Tolna Megyei Népújság, 1966. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-25 / 200. szám
2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 1966. augusztus 35. iseménuck sorokban 1966. augusztus 36-tól október 25-ig a Szovjetunióban rakétahordozókat bocsátanak fel, amelyek a Csendes-óceán vízterének egy 40 tengeri mérföld sugarú kerülettel határolt térségébe csapódnak be. A térség középpontját az ésfcaki szélesség 26 fok 50 perce és a keleti hosszúság 176 fok 10 perce koordinátái határozzák meg. A TASZSZ-t felhatalmazták annak közlésére, hogy biztonsági okokból a Szovjetunió kormánya felkéri azon országok kormányait, amelyek a Csendes-óceán vízi- és légiútjait használják, adjanak utasítást a megfelelő szerveknek, hogy hajók és repülőgépek mindennap kerüljék el ezt a vízterü- ietet és légiteret, a nap második felében, helyi idő szerint 12 órától 24 óráig. * Kedd este mintegy 150 polgárjogi harcos felvonult Chicago íehérlakta-negyedében, hogy tiltakozzék a lakásbérbeadásoknál alkalmazott faji megkülönböztetések ellen. A polgárjogi harcosokat mintegy 1500 horogkeresztes fajgyűlölő támadta meg, köveket és üvegeket dobálva soraikba. Az összetűzésbe 450 rendőr avatkozott be és a „fehér hatalmat” követelő fajgyűlölők közül 16-ot letartóztattak. * Edvard Kardelj, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövetségi nemzetgyűlésének elnöke meghívta Ausztria, Belgium, Bulgária, Magyarország, Dánia, Románia, Finnország és Svédország parlamentjének elnökét. hogy vegyen részt egy belgrádi találkozón, amelyre ez év szeptember 10. és 11-én kerülhetne sor. A meghívást annak a határozatnak a szellemében küldték szét, amelyet az ENSZ közgyűlésén fogadtak el a múlt évben a különböző társadalmi és politikai rendszerű európai államok közötti Jószomszédi kapcsolatok megjavítását célzó regionális szintű intézkedések kérdésében. Ennek a határozatnak a fent említett országok és Jugoszlávia voltak a kezdeményezői * Az Egyesült Államok légierejének szóvivője bejelentette, hogy bizonytalan időre elhalasztották annak a nyolc katonai mesterséges holdnak szerdára tervezett felbocsátását, amelyeknek fő rendeltetése a Washington és a Kai gon közötti távközlési összeköttetés megjavítása lenne. * Az osztrák néppárti kormány kedden rendkívüli minisztertanácson tárgyalta meg a múlt heti árvizek és ítéletidő által okozott károk kérdését. A minisztertanács elhatározta, hogy rendkívüli alapot hoz létre a különböző természeti csapások áldozatainak megsegítésére és ezt a jövedelmi és vagyonadó három- százalékos emelésével finanszírozza. Az adó 1967-től 1970-ig lesz érvényben és segítségével évi 500 millió schilling kerül a rendkívüli alapba. * Goldberg, az Egyesült Államok ENSZ-fődelegátusa Johnson elnökkel folytatott megbeszélése után kijelentette, hogy tanulmányozzák a Kínai Népköztársaság ENSZ-tagságának kérdését. * U Thant, az ENSZ főtitkára szeptember elsején délben jelenti majd be, elfogadja-e vagy sem. hogy újraválasszák, amikor jelenlegi főtitkári megbízatása november 3-án lejár —, jelentették be hivatalosan az ENSZ központjában. A főtitkár döntését tartalmazó levelet szeptember 1-én délelőtt szétküldik az ENSZ valamennyi tagállamának küldöttségéhez. * A bonni kormány szóvivője szerdán délben bejelentette, hogy Erhard kancellár, Schröder külügyminiszter kíséretében vasárnap Oslóba utazik, ahol politikai megbeszéléseket folytat Norvégiából Erhard Svédországba utazik tovább. • A szerdai Pravda szerkesztőségi ismertetőt közöl a Szovjetunió Kommunista Pártjának története című hatkötetes mű most megjelent második kötetéről. Az új kötet a párt történetének 1901 és 1917 februárja közötti időszakát öleli fel. • Marc Schreiber, az ENSZ emberi jogok bizottságának igazgatója, U Thant főtitkár képviselője nyitotta meg kedden a brazil fővárosban a faji megkülönböztetés problémájával foglalkozó nemzetközi szemináriumot, amelyen 28 ország képviselői vesznek részt. Pierre Ilboudi, a Felső-Volta Köztársaság külügyi államtitkára nyilatkozatot adott a Tanjug jugoszláv távirati iroda tudósítójának. Kijelentette, hogy hazájának kormánya kész gazdasági kapcsolatokra lépni és e kapcsolatokat fejleszteni a szocialista országokkal. Elmondotta, hogy Ouagadougou-ból, az ország fővárosából rövidesen jószolgálati küldöttség utazik a Szovjetunióba. • Az amerikai szenátus az 1967-es pénzügyi évre 110 millió dollárt irányzott elő az úgynevezett békehadtest, az Egyesült Államok ázsiai, afrikai és latin-amerikai ideológiai és politikai behatolását előmozdító szervezet céljaira. A jelenlegi helyzetben, amikor az Egyesült Államok délkeletázsiai agressziójának kiszélesítése egyre nagyobb visszatetszést szül szerte a világon, a washingtoni kormány kivételes jelentőséget tulajdonít a békehadtest propagandacélokat szolgáló tevékenységének. • Charles Helou libanoni elnök szerdán fogadta Hasszunát, az Arab Liga főtitkárát, akivel megvitatta az arab országok külügyminisztereinek küszöbönálló konferenciáját. A BIRODALMI KANCELLÁRIÁN Hitler és szűkebb környezete a birodalmi kancellária óvóhelyén tartózkodott. Az óvóhelynek több mint ötven helyisége volt, tulajdonképpen kis szobácskák. Nagy teljesítményű híradóközpont és konyha csatlakozott ehhez. Élelmiszert bőségesen tartalékoltak. Az óvóhely mellett föld alatti garázs volt. Az óvóhelyet a birodalmi kancellária belső udvaráról és az előcsarnokból lehetett megközelíteni, ahonnan meglehetősen széles, de nem nagyon meredek lépcső vezetett lefelé. Rögtön a lépcső végén egy hosszú folyosó nyílt, sok ajtóval. Ahhoz, hogy Hitler óvóhelyéhez jussunk, még hosszú és bonyolult utat kellett megtenni. A belső kertből közvetlen bejárat is vezetett a führer-bunkerbe, ahogyan azt az óvóhely lakói nevezték. A kétemeletes führer-bunker sokkal nagyobb mélységben helyezkedett el, mint a birodalmi kancellária óvóhelye és a fölötte levő vasbeton réteg is jóval erősebb volt. (Rattenhuber, Hitler testőrségének parancsnoka a Szovjetunióban fogságban írt kéziratában így jellemzi ezeket a helyiségeket: „Hitler bombabiztos óvóhelye a legerősebb volt azok közül, amelyeket Németországban építettek — a bunker mennyezete fölötti vasbeton réteg vastagsága elérte a nyolc métert”. Neki tud nia kellett, mert ő volt felelős Hitler személyes biztonságáért.) A bunker bejárata mellett egy Rendelkezés a külföldi állampolgárok orvosi kezeléséről Illetékesek rendezték az útlevéllel, vagy ezt helyettesítő más útiokmánnyal ideiglenesen hazánkban tartózkodó külföldi állampolgárok járóbeteg-ellátását. A kiadott utasítás szerint elsősegélyt minden külföldi állampolgár díjtalanul vehet igénybe. Az ezen túlmenően szükséges orvosi ellátáshoz a külföldiek a magyar állampolgárokhoz hasonlóan körzeti orvosi rendelőben, szakorvosi rendelőintézetben, klinikai és kórházi járóbeteg-szakrendelésen juthatnak hozzá. Azoknak az országoknak az állampolgárai, amelyekkel a Magyar Nép- köztársaság szociálpolitikai egyezményt kötött heveny megbetegedés, vagy sürgős szükség esetén díjtalanul vehetik igénybe az orvosi rendelést, ha jogosultságukat útlevelükkel igazolják. További szolgáltatásokhoz az Egészségügyi Minisztérium, vagy az illetékes társadalombiztosítási szerv engedélye szükséges. Olyan országokból érkezett vendégek, amelyekkel nincs egyezményünk, az elsősegélyen kívül csak díjazás ellenében juthatnak orvosi ellátáshoz. A megállapított díjakban a vizsgálathoz és a kezeléshez felhasznált anyagok ellenértéke is bennfoglaltatik. Külföldi fizetőeszközt a gyógyítást végző intézményeknek nem szabad el- fogadniok. (MTI) Wilson is „szorítóba lép“ London (MTI) Sugár András, az MTI tudósítója jelenti: Londonban bejelentették, hogy Harold Wilson miniszterelnök a szakszervezetek Blackpool-i kongresszusán, valószínűleg szeptember 6-án személyesen felszólal az ezer küldött előtt, hogy megakadályozza a kormány ár- és bérpolitikájának leszavazását. Elhatározása a helyzet súlyosságára mutat és feltűnést keltett, mert angol miniszterelnök Attlee óta nem vett részt a TUC kongresz- szusán. A miniszterelnöki kezdeményezést ^Gunter munkaügyi miniszter közölte Woodcock-kal. a TUC főtitkárával. Waideck Rochet a francia baloldal összefogásának szükségességéről Párizs (MTI) Waideck Rochet, a Francia Kommunista Párt főtitkára kedden este az Europe —1. rádiónak adott interjúban ismételten kifejtette a kommunisták álláspontját a baloldali politikai erők összefogásának szükségességéről. A kommunista párt és a baloldali szövetség viszonyáról szólva megállapította, hogy az nem romlott meg ügyem, de nem is javult, elsősorban azért, mert a szövetség vezetői mind ez ideig nem adtak választ a kommunista pártnak egy közös program kidolgozására irányuló javaslatára. A kommunisták világos választ várnak arra vonatkozóan, hogy a szövetség vezetői kiket tartanak tőlük jobbra levő „haladó köztársaságiaknak” — mondotta az FKP főtitkára. Bizonyos kijelentésekből arra lehet következtetni, hogy ezt a megjelölést Lecanuet demokratikus centrumának néhány képviselőjére értik. Mi viszont úgy véljük — mondotta —, hogy a demokratikus centrum jobboldali szervezet, amelyet megátalkodott reakciósok egy csoportja irányít. Ezek nem „haladó köz- társaságiak”, hanem igazi reakciósok! — hangsúlyozta Waldeck Rochet. Amikor a kommunisták kijelentik, hogy nem hajlandók szövetségre lépni a jobboldallal, akkor nem pusztán választási taktikáról van szó — mondotta —, hanem azt kell tisztázni, hogy a jelenlegi rendszert egy valódi demokratikus rendszerrel, vagy pedig egy másik reakciós hatalommal váltsuk-e fel. Magukat baloldalinak nevező egyes emberek azzal kísérlik megindokolni a jobboldallal való szövetség szükségességét, hogy többséget kell szerezni, mindegy, hogy milyent. A kommunisták véleménye szerint viszont nem akármilyen többséget kell kialakítani, hanem demokratikus többséget, amelyik lehetővé teszi a szociális ha-‘ ladás és a béke politikájának megvalósítását. A múlt tapasztalata azt bizonyítja, — mondta Waideck Rochet —, hogy ha valamelyik baloldali párt a jobboldallal szövetkezett, ez utóbbi kényszerítette rá reakciós politikáját. Ez aztán hozzájárult a baloldal hitelének megromlásához, a demokrácia meggyengüléséhez és a személyi hatalomnak játszott a kezére. Végül az FKP főtitkára hangoztatta, a kommunisták azt kívánják, hogy létrejöjjön a megállapodás, de most a szövetség vezetőin a sor, hogy világosan kijelentsék, akarják-e ezt, vagy sem. Nem zavartalan az indonéz—maíaysiai egyetértés Indonéziában folytatódik a ság bírálatát és ultimátumát olyan szembenálló erőknek, Sukarno sértésnek minősítette, „airielyet elnök híveinek és ellenfeleinek nem szabad eltűrni”. A nemzeti polarizálódása. Mint az AP jelen- párt nyilatkozata leszögezi, hogy ti, az Indonéz Nemzeti Párt ve- „ , , . , . , ... zetősége szerdán nyilatkozatot Sukarnot az ideiglenes népi tatéit közzé, bejelentette, hogy tá- nácskozó kongresszus megerősí- mogatja Sukarnot. A nyilatkozat tette tisztségében, ezt a döntést a Sukarno-ellenes jobboldali diák- pedig tiszteletben kell tartani. Jelena Rzsevszkaja: ‘Hiiíei' végnapjai — mítosz nélkül betonkeverő gép állt. Röviddel ezelőtt még dolgoztak itt, hogy megerősítsék Hitler óvóhelyének vasbeton fedelét — alighanem akkor, amikor már ide is becsaptak a tüzérségi lövedékek. A támadó csapatok rést ütnek a birodalmi kancelláriát védelmező utolsó zárógyűrűn és behatolnak az épületbe. Az őrség egy része már elmenekült, de a még itt lévők heves tűzzel fogadják a behatolókat. Gyerünk lefelé. A folyosóról és a szobácskákból felemelt kézzel katonák és polgári személyek jönnek elő. A folyosók padlóján sebesültek nyögnek. A pincében és a birodalmi kancellária emeletein újra és újra tűzharcra kerül sor. Rendkívül gyorsan kell tájékozódnunk, hogy felfedezzük és elzárjuk az óvóhely összes kijáratát. Felderítjük a helyzetet és megkezdjük a keresést. Az óvóhely vegyes összetételű lakói között nem könnyű segítőtársakat találni, olyanokat, akik másoknál többet tudnak Hitler sorsáról és vezetőink lehetnek a pince labirintusaiban. Megkezdődnek az első sietős kihallgatások. FORDÍTOTTA: KIS TAMÁS Rábukkanunk egy fűtőre. Jelentéktelen külsejű, polgári ruhába öltözött ember. Borisz Alexandrovics Bisztrov őrnagy és Ivan Iszajevics Klimenko alezredes az ő kalauzolásával indulnak el Hitler óvóhelye felé a sötét folyosókon és átjárókon keresztül, ahol minden lépésnél könnyen golyót kaphat az ember. Hitler lakrésze elhagyatott. A falon Nagy Frigyes arcképe, a szekrényben Hitler zubbonya lóg, a szék támláján még egy szürke zubbony. A kis fűtő elmondja, hogy éppen a folyosón tartózkodott, és látta, amint ezekből a szobákból két, szürke takarókba csavart tetemet a folyosón át kivisznek az óvóhelyről. Elbeszélésének fonala ennél a pontnál megszakadt és az értesülés az első pillanatban nem tűnt valami hihetőnek. Klimenko és Bisztrov kimennek a birodalmi kancellária tüzérségi lövedékektől felszántott kertjébe. De hogyan tovább? Lehetséges, hogy valahol itt, a kertben égették el őket, de hol? Ezt a helyet kell megtalálni. Azóta, hogy a pincében rátaláltunk egy negyven év körüli testes emberre, Kari Schneiderre, a birodalmi kancellária garázsának technikusára, már a kutatás első lépéseitől kezdve nyilvánvaló volt, hogy „az elégetés helyét” kell megkeresnünk. Április 28-án, vagy 29-én — nem emlékezett rá pontosan — Hitler titkárságának telefonügyeletese utasítást adott Schneider- nek, hogy minden rendelkezésre álló benzint küldjön a führer bunkerjébe. Schneider nyolc, egyenként húszliteres kannával küldött. "Ugyanazon a napon, de már éjszaka, újabb utasítást kapott a telefonügyeletestől, hogy a benzin meggyújtásához küldjön fáklyákat. Nyolc ilyen fáklyával rendelkezett, és el is küldte őket. Schneider nem látta Hitlert és azt sem tudta, hogy Berlinben tartózkodik-e, de május elsején a garázs vezetőjétől és Erich Kemp- kától, Hitler sofőrjétől hallotta, hogy a führer halott, öngyilkosságának híre elterjedt az őrség katonái között is. Azt is beszélték. hogy a holttestet elégették. összevetve ezeket a híreket a kapott parancsokkal, Karl Schneider feltételezte, hogy az általa küldött benzinre á führer tetemének elégetéséhez volt szükség. Május elsején este azonban ismét jelentkezett az ügyeletes telefonista — egy újabb igénnyel: minden rendelkezésre álló benzint irányítsanak a führer bunkerébe. Schneider kiengedte a benzint a kocsik tartályából és még négy kannával küldött. Mit jelentett ez a hívás? Kinek a számára kérték ezt a benzint? (Folytatjuk) V
