Tolna Megyei Népújság, 1966. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-24 / 199. szám
13GG. augusztus st. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 3 CIPŰCYÁRI DIÍKOK Az új mechanizmus propagandistáinak Mit és hogyan szabályoz A bonyhädi cipőgyár dolgozóinak egytizede tanul a munka mellett. Országos átlagban ez a szám talán nem tartozik a legkiemelkedőbb eredmények közé, de az üzem dolgozóinak mintegy harminc százaléka frissen végzett szakmunkás, és ennpk a bázisnak a kialakulása is csak néhány éve kezdődött. Betanított munkásokból sokan váltak a termelés irányítóivá, és a művezetők közül nem egy kezdett idős fejjel a tanuláshoz, hogy megszerezze munkája elvégzéséhez a szükséges alapműveltséget. A fiatalok főképp szakmailag képzik magukat, de gimnáziumi diáktól a jogi kar hallgatójáig, sokféle oktatási formában találkozunk cipőgyári diákokkal. Segíti őket az üzem, és akiket így segít, azok hűek is maradnak a gyárhoz. A végzettek szaktudásában a gyár kamatostól kania vissza a befektetett tőkét. A továbbtanulók közül néhánnyal személyesen is elbeszélgettem. Először a köizgazdasági technikum III. osztályát végző Édesanyával, Tisza Bélánéval. Két gyereke van. a kisebbik három, a nagyobb öt éves. Betanított munkásként kezdett a gyárban, ahol férje, édesapja, édesanyja, testvére is dolgozik. — Tanulhattam volna az általános Iskola után, bár hárman voltunk testvérek. Ha nagyon kardoskodom, segítettek volna a szüleim. Akkor csak az járt az eszembe: minél előbb keresni, dolgozó felnőtté lenni! Hangosat, jó ízűt nevet. — Benőtt aztán a fejem lágya! Tanulni szerettem volna, csak már asszony voltam, anya. Kértem a férjem, segítsen! Nem is panaszkodhatom, nélküle semmire se mennék. Segít a mosásban, takarításban. Ha vasárnap is tanulnom kell, még az ebédhez való húst is megsüti. Pedig csak annyit kért a kezdet kezdetén: „Nem bánom, ha tanulsz, de az ünnepnap a családé legyen!” — Sokat segít az anyósom is, aki vigyáz a gyerekekre, ha kell. Sokszor fájt. a szívem, ha az iskola előtt hazaugrottam a tanszerekért, és kértek a gyerekek: „Anyu, né' menj iskolába! Játssz velünk!” I Szeme csak egy pillanatra lesz felhős, aztán megint bátran csengő hangon folytatja: — Csak ettől a negyedik évtől félek. Az eddigi két nap helyett három délután megyünk iskolába. Pedig -kilenc óra után, ha megjövök, már nincs tanulás! Az érettséginek sikerülnie kell! — szorítja össze a száját eltökélten. Amikor időbeosztásáról faggatom, még elárulja, hogy tanév közben többnyire hideg vacsorát készít a családnak. — Most nyáron viszont mindennap főzök otthon! Kipótolom, amit év közben elmulasztok. Tisza Béláné jelenleg az üzemi technológián dolgozik, ahová a termelésből került, amikor elvégezte a közgazdasági technikum második évét. önül, hogy bíznak benne és igyekezetét anyagi elismeréssel is kíséri: egy év alatt 1300-ról 1550-re emelték a fizetését. A FIÜ A fiú nyakigláb, és a köpenye térden alul két mezítelen szan- dálos -lábbal folytatódik. Hangja valamivel mélyebb a kamaszokénál, és kánikulai öltözete miatt senki, aki ismeri, nem tartja nevetségesnek. Néhány mondat után magam is úgy érzem: Tamás Ádámra nem ok nélkül hívták fel a figyelmemet. — Az idén érettségiztem. A nyáron még nem voltam egyetlen nap szabadságon sem: elvitte az érettségi. Az eredményem négyes. Azóta minden héten hat órán keresztül rajzolok. Ábrázoló geometriából készülök különbözeti vizsgára, "ősszel szeretnék cipőipari technikumba menni. — Miért nem oda jelentkezett előbb? Sebesen felel, lendülettel: — Hiszen azt akartam én! Mindjárt az iparitanuló-vizsgám után. Nem lehet, hároméves szakmai gyakorlat kell. Most már nem bánt, akkor dühös voltam. Amióta elvégeztem a közgazdasági technikumot, cseppet sem bánom, mert úgy érzem, többet értek a gyár belső lüktetéséből. Kezével kanyarint a levegőben, mert a kifejezést nem érzi elég erősnek. Szerte mutat, ki az ablakon, karja, mintha átölelné az üzem többi részét. — Most már értem, hogy mi miért történik. Az időm pedig így is, úgy is elment volna. Nem sajnálom, hogy két érettségim lesz, bár lehet, hogy ősszel behívnak katonának. Sorköteles vagyok. Ádám édesapja 1960-ban ment nyugdíjba az üzemből. Édesanyját tíz éve vesztette el. Apja eredeti szakmája molnár, de reumája miatt könnyebb munkát kellett végeznie. Amikor nyugdíjazták 800 forintot keresett.' Tamás Ádám, aki jelenleg az aljakörön segédművezető. 1950 forintot keres. AZ APA Az édesapa már három évvel túlhaladta a félszáz évet. Három fiát felnevelte. Három gyereke három felé tanul. A legidősebb vegyészmérnök lesz, a középső érettségizett szakmunkás,, a legkisebb a gyárban végzett, és társainál előbb szabadult, a Szakma Ifjú Mestereinek versenyén. Fiatal szakmunkás létére, mert kulcsgépen dolgozik, alig valamivel keres kevesebbet, mint édesapja, aki 19 éve dolgozik az üzemben. Horváth Miklós a csákozó művezetője. 1960-ban elvégezte a nyolcadik osztályt, hogy feladatát jobban teljesíhesse. — Emlékezetes az az év! — kapcsolódik a beszélgetésbe felesége is, kedves, gömbölyded asz- szony. — Ágyban vizsgázott a párom! Idejöttek a tanárai, a betegágy mellé. — mondja. A különös vizsgának a története is különös. Nyolc órakor, az iskolából hazafelé jövet már sötét van a Rákóczi utcában, ahol laknak, az artézi kút. mellett. A járda szélénél megcsúszott és eltörött a lába három helyen. Pécsett operálták, kéthetes kórházi ápolás után egy hónapig feküdt. A baleset a vizsgaidőszak előtt történt, és Horváth Miklós nem akart egy újabb évig iskolába járni, letette a vizsgát, 4,3-as eredménnyel. Fáradt mosollyal hárítaná el asszonya szavait az édesapa, aki szűkszavú ember. Zavarja is, hogy róla kérdezem, csak akkor élénkül meg, ha gyerekeiről beszélhet. A legidősebb, amelyik Pesten tanul, sűrűn hazajár, és a középső is szeretne ittmaradni, pedig munkahelye Szekszárdhoz köti, a műszergyárhoz. Igazi otthon ez a szerény, meghitt lakás, ahol nyugodt, harmonikus a családi légkör, és ahol soha nem apai prédikáció, hanem személyes példamutatás serkentett. M. I. Gazdag, részletes program Alapul véve a KISZ központi irányelveit, a KISZ megyei bizottsága a napokban elkészítette a szeptemberben kezdődő őszi—1 téli bel- és külpolitikai, valamint kulturális és sportakciók tervezetét. A sokoldalú program gazdag ötlettárként is szolgál. A megyei KISZ-bizottság összegezte a következő négy hónap tennivalóit, megyénk ifjúságának, KlSZ-alap- szervezetednek sajátos helyzetét figyelembe véve. Nemcsak a megyei programok szinte műsornaptárszerű közlését tartalmazza, hanem a helyi mozgalmi célkitűzésekhez is színes, ötletes javaslatokat ad közzé. KISZ-eseinkre élénkítő hatású, kiemelkedő, az összes vezetőséget érintő tennivaló szeptemberben a „Jelentjük a pártnak” címmel lebonyolítandó községi beszámolók, az ez évi alapszervi akció- programok eddigi teljesítéséről. Ugyancsak e hónapban kerül sor megyénk esztergályos szakmunkás fiataljainak üzemi szintű szakmai versenyeire, majd a megyei döntőre. Ekkor rendezik meg az irodalmi színpadok megyei fesztiválját és az amatőr ifjúsági tánczenekarok megyei találkozóját. Az egyéb, imperializmus-ellenes rendezvények mellett, október 2-án fáklyás felvonulással és ünnepi nagygyűléssel teszik emlékezetessé a nemzetközi békenapot. „Kongresszusi hónap” című akciósorozatuk október 15-től a IX. pártkongresszusig tart. Ennek során nem feledkeznek meg az ifik az illegális harcosokról (többek között felkeresik a régi találkozóhelyeket is). A mártírok évfordulói alkalmából ünnepi taggyűléseket tartanak azok a KISZ- szervezetek, akiknek névadójuk ifjúkommunista volt. Geisler Eta, Ságvári Endre, Schönherz Zoltán. Mátai Antal). A termelési vállalások kiszélesítése és teljesítése mellett még úgy is készülnék a IX. pártkongresszusra, hogy nagyközségeinkben és a járási székhelyeken a párt küldött- értekezletei elé terjesztik az Ifjúsági Parlamentek a termelési vállalásokról írott jelentését és az ifjúság érdekeit szolgáló és tartalmazó javaslataikat. Szellemi vetélkedőket és nagyobb szabású közös ifjúsági találkozókat szerveznek megyeszer- te a Komszomol létrejöttének 48. évfordulója alkalmából. Uj kezdeményezés megyénkben, hogy a pártkongresszus ülésezésének napjaiban megyei és járási KISZ-vezetők kötetlen beszélgetéseket folytatnak a kongresszusról üzemi, vállalati, szövetkezet, fiatalokkal. A KISZ megyei bizottsága a szinte felsorolt:atatlanul sokoldalú és gazdag programmal jelentős segítséget nyújt ifjúsági szervezeteiknek, az általuk korábban készített éves akcióprogramok második félévi konkretizálásához. A gyengébben tervező KlSZ-alap- szervezeteknél jelentősen gazdagítható így a helyi program. De nemcsak nekik, hanem valameny- nyi alapszervezetnek segítséget nyújtanak az új feladatok kidolgozásiéval a még öntevékenyebb, helyi ifjúsági munkához. A tartalmas, gazdag program megvalósítása megyénk ifjúságára, a K IS? -alapszervezetekre vár. —i —« a piac ? gazdasági mechanizmus mutatkozik, ahol a döntés szülereformjának alapvető vonása a népgazdaság tervszerű központi irányításának, az áruviszonyoknak, s a piac aktív szerepének szerves összekapcsolása a termelési eszközök szocialista tulajdona alapján. Minden árutermelő gazdaság alapeleme a piac, amely az áruk értékesítésével, a termelőktől a fogyasztókhoz való eljuttatásukkal összefüggő gazdasági viszonyok ösz- szessége. Ezért a szocialista gazdaság tervszerű működésének mechanizmusa magába foglalja a piaci mechanizmust is. A szocialista piac: szervezett piac. Mint a tervgazdálkodás része, a tervszerű gazdaság törvényeinek alárendelt, s ugyanakkor a népgazdasági tervnek megfelelően befolyásolja az újratermelés egész folyamatát. A népgazdasági terv ma már nem képes arra, hogy részleteiben előírja a vállalati feladatokat és az erőforrások lehető legésszerűbb felhasználását, kombinálását, a termelőeszközök beszerzésének és felhasználásának időpontját stb. Központilag a termelők és a felhasználók kapcsolatai nem határozhatók meg részleteiben, tehát, hogy hol, mikor (melyik vállalatnak), mire van szüksége, milyen mennyiségben, választékban stb. Ez valójában csak a termelők és a felhasználók közvetlen árukapcsolatában — a piacon — formálódik, alakul ki. A piaci mechanizmus felhasználása tehát azt jelenti, hogy a vállalatok és a szövetkezetek nem külső utasításra, hanem a felhasználókkal létesített közvetlen kapcsolatok — kétoldalú megállapodások — alapján, ismert, vagy várható igényeknek megfelelően végzik gazdasági alaptevékenységüket. (Termelés, értékesítés, szolgáltatás.) E közvetlen kapcsolat révén részletekbemenő- en is megvalósulhat a termelés és a fizetőképes kereslet jobb összhangja, továbbá helyreállítható a termelés és az értékesítés — vagyis az újratermelés folyamatának — egysége. Ilyen körülmények között a termelőknek áruikat általában alá kell vetniök a piac (a felhasználók, a fogyasztók) értékítéletének, amelytől jelentékenyen függ a vállalatok és az egyes dolgozók anyagi helyzete. Ezért lehetővé kell tenni, hogy az új árrendszerben az árak széles körben az eladók és vevők megegyezése alapján alakuljanak. Az ár: a társadalmi elismerés kifejezője. Ez azt jelenti hogy az árban nem feltétlenül térülnek vissza az előállítási költségek és — fordítva — megtörténhet, hogy a piaci értékítélet a költségeket számottevően meghaladó árat alakít ki. Ez a termékhelyettesítés lehetőségeitől, a kereslet és kínálat viszonyának változásaitól, a külső piacok hatásától függ elsősorban. A piac — nagyrészt éppen a rugalmas ármechanizmus révén — közvetlenebbül, gyorsabban és pontosabban informálja a vállalatokat a fizetőképes kereslet alakulásáról, mint a „felülről” megadott tervfeladatok. És mivel a szükséglet hatékony kielégítéséhez — jól kialakított irányítási rendszerben — gazdasági érdek fűződik, a kínálat rugalmasabban alkalmazkodik a kereslethez. A piaci mechanizmus ezért hatékonyabb eszköze az irányításnak, mint a részletes központi terv- utasítás, mert kedvező vagy kedvezőtlen hatása közvetlenül ott tett, tehát a reagálás is közvetlenebb és gyorsabb. A piac által közvetített in- formációk általában lehetővé teszik a helyi termeléssel és a piachoz való rugalmas alkalmazkodásra szolgáló kisebb fejlesztéssel összefüggő döntések vállalati hatáskörbe való átadását. (Például a termékösszetétel, a választékbővítés, a termelés intenzitása, a felhasznált erőforrások, az elhasznált termelési eszközök pótlása és szinten tartása stb.) A piaci mechanizmus szabályozó szerepe a napi termelésben általában érthető: bonyolultabb kérdés a kisebb fejlesztések vagy a bővített újratermelés céljait szolgáló beruházások esetében. Hatása azonban ilt sem mellőzhető. A piac jelzései — pl. a rugalmas ármechanizmus segítségével — a központi irányítás intézményein keresztül adott esetben befolyásolják, a szükségleteknek megfelelően korrigálj ák a népgazdasági terv, vagy bizonyos ágazat fejlesztésének célkitűzéseit. A piac hatással van a munkaerő áramlására is. A munkaerő áramlását ugyanis a jövőben erőteljesebben befolyásolja majd a jövedelmek vállalatonként! nagyobb differenciálódása. Márpedig a nagyobb jövedelem általában ott jön létre, ahol a társadalom többre értékeli a befektetett munkát. A piaci mechanizmus működése a vállalatoktól elmélyült piaci, a népgazdasági irányító szerveitől sokoldalú konjunktúraelemzést és ismeretet kíván. Lényeges, hogy a piackutatást ne azonosítsuk a napi igénybejelentések összesítésével. A piackutatás ennél sokkal több: az igények keletkezését, változását olyan időpontban kell vizsgálni, amikor az konkrét piaci kereslet formájában még nem jelentkezik. Ez nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy az új termék a kereslettel egy időben megjelenhessen. A z elmondottak nem jelen- tik azt, hogy idealizáljuk és fetisizáljuk a piacot. A piac ugyanis ingadozásokkal, tehát bizonyos veszteségekkel szabályoz. Igaz, a gazdasági élet rész- folyamataiban ezek a veszteségek általában kisebbek a jelenlegi tervutasításos rendszer által okozott hátrányoknál. Nem szabad a piactól várrá olyan gazdasági folyamatok szabályozását, vagy gazdasági problémák megoldását, amelyeket a piac nem is szabályozhat vagy önmagában nem oldhat meg. A piac alkalmatlan a szocialista népgazdaság nagy növekedési és fejlesztési problémáinak megoldására, mindenekelőtt a fejlődés távlatának körvonalazására. Ezt egyre inkább csak a tudományos eredmények, készülő beruházások, munkaerő-lehetőségek stb. szabják meg, amelyek a távlati tervek kimunkálásakor még egyáltalában nincsenek jelen a piacon. A távlati döntések nagy része (pl. a technikai haladás, a strukturális fejlesztés fő irányai, a nem termelő beruházások) tehát nem alakítható ki a kereslet-kínálat viszonyának adott helyzetben történő megítélése alapján. DR. VARGA GYÖRGY \
