Tolna Megyei Népújság, 1966. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-25 / 200. szám

1966. augusztus 25. TOT VA MEGYEI NßPÜJSÄG 3 A pártkongresszus tiszteletére Simontornyán a minőség a jelszó Dolgozóink mind gyakrabban beszélnek arról a szélesen kibon­takozó munkaversenyről, amely a IX. pártkongresszus tiszteleté­re indult az ipari ás mezőgazda- sági üzemekben egyaránt. Mun­kásosztályunk és dolgozó paraszt­ságunk átérzi a kongresszus je­lentőségét és természetesnek tart­ja, hogy erre versennyel, felaján­lásokkal reagáljon. Ezen széles körű mozgalomhoz csatlakoztak üzemünk dolgozói is, „Harc a minőségért” jelszóval. Az első félév gyáregységünkben ner,t volt problémamentes. Több olyan tényező merült fel, amely menetközben akadályozta az ak­tív munkát és erősen rányomta bélyegét termelési eredméhyeink- re. A problémák igen komplex formában jelentkeztek. Rossz volt az alapanyag-ellátás, meghibáso­dott a kazán. Ezeket az akadályo­kat még felsőbb szerveink köz­benjárásával sem sikerült meg­nyugtatóan elhárítani. Ugyanak­kor a megmunkálásban is elő­fordultak jelentős hiányosságok. Mindezekből következett az, hogy mennyiségben nem tudtuk azt adni népgazdaságunknak, amit termelési terveink előírtak. Gyáregységünk kollektívája azon­ban még ilyen helyzetben is arra au; álláspontra helyezkedett, hogy a feldolgozó iparnak kizárólag jó minőségű árut szállít és ezt a Jeladatot meg is oldottuk, még a hátrányos következmé­nyek vállalása mellett is, Dolgozóink a IX. pártkongresz- szus tiszteletére tett versenyvál­lalásaikban a megmunkálási hi­bák további csökkentésével, a minőségi munka javítását tűzték maguk elé. Ugyanakkor vállalá­sokat tettek arra is, hogy az el­ső félév mennyiségi lemaradását bepótolják. Természetesen ehhez a munkához biztosítani kell a gépek folyamatos üzemeltetését, melynek érdekében a mechanikai osztály dolgozói vállalták, hogy a biztonságos üzemvitel érdekében a gépállási időket megszüntetik. Ilyen előzmények után kezdtük meg a harmadik negyedéves mű­szaki konferencia és termelési ta­nácskozások előkészítését. Ennek érdekében i a gazdasági vezetés és a moz­galmi szervek munkaértekezle­ten, kommunista aktíván tár­gyalták meg, az előttük álló legfontosabb feladatokat, majd ezt követte a szocialista brigád- vezetők tanácskozása, amely­nek középpontjában a minősé­gi munka fokozása és ezzel egy­idejűleg a kongresszusi munka­verseny értékelése állt. Ezeken a megbeszéléseken főleg a műszaki konferencián, már sok olyan jó javaslat hangzott el, amelynek megvalósítása nagy­mértékben elősegíti további ter­melési munkánkat. A konferen­cia jó légkörére jellemző az a tény, hogy műszaki vezetőink nem elsősorban a hibák meg­magyarázásával foglalkoztak, ha­nem alapvetően azzal, milyen módszerekkel tudunk javítani munkánkon, továbbra is előtér­be helyezve a minőségi szemlé­letet, annak érdekében, hogy ter­melési feladatainkat teljesítsük. A gyáregységi műszaki kon­ferencia után az egyes részlegek vezetői már jól felkészültek és úgy tartották meg a termelési tanácskózásokat, ahol részletesen foglalkoztak az első félév terme­lési eredményeivel, de döntően a további munkára vonatkozó feladatokat jelölték meg, szoros összefüggésben az éves munka- versenyvállalások, valamint a kongresszusi versenyvállalások teljesítésével. Dolgozóink a fel­adatok ismeretében termelési ta­nácskozásokon bátran elmondot­ták a véleményüket és problé­máikat, egyben kérték a gazda­sági vezetést, hogy a zavartalan termeléshez szükséges feltételeket maximálisan biztosítsa. Alapvető követelmény, hogy a munkahelyi szervezés párosul­jon a jó anyagellátással, mert csak így biztosítható a zökke­nőmentes termelés. A meszesműhely tanácskozásán Botos János elmondotta, hogy va­lóban voltak problémák a ter­melésben, melyek egyik oka, hogy az alapanyag rosszabb, mint az előző időszakban volt. Ennek folytán nem jött úgy a termelés, mint ahogy vártuk. Egy másik termelési tanácskozáson a króm­cserző üzemrészben Papp Sándor szakszervezeti bizalmi felvetette, hogy igen erősen gondolkodni kellene az erkölcsi és anyagi ösz­tönzés további szélesítésén is, mert ez nagymértékben segítené a termékek kifogástalan minőség­ben való legyártását. A „Ne adj tovább hibás terméket” mozga­lom felszínen tartásáról beszél­tek Gereny József ás Bállá Sán­dor elvtársak, akik elmondották, hogy a tavalyi évben ez a moz­galom élő volt, de ebben az év­ben még fokozottabban szükséges felszínen tartani. Ezek a felvetések reálisak, és mutatják, hogy dolgozóink fog­lalkoznak a problémákkal, ugyan­akkor készek segítséget adni ezek megoldásában. Voltak élénk vi­ták a minőségi munkát akadá­lyozó objektív és szubjektív té­nyezők megítélésével kapcsolat­ban, de a viták eredményeként az az egységes álláspont alakult ki, hogy alapvető feladatunk; termékeink kifogástalan minősé­gű legyártása nemcsak most, de a következő években is, figyelem- bevéve gazdaságirányításunk re­formjának már most lei bontakozó új elképzeléseit. KISZ—fiataljank sem nézik tét­lenül az egész gyárat átfogó mozgalmat. Aktívan belekapcso­lódnak a munkába. A most megalakult „fiatal műszakiak tanácsa” már azzal kezdte ténykedését, hogy fel­kereste a gyár főmérnökét, aki­vel arról tanácskoztak, milyen módon tudnának részt vállalni a gyáregység előtt álló felada­tok megoldásában. A párt és a szakszervezeti bizott­ság minden segítséget megad a gazdasági vezetéknek, hogy a fel­adatokat végre tudjuk hajtani. Az intézkedések tehát megtör­téntek. Ez azonban egyedül nem biztosíték az eredményes munka elvégzésére. Ezeket végre is kell hajtani, és közös összefogással, az ellenőrzés hatékonyságánál? ájjandó növelésével, a munkafel­tételek maximális biztosításával érhetjük el a kitűzött feladatok teljesítését. A szakszervezeti bi­zottság látja a megnövekedett fel­adatok súlyát és termelést segítő munkájára jellemző, hogy. a ter­melési munkabizottságon keresz­tül a termelés helyzetét havonta értékeli, továbbá megbízta a munkabizottságot, hogy a menet közben felmerülő problémákkal foglalkozzon, ezeket a szakszer­vezeti bizottság azonnal jelezze és adott esetben operatívan segít­sen a hibák megszüntetésében. Gyáregységünk dolgozói, gazda­sági és mozgalmi vezetői érzik azt a felelősséget, amely a bőripari vállalaton belül a simontornyai gyárat terheli. Munkánkat a to­vábbiakban úgy kívánjuk végez­ni, hogy megtartsuk a gyárunkról kialakult jó véleményt és egyben hozzásegítsük az egész bőripari vállalatot ahhoz, hogy az idei évet a kitűzött feladatok teljesí­tésével és nyereséggel zárjuk. PERGER IMRE a sim-ontornyai bőrgyár szb. titkára Kanacsi Állami Gazdaság: Előrehozták a határidőket „Kongresszusi felajánlásunk, amelyet a sajtó rendelkezésére bocsátunk, pártokmány és kérjük vissza”. — írja Széles István a Kanacsi Állami Gazdaság baracsi kerületének párttitkára. A Kanacsi Állami Gazdaság baracsi kerületének pártszerveze­te — bár területileg a megye ha­tárán kívüi vannak — nem elő­ször hallat magáról. Annak idején foglalkozott a sajtó a komplex­brigádok alakulásával, a későbbi munkasikerekkel, az egymás se­gítésével, amikor többet tettek egymásért, mint az átlagemberek. A pártszervezet élére áll, segíti a mozgalmak kibontakozását. Felkarolta a dolgozók kezdemé­nyezését, amit a IX. pártkong­resszus tiszteletére vállaltak. A gépes komplexbrigádnak hét erő­gépe van. Gépellátottságuk nem olyan mérvű, mint a gazdaság más kerületében. A gépellátottság hiá­nyát jobb munkaszervezéssel, az embereik szorgalmával, igyekeze­tével pótolják. A baracsi kerület dolgozói, a IX. pártkongresszus tiszteletére felajánlást tettek, s már az ara­tás alatt, de azóta is nyújtott műszakban dolgoznak. A szalma bálázást, kazalozást már régen befejezték. A nyári mélyszántást is szorgalmazzák, s ha a helyzet úgy kívánja, munkaszüneti napo­kon is dolgoznak. Bár kevesebb az erőgépük, nem kértek segítsé­get más kerületből, inkább ma­guk adtak két gépet és hozzá em­bereket. A két gép a cseresnyési kerületben 25 műszaknapot segí­tett. A kongresszus tiszteletére tett vállalásukban előrehozták a ha­táridőket. Vállalták, hogy októ­ber 20-ra befejezik 600 hold őszi kalászos vetését. Az illetmény­kukoricával együtt 700 hold kuko­rica vár betakarításra, s ez a munka csak akkor fejeződik be, hn megfelelő szárazán a góréba kerül. A kukorica betakarításá­nak határidejét november 10-re, az őszi mélyszántás befejezését december 1-re vállalták. A szerelők, a gépjavítás gyors elvégzésére és a zavartalan üzem­anyag-ellátásra tettek ígéretet. A g.yalogmunkások a gépek kiszol­gálásával, s a rakodásban segítik a komplexbrigádot. A saját mun­kájuk elvégzése mellett külön vállalásként 14 dolgozó egy napi munkával segíti a gyapai kerüle­tet, 100 hold burgonya betakarí­táséval. A brigád tagjai valamennyien párttagok. A párfctitkár szavaival élve kommunisták, a hétközna­pok hősei. Sajtótájékoztató a koreai nagykövetségen Szón Za Rjong, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság buda­pesti nagykövete szerdán sajtó- értekezleten ismertette kormá­nyának álláspontját az úgyneve­zett koreai kérdésnek az ENSZ 21. ülésszakán történő újratár­gyalásával kapcsolatban. A július 21-én kiadott emlék­irat Ismételten megállapítja, hogy az amerikai megszállás és az ame­rikaiak agresszív politikája miatt a koreai nép legégetőbb kérdése — az ország újraegyesítése — mind a mai napig nem valósul­hatott meg. A KNDK kormányának és né­pének álláspontja a haza egye­sítésével kapcsolatban követke­zetes, minden külső beavatko­zást kizár, s az önállóság és a demokratikus jogok alapján Észak- és Dél-Korea szabad nép­szavazására épít. Ezért a KNDK kormánya javasolja, hogy minden külföldi beavatkozás nélkül sza­badon tartsanak össznépi válasz­tást és teremtsék meg a nép kü­lönböző rétegeit képviselő egysé­ges kormányt. Az úgynevezett koreai kérdés ENSZ-beli megvitatása nem más — folytatja az emlékirat —, mint az amerikai imperialisták dél­koreai megszállásának és agresz- szív politikájának legalizálására irányuló évenként megrendezett színjáték. Az ENSZ-nek nincs jo­ga, sem oka beavatkozni a ko­reai kérdésbe. Az ENSZ alapok­mányának szellemében e szerve­zet nem avatkozhat be egyetlen ország belügyeibe sem. Az emlékirat a továbbiakban megállapítja, hogy Korea egye­sítésének kérdését egyes-egyedül a koreai nép oldhatja meg. Ezért az emlékirat ismételten javasol­ja: tartsanak az észak- és dél­koreai politikai pártok és társa­dalmi szervezetek közös küldött- értekezletet, vagy ehhez hasonló más értekezleteket. Hívják össze a koreai kérdésben érdekelt or­szágok értekezletét. A nagykövet végül köszönetét mondott a magyar népnek és kor­mányának azért az együttérzésé­ért, amellyel a koreai nép küzdel­mét támogatja országa egyesíté­séért. (MTI). A tolnai autószervizben Meddig tartson a munkaruha ? „Munkaruhának kell tekinteni azokat a ruhákat, amelyeket a munka nagyfokú szennyeződése, vagy elhasználódása miatt adnak ki a dolgozóknak”. A munkaruhával kapcsolatban egész sereg jogszabály van ér­vényben; kormányrendelet, mi­niszteri rendelet, a Munka I ör­vénykönyv számos rendelkezése. Ezek együttesen és külön-külön is meghatározzák, ki, milyen munkakörben, és milyen munka­ruha-juttatásban részesülhet. A munkaruha bizonyos idő — a kihordási idő — után a dolgo­zó tulajdonába kerül. Feltéve, ha addig el nem szakad, illetve ha I eltart a kihordási idő lejártáig. I Mert vannak munkakörök, fog­Ismét kísértett A paksi Ezüstkalász Termelő- szövetkezet a közelmúltban mun­kafelajánlást tett a pártkongresz- szus tiszteletére. A felajánlás és Weisz Ferenccel, a szövetkezet el­nökével, és néhány tagjával tör­tént beszélgetés alapján cikket írtunk arról, hogyan készül fel a szövetkezet az őszi munkákra, miként veti el a gabonaféléket, takarítja be az őszi terményeket a vállalt határidőre. A cikkbe elírás miatt bekerült a Vörös Su­a betű ördöge... gár Tsz neve, így adódott olyan látszat, hogy a felajánlást ez a szövetkezet tette, és időközben a két szövetkezetben elnökcsere történt. Viszont minden maradt a ré­giben ... Weisz Ferenc továbbra is az Ezüstkalász elnöke, a szö­vetkezet tagsága pedig nagy szor­galommal dolgozik, hogy felaján­lását valóra váltsa, és minden munkát elvégezzen november vé­gére. lalkozások, amelyekben csak úgy nyűvődik a ruha. Az általános rendelkezések sze­rint ß traktor-, dömper-, kom­bájnvezetőknek, segédvezetőknek jár munkaruha, vattaruha és esőköpeny. Az FM-rendelkezés szerint a munkaruha kihordási ideje 12 hónap, a vattaruháé és az esőköpenyé 36 hónap. A vál­lalatok ettől bizonyos mértékig eltérhetnek, sőt, ahogyan a gya­korlat mutatja, el is térnek. Né­ha indokolatlanul, túlságosan is... A veiomagtermeltető és ellátó vállalat bérszabályzatában példá­ul 36 hónap a traktoros-munkaru­ha kihordási ideje. A raktári, magtári munkásoké ugyanakkor 12 hónap. (Az FM-rendelkezés szerint 24.) Panaszkodnak is mi­atta a traktorosok és reklamál miatta a szakszervezet. Egyáltalán, hogyan viselheti ugyanazt a munkaruhát három évig egy traktoros? Legfeljebb ágy, hogy amikor megkapja újonnan, beakasztja a szekrénybe és a saját pénzén vész egy má­sikat. Amint az elszakadt, elő­veszi a vállalatit és akkor az — ha használtan is — három év után a tulajdonába kerül. Bár az sem lenne rossz meg­oldás, ha az említett bsrszaUáiy- zat az FM-rendelkezés szerinti kihordási időt számítaná. BI.

Next

/
Thumbnails
Contents