Tolna Megyei Népújság, 1966. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-23 / 198. szám
2 ' TOI,VA MEGTEI NÉPŰ.IS4G 1966. augusatss 43. •• Ünnepi nagygyűléseken emlékezett megyénk az alkotmány tizenhetedik évfordulójáról (Folytatás az 1. oldalról) Az ünnepség során a községi művelődési otthon műkedvelői adtak nívós műsort. Simontornya és IMak ünnepe Rövid műsor követte Simontar- nyán a községi kultúrotthonban Bregovics Mihálynak, a Hazafias Népfront elnökének ünnepi megnyitóját. Kelemen Sándor, a megyei tanács osztályvezetője látogatott el alkotmányunk 17. évfordulójára Simontornyára, hogy beszámoljon az elmúlt időszak eredményeiről. A pénteki ünnepség ingyenes filmvetítéssel zárult. Szombaton kiürítették a nagytermet, hogy helyet adjanak az esti bál táncosainak. Simon József, a KIOSZ megyei titkára volt a naki MSZMP-szék- házban megrendezett ünnepség előadója. Beszédében helyi példákkal is vázolta alkotmányunk létrejötte óta történt jelentős változásokat. Megemlékezett a községet is érintő beruházásokról. Példamutató kezdeményezés Volt Nakom, hogy az ünnepségen könyvjutalmat osztottak ki a munkában élen járó tsz-tagoknak. A szombat esti bálon a község fiatalsága felszabadultan szórakozott lacipecsenye és halászlé mellett. Munkás—paraszt találkozó Kalaznón A kalaznói termelőszövetkezet sok segítséget kapott már a Budapesti Élelmiszer-szállítmányozó Vállalattól, és a Szekszárdi Gépjavító Vállalattól. Ezért volt a köszönet kifejezése a meghívás: látogassanak el a két vállalat dolgozói a községbe, ünnepeljenek zösen az alkotmány napján. A két vállalat segítőkészségét a kalaznóiak vendégszeretettel viszonozták; a vendégek és a tsz-tagok között igazán, szívélyes barátság alakult ki. Ezt szolgálta az egész napos közös program, közte a negyven éven felüliek futballmérkőzése. Bátaszéken veterán labdarúgók tartottak érdekes bemutatót a sportpályán, közel ötszáz ember lelkes bíztatása közben. Ezt megelőzően rövid ünnepség zajlott le pénteken a községi kultúrotthonban, anol Szigeti János, az fmsz ügyvivője tartott ünnepi beszédet. Szekszárdon a városi tanács nagytermében gyűltek össze a szekszárdi Faipa- rf Vállalat, a Nyomda és a Szabadság Tsz küldöttei, dr. Nedók Pál, a szekszárdi városi tanács titkára mondott ünnepi beszédet, majd Jantner Sándor, a Szabadság Tsz elnöke megszegte az ajándékként hozott új kenyeret, amelyet szétosztottak a jelenlévők között. Dobi István köszöntötte az ország népét Az alkotmány ünnepe alkalmából Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke rádió- és televízióbeszédben köszöntötte az ország lakosságát. Hangsúlyozta, egységes társadalmunk minden rétege boldog részese az eredményeknek, amiket elértünk, hordozója a gondoknak, amelyekkel meg kell birkóznunk, törekvésével, szorgalmával és munkájával záloga szebb holnapjaink felépülésének. Jó érzés tölthet el bennünket, hogy szebbé és .gazdagabbá tudtuk tenni közösségi és egyéni életünket, — folytatta az Elnöki Tanács elnöke — majd arról beszélt, hogy elért eredményeink új tervekre, új elhatározásokra, további nagy vállalkozásokra bátorítanak mindannyión- kat. Beszélt a népgazdaság első félévi fejlődéséről, majd a harmadik ötéves tervről. Kiemelte a párt politikai irányvonalát népünk osztatlanul támogatja, és az élet is minden értelemben igazolta. Ezután nemzetközi kérdésekről beszélt, s többek között hangsúlyozta, hogy alkotmányunk, szocialista vívmányaink ünnepe méltó alkalom arra, hogy köszöntsük és önzetlen támogatásunkról biztosítsuk a szabadságáért harcoló vietnami népet. Az alkotmány ünnepén több nagygyűlés zajlott le az országban. Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára Zalaegerszegen, Gáspár Sándor a Politikai Bizottság tagja, a SZOT főtitkára Cegléden mondott ünnepi beszédet. A karcagi nagygyűlés szónoka Czinege Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, honvédelmi miniszter volt, dr. Korom Mihály az MSZMP Központi Bizottságának titkára pedig a Kiskunfélegyházán rendezett nagygyűlésen mondott beszédet. A fővárosban is, vidéken is, változatos műsorok szórakoztatták az ünneplőket, szombaton este pedig a Gellérthegyen káprázatos tűzijáték volt. Magyar vezetők távirata román államférfiakhoz Nicolae Ceausescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának; Chivu Stoica elvtársnak, a Román Szocialista Köztársaság államtanácsa elnökének; Ion Gheorghe Maurer elvtársnak, a Román Szocialista Köztársaság minisztertanácsa elnökének, Bukarest — A román nép nagy nemzeti ünnepe, Románia felszabadulásának 22. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány, népünk és a magunk nevében szívélyes jókívánságainkat küldjük önöknek és a Román Szocialista Köztársaság valamennyi dolgozójának. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, — A magyar nép őszintén örül azoknak a kiemelkedő eredményeknek, amelyeket a Román Kommunista Párt vezetésével a román nép a szocialista társadalom építésében, a népgazdaság fejlesztésében, a hatéves terv végrehajtásában, hazája szociális és kulturális felemelkedésében elért. — Nagy nemzeti ünnepükön további sikereket kívánunk Önöknek és népüknek az új ötéves tervben megjelölt ország- építő feladatok megvalósításához. — Meggyőződésünk, hogy baráti kapcsolataink, kölcsönösen hasznos együttműködésünk továbbfejlesztése hozzájárulást jelent a szocialista országok és a nemzetközi kommunista mozgalom egységének erősödéséhez és a világbéke megőrzéséhez. Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kállai Gyula, a magyar forradalmi munkás- paraszt kormány elnöke Befejeződtek a magyar—kuwaiti tárgyalások Abdullah1 Al-Jabir Al-Sabah, Kuwait állam kereskedelmi és iparügyi minisztere és az általa vezetett delegáció augusztus 18— 22. között tárgyalásokat folyta' tott Budapesten dr. Bíró József külkereskedelmi miniszterrel és a Külkereskedelmi Minisztérium, valamint a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium több vezetőjével. A tárgyalásokat őszinte, ba ráti légkör jellemezte. A tárgyaló felek egyetértettek abban, hogy lehetőség van a két ország kereskedelmi forgalmának további szélesítésére. A későbbiek folyamán további magasszintű szakértői tárgyalások szükségesek a gazdasági együttműködés különböző formáinak kialakításához, s ezek kiterjedhetnek a kereskedelmi forgalom bővítési lehetőségein kívül a közös iparvállalatok létesítésére Kuwaitban és más országokban, valamint turistaforgalom kiszélesítésére is. A kuwaiti miniszter hétfőn elutazott Budapestről. A repülőtéren dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, Darvas László külkereskedelmi miniszterhelyettes, Rónai Rudolf közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, és Nagy S Lajos, hazánk Kuwaitba akkreditált nagykövete búcsúztatta. (MTI) Koreában tartózkodásunkkor meglátogattunk több egyetemet, múzeumot, színházban, cirkuszban voltunk, filmeket láttunk és jártunk úttörőpalotában. Megtekintésük, a kulturális élet területén dolgozó emberekkel való beszélgetések lehetővé tették, hogy némi képet kapjunk a szocializmust építő Korea kulturális életéről, fejlődéséről. K. Papp József: Három hét 8. A KOREAI NÉPI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁGRAN A kultúráról Koreában a többi szocialista országokhoz hasonlóan sok ember tanul. A fiatalok egyre magasabb iskolázottságra tesznek szert itt. Az alsófokú iskolában később, nyolcéves korban kezdődik a tanítás. Ez valójában hét év, mert Koreában az életkori úgy számítják, ha a gyerek megszületik, azt már egyéves korúnak tekintik. Az általános iskola négyéves, utána alsófokú, majd felsőfokú középiskola, s végül az egyetem következik. Egyetemeken kívül más iskolákban nem jártunk, ezért ha beszélgettünk is róla koreai kísérőinkkel. nem tudunk számot adni arról, hogy ezekben az iskolákban milyen oktató, neveiő munka folyik. Az alsófokú iskolákba járók képzésének, nevelésének sokoldalúságára, az iskolán kívüli nevelés és képzés oldaláról érdekes tapasztalatokat szereztünk a kesszoni úttörőház, és az abban folyó munka megtekintése során. Hozzátenném, ha sonló jelleggel a megyei székhelyeken általában megtalálhatok az úttörőházak. A kesszoni úttörőpalota egy gyönyörű, modern kivitelben, hagyományos pagodatetős megoldással épült, a város, egy kiemelkedő helyén. Belül márvány oszlopok, lépcsők, szebbnél szebb képzőművészeti alkotások teszik kellemessé az első benyomásokat. Koreában az úttörőpalotákban pedagógusok irányításával nagyon komoly munka folyik. A kesszoni úttörőp^lotá- ban is negyven függetlenített, csak az itt folyó munka irányításával foglalkozó pedagógus van. Itt folyik a mi megítélésünk szerint a mi politechnikai oktatásunkhoz hasonló, de annál mégis szélesebb körű szakköri munka Mi megnéztük a történelmi,, irodalmi, biológiai, kémiai, képző- és zeneművészeti, szín- és tánc művészeti és több sportszakkört Nem ad lehetőséget a jelen rövid cikk, hogy mindazt leírjam, amit itt láttunk, csak néhány szakköri munkán keresztül szeretném érzékeltetni. Pl. a biológiai szakkör az állatok, madarak kitömésével, preparálásával, gyümölcsök tartósításával, mikroszkopikus vizsgálatokkal foglalkozik. A képzőművészeti szakkörben könyvkötészettel, festészettel, szobrászattal találkoztunk. Hasonló sokoldalúságot tapasztaltunk a többi szakkörökben is. Ezeknek a szakköröknek a látogatottsága is elég népes. Az úttörőház vezetői elmondták, hogy naponta kb. 1500 fiatal vesz részt az ott folyó munkákban. Látogatásunk végén tiszteletünkre a lehető legkedvesebb befejezést, rögtönzött, kb. egyórás műsort adtak, az úttörőpalota több száz fős kultúrtermében. 11 —12 éves gyerekek színes népviseletbe táncszámokat, énekszámokat, bábműsort, hasonló korú fiatal zenekar zenekari számokat adott elő, hasonló korú karmester vezényletével. A konferansz is közülük került elő. Mint kiderült a szép kivitelű díszleteicet, és a bábjátékhoz a bábfigurákat is saját maguk készítették. Meglepő volt számunkra, hogy az egész műsor lebonyolításában felnőtt egyáltalán nem vett részt, a gyermekek mindent maguk csináltak. Lehet, hogy elfogult az ember, ha sok kedves gyereket lát, de mégis úgy tudnám értékelni az ott töltött időt, mint egyik legkedvesebb élményünket Koreában. Valószínű a gyermekek is megérezték ezt, elváláskor nem akartak elengedni bennünket, a kocsink alig tudott tőlük kijönni a kapun. Az iskolák közül két egyetemet néztünk meg, a vonszani mezőgazdasági, és Phenjanban a Kim-Ir-Szen egyetemet, ahol beszélgettünk az egyetemek vezetőivel és több tanárával. A két egyetem, — bár rajtuk kívül más egyetemek is vannak a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban, — talán legjobb bizonyítékai a kulturális élet területén tapasztalható gyors fejlődésnek. A felszabadulás előtt Korea északi részén nem volt egyetem. A fel- szabadulás után hozták létre a Kim-Ir-Szen egyetemet, sokféle fakultással, hiszen minden szükséges szakembert itt képeztek. Később ez az egyetem két irányban fejlődött. Fokozatosan nagyobb lett és egymás után váltak ki belőle a különböző karok, és jöttek létre új egyetemek. Az általunk meglátogatott Vonszán-i Mezőgazdasági Egyetemnek is a Kim-Ir-Szen egyetem volt az anyaegyeteme. Jelenleg a Kim- Ir-Szen egyetemen 12 ezer hallgató tanul, 12 karral, 80 tanszékkel, a hozzá tartozó 10 kutató- intézettel, nagyon modern épületeivel, korszerű felszerelésével, példás tisztaságával ma is a legjelentősebb egyetem. Az egyetemből kiváló szakemberképzés, új egyetemek létrejötte óta a Kim-Ir-Szen egyetem a mi Tudományegyetemünkhöz hasonló egyetemmé változott. Az egyetem továbbfejlődése még kb. háromezer hallgatói létszámnövekedést, és elsősorban még kedvezőbb feltételek biztosítását van hivatva megoldani. Ezután kerül sor pl. az egyetem egy huszonhét emeletes új épületének a felépítésére. Egy este elvittek bennünket a Nagyszínházba. A phenjaniak kedvenc operáját, „A vak ember lányá”-t néztük meg. A tartalma ennek lényegében egy mese. De nem is a tartalma, hanem nagyon megragadott bennünket a rendezés, a díszletek szépsége, a jó hangú énekesek, a zenekar, a kórus és a táncosok nagyszerű, összehangolt produkciói. A díszletről mindannyiónknak az volt a véleménye, hogy még ilyen nagyon szép kivitelű díszletet nem láttunk. Á cirkuszban annak korszerűsége, felszereltsége lepett meg bennünket. Azt mondogattuk egymás között, ilyenkor látszik meg a budapesti cirkuszunk szegényessége, korszerűtlensége. Egészében, ä cirkusz márványlépcsőivel, oszlopaival, a mi számunkra érdekes, hogy a porond mellett színpad is van építve, ami szükség szerint kissebbíthe- tő, nagyobbítható. Jó műsorban gyönyörködhettünk, melynek a kivitelezése, a porond és a színpad a színpadi díszletekkel kombinálva érdekesebbé, szebbé teszi az előadást. A képzőművészeti kiállításon gyönyörködhettünk a szebbnél szebb képekben, különösen a koreai képzőművészetben nagyon magas színvonalon álló hímzéssel készített képekben. Igaz, felfogás dolga, nekem azért is jobban tetszettek az itt látott képzőművészeti alkotások, mert mentesek a túlzott modernkedéstő). amivel idehaza az alkotóik és reklámozóik filozofikus tartalom- magyarázgatása ellenére is nehezen barátkozik meg az ember. Befejezésképpen Koreát hajnali harmat, röviden hajnalországnak, vagy kincses országnak is nevezik. Melyik lenne a legjobban ráülő, szépségét kifejező elnevezés, nem tudnám eldönteni. Cikksorozatomban arra sem vállalkoztam, hogy a háromhetes ott-tar- tózkodásom alatt értékelést adjak egy nagyon szorgalmas baráti nép sokszínű munkájáról. Élményeimet, benyomásaimat azok alapján levont, talán nem is minden vonatkozásban helyes következtetéseimet írtam le, azért, mert úgy érzem, keveset tudunk erről a nagyon szép országról és nagyszerű népéről.
