Tolna Megyei Népújság, 1966. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-14 / 192. szám

1966. augusztus 11. TOLVA MFGTFI NfílPŰTSÁO 5 „...míg megvalósul gyönyörű képességünk, a rend..." (JÓZSEF ATTILA) Maga as igazság egyszerű A fegyelem az a rend, amely az alkotó tevékenység kibonta­kozásához elengedhetetlenül szükséges. Kötelező volta a társada­lom erejéből adódik, amelynek példamutatása, céljai, távlatai biztosítják, hogy minden ember számára önként vállalt legyen. Először kényszerű, kelletlen. Majd a látott példamutatásból tudat alatt fejlődik ki egészen addig, míg a munka eredménye láttán nem tudatosul. Megköveteli maga a társadalom, de aki már ön­ként és tudatosan vállalja, annak teljes szabadságot jelent. Az önként vállalt fegyelem- ” mel precíz munkát azonban csak az képes végezni, aki ismeri feladata célját és hisz annak ér­telmében és igazában. Igazság? Mit is fed, mit mond és takar ez a szó? Tartották ré­gen te, s még manapság is el-el­hangzik egy-egy megjegyzés: „Ahány ember, annyi igazság”. Pedig az igazság, mint fogalom és mint meglevő valóság nem ilyen bőkezű mindenkinek juttató „nagybácsi”, nem holmi csapongó, rész- és félmegoldásokat osztogató valami. Több embernek, többféle nézete lehet egyazon ügyben. Az ügy igazsága azonban csak egy és meg­határozott lehet. Lehet csűmi-csa- varni, kiforgatni és mellébeszélni, ezek azonban csak olyan köntösök, amelyek mögül a valódi, az igazi igazság kitűnik. Kitűnik, mert az igazság objektív és örök. * „ .:. a gyakorlatban kell az em­bernek a gondolkodása igaz vol­tát, vagyis gondolkodása valósá­gát és hatalmát, e világiságát be­bizonyítania” — írja Marx. És amikor a mindennapok igazolják az elképzelések, az elvek helyes­ségét, akkor' már áttetszőén tisztán minden ártalomnak fittyet hány­va, mindenki számára egyformán világosan és érthetően tűnik ki az igazság. A megtalálásához vezető út, le­het -bonyolult, kitérőkkel tarkí­tott, de maga az igazság kris­tálytisztán egyszerű. A kommu­nista társadalmak építésének, ideológiájának egyik legfontosabb segítőtársa talán éppen ezért az igazság kíméletlen megvilágítása és következetes képviselete. * „Hallgatni arany”! — tartja a közmondás. Évszázadok nemze­dékeinek tapasztalata öntötte sza­vakba, hogy jobb az embernek ha hallgat. Biztosabb, ha magában tartja a véleményét és bólint mindenre, még arra is, aminek igazságtalanságáról meggyőződött. Egy-egy ilyen tapasztalatokból kialakult véleményalkotásnak, amely egy közmondásban sűrű­södött össze a nép ajkán, roppant nagy súlya, visszatartó ereje van. A kommunista erkölcs fontos kategóriája az igazság kímélet* A Tolna—Baranya megyei Halgazdaság bognáripari tanulót szerződtet az 1966—61. tanévre. Cím: Tolna—Baranya me­gyei Halgazdaság központ­ja, Dombóvár._________(137) A megyei kórház (Szekszárd) felvételre keres VIZSGÁZOTT VIRÁGKERTÉSZT Jelentkezni lehet a mélyzeti irodában. sze­(139) A bonyhádi középiskolai fiúkollégium vizsgázott SZAKÁCSNŐT KERES. Jelentkezni lehet levélben, vagy személyesen. Cím: Bonyhád, Kossuth Lajos u. 4. sz. ______ (33) len feltárása, megmutatása. Év­századok félszét, megrögzött, be- idegződött rossz emlékeit kellett levetkőznie az embernek, amikor először nyújtotta kezét a magas­ba és szólni kívánt. Szólni egy­szerűen,- de közérdekből és az igazságról. Amikor rájött arra, hogy egy önálló vélemény többet ér, mint ezer elkoptatott szó. És a szavaknak is csupán úgy van súlyuk, ha tettek követik őket. Ha ami elhangzott, annak iga­záért kiáll a beszélő. * K öltő vagyok, ki csak mág­lyára jó, — mert az igaz­ra tanú.” — írja Radnóti Miklós egyik versében. Másutt meg ko­ráról vall, amikor azt olvashatjuk tőle, hogy „Oly korban éltem én a földön, — mikor ki szót emelt az bújhatott. — s rághatta szé­gyenében ökleit, —”. Radnóti, mint munkaszolgála­tos, a nyugati határszélen végig­szenvedte az emberi üldöztetés, megalázás minden nemét. Az ül­döztetés közepette írt verseiben egyedülállóan kifejező költői ké­pét adja a fasiszta terrornak, az emberi megalázottságnak, a testi-lelki szenvedésnek. És mind­ezt hogyan, miért teszi? Szilárd, belső, erkölcsi tudattal. Igazának biztos tudatában, igaz­ságának határozott védelmében, megalkuvás, engedmények nél­kül kiállva elképzelései, látás­módja és elvei mellett. Az elvhűség a szocialista em­ber fő jellemvonása. Mindenek fellett és mindenekelőtt kiállni igaz elvünk mellett. Erre akad szép számmal példa az 1956-os ellenforradalom idejéről tájanként és országszerte mindenfelé. És talán a magyar nép történetének ez az időszaka az egyik legfénye­sebb bizonyítéka annak, hogy az igazság, az igaz ügy mindenek felett győzedelmeskedni képes. Ma, napjainkban nincs szük­ség nagy hőstettekre. Nem kell emberi kínzattatásokat kiállnia annak, aki az igazságért száll sík­ra. Apró, de egy-egy kollektíva életében nagynak, jelentősnek számító események azok, ame­lyekre fel kell figyelniük az igaz­ságot szerető, a társadalmi ren­dünket szerető embereknek. Esetleg arra, hogy miként épít­het egy tsz-elnök több százezer forintot érő villát a Balaton-par- ton. Okvetlenül arra, ha egy faluban megbotránkoztató módon viselkednek külföldi vendégek, bátorságot véve maguknak, hogy szidják társadalmi rendünket. Arra is, ha az üzemben a közös­ség vagyonából fusizik valaki, kü­lönösen akkor, ha nagyban végzi ezt, de kisebb esetekben is. Nem lehet szemet húnyni sikkasztá­sok felett, a közösség vagyonának pazarlásánál, amikor megépítik az új járdát, majd néhány hó­nap múltán felbontják, mert csa­tornáznak, vagy egyéb földmun­kát végeznek. Kisebb és nagyobb ügyek. Szá­muk sajnos manapság még elég nagy. Mindenkinek, minden em­bernek, aki itt a szocialista tár­sadalomban él, fel kell emelnie a szavát ellenük, az Igazság védel­mében. Az igazság védelmében társadalmi rendszerünk fizikai és erkölcsi megkárosítói ellen. * A z igazság megtalálásához vezető út lehet bonyolult, de az igazság maga kristálytisztán egyszerű. Társadalmunk erkölcsi alapjának fontos alkotója az igaz­ság kíméletlen feltárása, meg­védése. Ma nemcsak lehetőség, de egyenesen minden ember kö­telessége az igazság, az igaz ügy szolgálata. A kommunista erkölcs fontos kategóriája, amelynek fő tulajdonsága az, hogy nem egyes emberek személyes nézőpontja — bár megegyezhet azzal —. hanem objektív valóság. (Folytatás a jövő vasárnapi számban.) MÉRY ÉVA Kétszeres kiváló munkásőr Ezzel a megtisztelő címmel büszkélkedhet Takács Károly, a tol- nanémedi munkásőrök parancsnoka. (A képen a bal oldalon.) Fi­ainak — ahogy ő mondja — nemcsak parancsnoka, hanem neve­lője is. S hogy méltó a kétszeres kiváló kitüntetésre, mi sem bi­zonyítja jobban, mint az, egyik raja is kétszer nyerte el a kiváló címet A bátaszéki lv-javíló műhely ügye I f|Z íinu aminek végére pon- “ * * tot kellett volna ten­nie a bátaszéki tanácsházán tar­tott megbeszélésnek, mintegy há­roméves. Három éve verekszik a községi tanács azért, hogy hoz­zanak létre egy olyan üzemet., műhelyt a községben, ahol meg­javítják az elromlott tv- és rádió- készülékeket, háztartási kisgé­peket. A hangsúly a televízión van, mivel ebből ma már több, mint hatszáz van a községben (a környéken is több száz) és a tv-tulajdonosok igencsak türel­metlenek tudnak lenni, ha egy- egy érdekesebb műsort nem néz­hetnek meg, mert rossz a készü­lék. A megbeszélésen nem született olyan megegyezés, ami megnyug­tatóan rendezte volna a dolgot. A GELKA ugyanis csak begyűj- tőhelyet állít fel, — egyelőre he­tenként kétszer — kedden és pén­teken — tartana nyitva, szakem­berei pedig a hét második felé­ben, csütörtökön, pénteken, szom­baton tartózkodnának a község­ben. Ezt a község vezetői nem tartják kielégítőnek. Egyrészt, mert a készülékeket beszállítják Szekszárdra, azok a rázós útor is meghibásodhatnak, hosszú időt is vesz igénybe a javítás, más­részt pedig, nincs „kéznél” az üzem, a szerelő, nemigen lehet házhoz hívni. Ha a kijavított ké­szülék másnap újra meghibáso­dik, nem szállíthatják ismét be a begyűjtőhelyre, ha ott éppen nyitva tartás van. A GELKA azzal érvel, hogy egyelőre nem fi­zetődnek ki egy javítóműhely fenntartása Bátaszéken — nagy értékű műszerek lennének ki­használatlanok, nagy alkatrész- készletet kellene lekötni stb. Ha nőnek az igények, akkor majd növelik a nyitva tartási napok számát, esetleg — ha kifizetődővé válik — akár szervizt is állítanak fel a községben, illetve szervizzé fejlesztik a begyűjtőhelyet. Érdemes kicsit visszatekinteni az ügy hároméves „fejlődésére”. Először hatvanháromban vető­dött fel az igény. Tárgyaltak a GELKA szekszárdi kirendeltség­vezetőjével, ígéretet is kaptak, hogy amennyiben lesz helyiség, megnyitják a részleget. A tanács a község központjában, állami házban biztosított üzlethelyisé­get. Bizottság jött le Pestről, megnézték, lefényképezték, jó­nak tartották. Hónapokig vártak a bátaszékiek, mi lesz. Erre új­ból lejöttek a GELKA-tól, beál­lították az üzlethelyiségbe két munkaasztalt, majd újra bezár­ták. Többszöri sürgetés után is­mét lejöttek, majd kifejtették a tanácselnök előtt, hogy ez a he­lyiség nem felel meg, mivel sö­tét, keressenek másikat. Múlt év decemberében kivá­lasztották a másik helyiséget, ugyancsak a község főutcáján. Ezt rendben levőnek találták, erre a községi tanács vb. intéz­kedett a járásnál a helyiség ki­utalása érdekében. Az üzlethe­lyiséget kiutalták még decembet- ben. Azonban a GELKA hónapo­kig hozzá sem nyúlt, míg most júliusban megkezdték a beren­dezését. Nem műhelynek, hanem begyű j tőhelynek. Miért volt szükség a három­éves huzavonára? Miért tartották üresen a ki­utalt helyiségeket, ha már egy­szer kérték azokat? Ha most végül is csak begyűj­tőhelyet akarnak felállítani, mi­ért nem felelt meg az eredeti he­lyiség? Ifl tanács - ‘átv:a- ,ho^ I nem halad sz ügy, tárgyalt a helybeli vegyes ktsz-szel is. Hátha az létrehozza a műhelyt. Erre a múlt hónap végén egy kioktató levelet ka­pott a GELKA központjából, amelyben szinte utasították, hogy hatálytalanítsa az eddigi tárgya­lásokon esetleg elért megegye­zést, mivel a GELKA a proíii- gazda és ők döntenek, hogy le­het-e egyáltalán tv-szerviz Bá­taszéken. Jelenleg vagy tucat kontár ja­vítja a televíziókat a községben Nem egészséges dolog több okból de elsősorban azért, mert a kon­tár nem rendelkezik megfelelő műszerekkel, nem jut alkatré­szekhez, így olyat épít be, ami éppen van, „átalakítja” a ké­szüléket, kiforgatja gyári jelle­géből, amit aztán — ha már vég­leg szervizbe kell adni — drá­gán fizet meg a tulajdonos. A kontárnak azonban ezzel szem­ben nagy előnye van: helyben van, tehát az esetek többségében házhoz lehet hívni, amint jelent­kezik a hiba a készülékben és meg is tudja azt igazítani. Ezért ragaszkodnak a bátaszékiek ah­hoz, hogy helyben legyen az üzem. Addig pedig nem is lép­nek fel a kontárok ellen. A helybeli ktsz elnöke kije­lentette, hogy vállalnák egy javítóműhely berendezését, lét­rehozását, azonban csak ez ak­kor fizetődnék ki — ugyanazon okok miatt, amelyekkel a GELKA érvel — ha a garanciális javítás jogát is megkapnák. Er­ről azonban a GELKA hallani sem akar. A GELKA érve, hogy egyelőre nem fizetődnék ki sem­miképpen sem egy Bátaszéken működő szerviz fenntartása, mi­vel a községből hetenként nem kapnak többet huszonöt-harminc készüléknél javításra. Meg kell várni, míg több lesz, addig le­gyen csak begyűjtőhely. Meg lehetne, sőt meg is kell fordítani az érvelést: Azért visz­nek ma csak 25 tv-készü léket hetenként javítani a GELKA- hoz, mert a többit a helybeli kontárok javítják, jó néhányat Bajára szállítanak, sőt Bonyhád- ra és Tolnára is. És ha csak be­gyűjtőhely lesz, nem is igen nő majd a GELKA forgalma. A ta­nács ragaszkodik a helybeli javí­tóműhelyhez és erre alapos ika van. Ha másként nem megy, hajlandó elősegíteni, hogy magán- kisiparos kapjon iparengedélyt. Ez pedig tovább csökkenti a GELKA forgalmát. 1« w-iavltás f“í.y «g*­emellett nagy értékű műszereket, nagy alkatrészkészletet. Nagy­üzemben javítani tehát gazdasá­gosabb, jobban ki lehet használ­ni a berendezéseket, készleteket, a szakemberek munkaidejét. Nem biztos azonban, hogy ezek az előnyök minden esetben el­lensúlyozzák a szállítás, a hosz- szúra nyúló javítási idő okozta hátrányokat. Gazdasági korlátái vannak a koncentrálásnak is és egyáltalán nem bizonyos, hogy egy nagyobb terület javító szol­gáltatásának összpontosítása egy központba, (A GELKA. tervez Szekszárdra egy nagyobb javító­üzemet és ez is kizárja annak le­hetőségét, hogy lemondjon Báta- széktöl és környékéről), majd be­váltja a hozzá fűzött reményeket. J. J. A Pamutfonóipari Vállalat Kaposvári Gyára felvesz 16—40 éves korig női átképzőé tanulókat Felvételhez tanácsi igazolás és munkakönyv, valamint sze­mélyi igazolvány szükséges. (114)

Next

/
Thumbnails
Contents