Tolna Megyei Népújság, 1966. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-13 / 191. szám
r v l?66. atigiiSTttis Í3. ffiTM/í megyei sépcjsAö Gondoljuk végig A véleménynyilvánítás szabadsága és joga nálunk közismert. Az emberek az ország gazdáiként élnek és megmondják, mi az ami nem tetszik, ítélnek, ítélkeznek, szóval, aktívan gyakorolják jogaikat. (Az most más kérdés, hogy nem mindig ott, ahol kellene.) A jogok gyakorlásának azonban megfigyelhető egy szembetűnően negatív kísérőjelensége, amely szót és figyelmet érdemel, főleg abból a szempontból, hogy gyakran nélkülözi a következetességet, egy-egy adott helyzet sokoldalú és tárgyilagos megítélését. Akadnak emberek, akik a kétségkívül meglevő hibák észlelése nyomán úgy viselkednek, mintha az a negatív jelenség közéletünk egészére volna jellemző, mintha a kettő egymástól elválaszthatatlan volna. E felfogás kísértetiesen hasonlít ahhoz a nézethez, amely azt tartja, hogy az igazgató személyét bírálni, egyet jelent például a vezetők lejáratásával, sőt, a rendszer támadásával. Mintha a szocialista rendszer egy lenne bármelyik igazgatóval is. E két ellenkező véglet tehát tökéletesen megegyezik abban, hogy a valóságtól el van rugaszkodva. Nézzünk néhány idevonatkozó és polémiára alkalmas, ám szélsőséges példát. Egyik oldalról is, másik oldalról is. A közelmúltban némi meghökkenést váltott ki, hogy egy termelőszövetkezeti vezetőt, aki viselkedésével, magatartásával általában is évekig kompromittálhatta a termelőszövetkezetek vezetőit, hosszas huzavona után menesztettek ugyan, de áthelyezték őt egy távoli közös gazdaságba, megint csak vezetői munkakörbe. Akik ezt az embert közelebbről ismerik, azok most összenéznek és tanácstalanul kérdezik: hát ez miként volt lehetséges, ilyen még manapság is előfordul? Egy talpig becsületes tsz-elnök pedig kifakadt magából és ilyen húzások láttán azon tűnődik, érdemes-e egyáltalán becsületesen dolgozni. De miként vélekedhetnek a tsz-tagok? Leírni is felesleges. Egy azonban bizonyos, politikai szempontból az efféle áthelyezés megmérhetetlen károkat okoz. „Lám ilye-- nek a tsz-vezetők” — állapították meg viselkedése láttán a szövetkezeti gazdák. „Lám, így megy ez” — állapítják meg most azok, akik az áthelyezésről hallanak, vagy tudnak. Még az is felvetődik az emberekben, hogy ilyen dolgok láttán érdemes-e vajon becsületesen dolgozni? Érdemes, mert a becsületes munka nincs azzal összefüggésben, amit helyenként a lusták, a hanyagok is érdemtelenül bitorolnak. Bárki megfigyelheti: becsületességre a mi társadalmunkban még nem fizetett rá senki. Látszólag azok járnak jobban, akik alkalmazkodók, dörzsöltek, naplopók, és így tovább, de csak látszólag, mert ideig-óráig tart a felszínen maradásuk. Viszont maradjunk a szóban forgó intézkedésnél, amely valóban alkalmas az általánosító túlzásokra, viszont éppen ilyen helyzetben tényleg érdemes végiggondolni a dolgokat. Az áthelyezés miatti felháborodás jogos. Elvitathatatlan ugyan, hogy ennek az embernek a jövőben is dolgoznia, élnie kell, de ahhoz, hogy ismét vezető beosztásba kerülhessen, a szocialista erkölcs és morál szerint, most egy ideig bizonyítania kellett volna, — persze nem vezető beosztásban. Továbbá igaz, hogy ez az ember viselkedésével és magatartásával felháborította a közvéleményt, de ő csak egy tszvezető, s ő egymaga nem azonos a tsz-vezetők összességével. Kizárólag őt alapulvéve, hamis és igaztalan az az állítás, hogy lám ilyenek a tsz-vezetők. Egy ember ilyen, aki bekeveredett itt Tolna megyében a százvalahány közé és nem azért nem tud onnét ki- pottyanni, mert neki mindent szabad, inkább azért, mert léteznek az irányító apparátusokban is végig nem gondolt dolgok. Ilyen következményekkel nem számoló, végig nem gondolt határeset lehet ennek a tsz-vezető- nek is az érdemtelen „sikersorozata”. A felháborodás gyakran lehet jogos, de arra soha sem jogcím, hogy általánosításokra ragadtassa magát az ember. Úgyis megfogalmazhatnánk: jogos az állampolgár felháborodása, ha látja a korrupciót, a gyanús eredetű költekezést, a túlzásba vitt fényűzést, de a felháborodás őszinteségét, ide- tartozóságát már gyanakvással és fenntartással kell fogadni, ha úgy háborgók, mintha a közélet másból sem állna, mint korrupcióból. Az egyensúly, a mérték mindig a legjobb tanácsadó. Tény, hogy vannak, akik lopnak, ám erre rendszerint ráfizetnek, mert itt vagyunk sok-sok ezren, akik vigyáznak. És ez a teljes igazság. Hetekkel ezelőtt bejött például Kölesdről Szekszárdra a szerkesztőségbe egy parasztember. Azt kérdezte, hol, kinek mondhatná el panaszát, ki illetékes abban, hogy őt meghallgassa és ügyében intézkedjen. Még mielőtt az útbaigazítást megkapta volna, röviden vázolta panasza lényegét. Kijelentette, fáj neki, amikor látja, hogy egyesek a gondjaikra bízott népvagyont két kézzel szórják, visszaéléseiket állami pénzből fedezett bőkezű reprezentá- lással fedezik, életszínvonalukat pedig nem becsületes munkával, hanem körmönfont ügyeskedéssel, a normális életszínvonal százszorosára növelik. Panaszosunk konkrétan megjelölte, hogy pontosan kikre és mire gondol. Fellépésén, öntudatos magatartásán, de elsősorban panasza minőségén el lehetett, és el kellett gondolkodni. E panasz a sok hozzája hasonló közérdekű bejelentéssel együtt ugyanis több szempontból nem csupán tény, hanem követkéz mény. Annak a politikának a következménye, amelyet pártunk fogalmazott és fogalmaz meg, s amely a meghirdetés és csak a föntről való érvényesítés régebbi állapota óta kezd úgyis beleivódni az emberekbe, hogy a dolgozók nemcsak fentről várják a jó politikai irányvonal maradéktalan megvalósulását, hanem egyre következetesebben óhajtják egyenként is érvényesíteni azt. Ez a kölesdi ember azzal, hogy már nemcsak egyéni, hanem közösségi ügyben is tud és akar panaszosként jelentkezni, feliépé sével azt juttatja kifejezésre, ami tulajdonképpen általános. Azt, hogy az emberek, a milliók, az ország valódi gazdáiként élnek S történhet-e vajon bántódása emiatt bárkinek is? Sajnos, elképzelhető, hogy ebből eredően éri még az embert mellőzés, hátrány, sőt, bántódás, mert igaz ugyan, hogy „lent” és „fent” a politikában teljes az összhang, de ezt az összhangot esetenként éppen azok fájlalják, akiknek ez az összhang még inkább meggyorsítja a bukásukat, akik mértéktelenül és mohón, de minden népi ellenőrzés nélkül szeretnék élvezni és élni a szocializmust. S záz szónak is egy a vége. A bátor és őszinte véleménynyilvánítást ma mar nincs bátorsága senkinek sem hő- börgésnek kiáltani ki, még kevésbé lázításnak. Nincs, mert egy ilyen fellépés egyet jelent a párt politikájával való szembehelyez- kedéssel. Viszont éppen ezért mindig, minden helyzetben kötelező végiggondolni az ügyeket, és törekedni a legteljesebb tárgyilagosságra. A jognak ez a kötelesség oldala. SZEKULITY PÉTEK Mikro -kemping Három színes, hullámpalatetős házacska áll betonlábakon a szekszárdi Sió-csárda mellett. Pontosan két hónappal ezelőtt — június 10-én — „helyezték üzembe” őket 'és mint bebizonyosodott, felállításuk jó ötlet volt. — Most már napok óta telt házunk van — mondja Csery István, a csárda vezetője. — Az Orion Gyárból itt dolgozik a környéken egy brigád, ők foglalták le 8—10 napra a hat szo- bácskát. Közel kétszázezer forintba került a kempingházak beszerzése, a tereprendezés és a házak felállítása, felszerelése. Mindegyikben két kétágyas szoba van, mosdó és vízöblítéses W.C. A falak dupla bútorlapból készültek, hőszigetelésük jó. — Tehát tizenkét személynek tudnak egyszerre szállást adni? — Hivatalosan — igen. De ha nagyobb az igény, akkor sem jövünk zavarba. A napokban egy lengyel turistatársaság jött különbusszal. Este nyolc óra volt, amikor beálltak a csárda előtti parkolóhelyre. Körülnéztek, meglátták a házacskákat, megtetszett nekik a környék is. Elhatározták, hogy nem mennek tovább már aznap. Akiknek jutott hely, a kempingházakban aludtak, a többiek pedig sátrat vertek a csárda mellett. A napokban egy német házaspár állt meg autóval és bérelt szobát. Persze, az első napokban még kevés vendégünk volt, de most már egyre gyakrabban telik meg a hat szoba. (J) Orvosolják a régi panaszt Szedresen az őszi esőzések, a hóolvadás és a nyári záporok állandóan riadalomban tartották az újtelepi lakosokat. Az utcák ilyenkor járhatatlanok. Sok helyen a házak küszöbéig ér a víz, megtelik a pince, úszik a kert, az udvar. Egy-egy hosszan tartó esőzés, vagy nyári zápor után az újtelepi kárvallottak egymás kezébe adták a tanácsház kilincsét. Sürgették a csapadékvíz elvezetésének megoldását. A községi tanács megtette a szükséges intézkedéseket: a járási tanácshoz fordultak segítségért, anyagi támogatásért, miután olyan nagy és költséges munkáról volt szó, amelyet a község saját erejéből nem tudott elvégezni. Átmeneti megoldásként négy csapadékvízgyűjtő kutat ástak, de ezt nem lehetett végleges megoldásnak tekinteni, s tovább járták a különböző fórumokat, s ügyük orvoslását kérték. A községi tanács részéről tett utánjárás nem volt hiábavaló. Szedresen másfél millió forintos költséggel vízvezető-rendszer épül. A vízügyi igazgatóság szakemberei megkezdték a munkát. A tervek szerint nyolc utcán át 2830 méter betonárok, illetve föld alatti csőrendszer épüL A munka áthúzódik ugyan a jövő évre, de a lakosság máris megnyugodva vette tudomásul, hogy megszabadulnak a vízártalomtól, s orvosolva lesz a régi panasz, probléma. Februárban költösik a% autójavító A megyei szervek úgy határoztak, még a múlt év közepén, hogy az autójavító üzemet az AKÖV helyére költöztetik. Itt a város központjában, a Hunyadi utcai bérházcsoport közepén azonban helytelen volna egy ilyen eléggé zajos, nagy forgalmú üzem telepítése. Ezért aztán az autósok részére új hely után néztek. Megállapodást kötöttek az Autóközlekedési Vállalattal. E szerint az autójavítókat, a volt erdőgazdasági szállító vállalat helyére költöztetik, ahol jelenleg az AKÖV darabárus kirendeltsége székel. Itt majd építkezéseik révén megfelelő helyet tudnak a különböző műhelyeknek kialakítani, és a jövő év februárjában a költözést megkezdhetik Sőt, szó van arról, hogy az erdő- gazdaság jelenlegi fűrészüzemét is kiköltöztetik 1962-ban, és akkor e területet is az autójavítók foglalhatják el. Ugyanebben az időben az AKÖV darabárus részlegét az új forgalmi telepre, a Tarcsay Vilmos utcába költöztetik. Az autójavító üzem „sorompón kívül” való telepítése új gondot is felvet, amely lényegében már azóta jelentkezett, hogy a városban az ipari üzemeket a Kese- lyűsi útra telepítették. A MÁV és a megye vezetőinek, véleményünk szerint, a tárgyalásokat meg kell, hogy kezdjék a sorompó-ügyben. Aluljáró, vagy felüljáró, esetleg egy kerülő út építése a kérdést minden bizonnyal megoldaná. Mert már így is soksok ezer forintra tehető az az állásidőből eredő veszteség amelyet az AKÖV és más járművek a gyakori és hosszú sorompó- zárások idején összegyűjtenek. . _ ______ - Pj K IÁLLÍTÁS a vásárok — VÁSÁR A KIÁLLÍTÁSOK (augusztus Iß—28) Közszükségleti cikkek bemutatója a BNV Petőfi-csarnokában Sokféle közszükségleti, tartós fogyasztási cikket állítanák elő a Kohó- és Gépipari Minisztérium vállalatai, ezeknek azonban nemigen jut hely az évről évre megrendezett Budapesti Nemzetközi Vásáron. A vásár ugyanis elsősorban exportcélokat szolgál, főképp olyan termékek kapnak helyet az egyes iparágaik bemutatóin, amelyek külföldi érdeklődésre tarthatnak számot. Régi tartozását törleszti tehát a minisztérium, amikor a Belkereskedelmi Minisztériummal közösen megrendezi a KGM- BELKER közszükségleti cikk kiállítását. A kiállítást a jövő héten, csütörtökön nyitják meg a BNV Pe- tőfi-csamokában, 1250 négyzet- méter területen. Bemutatják a következő években forgalomba kerülő közszükségleti cikkeket, valamint a már gyártott áruknak egy részét is. Tájékoztatást és tanácsot kaphat a vásárt felkereső közönség a különféle, bemutatott háztartási gépek és egyéb áruféleségek használatával és hasznosságával kapcsolatban is. A kiállítás egyben vásár is lesz, a Szivárvány áruház a tíz nap alatt állandó ügyeletet tart, a vásárlátogatók a bemutatott minták alapján vásárolhatnak Bemutatásra kerülnek különféle kézi szerszámok, háztartási gépek, híradástechnikai készülékek és berendezések, motorkerékpárok, kerékpárok és alkatrészeik, fürdőszoba-berendezések, konyhai berendezések, bútorok és lakberendezések, órák és szemüvegkeretek, vadász- és sportfegyverek, valamint vegyes áruféleségek. Különösen bő választék lesz háztartási gépekből és berendezésekből. A Hajdúsági Iparművek tizenhárom gyártmányféleségét mutatja be, köztük a jövő évben gyártásra kerülő lengőlapátos mosógépet, a centrifugával egybeépített mosógépet. A Villamos Berendezés és Készülék Művek tizenkilenc háztartási készüléke, gépe látható majd a bemutatón, köztük négy olyan, amely a piacon még nem ismeretes és még az idén forgalomba kerülnek. Ilyen többek közt a TT 30 automatikus hőfok- szabályzóval és hőkorlátozóval ellátott háztartási törpetűzhely. A Zománcipari Művek bemutatóján láthatók majd az újfajta gáztűzhelyek, kályhák, edények. A Hűtőgépgyár az öt tagból álló Lehel hűtőgépcsaládot mutatja be. Újdonság lesz a Fegyver- és Gázkészülékek Gyárának földgázzal és propán-bután gázzal működő öt és tizenkét liter percenkénti teljesítményű vízmelegítője. Gyártani mindkettőt a jövő évben kezdik és különösen a gázvezetékkel el nem látott vidéki városokban, falvakban lesz kelendő. Gazdag választékkal szerepel majd a híradástechnikai ipar is a kiállításon, számos újdonságot mutat be a járműipar is.
