Tolna Megyei Népújság, 1966. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-20 / 197. szám

2 TOT VA MFGTFI NÉPI? JSÁG 1966. augusztus 20. As Elnöki i A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa pénteken ülést tartott Tör­vényerejű rendeletet hozott az „IntermetaH" vaskohászati együtt­működési szervezet létesítéséről szóló egyezmény valamint a szer­vezet alapszabályának kihirdeté­séről. Módosította a Büntető Tör­vénykönyvről szóló 1961. évi 5. törvény egyes rendelkezéseit, va lamint az ügyvédi hivatás gya­anács ülése korlásáról és az ügyvédek szer­vezeteiről szóló 1958. évi 12. szá­mú törvényerejű rendeletet. Az Elnöki Tanács új törvény- erejű rendeletet alkotott a sza­badságvesztés büntetés végrehaj­tásáról. Az Elnöki Tanács Szigetvár községet várossá nyilvánította; majd folyamatban lévő ügyeket tárgyalt. (MTI). Nagygyűlések az alkotmány ünnepe alkalmából Pénteken az alkotmány napjá­nak előestéjén szerte az ország­ban ünnepi gyűléseken köszön­tötték augusztus 20-át a városok és falvak lakói. A sok tízezer résztvevővel lezajlott gyűlése­ken párt- és állami vezetők tájé­koztatták a megjelenteket az idő­szerű belpolitikai kérdésekről, az országépítő munka soron követ­kező feladatairól és a nemzetközi helyzetről. Nyíregyházán Biszku Béla, az MSZMP Politikai" Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tit­kára volt a nagygyűlés szónoka. A berettyóújfalui alkotmány­napi gyűlésen Nyers Rezső, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság 'titkára be­szólt. Miskolcon Cseterki Lajos, a Po­litikai Bizottság póttagja a Köz­ponti Bizottság titkára, Veszp­rémben Péter János külügyminisz­ter tartott ünnepi beszédet. (MTI). Iscmmpk SOROKBAN Pompidou francia miniszter­elnök a tervezettnél korábban fejezte be idei nyári szabadságai és pénteken átvette hivatalát a Matignon-palotában. Pompidou korai visszatérését két dolog idézte elő: a jövő évi költségve­tés előkészítésének problémái és főleg a választások időpontjának közeledése. * külügyminisztérium nyilatkoza­tát, amely szerint a tárgyalás részvevői tervezetet fogadtak el a megoldásra vonatkozóan, s ezt a kormányaik elé terjesztik. A tervezet részleteit a közlemény nem ismertette. Gyenge képeket továbbított az Orbiter—1 Az Orbiter—1 Hold körüli pá­lyáról továbbított felvételei a nyugati hírügynökségek egybe­hangzó véleményei szerint „ki­ábrándítóan’’ gyengék voltak. A szitakötő alakú Orbiter—1 által továbbított fényképeken csak hal­ványan lehetett felismerni a krá­tereket, árnyék borította hegy­gerinceket, egyes helyeken pedig sziklakitüremlések okozta fényes visszatükröződéseket. A képek gyenge minőségéért Clifford Nelson, a program igaz­gatója csütörtökön még a földi berendezéseket okolta. Péntek reggel azonban kijelentette: „Ha állandó jellegű problémáról van szó, ez komoly kihatással lehet az egész programra: esetleg meg kell ismételnünk azt, hogy jó mi­nőségű magas felbontású képeket nyerjünk a leendő űrhajósok le­szállására legalkalmasabb helyek­ről”. Minden Földre továbbított fel­vétel egy magas és egy közepes felbontású képet tartalmaz. A holdrakéta péntek hajnalban amikor 26-odszor kerülte meg a Holdat, húsz felvételt készített és ezeket később földi parancsra továbbította. A közepes felbontá­sú képek kiváló minőségűek vol­tak, s azokon élesen kivehető kráterek és hegygerincek látha­tók. A magas felbontású képeken azonban csupán homályos el­mosódott foltok vehetők ki. Clifford Nelsop szerint a hibát vagy a filmben vagy a nagy fel­bontású lencsében, esetleg a nagy felbontású zárban kell keresni. Budapesten az Arany János utcában építi az ÉM. 23. számú Állami Építőipari Vállalat a Külkereskedelmi .Mi­nisztérium új székhazát. A kőművesek december 31-ére befejezik a munkát. Az épület mészkőlapos burkolatot kap. A tervek szerint 196?. október közepére készül el. Tervezte az IFARTERV, Arnold Lajos és Nagy József kollektívája. (MTI fotó — Mező Sándor felvételed Az Amerikai Egyesült Álla­mok nemzetközi fizetési mérle­gének deficitje a folyó év máso­dik negyedében mintegy 160 míiiió dollárra csökkent. Az év első hat hónapjának összesített deficitje azonban, egész évre ki­vetve, még így is 1,4 milliárd dollárnak felel meg, ami meg­haladja az 1965-ben kimutatott 1,3 milliárd dóiiáros deficitet. * Az amerikai szenátus csütörtö­kön 86 szavazattal ellenszavazat nélküi jóváhagyta az Egyesült Államok katonai költségvetését. A költségvetés összege 58 milli­árd dollár. A szenátus a katonai kiadások­ról folytatott háromnapos vitá­ban több módosítást eszközölt a törvényjavaslaton, • így például azt, hogy Johnson elnök felha­talmazást kap a tartalékosok be­hívására vietnami szolgálatra, továbbá azt, hogy megtiltják a költségvetésben foglalt összegek bármelyikének felhasználását F—3 típusú vadászbombázók vá­sárlására. Sarino Mangunpranoto, az In­donéz Köztársaság budapesti nagykövete pénteken fogadást adott abból az alkalomból, hogy végieg távozik Magyarországról. A fogadáson megjelent Szarka Károly külügyminiszterhelyet­tes, továbbá a Külügyminiszté­rium, a Külkereskedelmi Mi­nisztérium és a Művelődésügyi Minisztérium több vezető beosz­tású munkatársa. Ott vplt a Bu­dapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. , * Dr. Raul Prebisch, az ENSZ kereskedelem- és gazdaságfejlesz­tési értekezletének főtitkára nyi­latkozott a moszkvai televízió­ban, Miután ismertette az általa vezetett intézmény munkáját, ki­jelentette, annak egyik célja, hogy a nemzetközi kereskedelem normalizálása révén segítséget nyújtson a fejlődő országoknak, s azok exportja eljusson az ipari­lag fejlett országokba. * A kuwaiti rádió pénteken be­jelentette, hogy megegyezés szüle­tett az egyiptomi—szaud-arábiai tárgyaláson Jemen kérdésében. A rádió ismertette a kuwaui K, Papp József: Három hét A KOREAI NÉPI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁGBAN 6zerű kis kocsikba fogják minde­nekelőtt a bikákat. Ez nem azt jelenti, hogy más szállítóeszköz nincsen, mert teherautók és trak- torvontatású kocsik ott is meg­találhatók. Szarvasmarhán kívül még sertést és baromfit tartanak. Lovakat alig, juhokat egyáitaiáa nem láttunk. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban eltöltött három hét alatt nemcsak Korea gyönyö­rű tájaival, városaival és főváro­sával ismerkedtünk. A koreai emberek közül is sok barátra, is­merősre tettünk szert. Módunk volt némiképpen betekinteni a koreai emberek életébe. Mint minden embert, — a ko­reai embereket is — elsősorban a munkájuk alapján helyes ér­tékelni. Ottlétünk alatt akár üzemben, a mezőgazdaságban, vagy tudományos intézményben jártunk, mindenütt nagyon szor­galmas emberekkel találkoztunk. A koreai népgazdasági kiállítás, amelyet módunk volt megtekinte­ni sejtetni engedte, hogy hol tart jelenleg a szocializmus építésén munkálkodó koreai nép. Az ipa­ron belül főként a nehézipar, azon belül is a bányászat, kohá­szat és szerszámgépipar fejlődé­sét láttuk legnagyobbnak. A könnyűiparból különösen a se­lyemipar tetszett. Nagyon szép népművészeti tárgyakat láttunk. Emellett a koreai ipar termékei között szinte minden megtalál­ható. Láttunk koreai gyártmá­nyú vagonokat, mozdonyokat, te­herautókat. A műanyagipar, tex­tilipar is jelentékeny fejlődést mutat. Úgy láttuk, hogy a koreai ipar mennyiségileg minden köz­szükségleti cikkből biztosítja a szükségletek kielégítését. Jelen­leg a koreai elvtársak szerintünk is helyesen a mennyiség mellett a minőséget szorgalmazzák. Ha a mi iparunkkal — hason­lítjuk össze a koreai ipart. — ami egyébként nem helyes — minő­ség tekintetében egy sor dologban nem tart ott ahol mi, vagy a többi európai szocialista ország ipara. Ismétlem, ez az össze­hasonlítás nem helyes és nem is reális, Korea mielőtt felszabadult 7. A gazdaságról gyarmati, Magyarország félgyar­mati ország volt. Magyarországon az ipar a felszabadulás óta kb. húszéves múltra, a szocializmust építő Koreában — annak ellenére, hogy 1945-ben szabadult fel mint a mi országunk — csak tizenhá­rom évre tekint vissza, az 1950- től 1953-ig tartó mindent elpusz­tító borzalmas háború befejezése óta. Meggyőződésünk, hogy fejlő­dési ütemét tekintve bírja az ösz- szehasonlítást bármely szocialis­ta országgal. Nyersanyagkészle­tekben pedig összehasonlíthatat­lanul előnyösebb helyzetben van­nak nálunk. De azt hiszem akkor sem túlzók, ha a szocialista or­szágok között a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaságot nyers­anyagokkal legjobban ellátott or­szágok közé soroljuk. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a koreai em­berek hihetetlenül szorgalmasak, nyugodtan mondhatjuk, hogy mi­nőség tekintetében is felfognak zárkózni az európai szocialista országokhoz. A mezőgazdaságban ugyanúgy mint nálunk szocialista mezőgaz­dasági üzemek, állami gazdasá­gok, szövetkezetek vannak. Saj­nos mezőgazdasági szövetkezet­ben nem jártunk. Állami gazda­ságot is csak egyet néztünk meg, de az is speciális gyümölcster­melő állami gazdaság. Ennek el­lenére az országban jártunkban- keltünkben elég sok tapasztala­tot szereztünk a mezőgazdaságról is. ' Mindenütt, ahol megfordul­tunk. nágyon gondosan, szépen megművelt földeket láttunk. Ar­culatában a koreai és a magyar mezőgazdaságban sok a hasonló­ság, de emellett eltérés is van. Hasonlóság, hogy mindazok a növények amit mi termelünk, ál­latok. amelyeket mi”' tenyésztünk Koreában is megtalálhatók. — Mégis sok az eltérés. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság­ban kevés a mezőgazdasági te­rület, az ország lakossága vi­szont nagyobb a miénknél. A koreai mezőgazdaságnak a belső szükségletet kell kielégíte­nie, nem foglalkozhatnak mező­gazdasági cikkek exportálásával, mint amivel Magyarországon szá­molni kell. Amerre mi jártunk a földek túlnyomó többsége rizzsel, a koreai nép legfontosabb élel­miszer-növényével yolt beültetve. A többi területeken zöldségfélé­ket. kukoricát és gyümölcsfélé­ket láttunk. A kukorica és a gyü­mölcsfélék közt rendszerint köz­test is termelnek. Kukoricával legfőképpen babot és krumplit társítanak. Minden növénynél a lehető leg­nagyobb termésátlagok elérésére törekszenek. Ezért hallatlanul sok élőmunkát, (kézi munkát) fektet­nek be pl. a rizst mind palántái- ják, a paradicsomot, az uborkát karóra futtatják fel, a hagymát többször palánitálják, ahol csak léRet a növényeket köztes növé­nyekkel termelik, aminek a mű­velését szinte csak kézzel lehet megoldani. A miénknél több. évi csapadék és napfény lehetővé te­szi, hogy a gyorsabban lekerülő növények után a palántálás meg­oldással egyazon területről több­szöri termést is betakarítsanak, pl. zöldségfélékből. Abban is eltér a koreai mező- gazdaság a miénktől, hogy össze­hasonlíthatatlanul kevesebb az ál­latállománya. Nem azért mintha fejletlenebb lenne a mi mező- gazdaságunknál. Egyszerűen a kevés mezőgazdasági terület miatt nem jut a nagyobb állattartáshoz szükséges takarmánynövények termesztésére föld. Szarvasmar­hát is elsősorban igavonás céljá­ból -tartanak. Kétkerekű, kordé­Gyümölcsfélék ugyanazok vans nak mint nálunk kivétel a kám? aminek almához hasonló fája van, a gyümölcse alakra, nagy­ságra inkább a paradicsomhoz hasonlít. A fán, mi még csak dió nagyságú zöld állapotában lát­tuk. Amikor megérik piros mint a paradicsom, állítólag az íze fa­nyar. Gyümölcsfélék közül al­mát láttunk legtöbbet. Szőlő na­gyon kevés van, az is csemege szőlő. Külön élményt jelentett szá­munkra a risztermelés. Nemcsak azért, mert szinte mindenütt rizs­táblákat lehetett látni, hanem meglepően magas területeken is termelik. A hegy oldalában nagy lépcsőzetes teraszokat képeztek ki. Ezeken a területeken szinte emeletesnek tűnnek a rizstáblák. A rizstáblákra, a vizet vagy a hegyről lefolyó víz összegyűjtésé­vel, vagy folyókból, láttunk olyant is, hogy tóból, biztosítják. Amikor mi ott jártunk a mon­szun is bőségesen hozzájárult. Nem egy helyen a sok eső után keletkezett víz a rizsgátakat is elmosta. Végül; nem lehet a koreai mé zőgazdaságról *úgy írni, vagy be­szélni, hogy a nagyon szorgal­mas koreai parasztokról ne ír­junk, vagy ne beszéljünk. Nem tudtunk olyan korán menni, hogy ne lettek volna kint a rizs­földeken a rizst gyomlálni. Este is addig voltak a mezőn, amed­dig láttak dolgozni. Hétköznapi vasárnap, jó időben vagy eső­ben mentünk, mindig a határban találtuk őket. Hallatlan nagy szorgaíommaJ művelnek meg minden talpalat­nyi földet. A legmeredekebb hegyoldalakon is, ha akármilyen kis területet el tudnak hódítani a természettől, már ültetik i3 vagy vetik be, amivel tudják. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents