Tolna Megyei Népújság, 1966. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-14 / 192. szám
TOLNA MEGYEIC VOAG PRetXTAflJAI. EOYESOlJETES i NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA. MUNKÁSPÁRT TQLNA. MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVI. évfolyam, 192. szám ARA: 80 FILLER Vasárnap, 1966. augusztus 11KÖZLEMÉNY Per Haekkerup dán külügyminiszternek 1966. augusztus 9. és 13. között a Magyar Népköztársaságban tett hivatalos látogatásáról Péter .Jánosnak, a Magyar Nép- köztársaság külügyminiszterének meghívására Per Haekkerup, Dánia külügyminisztere, felesége társaságéban 1966 augusztus 9. és. 13. között hivatalos látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. Haekkerup urat fogadta Kállai Gyula, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. A látogatás során Haekkerup úr megbeszéléseket folytatott Péter János külügyminiszterrel. A megbeszélések során foglalkoztak a nemzetközi helyzettel, valamint Dánia és Magyarország kétoldalú kapcsolataival. *A nemzetközi helyzettel foglalkozva mindkét fél megerősítette, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének tevékenységét fontosnak tartja. Megegyeztek abban hogy minden lehetséges módon törekednek a világszervezet megerősítésére, a béke megőrzésére, világ minden részének szociális és gazdasági előrehaladása érdekében. Különösen hangsúlyozták, hogy támogatják a fejlődő országok erőfeszítéseit életszínvonaluk megjavítására. Ugyancsak kifejezték egyetértésiedet az Egyesült Nemzetek Szervezetének azon törekvésével, hogy a gyarmati területek függetlenséget nyerjenek az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése által elfogadott határozatnak megfelelően. Ezzel kapcsolatban elítélték a dél-afrikai apartheid-politikát. Megerősítették, hogy teljes _ mértékben támogatják a Biztonsági Tanácsnak a törvénytelen rhodesiai rezsimre vonatkozó határozatát, és kijelentették, hogy a határozat rendelkezéseit mindkét ország továbbra is meg fogja tartani. A két miniszter eszmecserét folytatott a leszerelés problémájáról.. Hangsúlyozták minden nukleáris kísérlet betiltásának fontosságát és kifejezték az a kívánságukat, hogy az 1963. évi moszkvai atomcsend-szerződést terjesz- szék ki a föld alatti nukleáris fegyverkísérletekre is. Súlyos aggodalmukat fejezték ki a nukleáris fegyverek elterjedése miatt. Hangsúlyozták az olyan leszerelési részintézkedések jelentőségét amelyek megteremthetnék a szükséges feltételeket a végső cél eléréséhez: a nemzetközi ellenőrzés mellett megvalósítandó általános és teljes leszerelést. A két miniszter súlyos aggodalmának adott kifejezést a vietnami fejlemények miatt. Egyetértettek abban, hogy Vietnamban a katonai cselekmények minden további kiterjesztése még inkább súlyosbítaná a nemzetközi helyzetet és beláthatatlan következményekkel járna. A miniszterek egyetértettek abban, hogy a békés megoldást az 1954. évi genfi egyezmények alapján kell keresni és biztosítani kell a vietnami nép jogát saját sorsának eldönté- SfeéfTS, A két fél eszmecserét folytatott európai biztonság problémáiról. Egyetértettek abban: egy európai biztonsági konferencia hasznos lehet, ha gondos előkészítéssel alapot teremtenek arra, hogy egy ilyen konferencia eredményeket hozzon. Mindkét miniszter hangsúlyozta annak szükségességét, hogy következetesen fokozzák a2, együttműködést az európai nemzetek között, tekintet nélkül társadalmi és politikai rendszerük különbözőségére. A felek egyetértenek abban, hogy a német kérdés realitásainak megértése nagy jelentőségű az európai biztonság szempontjából. Haekkerup úr megbeszélést folytatott Bíró József külkereskedelmi miniszterrel is. A két ország közötti kereskedelemmel foglalkozva a miniszterek leszögezték, hogy ezen a téren az utóbbi évek fejlődést hoztak és egyetértettek abban, hogy a továbbfejlesztésnek jó lehetőségei vannak. Megegyeztek abban is,‘ hogy megvizsgálják a szarosabb kétoldalú együttműködés lehetőségeit mind műszaki, mind kulturális téren. A miniszterek úgy vélik, hogy megbeszéléseik hasznos célt szolgáltak, amikor tisztázták azokat a kérdéseket, amelyekben egyetértés van közöttük, és azokat is, amelyekben eltérő nézeteket vallanak. A miniszterek egyetértettek abban, hogy az eszmecserét fofytatni kell mind a nemzetközi, mind a kétoldalú kapcsolatokról. T?er Haekkerup, Dánia külügyminisztere meghívta Péter Jánost, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterét, hogy hivatalos látogatást tegyen Dániában. A magyar külügyminiszter a meghívást köszönettel elfogadta. Budapest, 1966. augusztus 13. A dán külügyminiszter sajtókonferenciája Per Haekkerup, a Dán Királyság külügyminisztere szombaton a Gellért szállóban sajtókonferencián számolt be magyarországi látogatásának tapasztalatairól, s az újságírók kérdéseire válaszolva a nemzetközi élet különböző időszerű kérdéseiről is szólt. Per Haekkerup elöljáróban rövid nyilatkozatot tett s hangsúlyozta: — Nagyon örülünk, hogy most első ízben ellátogathattunk a Magyar Népköztársaságba, mert úgy gondoljuk: a kis ■ és a középországok között is fontos a személyes kapcsolatok kiépítése, egymás életének megismerése. Tapasztalataim sok tekintetben megváltoztatták korábbi elképzeléseimet az önök rendszeréről és helyzetéről. — Társadalmi rendszerünk különbözősége ellenére is sok hasonló vonás jellemzi országainkat. Államaink Európa keresztútjain helyezkednek el, sok háborút, változást éltünk át. Ennek ellenére képesek voltunk arra, hogy megőrizzük, fenntartsuk nemzeti jellegzetességeinket. Az is összefűz bennünket, hogy sorsunk sokkal inkább elválaszthatatlan a világ békéjétől, biztonságától, mint a nagyhatalmaké. — Felfigyeltünk erőfeszítéseikre, amelyeket az új társadalom felépítéséért, s egyidejűleg történelmi hagyományaik folytatásáért fejtenek ki. Bár úgy véljük, hogy a mi elveink jobbak, elismerjük és tiszteletben tartjuk, hogy az önök országának joga saját útját járni. — Magyarországi látogatásunk egy hosszú folyamat része, s a szocialista és nyugati országok együttműködésének javítását kívánta szolgálni. Tárgyalásainkon megállapodtunk abban, hogy folytatjuk a megkezdett munkát. Bejelenthetem: meghívtam Dániába külügyminiszterüket, hogy megmutassuk országunkat, s mindazt, amivel rendelkezünk. Ezt nem azért tesszük — jegyezte meg derültség közben —, hogy tőkés demokratává váljék, hanem hogy tovább erősítsük, mélyítsük együttműködésünk alapjait. Az európai biztonság problémájáról szólva hangsúlyozta; — Mi is alaposan tanulmányoztuk a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének legutóbbi határozatait. Elmondhatom: egyetértünk megfogalmazásával és szellemével, de tisztán kell látni, hogy ugyanakkor számos konkrét kérdésben eltérőek a nézeteink. Úgy véljük: az európai problémákat, köztük a német kérdést is, az európai biztonság általános rendezésének keretében, annak részekéht kell megoldani. — Attól tartunk — tért át az atomfegyverek továbbterjedésének veszélyeire —, hogy ha a jelenlegi öt nagyhatalmon kívül csak egy ország is birtokába jut a nukleáris fegyvereknek, néhány éven belül akár 15—20 ország is megszerezheti azokat, s a fegyverek így kikerülhetnek az emberiség ellenőrzése alól. Ezért az a véleményünk, hogy csak akkor kerülhetünk el a jelenlegi veszélyes pontról, ha megakadályozzuk az atomfegyverek továbbterjedését, s olyan egyezmény születik, amely megtiltja a nukleáris fegyverkísérletek valamennyi fajtáját. Vietnamról egyebek között ezeket mondta a külügyminiszter: — Dánia, mint a NATO tagja, amerikai partnerével szemben is többször kifejtette azt a nézetét hogy nem hisz a konfliktus bármiféle katonai megoldásának lehetőségében. A legfélelmetesebb eszközök bevetésével esetleg ki lehet csikarni a döntést, a lépés azonban a harmadik világháború kockázatával jár, s ennek kirobbantása — úgy gondoljuk — nem lehet sem az Egyesült Államoknak, sem egyetlen más hatalomnak sem érdeke. A rendezés egyetlen lehetséges útja: meg kell állítani az eszkalációt, a háború kiterjesztését, s el kell fogadni a Vietkongot (a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Frontot) mint a tárgyalások egyik résztvevőjét. (Folytatás 2. oldalon.) “Keóziyűvarrök Tóth Józsefné a készáruraktárban Képes riport a 9. oldalon. Tovább romlik a francia- amerikai viszony Párizs (MTI) Tovább romlik a francia—amerikai viszony, vagy legalábbis nem javul. Ezt következtetést vonják le a szombati párizsi lapok abból a tényből, hogy - a Vietnammal foglalkozó francia tv- és rádióadások elleni tiltakozás nyilvánosságra hozása után egy nappal Fowler amerikai pénzügyminiszter a francia aranyvásárlásokat tette felelőssé az amerikai aranytartalékok csökkenéséért. Az amerikaiak valójában különösen azt nehezményezik, hogy a francia kormány, nem enged a franciaországi amerikai támaszpontok kérdésében. A Paris-Jour szerint Washington rossz kedve több okkal magyarázható. Az első, de nem a legfontosabb ok kétségkívül azzal kapcsolatos, hogy a francia kormány nem járult hozzá az amerikai kongresszus vietnami vitájának a francia televízióban való közvetítéséhez. Érdekes viszont, hogy a Figaro washingtoni tudósítója szerint az amerikai fővárosban meglepetéssel fogadták a francia sajtóban Fowler amerikai pénzügyminiszternek tulajdonított kijelentéseket. A beszédnek az amerikai lapokban megjelent szövege — a tudósító szerint — nem tartalmazza a francia sajtóban bírált mondatokat. A francia—amerikai viszony további fejlődése szempontjából nagy érdeklődéssel várják De Gaulle kambodzsai beszédét. A Paris-Jour szerint a tábornok kambodzsai beszéde, amely békejavaslatokat tartalmaz majd, hamar el fogja oszlatni a francia- amerikai barátság egén gyülekező felhőket A Le Monde szerint viszont a francia államfőnek Kambodzsában elhangzó beszédei nem fogják rendbehozni a dolgot. De Gaulle természetesen szólni fog Vietnamról, de olyan módon, hogy az nem fog tetszeni Mao Ce-tung-nak, de kétségkívül- Johnsonnak sem. Kambodzsa lemondta Harriman látogatását A kambodzsai kormány lemondta Averell Harrimannak, az Egyesült Államok utazó nagykövetének ez év szeptemberére kitűzött látogatását — jelentette be Norodom Szihanuk kambodzsai államfő. Az AFP tudósítása szerint az államfő kijelentette, hogy az amerikai külügyminisztérium ' nem volt hajlandó mind ez ideig bocsánatot kérni a kambodzsai kormánytól a Thíok Trách falu ellen intézett légitámadás miatt. Nem fordultak megkereséssel a kambodzsai kormányhoz, a legfőbb érdekelthez. Szihanuk nyilatkozatában szemére vetette az Egyesült Álla- ‘moknak, hogy évek óta olyan magakészítette térképeket használ, ámelyeken dél-vietnami területen levőnek vannak feltüntetve nemcsak azok a partmenti kambodzsai szigetek, amelyekre a saigoni kormány igényt tart; hanem egész sor kambodzsai igazgatás alatt álló határfalu is. „Az Egyesült Államok — mondotta — Kambodzsával szemben támogatja a vietnami terjeszkedési, törekvéseket,^ Harriman látogatása tehát már tárgytalan* mert igen rosszkor jönne”. „Felkértem Ausztrália Phnom Penh-i nagykövetségét; , ajánlja Harrimannak, hogy ne utazzék” — jelentette ki Norodom Szihanuk. A továbbiakban hangoztatta, hogy mindaddig nem lehet tárgyalásokról szól Kambodzsa ág az Egyesült Államok között,, amíg utóbbi közvetlenül bocsánatot nem kér a Thlok Trach-i agresszióért és nem ismeri el a szigetekkel és határfai vakkal együtt Kambodzsa területi integritását a jelenlegi határokon belül.
