Tolna Megyei Népújság, 1966. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-15 / 218. szám

r TOT VA MFC.YF1 VfiPTTISAO 1AC6. szeptember 15, Mit mond a tudós ? Friss István a terv-mechanizmus tudományáról Az új gazdasági mechanizmus­sal kapcsolatban sokan felvetik, vajon az értéktörvény, a piac fo­kozódó befolyása összeegyeztet­hető-e a tervgazdálkodással. Friss István akadémikus, a Ma­gyar Tudományos Akadémia Köz­gazdaságtudományi Intézetének igazgatója a következőket mond­ta erről az MTI munkatársának: — Ez a kérdés nemcsak ha­zánkban, más szocialista orszá­gokban is felmerült. Lényegében arról van szó, hogyan értelmez­zük a tervszerű központi irányí­tás szoros összekapcsolását a piac aktív szerepével. Első pil­. lantásra igen egyszerűnek látszik a dolog, hiszen az elvi választ megtalálhatjuk az MSZMP Köz­ponti Bizottságának nemrég meg­jelent kongresszusi irányelveiben. Időszerű, hogy tervgazdálko­dásunk keretében nagyobb szerepet juttassunk az áru- és pénzviszonyoknak. Bőségesen vannak tapasztalataink is arról, hogy a gazdasági befo­lyásolás eszközeivel, az árak és a bérek, az anyagi ösztönzők szabályozásával, hitellel, anyagi kedvezményekkel, kamattal, adó­val, stb., ugyanolyan, vagy még hatékonyabb módon tudjuk be­folyásolni a gazdasági folyamato­kat, mint a tervutasításokkal. — Sőt az állam el tudja ezt érni magán a piacon keresztül hiszen a piaci szabályozás eszkö­ze nem más, mint az ár. Az árak szabályozásával lehet a kínálatot és a keresletet befolyásolni. ■ Az állam a tervet legegyszerűbben a termékek árainak olyan meg­szabásával, pontosabban ingadoz- tatásával tudja megvalósíttatni, amelynek eredményeként a ter­mékek forgalma éppen megfelel a tervben előirányzottnak. — Csakhogy a piac aktívabb szerepe azt is jelenti — folytatta Friss István —, hogy az árak, különösen a termelői árak nagy­részt az eladók és a vevők egyez­kedése alapján alakulnak ki. To­vábbá a vállalatok között ver­seny is lesz. Ahol pedig verseny lesz és az árak az eladók és a vevők egyezkedésében alakulnak ki, ott a termelést és az ehhez szükséges feltételeket, erőforrá­sok elosztását az árakon keresz­tül nem a terv, illetőleg az állam, hanem az értéktörvény, vagy en­nek a mi gazdasági viszonyaink­nak megfelelően módosult for­mája fogja szabályozni. — Az értéktörvény a piac út­ján biztosítja a népgazdaságban a szükséges arányokat, de ezek a helyes arányok csak nagy tár­sadalmi veszteségek árán alakul­nak ki. — A terv egyik döntő előnye éppen az kell legyen, hogy a tár­sadalmat és az egyes embereket is mentesítse ezektől az állandó veszteségektől. Csak így biztosít­ható a társadalom legelőnyösebb, az egyén szabad kibontakozását biztosító fejlődése. Ezt csak tuda­tos központi tervezéssel és ezen alapuló irányítással lehet elérni. — Csak látszat tehát az, hogy a mechanizmussal a kapitalizmus törvényéhez, az értéktörvényhez tértünk vissza. Valójában itt is az ellentétek kibontakoztatá­sán át végbemenő fejlődésről van szó. Szocialista rendsze­rünknek belső objektív törvé­nyeiből folyó sajátosság a tervszerűség is és az áruter­melés is. A kettő közötti ellentétet nem oldhatjuk meg azzal, hogy az egvik oldalt nemlétezőnek nyil­vánítjuk. A szocializmus építése során szerzett tömegméretű ta­pasztalataink bizonyítják, hogy a szocialista rendszernek megfelelő tervezést és áru- és pénzviszonvokat együtt kell fcilc<-7irniiok. tökéletesíte­nünk, hogy elérhessük egész népgazdaságunk legkedvezőbb fejlődését. — Ez fokozott feladatot és fe­lelősséget ró a tudományra is — mondta Friss akadémikus. — A tudomány közreműködése ma­guknak a tervcéloknak kijelölé­sében is nélkülözhetetlen, hiszen a koncepciót meghatározó köz­ponti vezetés csak akkor dönthet helyesen, ha módjában van át­tekinteni — tudományos vizsgá­latok alapján — a különféle el­képzelések várható kihatásait. A tervcélok ismeretében ugyancsak tudományos elemzések alapján készülhet el maga a konkrét terv, amelynek a szorosan vett gazda­sági szempontokon, a hazai és a nemzetközi piac helyzetén és vár­ható alakulásán túl figyelembe kell vennie a gazdasági struktúra változásainak a társadalmi réteg­ződésre gyakorolt hatását, stb. — Magától értetődően nagyon fontosak az olyan ku­tatások. amelyek a gazdasági befolyásolás eszközeinek ér­vényesülését, kihatásait vizs­gálják. Elég utalni az árképzés rendkívül bonyolult problémakörére. De maga a fejlődés is állandóan új problémákat vet fel. Szocialista fejlődésünk törvényszerűségeinek kutatásában is jócskán van naiv még feladataink. Belső fejlődé­sünk, a népgazdaság irányításá­nak módszerei, maga a terv és végrehajtása szorosan összefügg a szocialista világpiac fejlődésé­vel, országaink együttműködésé­vel. Ennek vizsgálata ma már minden szocialista országban a kutatók egiész sorát foglalkoztat­ja —, fejezte be nyilatkozatát Friss István. (MTI) A pekingi vörösgárdisták újabb követelései Peking (TASZSZ). A pekingi vált és ezen csakis munkások, pa­vörösgárdisták felkérték Mao Ce- tung-ot, a Kínai KP Központi Bi­zottságának elnökét, hogy az ok­tóber 1-i nemzeti ünnepen mond­jon beszédet. „Hallani akarjuk Mao elnök hangját, utasításait’ — írják a pekingi utcákon, szer­dán megjelent röplaptan. A vörösgárdisták megjegyzik hogy korábban a nemzeti ünne­pek alkalmából mindig Peng Csen. a pekingi revizionista párt- bizottság volt főkolomposa tartot­ta a beszédet. „Most megdöntöt­tük őt és az egész nép nevében csak Mao Ce-tung elnöknek van joga beszélni.” Más röplaptokon a vörösgárdis­ták javasolják, hogy december 26, Mao elnök születésnapja legyen a kínai nép ünnepié. Ezen a napton Mao-ról szóló dalokat énekelje­nek, proptagálják könyveit és esz­méit, dicsőítsék tanítását. Indít­ványozzák, hogy október 1-től 7-ig tartsanak országos zenei feszti­Világcsúesot javítottak a Gemini—11 űrhajósai A Gemini—11 űrutasai, akik szerdán megjavították a magas­sági repülés világcsúcsát, rádió útján elragadtatással nyilatkoztak az élményről. Közölték a Kenne- dy-fok ellenőrzőtermében helyet foglaló tudósokkal, hogy „léleg­zetelállító, fantasztikus, szinte hihetetlen látvány tárult szemük elé” akkor, amikor az elliptikus pályán száguldó űrhajó elérte a csúcsmagasságot, az 1367 kilomé­tert. A hivatalos adatok alapján a magassági rekordot a koráb­ban közölt adattal szemben eny- nyiben állapították meg. Conrad elmondotta, hogy látja az ablak­ból Ausztrália egész területét. Eredetileg úgy tervezték, hogy a pálya csúcsmagassága 1392 ki­lométer lesz, üzemanyag-takaré­kossági okok miatt azonban a további emelkedéstől az űrpi­lóták eltekintettek. Amikor másodszor repültek el Ausztrália területe fölött, az űr­hajó óránként 24 800 kilométer sebességgel száguldott. A Kaná­ri-szigetek fölött az asztronauták ismét bekapcsolták a Gemini— 11-hez illesztett Agena-célrakéta hajtóműveit, lefékezték az űrha­jót, és visszatértek az eredeti pá­lyára, amelynek a Földtől mért távolsága 296 kilométer. Miután a Gemini—11 vissza­tért a magassági repülés világ­csúcsát jelentő elliptikus pályá­ról, megkezdődött Gordon „fél­űrsétája”. Az amerikai asztro­nauta magyar idő szerint 13.56- kor kinyitotta a pilótaülés csapó­ajtaját és deréktól felfelé kiemel­kedett a kabinból, hogy 140 per­cen át fényképieket készítsen. Ezzel kapcsolatban Kennedv- fokon, az amerikai űrkísérleti tá­maszponton a szakértők sajtóér­tekezleten nyilatkoztak: „Van. amit még nem tudunk Éváról” — mondták. Éva: (extra-vehicular activity) „a kabinon kívüli te­vékenységet” jelenti. Charles Berry, az űrhajósok orvosa kije­lentette, hogy a súlytalanság ál­lapotában végzett munkához még igen sok gyakorlat és tapasztalat kell. Clifford Charles-Worth, a program igazgatója azt mondot­ta: nyilvánvaló, hogy a tudósok elszámították magukat a kabinon kívül végzett tevékenység ará­nyait illetően. Az űrutazás csütörtökön reggo] ér véget. Magyar idő szerint 14.52 órakor száll le a Gemini—11 az Atlanti-óceán vizére. , rasztok, katonák vagy más forra­dalmár elvtársak fellépését enge­délyezzék. A zenei héten hangozzék fel az a hét dal amelyet a Renmin Ri- bao július 5-i számában közölt: „Mao elnök tanításai aranyló su­garakként ragyognak’ — „Mao elnök könyved a forradalom drá- gagyömgyei” — „Mao eszméi szo­rosan összeforrtak a {»ásztorok szívével’' — „A legjobban Mao elnök könyveit szeretjük olvasni” — „Mao elnök közelebb áll hoz­zánk apánknál, anyánknál” — „Helyezzük a politikát az els5 helyre” — „A munkások, parasz­tok és katonák haladnak a forra­dalom élcsapatában’". A vörösgárdisták újból javasol­ták. hogy Pekinget kereszteljék át Dunfanhun-nak (Vörös Kelet­nek). Szeptember 10-én, a „maoce- tungizmus vörösgárdistái” — a ta­nulóifjúság egyik szervezete — nagy gyű lést rendezett, amelyen bírálták Jang Szju-feng-et, a leg­felső népbíróság elnökét. A nagy­gyűlés szónokai „sötét banditá­nak” nevezték a magasrangú tiszt­viselőt és követelték, hogy dönt­sék meg a „földesurak veszett kutyáját”. Feng-nek állva kellett végighallgatnia a bírálatot. Egy későbbi röplap, amelyet a jog- tudományi intézet vörösgárdista főhadiszállása adott ki, ugyan­akkor élesen megbírálta ennek a nagygyűlésnek a szervezőit A röplap szerint a főhadiszállás alapjában nem ért egyet ezzel az eljárással. Folytatja Hold körüli útját » Luna —11 Moszkva (TASZSZ) A Luna— 11, a Hold második szovjet szput- nyikja, amelyet augusztus 24-én lőttek fel, folytatja keringését az égitest körül. Szeptember 14-én, magyar idő szerint délelőtt 10 óráig befejezte a 141. fordulatot a Hold körüL Az elmúlt időszakban 8D-szor létesítettek rádiókapcsolatct a Luna—11-gyel. A távmérési ada­tok szerint az automatikus állo­más berendezése és tudományos műszerei kifogástalanul működ­nek. A Luna—11-ről továbbra is érkeznek értékes, tudományos in­formációk. 1. VILLÁM CSAP A VILLÁMHÁBORŰBA Egy évvel ezelőtt, amikor meg­kezdődött az amerikai csapatok tömeges partraszállása Vietnam­ban, Johnson elnök és tábornokai gyors győzelmet ígértek az ott­honiaknak és szövetségeseiknek. Afféle „villámháborút”, akár csak egykor Hitler. A háború sikeres és gyors be­fejezésének ígéretéből azóta ki­ábrándult amerikai politikusok és tábornokok gondolatvilágát most egy sor probléma gyötri: hogyan alkalmazzák hatékonyab­ban e háborúban fegyveres erői­ket és a bábhadsereg egységeit; meddig fokozhatják a Vietnam­ban állomásozó és küzdő ame­rikai hadsereg létszámát. Kísér­letezzenek-e továbbra is a Fel- szabadulási Front elleni eddig meddőnek bizonyult támadások­kal, vagy pedig válasszák a vé­dekezés, a támaszpontok megtar­tásának taktikáját. Rendezked­jenek be hosszú lejáratú háború­ra, vagy pedig valamilyen módon igyekezzenek gyorsan befejezni Vietnami kalandjukat? Kiderült, hogy nemigen tud­nak közös nevezőre jutni, első­sorban azért, mert egy álláspont képviselője sem érvelhet katonai sikerekkel. Vajon lehet-e érvel­ni például egy ilyen értekezle­ten, hogy a Plei Ku-i csata az ország belsejében folytatott had­műveletek előbbrevalóságát bizo­nyítja. Háté György: AMERIKA VIETNAMBAN Plei Ku messze van a tenger­parttól, közel a Dél-Vietnam ■— Laosz és Kambodzsa hármas ha­tárához. 400 kilométerre fekszik Saigontól; az amerikaiaknak a tengerparttól legtávolabb fekvő hatalmas támaszpontja ez. Ki­kötője, Qui Nhon, 150 kilométer­re fekszik Plei Ku-tól. A két vá­ros között jóformán járhatatlan őserdők, magas hegyek fekszenek. A Plei Ku-i támaszpont létesíté­sével az volt az amerikaiak cél­ja, hogy megakadályozzák a Laoszból és Kambodzsából állító­lag Dél-Vietnamba áramló külső segítségnek az országba való ér­kezését. Akárcsak Dien Bien Phut, ma­gas, erdővel borított hegyek ve­szik körül. A támaszpont itt is medencébe épült, amelyben alig van növényzet. Vöröses por, kő­törmelék fedi a Plei Ku-i krá­tert. Ezt a barátságtalan látványt méginkább visszataszítóvá teszik az amerikaiak által épített drót­akadályok, spanyollovások, őrtor­nyok. Kőházak, de nagyobb szám­ban műanyagból épített barakkok és sátrak jelzik, hol laknak e tá­voli helyőrség katonái, honnan akarnak csapást mérni a Felsza­badulási Front vélt utánpótlási vonalaira. Plei Ku vidékét a moy nem­zetiség lakja. Az amerikaiak, mi­helyt berendezkedtek Plei Ku­ba, katonai szolgálatra hívták be a moyokat, és arra használták fel őket, hogy minden bokrot ki­vágattak velük a környéken, ne­hogy a Viet Kong elrejtőzhessen a szemük elől. Ugyanezen célra használták fel a sok menekültet is, . akik a Plei Ku-i katlanba igyekeztek, menteni életüket a B—52-es nehézbombázók halált hozó terhe elől. A {»arasztok ugyanis azt re­mélik, hogy legalább Plei Ku kráterét nem fogják találomra bombázni a B—52-esek. Mindez azonban a legkevésbé sem hozta meg az amerikaiaknak a meg­felelő eredményt. Plei Ku 1965- ben a Felszabadítási Front gyű­rűjébe került, és csak az ameri­kai légierő összpontosított beve­tése tudta ideig-óráig megakadá­lyozni a Plei Kuba szorult ame­rikaiak és a bábhadsereg meg- semim isülését. Építsünk inkább támaszponto­kat magában az őserdőben — mondhatja ezek tudatában valaki ezeken a magasszintű megbeszé­lések valamelyikén. — Ha a nö­vényzet megvédi a Viet Kongot, megvéd majd bennünket is. Néz­zük meg például An Khe esetét. An Khe őserdőbe épüit. Alig 80 kilométernyire Qui Nhontól, annak az útnak a mentén, amely Plei Ku felé vezet. Jelentős heli- kopiter-támaszpont. Nemrégiben még jelentéktelen kis falu volt. néhány bambuszházát a parasz­tok úgy építették, hogy az erdő megvédje őket a viharoktól. Ma már rá sem lehet ismerni a kör­nyékre. Rengeteg ember él itt. Sok harckocsi, ágyú és főképpen helikopter rejtőzik a magas fák között. A házakat nagyreszt fából és műanyagból építették. Itt ninr csenek dél-vietnami bábkatonák: An Khe lakói mind amerikaiak. Mint a kaméleonok, igyekeznek idomulni a zöld környezethez. Az An Kheben állomásozó tisz­tek büszkék feladatukra. A hadi- tudomány őrajtuk keresztül is­meri majd meg elsősorban, mi­lyen tapasztalatokat ad a trópusi háborúban az új, rettenetes fegy­verhordozó, a páncélozott heli­kopter. Önmagukat légi lovasság­nak nevezik. A helikopter ugyan­is itt a harckocsit vagy a lovat helyettesíti. Fedélzetéről rakétá­val, ágyúval, kézifegyverrel lö­vik a Viet Kongot, vagy azokat a rizsföldiükön dolgozó parasz­tokat., akiket ők Viet Kongnak neveznek. (Folytatjuk) /

Next

/
Thumbnails
Contents