Tolna Megyei Népújság, 1966. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-15 / 218. szám

TOLNA MEGYE/, VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK t NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS.A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 218. szám ÁRA: 60 FILLER Csütörtök, 1966. szeptember 15. r— —' I Friss István nyilatkozata 2. o. Napirenden a fogyasztók érdekvédelme 3. o. A GONDOK ELÉN Az utóbbi években megszoktuk, hogy ne csupán számokkal mér­jük a megtett és a mögöttünk > hagyott utat, hanem mással is. Az értelem, vagy közismertebb szóval a tudat változását együtt szokás tehát említeni a számok­kal is lemérhető fejlődéssel, s ez így együtt igazabb, teljesebb, ha­tásosabb. Miért? Azért, mert a „csak” a számokkal operálás az embert legtöbbször eltakarja, a létező gondokat kisebbíti, a való­ságos örömöket és sikereket fel­nagyítja. Az alábbi számok például sakatmondóak, szívet melegítőek. A szocialista ipar Tolna megyében az elmúlt öt év alatt 191,7 százalékra, az építő­ipar 322,1 százalékra növelte ter­melését. A második ötéves terv időszakában Tolna megyében a mezőgazdaság kapta a szocialista szektor beruházásainak 55,1 szá­zalékát, 1 milliárd 634 millió fo­rintot. Egyebek között ez a ma­gyarázata annak, hogy a terv­időszak végén 1819 traktoregy­séggel 244 arató-cséplő géppel, 468 traktoros vetőgéppel, 338 traktoros kultivátorral, 25 667 szarvasmarha-, 25 602 juhférő- hellyel volt több a mezőgazda- ^ y sági üzemekben, mint • a terv- lAj időszak elején. Az elmúlt öt esztendő alatt 200 kilométerrel nőtt a megyében a vízvezetéki csőhálózat. A társa­dalombiztosításban részesülők száma több mint 30 ezer fővel nőtt A megye kiskereskedelmi forgalma öt év alatt 31,8 száza­lékkal, a lakosság takarékbetét­állománya pedig több mint négyszeresére emelkedett a kis­kereskedelmi árak viszont csak kisebb mértékben változtak. A második ötéves terv kezdetén mindössze 823 televízióelőfizetőt tartottak nyilván, 1966. júniusá­ban viszont már 17 546 vevő- készüléket üzemeltettek Tolna megyében. Az eddig felsorolt adatok és számok csupán érzé­keltetik, hogy valóban van mi­ről beszélni és van mivel büsz­kélkedni. Hasonló sokat mondó tények és adatok bizonyítják a megye egészségügyének, művelő­désügyének, stb fejlődését. De a fejlődést lemérő számok sokkal imponálóbbak akkor, amikor ki­egészülnek reális, emberi tartású, közhelyeket, frázisokat mellőző ép és egészséges gondolkodással. A lelkendezésre ilyenkor tényleg nincs szükség. S napjainkban a politizálásnak már régóta ez a , gyakorlata. A vezetőségválasztó taggyűlé­seken is ezek az elvek érvénye­sülnek. S azért érvényesülhetnek, mert az országos politika hang- szerelése már hosszú idő óta úgy pártos, hogy közvetlen, közérthe­tő, nyílt, valóban emberi. Van neki íze, zamata! Nem a csodá­latot igényli, hanem a gondol­kodó, esetenként a vitatkozó és állástfoglaló helyeslést. A poli­tikai mondanivaló tehát nap­jainkban a hangszerelés miatt is rokonszenves. Ismerhettünk nem egy vezetőt, aki a tekintély meg­tartása miatt úgy vélte, szinte kötelező számára a bürokratikus fontoskodás és elítélendő a köz­vetlen modor, a barátságos, hét­köznapi beszélgetés. Bebizonyo­sodott, hogy ennek éppen a for­dítottja igaz. Az az ember, aki nem a padlásra szokott feljárni, hogy egyszer jóízűen kikacagja magát, az vezetőnek is sokkal megnyerőbb, mint a fellegekben járó, megközelíthetetlen. Nincs tehát abban semmi vé­letlen, hogy. amikor a IX. kong; resszusra készülődéskor a való­ban meglévő eredményeinkről jo­gos büszkeséggel szólunk, akkor ezzel párhuzamosan azt is meg­figyelhetjük; mintegy az eddigi politika visszahatásaként, jórészt az emberibb tartású gondok és örömök foglalkoztatják a párt­tagokat. Hozzátehetjük: a párton- kívüliek élénk érdeklődéssel és helyesléssel figyelik, hogy ismét a kommunisták állnak, ha szabad ezt a kifejezést használni, az ak­tuális gondjaink élére. Minden jel arra mutat, hogy a még létező kényes kérdések egy részének is­mét ütött a végórája. Sokan úgy vélték, még néhány hónappal ez­előtt is, hogy például a lakás- elosztás rendjéről, eddigi gya­korlatáról még hosszú ideig csak suba alatt lehet beszélni. Meg­tört a varázs. A felfokozódott politikai aktivitás időszerűsítette és nagy korúsí tóttá ezt a témát is. Kiderült, sokkal kevesebb a mel­léhallás, a félreértés, ha nyílt színen, az egész közvéleményt be­avatva tárgyaljuk ennek, a való­ban nem könnyű kérdésnek a megoldását. A Népszabadságban megjelent erről a témáról a szegedi veze­tőkkel készített egészoldalas in­terjú. Ez már egymagában véve is elegendő volt ahhoz, hogy az emberekben meglévő, ezzel kap­csolatos feszültségek oldódjanak. Nyugodtan elkönyvelhetjük, hogy ebben az esetben megint annak lehetünk szemtanúi, hogy reali­tásokon alapuló, egyenes és lo­gikus politikai végtermékként került napirendre a lakáselosz­tás, a hozzá tartozó gondokkal. £s addig nem kerül le a napi­rendről, amíg a párt, a társa­dalom segítségével meg nem ta­lálja a helyes utat. Egy kényes kérdéssel ismét kevesebb lesz, az máris bizonyos. S hogy e gondok élén a kommunisták állnak, az is bizonyos. A Népszabadság szeptember 10-i számában az au­gusztusi taggyűlések néhány ta­pasztalatát összegezte Tóth Má­tyás, az MSZMP Központi Bi­zottsága párt- és tömegszerveze­tek osztályának helyettes veze­tője. Megállapítja egyebek között: „Elismerésre méltó az a figyelem, amelyet párttagságunk a jövő egyik legfontosabb feladatának, a lakáshelyzet megoldásának szentel. A hozzászólók főleg az­zal foglalkoztak: hogyan lehetne a lakásépítkezést meggyorsítani és igazságosabbá' tenni az állami lakások elosztását? Sok értékes javaslat hangzott el”. Ott tartunk tehát, hogy ez a „kényes kérdés” kezd nem szá­mítani „kényes kérdésnek”. Az augusztusi taggyűlések országos tapasztalatai azt mutatják, hogy erőteljesen, kommunista felelős­séggel foglalkoztatja a párttago­kat a közélet területén helyen­ként tapasztalható lazaság Admi­nisztratív intézkedéseket követel­nek azokkal szemben, akik „ke­nés” esetén előnyben részesíte­nek embereket, vagy vállalatokat. A párttagok vannak abból a szempontból is a következetes­ség piedesztálján, hogy felvetik: a büntetőbíróságok ne legyenek humánusak a népgazdaság meg­károsítóival, a tolvajokkal szem­ben. összességében: a példák so­kasága bizonyítja, hogy a kom­munisták a kezdeményezők és nemcsak szavakban, tettekben is megnyilvánul az óhaj; az embe­reket közelről érintő problémák gyorsabb, következetesebb meg­oldása. Sí z, B. A dél-vietnami partizánok bravúros akciói A dél-vietnami partizánok úgyszólván a főváros küszöbén hajtottak végre bravúros akciókat szerdára virradóra. Harminc partizán egy amerikai járműpark, egy rendőrállás és egy vízszűrő üzem ellen intézett hár­mas támadást. A járműpark az „Equipement Inc.” üzemhez tar­tozott. E magánvállalat biztosít­ja az amerikai szárazföldi erők hadianyag-szállítását Saigon ki­kötője és a főváros között. A ha­talmas üzem mintegy negyven­ezer munkást foglalkoztat, köz­tük dél-koreaiakat és fülöpszige- tieket is. A partizántámadás szín­helye légvonalban 3 kilométerre volt csak Saigontól. A szabadság- harcosok a szürkületi órákban át­vágták a járműparkot körülvevő drótakadályokat, az éjszakai órákban aztán behatoltak a te­lepre, s azt plasztik- és gyújtó­bombákkal lángbaborították. öt­venkét jármű részben vagy tel­jesen elpusztult. Meglepetésszerű támadás ért egy vegyes amerikai és dél-viet­nami tengerészgyalogos járőrt ki­lenc kilométerre Da Nang-tól. A támadást végrehajtó szabadság- harcos egységek létszámát hatvan főre becsülik. , A járőr veszteségét a saigon i jelentés súlyosnak minősíti. Egy­idejűleg heves aknavető-támadás érte az ugyancsak Da Nang köze­lében fekvő amerikai tengerész- gyalogos parancsnoki állást is. Az amerikai taktikai légierő folytatta támadásait a demilita- rizált övezet északi részében. A dél-vietnami buddhista egy­ház főtanácsa most ismét kísér­leteket tesz, hogy rendezze a kor­mánnyal fennálló nézeteltéréseit Ennek feltétele azonban, hogy a hatóságok bocsássák szabadon azt a háromezer embert, akit a ta­vaszi megmozdulások letörése óta bírói eljárás nélkül tartanak fog­ságban. A buddhisták újabb poli­tikai kezdeményezése válasz Ky miniszterelnök levelére, amely­ben együttműködésre hívta fel a buddhista vezetőket. Egy amerikai katona nővérének nyilatkosata a Trudban Grace Newman, Dennis Mórá­nak, annak az amerikai katoná­nak a nővére, akit 3 évi börtönre ítéltek, mert nem volt hajlandó Vietnamban harcolni, nyilatko­zott a Trud tudósítójának. „Az amerikai hatóságok nagyon fél­nek, hogy fivéremnek és két tár­sának a példája hatást gyakorol­hat más amerikai katonákra is. Ezért a lehető leggyorsabban megbüntették őket” — mondotta. Grace Newman vasárnap, mar az ítélet kimondása után látta utoljára testvérét. Dennis el­mondta neki, hogy a börtönben, ahol ő van, még körülbelül öt­száz i amerikai katonát tartanak fogva. — De nemcsak ők nem akar­nak harcolni Vietnamban, — mondotta Grace Newman. — Ka­nadában körülbelül ötszáz fiatal amerikai rejtőzik ugyanezen ok miatt. Sok amerikai katona akarja követni a három elítélt példáját. A Trud közli azt a levelet, amelyet Dennis Mora küldött a börtönből. A levél egyebek közöit így hangzik: „Reméljük, hogy el­járásunk más fiatal amerikaia­kat is arra késztet majd, hogy elgondolkozzanak és megértsék annak az összesküvésnek a lé­nyégét, amely arra készteti őket, hogy feláldozzák életüket a szol- dateszka gonosz terveinek meg­valósításáért”. De Gaulle visszaérkezett Párizsba De Gaulle tábornak, francia meg, 56 órát töltött repülőgépen, köztársasági elnök visszaérkezett A körutazás legkiemelkedőbb Párizsba. Húsznapos világkörüli mozzanata az elnök Phnom-Penh-i utazás során a francia elnök beszéde volt, amikor De Gaulle 43 500 kilométeres légiutat tett tábornok nyíltan az Egyesült Ál­Hazánkba érkezett a Spanyol KP küldöttsége lamokat tette felelőssé a vietnami háborúért, mindenféle tárgyalás előfeltételeként pedig azt jelölte meg hogy az amerikaiak vállal­janak kötelezettséget „megfeleli és meghatározott időben” vissza­vonják csapataikat Dél-Vietnam- bóJ, tárgyaló felekként pedig el­fogadják a Dél-vietnami Nemzeti Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására Dolores Ibarru- rinak, a Spanyol Kommunista Párt elnökének vezetésével küldött­ség érkezett hazánkba. * küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Ko­mócsin Zoltán, az MSZMP PB. tagja, a KB. titkára és Benke Valé­ria, a KB. tagja fogadták. A képen: Dolores Ibárruri és Komócsin l Zoltán, Eelszabad 1 tási Frontot. Az amerikai reagálás, mint azt várni lehetett, elutasító volt. Mindenesetre — mint azt a Fi­garo washingtoni tudósítója is megállapította — az amerikai fő­városban még mindig zavarban vannak a francia elnök beszédé­nek hatása miatt. A tábornok utazása nem voll ellentmondásoktól mentes. Fran­ciaország tengerentúli területein tett látogatása során úgyszólván mindenütt szembetalálta magát a lakosság függetlenségi törekvé­seivel. Utazásának befejezéseként pedig a Csendes-óeeán-vidéki né­pek tiltakozása ellenére a francia elnök személyes jelenlétében sor került a negyedik polinéziai fran­cia atomrobbantásra. Zavargások Dj iboutiban A francia hírügynökség jelen­tése szerint súlyos zavargásokra került sor Djiboutiban, a függet­lenségért tüntető fiatalság és a rendőrség között. Az éjjeli zavargások után Sa­get, az új francia kormányzó rádiónyilatkozatban hangoztatta, hogy a francia kormány megvizs­gálja Francia-Szomália fejlődésé­nek kérdését. Bejelentette: intéz­kedéseket léptet életbe, hogy a bizalom a törvény tiszteletben • tartásával együtt helyreálljon.

Next

/
Thumbnails
Contents