Tolna Megyei Népújság, 1966. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-15 / 218. szám
T966. szeptember 15. TTJT.WA MEGYEI NfPŰJSSö 3 NAPIRENDEN a fogyasztók érdekvédelme Hogyan alakult az 1966. február 1-én árváltozott cikkekből az áruellátás? Megfelelő-e a forgalomba hozott élelmiszerek, hentesáruk, tőkehúsok, tejtermékek minősége? Milyen formában és gyakoriságban jelentkeznek a visszaélések a kereskedelemben? Ezekre a kérdésekre keresett választ az a két részből álló vizsgálat, amelyet a Szakszervezetek Megyei Tanácsa kezdeményezésére és szervezésében az Állami Kereskedelmi Felügyelőség, a Kereskedelmi Állandó Bizottság, a Népi Ellenőrzési Bizottság, a megyei tanács kereskedelmi osztálya, a KPVDSZ megyebizottsága széles körű aktívahálózat bevonásával végzett a közelmúltban Tolna megyében. A vizsgálat alapjául a SZOT által kiadott szempontok szolgáltak. A vizsgálat során szerzett tapasztalat alapján elmondhatjuk, hogy egy-két cikktől eltekintve, az árváltozott áruk megfelelő mennyiségben beszerezhetők. Az élelmiszerek közUl sok helyen hiánycikk a szalonna. Ennek oka: a boltok vezetői keveset, vagy egyáltalán nem rendelik. Ugyanakkor a nagyobb forgalmat biztosító áruk tartására törekednek. A központi irányítással is van probléma. Például Dunaföld- váron nagy mennyiségű marhahús eladatlan, ugyanakkor Tamásiban hiánycikk. Zöldségáruból, gyümölcsökből az ellátás zavartalan és ez elsősorban a szabad felvásárlás rendszerének bevezetésével magyarázható. Egyedül Bátaszéken, a földmű vessző vetkezet boltjában kellene biztosítani a nagyobb mennyiségű és a jobb minőségű zöldségellátást. Annál is inkább érthetetlen ez az állapot, mivel május óta már több alkalommal is felhívták az illetékes igazgatóság figyelmét erre a káros jelenségre, de mindeddig nem történt intézkedés. Ruházati cikkekből az áruellátás igen rapszódikus. Pamutáruból kielégítő a készlet, gyapjúáruból azonban több helyen még a minimális mennyiség sincs biztosítva. A női kártolt szövetek mennyisége és választéka is sok kívánnivalót hagy maga után. Fehérneműből és kötöttáruból biztosított a folyamatos áruellátás. A minőségrontás a fogyasztók megkárosításának egyik alapvető formája, éppen ezért a vizsgálat során részletesen ellenőrizték egyes árucikkek minőségét is. A vendéglátó szakmában igen súlyos és nagyarányú minőségrontásokat tapasztaltak. így például a 64 mintából 32 minőségileg nem felelt meg az előírt követelményeknek. Különösen a fagylalt, a feketekávé és a kimért bor minősége ellen volt sok jogos kifogás. A bonyhádi Béke Étteremben például minden képzeletet felülmúló minőségrontást eszközöltek a csontleveseknél. Az elmúlt hónapokban 372,88 kilogramm csontot takarítottak meg a levesekből. Gyakori jelenség az árdrágítás, a többet számolás és a hamis mérés is. Elsősorban az élelmiszerboltokban. A vizsgált egységek mintegy 50 százalékában tapasztaltak ilyen, a fogyasztó érdekeit sértő szabálytalanságokat, hiányosságokat. A boltok közül az úgynevezett vegyesboltok járnak az élen, és az öáSzes szabálytalanságok mintegy fele itt történik. Tolnán, a földművesszövetkezet 5-ös számú vegyesboltjában például a 46 forintos szalámit 50 forintért árusították. Simontornyán, a zöldségboltban öt tétel vásárlásánál a IX forint 20 fillér helyett 22,40- et számoltak. Bátaszéken, a földművesszövetkezet rövid-kötött- áruboltjában az árleszállított 65 forintos inget, a régi árban, 7' forintért adták. Érdekesség, hogy az ingen a régi és az új árjelzés is rajta volt. összefoglalva a vizsgálat eredményeit, első és legfontosabb tapasztalat, hogy szükség van az ilyen alapos ellenőrzésre, a fogyasztók jogainak védelme érdekében. A sok szabálytalanság láttán az SZMT és az ÁKF, vala mint a társadalmi szervezetek elhatározták, hogy a jövőben gyakrabban tartanak ellenőrzéseket a kereskedelemben. Különösen a csúcsforgalmi időszakban. A másik igen fontos tapasztalat, hogy nem elég csak figyelmeztetni a szabálytalanságot elkövetőket, hanem élni kell a szigorú felelősségre vonás jogával is, úgy, ahogy azt az ÁKF tette. A vizsgálat során ugyanis 43 esetben vonta felelősségre a szabálysértőket, s a lefolytatott vizsgálatok eredményeként 41 esetben pénzbírságot szabtak ki velük szemben. Ezen túlmenően az érdekelt vállalatok saját hatáskörükön belül is eljárnak a szabály- sértőkkel szemben. Napjainkban, amikor fokozatosan áttértünk az új gazdasági mechanizmus reformjaira, feltétlen szükséges a kereskedelem rendszeresebb ellenőrzése. Épper ezért csak helyeselni tudjuk az ilyen, mindannyiunk érdekében * 'gzett ellenőrzéseket, amelynek célja: a fogyasztók fokozottabb érdekvédelme. SZIGETVÁRI LÁSZLÓ Ahol most kezdődik az új év Tuskószedő gép — Hatmillió csemete egy vaddisznó ? Mennyit ér Az erdőkben ilyenkor csend uralkodik, senki és sem,mi nem zavarja a bennük élő vadak nyugalmát. De közeledik már az ősz, a tél, amikor a favágó fejszék csattogása, motorfűrészek berregése, a lezuhanó fatörzsek robaja veri fel a csendet. Az erdészek viszont most sem tétlenek. Cb- ruzájuk számoszlopokat ró a papírra, a számoszlopokból köbméterek, hektárok kerekednek, és a kivágott fák helyén — képzeletben — új csemeték sarjadnak, új erdő növekedik a régi helyén. Ezekben a napokban már végleges formát ölt.a jövő évi erdő- művelési terv — az erdészetekben ugyanis október elsejével kezdődik az új gazdasági év. — Az erdőművelési terv — mondja Vida László, a bikácsi erdészet vezetője — meghatározza, milyen mennyiségű fát kell kitermelnünk, kivágnunk, és milyen területen kell az erdőt felújítanunk, újra telepítenünk. — Ezek szerint mennyit termelnek ki? — Több, mint hétezer köbmétert, különféle ipari feldolgozásra. Tuskóirtásos kitermelésit végzünk, hogy nyomban megkezdhessük a talajelőkészítést az új telepítésekhez. — Ez a munka több kézierőt igényel? — Nem. Ebben is a gépekre jut a munka neheze. A debreceni erdőgazdaság újítása az SZ —100-as traktorra szerelhető tus- kókiemelő. Ilyen gépet alkalmazunk mi is. Öt-hat nap alatt egy hektárnyi területről tea-mell ki a tüsköt, úgy, hogy a területet át lehet adni a szántótraktoroknak. Az új telepítések alá 70—80 centis mélyforgatással készítjük elő a talajt, három SZ—100-assal. A tervek szerint az őszi—tavaszi felújítás és telepítés meghaladja a százötven hektárt. Újabb százötven hektárnyi területen a termelőszövetkezeteknek végzünk telepítést. — Milyen fafajtákkal? — Nyárral, akáccal, fenyővel. A hegyvidéktől eltérően a mi területünk mély fekvésű, homokos, amelyen ezek a fafajták gazdaságosak. A mély fekvésű, magas taiajvízszintű talajokra nyárost telepítünk — a papíripar egyre több alapanyagot kíván —, a jobb homokra akácot és kis részben tölgyet, a silányabb homokra, első telepítésre, úgynevezett pionírerdőnek fenyőt. Erdei és fekete fenyőt... — Ezekhez a telepítésekhez tekintélyes mennyiségű csemetét is kell nevelni... — Igen. összesen hatmilliót... Az előző évekhez képest jövőre még fokozni kell a csemete-termelést. Már most készülünk a maggyűjtésre, hogy elvethessük a szükséges mennyiséget. Itt meg kell jegyeznem, hogy a csemeteültetést is jórészt géppel végezzük. Az UE—28-asra szerelt gép hasonlít a szántóföldi kertészetekben használatos palántaültetőhöz. Kiszolgálásához két ember kell. A gép meghúzza az árkot, belehelyezi a csemetét, majd behúzza a földet. A bikácsi erdészetben az erdőgazdálkodás mellett egyre jelentősebb lesz a vadgazdálkodás. Apró- és nagyvadban egyaránt igen gazdaggá vált ez a terűiéit. — Tíz évvel ezelőtt csak elvétve lehetett itt szarvast látni — mondja Vida elvtárs. — Ma már olyan állomány van, hogy tervszerűen vadászni lehet. Most, az ősz folyamán vendégvadászoknak is tudunk alkalmat adni egy-egy értékes trófea megszerzésére. — Hogyan szaporodott el a szarvas? — Valószínűen az ártéri erdőkből az elmúlt években gyakori áradások miatt szorultak ki és itt kedvező életfeltételeket találtak. Elég nagy kiterjedésű erdőink vannak ahhoz, hogy megtelepedjenek. A szarvas mellett igen szép az őzállományunk is. Nagyon sok a vaddisznó is, különösen Németkér és Kistápé környékén. A sok lapos, vizenyős terület, az erdők melletti szántóföldek valósággal idecsábítják őket. A mezőgazdaságban okozott káruk miatt állandóan kell rájuk vadászni. Ebben az időszakban általában éjjeli lesről, a télen pedig majd hajtással. Egy-egy elejtett disznó átlagban 1500 forint hasznot hoz a gazdaságnak. Ezekre a vadászatokra is várunk majd vendégvadászokat. Külön élményt jelent egy-egy nagyobbszabású hajtás... Az pedig külön öröm volt a mi számunkra, hogy a fő- igazgatóság ide, Bikáesra hívta össze a közelmúltban a Dunántúl összes erdőgazdaságának vezetőit, munkájuk értékelésére Bt. Üj tanműhely a Bonyhádi Cipőgyárban Uj műhelyben kezdték a tanévet a Bonyhádi Cipőgyár harmadéves felsőrészkészítő tanulói. A korábbi gyakorlattal szemben — amikor is a szalagok mellett töltötték az utolsó évet a végzősök — most ebben a műhelyben fejezik be a tanulóidőt. A gyárnak is, a fiataloknak is előnye származik e megoldásból. Az utóbbi években egyre több „kisszériás" modellre kap megbízást a gyár. A nyugati piacra nem ritka a harminc párás megrendelés sem. Ezeket a kis tételeket nem érdemes a napi hét-nyolcszáz pár cipő gyártására alkalmas futószalagokra vinni, célszerűbb inkább egy kis műhelyben előállítani. Az új tanműhelyben ezeknek a felsőrészeit készítik el. A kis széria másik előnye — ez már a szakmai képzés színvonalát emeli — hogy gyakran változik a modell. Míg a nagy szalagokon hetekig is „fut" egy cipőmodell, addig itt néha hetenként kétszer-háromszar is kell változtatni, tehát a leendő szakmunkások jobban megismerkedhetnek a szakma sokféle tudnivalóival. Bár a cipőgyári ipari tanulók az elmúlt években is jól szerepeltek a vizsgán, a különféle tanulmányi versenyeken, az új módszerrel képzésük még alaposabb lesz. Tavaly egész évben 1 096 00^, idén félévben 1 310 000 Kongresssusi munkaverseny a földművesszövetkezetekben Tolna megyében a földműves- szövetkezetekben is széles körű versenymozgalom bontakozott ki. Ennek központjában természetesein az eredmények fokozása áll. Az értékelést egységes szempontok szerint végzik az egész megyében. A százalékos mutatókat átszámítják pontokra és ennek alapján sorolják az egyes földművesszövetkezeteket, illetve üzemágakat. A félévi összesítés megtörtént. A verseny eredményeként a megyei mutatók igen kedvezően alakultak mind a tervhez, mind pedig a múlt év megfelelő időszakához viszonyítva. Ez a kettős szempont azért lényeges, mert szó sincs arról, hogy a terveket talán önkényesen alacsonyan határozták volna meg, hogy magas százalékokat tudjanak elérni, s vele dicsekedni. A tervet már eleve a múlt évi eredmények alapján állították össze, ezek pedig igen kimagaslóak voltak. A felvásárlásban elért eredmény azért jelentős, mert ez közvetlenül kapcsolódik a közellátáshoz, de a .külkereskedelemhez is. Az ’előző években gyakori volt a tojáshiány, Szekszárdon a megye székhelyén 1960-ban mindössze 200 ezer tojást vásároltak fel, tavaly egymillió 96 ezret, az idén pedig már az első félévben többet a tavalyinál, 1 millió 310 ezret, és megteremtették az alapját annak, hogy a második félévben ugyancsak milliós tételben tudják felvásárolni a tojást a városban. A háztáji gazdaságoknak a szakcsoporton keresztül megfelelő állományt biztosítottak, s ezek a második félévben már nagymennyiségű tojást adnak. A tojás- és baromfiellátás megjavítását szolgáló Tolna megyei kezdeményezés országosan is nagy visszhangot keltett, sorra jönnek ide a különböző megyékből tapasztalatcserére. A jövedelmezőség a tervezettnél 31,4 százalékkal nagyobb. Ez főként a különböző szervezeti, takarékossági intézkedésekből adódik. Ha külön elemezzük az egyes földművesszövetkezetek eredményeit, kidéiül, hogy még a leggyengébbek is túlteljesítették a fontosabb mutatók jelentős részét, vagy alig maradtak el a száz százaléktól. Ebből következük, hogy a verseny nemcsak egy-két kiugró eredményt hozott, hanem mindenütt eredményjavulással járt. A három legjobb földművesszövetkezet sorrendben a dunaföldvári, simontornyai és tamási. Az értékelés alapján a legutolsó a bátaszéki. Sokat változott az előző években megszokott sorrend. A dombóvári például majd minden esetben a legjobbak között szerepelt, most azonban két 10 ezer forintnál nagyobb leltárhiánya vált, ezért nem kerülhetett a legjobbak közé, még akkor sem, ha sok egyéb mutatója kedvezőep alakult. Sport.nyelven szólva tehát, szoros a mezőny. Mint hiányosságot kell megemlíteni, hogy a kongresszusi verseny bizonyos egyoldalúsággal is járt. Amint Szoboszlad Jenő, a MÉSZÖV szövetkezetpolitikai főosztályvezetője mondotta, sok helyen — főként a mutatókkal mérhető feladatokkal törődtek elsősorban, a mozgalmi tevékenység kissé háttérbe szorult. Most intézkedéseket tesznek e hiba kiküszöbölésére, mert ha ezt nem tennék, az egyoldalúság később a termelési eredmények rovására mehetne. Olyan dolgokról van szó egyebek között, hogy néhol a szakvezetés nem eléggé törődik a dolgozók alulról jövő kezdeményezésével, így például a szocialista brigád mozgalommal. Helyenként a verseny értékelése és nyilvánosságra hozása sem megfelelő. B. F.
