpos állatom. 2. Az ezüst vegyjéle. 3. Virág. 4. Kártyajáték. 5. Bizonyos pénznemben. 6. Hirhedt francia várbörtön (vissza). 7. E. R. F. 8. Nevén nevezett lovát. 9. Az író neve és a darab címe, amelyikben Rátkai Zahar Bargyin szerepét játszotta. 10. Német — fül (ki-* 1 mondva). 11. N. T. 12. Beletörődik, ... aminek jönnie kell. 13. Ebben a darabban ez a szerep a legem lékeze« tesebb a Rátíkai-alakítások közül. 18. Szétdobálta. 20. Algériai város (+’)* 22. Rátkai szerepe volt a Tanner John-ban. 25. Település Brazíliában a Rió Grande partján. 27. Átnyújtó. 29, Nagyon szeretné (+h). 31. Befőtt, ha nem állna el. 34. össze-vissza kevert italra mondják. 36. Juttat. 38. Kubai miniszter keresztneve. 40. Német — semmi, senki. 42. Város a Szovjet* unióban. 44. L. s. 46. Bevarr. 49. Ele* del. 51. ó. M. Y. 55. Kutyafajta. 56. Idegen férfinév-e? 58. Becézett fiúnév., 59. Kevert — szerencsejáték. 6L Névelővel — főzésnél használt alap. anyag. 64. Jégbe vágott luk. 66. Be. cézett Liza. 68. Derékszorltó. 71. Gyen. ge áramforrás. 73. Dn papírra vet. 74. Bíztatást kifejező szócska. 77. s. N. T. 80. Valamilyen irányba, 82. Morzejel. 84. ö. I.

Beküldendő: a vízszintes 1., 33.; 47., 54., 72., valamint a függőleges 9., 13* 22. számú sorok megfejtése,

Jf. J.

Beküldési határidő: 1966. szeptember 22, déli 12 óra. Kérjük a borítékra ráírni: „Keresztrejtvény”. A helyes megfejtők között öt szépirodalmi könyvet sorsolunk ki.

Legutóbbi rejtvényünk helyes megfejtése: vízszintes 1: A test békessége; 94: Latin magyar; 93; Dés; függőleges 15: Szótáríró; 29: Nagyenyed; 50; Heidelberg; 61: Basel; 78; Orvos.

A következők nyertek könyvjutalmat: Dér Miklósné, Decs, Koncz Gábor, Tolna, Dömyei Józsefné, Ireg- szemcse, Kákonyi Ferenc, Fadd, Illés Margit, Tevel. A megfejtőknek a könyvet postán juttatjuk eL

iiimiiiiimiiimiiimiiimiiiiiiiKiiiiiiiiii.iiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiimiiiiiiiimiimimiiiiiiiimmiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiii

— 67 —

— Te fogod lefényképezni! — mondta jókedvűen Smith. — Ti fogjátok lefényképezni! Nagyszerűen klappolnak a dolgok. Az elnök el tál! azzal a „nyílt éggel”. Az oroszok szívják a fogukat, nem egyeznek bele. Köztünk legyen szólva, bolondok lennének, ha igent mondanának, Dehát nekünk nem kell az ő engedélyük. £s ez jobb is így. Mit gondolsz, fizetnének neked annyit, ha az oroszok beleegyeznének, hogy felettük repüljél? Egy nyavalyát, kisfiam! És a veszély akkor sem lenne kisebb, mint így. Nulla, kisfiam, nulla. Clarence értette a dolgát...

Igen, Rowers is osztotta a véleményt; Clarence, vagyis Clarence L. Johnson nagyszerű munkát végzett. Cröm volt gépébe, az U—2-be beleülni.

A híres tervező, a Lockheed gyár egyik alelnöke az U—2-vel olyan különleges repülőgépet alkotott, amely képes volt mélyen behatolni a szovjet terület fölé olyan magasan, hogy ne lehessen elfogni. Bonyolult elektronikus és fényképez 5- készülékeket szállított fedélzetén.

Rower?et arra oktatták, hogy ezt a repülőgépet az oroszok soha sem tudják lelőni. Hiszen 20—23 000 méter magasan repül, ilyen magasra pedig nem tudnak felszállni az orosz repülőgépek. Úgy röpködhetnek majd a Szovjetunió felett. mintha Néw York utcáin sétálna az ember. Sót." sokkal nyugodtabban. Elvégre New Yorkban óriási a forgalom. 20—23 000 méter magasban viszont nincs senki. Cda csak az amerikaiak tudnak felhatolni!

A kiképzőtábor közelébe senki sem mehetett, erről gondoskodtak a vállas és marcona titkos- — 68 —

rendőrök, akik mindenre vigyáztak. Rowers először utálkozva nézte ezeket az alakokat, akikről lerítt foglalkozásuk, de aztán megszokta őket.

Hamarosan megbarátkozott azzal a gondolattal is, ami először nagy zavart okozott számára. Felfedezte ugyanis — pilótatársaival együtt — hogy a katanuitberendezés, amely veszély esetén kidobja a gépb 1 a pilótát hogy ejtőernyővel érjen főidet, egy robbanó szerkezettel van összeköttetésben. Vajon ha a repülés olyannyira veszélytelen, miért kell a robbanó szerkezet? S vajon miért kell a gépet felrobbantani, és a pilótát elpusztítani?

— Ez csak amolyan biztonsági dolog — magyarázták Rowerséknek. — A robbanás időzített, a gép csak akkor robban, ha a pilótát a katapult már megfelelő távolságba kidobta a gépből. Azért van erre szükség, mert hátha valamelyik gép üzemzavar miatt felmondja a szolgálatot, s a pilótának ki kell ugrania No, persze, nem ott, a vörösök felett, hiszen ott nem történhet baj. Oda a előkészített géneket küldjük.

Hanem itt, valahol a környéken! Gondoskodnunk kell róla, hogy a gép ne maradjon meg, nehogy a vörös ügynökök valamit megszimatoljanak...

Rowers ugyan soha nem hallott eleven szovjet hírszerzőről, akit lelepleztek volna az Egyesült Államokban, de azért elfogadta ezt a magyarázatot. Tudta, hogy hazugság, amit a robbanó szerkezet időzítéséről mondtak neki. Abban a pillanatban, amikor a pilóta megnyomja a

— 69 —

gombot, hogy a katapult kidobja a gépből, felrobban a gépével együtt. Annyi sem marad belőle, mint egy rágógumiból. Rowers azonban nem számolt komolyan a veszéllyel, bízott szerencséjében, s még ennél is jobban a gépében, amely valóban nagyszerű tulajdonságokkal rendelkezett.

A kiképzés nemcsak a gép megismeréséből, a légifényképezés oktatásából állott. A CIA emberei megismertették Rowerséket a legfontosabb „tudnivalókkal”. Elmondták például: íratlan kódex értelmében az ügynöknek inkább meg kell '“mmmt ho«v értesüléseket juttasson az ellenségnek. Ilyen esetben a jutalmat kifizetik, mégpedig a családjának, sőt. megtetézik egy hatalmasabb összeggel is.

— Büszkék lehetnek rá — mondta a CIA embere — hogy önök fontos részei annak a hatalmas gépezetnek, amely a Központi Hírszerző Hivatal nevet viseli... Allen Dulles, a nagyfőnök választotta ki magukat egyenként. Meg kell őriznünk fölényünket a hírszerzésben, ezt parancsolóan követéli a helyzet, és aki azt hiszi, hogy manapság lehet „Mata Hari”-féle módon tevékenykedni, az téved. Csődöt mondanak, be- rezelnek. De maguk? Nem olyan legények! S maguknak rizikójuk sincs. A főnök olyan gépre ülteti önöket, amilyent az oroszok sohasem ér nek el ...