Tolna Megyei Népújság, 1966. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-13 / 191. szám
2 TOTA'A MFGYF1 NfiPttJSÁG 1S6S. augusztus 13. Az osztrák sajtó a Habsburg-ügyről Becs (MTI) Habsburg Ottó csütörtöki ausztriai beutazásának hírét bécsi hivatalos körökben még pénteken reggelre sem erősítették vagy cáfolták meg. Valószínű azonban, hogy Ottót a határon összetévesztették egy rokonával, s első ausztriai látogatására csak ősszel kerül majd sor. A DPA és több spanyol lap arról ad hírt, hogy Ottó csütörtökön este részt vett Benidormban egy koktélpartin. A bécsi baloldali sajtó pénteken éles hangú kommentárokban foglalkozik az üggyel. A szocialista Arbeiter-Zeitung hangsúlyozza: Ha az Osztrák Néppárt azt tervezné, hogy kielégíti Habsburg Ottó vagyoni igényeit, a lakosság határozott ellenállásával kell majd számolnia. A Habsburgok egykori vagyonához, amelynek jövedelme a hadirokkantak ellátását szolgálja, nem szabad hozzányúlni. Franz Muhri, az Osztják Kommunista Párt elnöke az Osztrák Szocialista Párt állásfoglalásáról kifejtette, hogy azt a látszatot kelti, hogy a szocialista párt vezetősége megbékél Ottó beutazásával, s harcot csak arra az esetre helyez kilátásba, ha teljesítenék Ottó vagyoni igényeit. Az Osztrák KP Politikai Bizottságának a Volkstimmében közölt nyilatkozata rámutat: Ottó beutazása kihívás az osztrák republikánusok és demokraták ellen, amelyet vissza kell utasítani, különben a Habsburg-sarj Ausztriában folytatja majd köztársaságellenes tevékenységét”. Néppárti körökben emlékeztetnek Schmitz pénzügyminiszter korábbi kijelentésére, amely szerint Habsburg Ottónak nincs joga vagyoni igényeket támasztani Ausztriával szemben. események sorokban A Magyar Népköztársaság és az Albán Népköztársaság kormány- delegációi között folytatott tárgyalások eredményeképpen 1966. augusztus 12-én Budapesten alá' írták az 1966—1970. évi, hosszú lejáratú árucsere-forgalmi és fizetési megállapodást. * A Rouen-i dokkmunkások csütörtökön délelőtt és délután fél órára beszüntették a munkát, tiltakozásul az amerikaiak vietnami agressziója ellen. A CGT Pas-de Calais megyei szervezetének felhívását követve eddig 10 000 bányász írta alá az amerikai nagykövetséghez címzett, az Egyesült Államok vietnami agressziója ellen tiltakozó nyilatkozatot. • ezer méter magasságban elérik az óránkénti 900 kilométeres sebességet és 9200 kilométeres távolságot leszállás nélkül tehetnek meg. * Nureddin Atasszi szíriai köz- társasági elnök ratifikálta a Szovjetunió és a Szíriai Arab Köztársaság között fennálló árucsere-forgalmi egyezmény kibővítését szolgáló jegyzőkönyvi megállapodást A pótegyezményt a két ország folyó évi árucsereforgalmát hivatott növelni. K. Papp József: Per Haekkerup látogatása Balatonaligán Per Haekkerup dán külügyminiszter és felesége pénteken délelőtt a Badacsonyi Állami Gazdaság balatonaligai telepét kereste' fel. Útjára elkísérte Szilágyi Béla külügyminiszter-helyettes és felesége, valamint Ráth Károly, hazánk dániai nagyköveismertette a 8300 holdas gazdaság munkáját és a szőlőtermesztésben elért eredményeit. A tájékoztató után a vendégek felkeresték a híres aligai rózsakertet, ahol öt holdon nevelik a szebbnél szebb virágokat. Az út következő állomása a 230 holdas őszigek hosszasan időztek a pompás gyümölcsösben, ahonnan ezekben a napokban közvetlenül a fák alól szállítják külföldre az őszibarackot Per Haekkerup megtekintette a Balaton vízével táplált, az országban egyedülálló korszerű öntözőtelepet is, ahol te. Balatonaligán dr. Radnóti barackos volt, itt éppen gyümöl- István, az állami gazdaság igaz- csőt szedtek a helyi ifjúsági épí- gatója fogadta a látogatókat és tőtábor egyetemistái. A vendémásodpercenként 160 liter teljesítményű szivattyúk működnek. A vendégek kérdésére az üzemelő állomás szakemberei elmondták, hogy egyszerre három telep, az aligai gazdaság, a helyi tsz és az enyingi célgazdaság öntözését oldották meg. A terméseredmények természetesem ugrásszerűen javultak. A dán külügyminiszter és kísérete a déli órákban utazott vissza a fővárosba. (MTI). Kállai Gyula fogadta Par Haelckerup-ot Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke pénteken délután az Országházban fogadta Per Haekkerup dán külügyminisztert és szívélyes eszmecserét folytatott vele. A dán külügyminisztert a látogatásra elkísérte Birger Dons Möller, a Dán Királyság budapesti nagykövete és Henrik Hol- ger Haxthausen, a dán nagykövetség tanácsosa. A látogatásnál jelen volt Péter János külügymiPer Haekkerup dán külügyminiszter és felesége, valamint kísérete csütörtökön délelőtt Martonvásárra, a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutató Intézetébe látogatott niszter, Szilágyi Béla külügyminiszter-helyettes és Ráth Károly, a Magyar Népköztársaság koppenhágai nagykövete. ránk és mennyire tudjuk őket elviselni. Az elmúlt 24 óra alatt Taskent- ben hatszor éreztek földlökéseket. A legerősebb — négyes erősségű — helyi idő szerint hajnali 3.33 órakor volt. * Leeds főutcáján csütörtökön megcsúszott és felborult egy teherautó. Perceken belül a város minden pontja felől szirénázó rendőrautók robogtak a baleset színhelye felé és azt áthatolhatatlan kordonnal vették körül. Csak később derült ki, hogy az angol bank pénzszállítmánya volt a kocsiban, kétszer akkora értékű bankjeggyel, mint amennyit az emlékezetes postavonat-rablásnál zsá kmányoltak. * A szovjet posta a Maspriborim- torg és a Budavox külkereskedelmi vállalat útján felkérte a magyar ipart, ha módja van rá terven felül készítse el a földrengés sújtotta Taskent számára a tv adásához szükséges adócsöveket és egy tápvonalat. A magyar ipar készségesen vállalta a rendelést, s ennek megfelelően az Egyesült Izzó adócsőgyára az év végéig négymillió forint értékű mikrohullámú adócsövet készít terven felül a Szovjetuniónak. A taskenti tápvonal szállítását a Finommechanikai Vállalat dolgozói vállalták ugyancsak tervükön felül. * Alma-Atában, Kazahsztán fővárosában pénteken, helyi idő szerint 12 óra 11 perckor négyes erősségű földrengést észleltek. A földrengés epicentruma a város alatt volt, kárt nem okozott * A Szovjetunióban az új típusú „IL—62” személyszállító repülőgépek megkezdték a próbarepüléseket. Az „lLr^62”_ repülőgépek tíz-. Három hétA K0REAINEPIDEM0KRATIKUS KÖZTÁRSASÁGBAN Utazással együtt közel egy hónapot töltöttünk a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban. Európai ember számára távolkeleti országot megnézni feltétlenül nagy élményt jelent Annál is inkább, mert ezekről az országokról elég hiányos ismereteink vannak. Az utóbbi időben a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságról is kevés ismertető írás, híranyag jelent meg. Ko- reaia filmet nagyon ritkán lehetett látni. Hazánkban legtöbbet az 1950-es évek elején foglalkoztak az emberek Koreával, pontosabban a koreai nép hősies harcával, az amerikai imperialisták és csatlósaik ellen. Akkor a magyar nép is felemelte tiltakozó szavát a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot ért imperialista agresszió ellen. Szolidaritásunkról biztosítottuk koreai testvéreinket, erőnkhöz mérten segítettük őket. A hős koreai nép akkor kegyetlen leckét adott az amerikai imperialisták vezette betolakodóknak, vereséget mért rájuk és fegyverszünet megkötésére kényszerítette őket Amit azóta Koreáról Magyar- országon általában mindenki tud; kettészakított ország, délen az amerikai imperialisták által ösz- szetákolt bábrendszer van, a délkoreai nép változatlanul kegyetlen elnyomás alatt sínylődik, a gazdasági élet lezüllött, a nép nyomorog, jelenleg az amerikaiak és az őket kiszolgáló bábok kegyetlen elnyomásukat azzal tetézik, hogy a dél-koreai katonákat Vietnamba viszik meghalni. Ezzel szemben északon, népi de1. Koreáról mokratikus köztársaság jött létre, melyben megszűnt a gyarmati és mindenféle elnyomás, eredményesen építik a szocializmust, és a szocialista táborhoz tartozik. Nemzetközi síkon az ország egyesítéséért harcol, a többi szocialista országgal együttesen fellép minden agresszív imperialista törekvés ellen, a nemzetközi vitás kérdések tárgyalások útján való megoldása érdekében. Emellett Korea néphadserege szilárdan őrt áll a szocialista haza határain, fel van készülve minden agresszor visszaverésére. A koreai nép a tőle telhető minden támogatást megad a vietnami népnek, az amerikai imperialisták és csatlósaik elleni harcához. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság belső építőmunkájáról azonban keveset tudunk. Ritkán lehetett sajtón, rádión, televízión keresztül is tájékozódást szerezni a koreai népnek a háború utáni munkájáról, városok, üzemek, intézmények és egyéb létesítményeinek újjáépítéséről, valamint a szocializmus építésében elért nagyszerű eredményeiről. Keveset tudunk a koreai népről — életéről, kultúrájáról, városairól, Halváiról, ipari, mezőgazdasági üzemeiről —, nem ismerjük megfelelően Korea természeti szépségeit. Amikor tudomásomra jutott, hogy Koreába megyünk, akarva- akaratlanul az vetődött fel bennem: mennyire ismerem én ezt a baráti országot? Mit tudok a koreai nép életéről? Szégyenkezve kellett megállapítani, hogy az, amit Korea jelenlegi életéről tudok, nagyon kevés. Ezért, hogy a Koreába való indulásig pótoljam, amit lehet, több könyvesboltban érdeklődtem a mai Koreáról szóló könyvek iránt (Szekszárdon, Pécsett, Budapesten), nem tudtak adni. A könyvtárban is hasonlóképpen jártam. Kiderült, hogy az utóbbi időben nem is jelent meg semmiféle kiadvány a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságról. Ezek után érthető, hogy szorongó érzéssel, mégis örömmel készültem az útra, a fölrajzilag távoli, népünkkel azonban forró testvéri-baráti közelségben lévő országba. Mindannyian tudtuk — akik abban a kitüntetésben részesültünk, hogy Koreában tölthetjük szabadságunkat —, hogy barátok közé érkezünk és sok kellemes élményben lesz részünk. Némi szorongó érzést csak az váltott ki bennünk, amit általában a távolkeleti országokról idehaza hallani lehet, hogy európai ember nem bírja a kiimát, az ottani ételeket nem tudjuk megenni, a hosszú repülőutat nem biztos, hogy bírni fogjuk, stb. A „mindentudó jól értesültek” — köztük olyanok is, akik már jártak távol-keleti országokban —, igyekeztek mindezeket az esetleges nehézségeket a végletekig eltúlozni, mintha el akarták volna venni a kedvünket ettől az úttól. Az ijesztgetések ellenére örömmel vállaltuk az utat, reálisan számoltunk azzal, hogy az időjárás, az étkezés a szokások némileg eltérőek lesznek a mienktől. Számoltunk a hosszú repülőút fáradalmaival. Bár nem ismerhettük előre, hogy a valóságban azok milyen kihatással lesznek A Koreába való utazás, az ott töltött három hét után csak derülni lehet a „mindentudó, jól értesültet” megjátszó emberek kicsinyes nagyotmondásain. Módunk volt meggyőződni arról, hogy az ilyen és ehhez hasonló híreszteléseknek nem sok alapjuk van, legfeljebb csak az lehet, hogy egyes, előforduló dolgokból általánosítanak, vagy egyszerűen nem ismerik a koreai valóságot. Nem volt nekünk semmi nehézségünk a monszunos időjárás miatt, sőt érdekes volt számunkra, mert azelőtt ilyet egyikünk sem látott a valóságban. Az étkezéssel is jól ki lehetett jönni. Kétségtelenül eltérő a mienktől. Vannak benne olyanok is, amitől idegenkedünk, mert ismeretlen előttünk. De a koreai emberek többségében azt eszik, amit mi, gondolok itt mindenekelőtt a sertés-, a baromfi-, a marhahúsra, tojásra, vajra, vagy a különböző zöldségfélékre. Eltérő, hogy amit mi többségében sósán, ők édesen, vagy sótlanul készítik el. Ezért a mi ízlésünknek megfelelően megsóztuk az ételeket. Idegenkedtünk az olyan ételektől, mint a tengeri uborka, tengeri herkenyű, kagyló, tengeri rák, de megízlelni ezeket is megízleltük. Ennek ellenére volt nehézségünk az étkezéssel — ismétlem, nem az ételek fogyaszt- hatóságával —, az, hogy sokat kellett ennünk, mégis mindig kevesellték. A koreai elvtársak valószínű olyan mércét állíthattak fel, hogy mi általában nagyobb termetű emberek vagyunk, ezért többet kell ennünk, mint a koreai embereknek. A hosszú repülőutat is jól bírtuk, egészségesebbek voltunk, mint idehaza. Ami végső soron a legfontosabb, az ott eltöltött három hét alatt sok élményben, tapasztalatban volt részünk. Ezekről szeretnék számot adni a most kezdődő cikksorozatomban. (Folytatjuk) /
