Tolna Megyei Népújság, 1966. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-24 / 199. szám

4 TOLfCS MFOYF1 NfiPÜTSÄG 1966. augusztus 21. Szibéria fővárosa Novoszibirszk, Szibéria ipari és kulturális központja, a bővizű Ob folyó partjain helyezkedik el. New Yorknak kétszáz évre, Chi­cagónak 85 évre, Novoszibirszk- nek viszont csak 70 évre volt szüksége, hogy egymillió lakosú várossá váljon. A mai Novoszi- birszkben gépet és szerszámgépet, műszereket és gépi berendezése­ket, acélcsöveket és rádióalkatré­szeket. vetőgépeket és nagy ka­pacitású generátorokat gyártanak. Ezek eljutnak a Szovjetunió min­den részébe és a világ 40 orszá­gába. Novoszibirszk két repülő­térrel és Szibéria legnagyobb vas­úti pályaudvarával rendelkezik. Novoszibirszknek színházai, tele­víziós központja, könyvkiadó vál­lalata, főiskolái és középfokú tan­intézetei vannak. Az utóbbi hét esztendő alatt 600 millió rubelt ruháztak be a városgazdálkodásba. Mire fordí­tották ezt az összeget? Csaknem 400 milliót költöttek a lakásviszonyok megjavítására. Ez alatt a hét esztendő alatt száz­ezer lakást építettek, a lakosság csaknem fele új otthonba körö­zött. A házakban fürdőszobák, t-- lefonok, villany-, vagy gáztűzhe­lyek vannak. A város utcáit zöld- növények szegélyezik. Csupán ez év tavaszán egymillió fát és bok­rot ültettek. Amikor az emberek jól keres­nek, sokat is vásárolnak. A múlt évben 680 millió rubel volt az áruforgalom. A város 1607 áru­háza lehetővé teszi, hogy meg­vegyék mindazt, ami szükséges, kezdve az élelmiszertől egészen a gépkocsiig. A jelenlegi ötéves terv során az új áruházak tucatjai nyílnak meg. Novoszibirszkben az 1959—1965. években 51 iskola, 268 óvoda és bölcsőde létesült, kórházak épül­tek 3655 ággyal, ötezer ember be­fogadására alkalmas poliklinikák, színházak, klubok, könyvtárak, zeneiskolák, 384 közellátási in­tézmény — fürdők, mosodák, fod­rászüzletek stb. — nyitotta meg kapuit. így élnek ma Szibériában, azon a rideg tájon, amellyel valaha fenyegették az embereket. Novoszibirszk, Vörös-sugárút lllllllllllllilllllllllllllllilllllllllllltllllllllllllllllllllllllllllllillllllllllllllllliu A KÉM REPÜLŐ írta: Pintér István A daganatok kemoterápiája Dr. Kellner Béla Állami díjas professzor nyilatkozik A rákkutatás terén elért eredményeiért a közelmúltban tüntették ki dr. Kellner Béla egyetemi tanárt, a Magyar Tu­dományos Akadémia ievelező tagját, az Onkopathológiai Ku­tató Intézet igazgatóját. A kivá­ló tudóssal, akinek már csak­nem száz közleménye jelent meg a rákkutatással kapcsolat­ban, az Onkopathológiai Kuta­tó Intézetben beszélgettünk az egyik időszerű kérdésről, a da­ganatok kemoterápiájáról, azaz vegyi anyagokkal történt gyó­gyításáról. — Ilyen próbálkozásokat a legrégibb időktől ismer az or­vostörténelem — mondotta a professzor. A rendszeres kuta­tómunka azonban csak 20—30 éve indult meg. Néhány növé­nyi hatóanyag és a félelmetes harci gáz, az yperit kén-mustár illetve annak egy kevésbé mér­ges változata, a mustámitrogén voltak az első hatásos anyagok. Különösen a fehérvérűség vizsgálatában észleltek az ál­latkísérletekben és a betegeken eredményt. Gyógyulást nem si­került elérni velük, de a daga­nat növekedését gátolni lehe­tett. — E szerek azonban nem­csak a daganatos szövetet ká­rosítják, hanem a vérképző rendszert és a béltraktust is. így nem lehetett e szereket megfelelő mennyiségben ada­golni. A kezdeti sikerek alap­ján igen kiterjedt kutatás in­dult meg a szervekre kevésbé mérgező vegyületek felfedezé­sére. Az új vegyületek kipró­bálását állatokon végezzük, hi­szen úgyszólván minden, az emberen megismert daganat­fajta állatokon is előfordul és legtöbbjük továbboltható. — Több mint százezer ve- gyületet próbáltunk, közülük 30—50 került klinikai alkalma­zásra. Számos olyan anyagot ismertünk meg, amelyek állat- kísérletekben a gyorsan növekvő daganatokat nagy százalékban megszüntetik, azonban még most sincs olyan vegyület a birtokunkban, amellyel minden állati daganatot biztosan meg tudnánk gyógyítani. Állatkísér­letekben, különösen az átoltott gyorsan növekvő daganatokon sokkal jobbak az eredmények, mint emberen. A legsikeresebb a férfiak prosztatarákjánál a női hormonnal történő kezelés, amellyel 3-5-10 éves tünetmen­Az intézet kutatói ultramikr oszkóppal vizsgálják a rákos sejtek tulajdonságait (MTI-foto — Bara István felvj) tességet és számos betegnél gyógyulást is sikerült elérni. A másik daganatféleség a fe­hérvérűség, amely kemoterápiás kezelésre igen érzékeny. A kemoterápiának számos új útja közül a legeredményesebb­nek ígérkezik, amikor a daga­natot ellátó véráramba juttat­juk a gyógyszert, amely az áramló vérben elbomlik és így csak a daganatra fejt ki hatást. Jelenleg két-három különböző hatású gyógyszer kombinált al­kalmazásával kísérletezünk. A hazai kemoterápiás kutatás már eddig is figyelemre méltó eredményekhez vezetett. Több olyan gyógyszer került ki la­boratóriumainkból és gyáraink­ból, melyek világszerte ismertté váltak. Ezek között a legjelen­tősebbek a cukorszármazékok, közöttük is a mannit, mustár, mezil és bróm származékai vál­tak be legjobban. — Intézetünkben jelenleg ál­latkísérleteket folytatunk ú.i vegyületek és növényi anyagok hatásának kimutatására. Vizs­gáljuk hogy milyen elváltozá­sokat hoznak létre e szerek kü­lönféle daganatokon és szerve­ken. E célra a mikroszkópos és elektronmikroszkópos vizsgála­tokon kívül szövettenyészetet, kémiai módszereket, stb. is igénybe veszünk. Egyik legfőbb kutatási irányunk az áttétek képződésének megakadályozása kemoterápiás szerekkel. H. D. miiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii]iiiiiiiiiiiiiiiiiiiK<iiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiimm,ii,I|||i — 22 — A vizsgálóbizottság előtt sorra vonultak fel a vád tanúi. Legtöbbjükről Francis semmit sem hallott. Mindenesetre furcsa alakok voltak. A tárgyalási tudósításokban azt állították: „leg­többjük valamikor tagja volt a kommunista pártnak, de aztán felismerték hibájukat, ki­léptek és elhatározták, hogy életüket a kommu­nizmus elleni harcnak szentelik”. A tanúk közül csak ketten mondták, hogy ismerik a vád alá helyezett tanárt. De mindegyik tanú ugyanazt „vallotta”. Mint a kommunizmus „szakértői”, hajmeresztő történeteket mondtak el az amerikai demokrácia megdöntésére irányuló „vörös ösz- szeesküvésről”, a „Moszkva irányította tervek­ről”, amelyeknek „célúja az iskolához való be szivárgás”. A vád tanúi közül utolsónak lépett elő DeBoer. Úgy kezdte: — Nekünk valamennyiünknek, igaz amerika­iaknak tisztában kell lennünk azokkal az ör­dögi módszerekkel, amelyekkel a vörösök igye­keznek beférkőzni ifjúságunk leikébe... McGrath is ilyen veszedelmes vörös, Moszkva ügynöke, akinek feladata volt az ifjúság megmételyezése. Tanúsítom: McGrath a tanári szobában azt ál­lította, hogy Hitlert sohasem vertük volna le a szovjet hasereg részvétele nélkül. Azt is állí­totta: az orosz közoktatás sok tekintetben előt­tünk jár, tehát nyilvánvalóan propagandát igyekezett kifejteni a vörösök érdekében. Elkép­zelhető, hogy diákjai között is ezt a szellemet terjesztette, amely összeegyeztethetetlen a köz­oktatási tanács által elénk állított nevelési prog­— 23 — rammal. Fiainkat és lányainkat arra kell ne­velnünk, hogy civilizációnk és szabadságunk ér­dekében leszámoljanak a vörösökkel. Amint ta­nítványainktól hallottam, McGrath ezzel szem­ben több alkalommal úgy mesélte el második világháborús élményeit, hogy abban rokonszen­vesnek tűntek fel a vörösök. Többek között ez a tanár nem átallotta elmondani diákjai előtt egy bizonyos Szemjonov nevő orosz repülőtiszt­tel való találkozását, akivel 1945-ben Berlinben ismerkedett meg és saját bevallása szerint is háromszor találkozott és hosszasan beszélgetett vele. Semmi kétség aziránt, hogy Szemjonov az orosz titkosszolgálat embere, különleges kikép­zésben részesült. McGrath felugrott helyéről és közbekiáltott: — Tiltakozom az ellen, hogy ezt az embert rágalmazzák. Szemjonov feleségét, édesanyját és két gyermekét vesztette el a háborúban! Meg­ölték a nácik! A háború első percétől harcolt és ha jól emlékszem. 34 fasiszta gépet semmisített meg! Ha ő nem lövi le ezeket a hitleristákat, akkor ezek is más alkalommal támadhatták vol­na a mi gépeinket és veszélyeztették volna baj­társaim életét... • V. Az angol nyelv és irodalom tanára még foly­tathatta volna, de az elnöklő Mr. Rubin leintette: — Azonnal hagyja abba! Vegye tudomásul, hogy vizsgálóbizottság előtt áll és nem tűröm hogy még itt is kommunista propagandát űzzön! Rosa a hallgatóság soraiból csillogó szemmel figyelte apját, — 24 — — Ugye, milyen kemény ember, igazi férfi! súgta a mellette ülő Nicknek, iskolatársának. A fiú bólintott, s óvatosan belekarolt a lányba, mintha moziban lennének. A lány tűrte, nem vonta ki karját, pedig más­kor megtette volna. Most azonban minden ideg­szálával az elnöki székben trónoló apját figyelte. Úgy érezte, hogy a „papi’' most szavaival egész Amerika szabadságát és civilizációját védi a barbárok ellen. DeBoer folytatta: — Én is nehezen türtőztettem magam, ami­kor most ez a fickó — bökött megvetően a ta­nár felé — félbeszakította szavaimat, s propa­gandaelőadásba kezdett. Igazán nehezemre esett, hogy türtőztessem magam. De így legalább a tisztelt vizsgálóbizottságnak módja volt hallania, milyen módszerekkel dolgoznak Moszkva ügynö­kei. Nos, biztos tudomásom van arról, hogy a vörösök már elkészítették a vörös lázadás tervét, amelyet itt akarnak végrehajtani Amerikában. Ezekben a piszkos tervekben kapott vezető sze­repet McGrath. Az ő feladata lett volna a diákok közül vörös ügynököket toborozni ehhez a lá­zadáshoz ... i DeBoer — mint színész a színpadon, a sza­valat befejeztével — meghajtotta magát, s dia­dalmasan nézett körül a teremben. Ott zúgás támadt. Fantasztikus! Rettenetes! Készen áll már a vörös lázadás terve! Milyen veszélyben voltak ... Ki hitte volna, hogy ez az igénytelen külsejű angoltanár ilyen nagy szerepet kapott volna a lázadásban . ..

Next

/
Thumbnails
Contents