Tolna Megyei Népújság, 1966. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-20 / 197. szám

V 1966. anguszfus 20. fOLNS MEGfSI NfiPÜJMd Egyéb lakott helyek Három kilométerre a világtól Mottó: A Magyar Népköztársaság biztosítja a dolgozók­nak a művelődéshez való jogát. (Magyar Népköztársaság Alkotmánya, Vili. fejezet 48. §.) * Az Vj Magyar Lexikonból kimaradt. Sehol sem talál­ható benne Zsibrik neve. A Révai Lexikon szerint 1920- ban 284 német lakta és Baranya megyéhez tartozott. A 1962- es helységnévtár szerint Mőcsény államigazgatása alá sorol­ják már Tolna megyében, 34 lakóházában 116-an élnek, vasútállomástól és buszmegállótól 3—3 kilométerre van, postája Mőcsényben, körzeti orvosa Mórágyon, a falu kö­zepén egy általános iskola. Möcsénytől három kilométeres földút kanyarog, dülöngél Zsib- rikig. Zetorok, meg traktorok szabdalják esőtől nyúlósra, süppe­désre mállott talaját. Aztán jön 'a szél és ereket hasít beléje, aho­gyan rögösre szárítja. Az odavaló- slak inkább a vasút mellett ta­posott. ösvényen járnak, ez a jár­művek birodalma. Valóságos virágoskert szegélye­zi, vadvirágokból. Pipacs, mezei tátika, meg margaréta, rezgő, ha­rangvirág, fodormenta, kakukk­fű, meg. kígyó virág ... És még, még szinte felsorolhatatlanul sok fajta vonul végig a földes út men­tén. Mögöttük kukoricatáblák ... Ez a földút vezet Zsibrikből a Világba... Mert Mőcsény már a világot jelenti vasútállomásával, autóbusz-járataival. _ *-A Magyar Népköztársaság biz­tosítja a dolgozóknak a művelő­déshez való jogát.” Pontosan le­írja az alkotmány azt is, hogy miként, S az írott szöveget tük­rözi társadalmi rendünk. A váro­si ember számára természetes ma már az iskola, a mozi, a színház, a könyv, a művelődés. De itt Zsibriken? Hogyan lehet Zsibriken mű­velődni? __A Déryné Színház jár ide? ' — Nem, még Mőcsényben sem voltak. — Mozi van? — Nem, nincs mozi. — Színjátszó csoport? — Nincs... nem, az sincs. H — Akkor bejárnak Bonyhádra ugye? — Hát:::: Hossz az üt, meg hosszú is azért a moziért... Ta­lán még a fiatalabbak... Talán... * Dúsan zöldellő, a messzeségbe nyúló rétek ... Lankásan emel­kedő, nem túl magas, békés hegycsúcsok... Halastó, gyors- táncú halakkal... Virágoktól, gyümölcsöktől terhes, föld felé hajló fák terebélyes gyümölcsös­kertekben... Itt, a dombok lá­bában, amint éppen összeérnek talán csak pihenőül, itt szunnyad Zsibrik... — Békés, nyugodt, csendes falu ez. Az első impresszióim nagyon kellemesek. Azt hiszem itt lehet dolgozni majd. Sóikat nem tudok még sem az emberekről, sem a községről, hiszen az első éjszakát töltöttem itt. — mondja Soós Ár­pád tanító. Éppen most rendezkedik. Ab­laküveg csupán itt-ott a kétszobás lakásban, még festeni kell az aj­tó- és ablakkereteket, meg a fa­lakat is. Úgy harmincezer forint körül van az összeg, amennyibe eddig került a tatarozás. Két évig nem volt lakója a kétszoba- konyhának. — Mőcsényből jött mindennap a tanító néni — mondják. És örülnek a letelepedett tanítónak. Tizennégy alsó tagozatos gyere­ket bíznak a gondjaira a követ­kező tanévben. S valamivel több ä,nagy” gyerek jár be az általános iskola felső osztályaiba Mőcsény- be. * .— Ez a művelődési ház szebb, mint a váraljai — bizonygatja Soós Árpád. Az első Zsibriken töltött estéjén sakkot és pingpong- labdát vitt át. összejöttek, né- hányan fiatalok, mindenféléről szó esett köztük. — Lehet itt valamihez kezde­ni... — hajtogatja, S bizonyá­ra nem hiába bíztatgatja magát. El­kelne egy kis segítség is, de a fia­talok többsége elsiet innen. Rit- tinger Ádám és Bati Vera most érettségizett. Vajon ők otthon maradnak? Nem valószínű. * Már a falu végén hallani a gép dohogását. Csépelnek. Szalmával megrakott szekerek döcögnek az utcán. Libák ülnek és méláznak csoportokban. Néhány ajtón la­kat. A legtöbb helyen azonban asszonyok sürögnek-forognák a tűzhelyek körül. Hamarosan dél lesz, jönnek ebédre az emberek a munkából, s a gyerekek a me­zőről. Vagy hárman tűnnek fel az utca végén. Cipőjüket a kezük­ben hozzák, térdig iszapos a lá­buk, rákászni voltak. Rádió harsog az utcáig. Szinte minden háznál van a faluban. Ainióta földbe helyezték á vil­lanypóznákat és végighúzták raj­tuk az áramot hozó drótokat, megszokott és mindennapos do­log lett a rádió. — Televíziót szoktak-e nézni? — Van a művelődési otthonban. Hű, az első időben annyian vol­tak, hogy alig fértek — mondja Schaffer Sebestyénné. — Most már megoszlanak a népek, ami­óta van vagy hét-nyolc készülék a "faluban. Most már; az ismerő­sök össze járnak. Aztán amúgy az asszonyok sa­játos közlékenységével mondja tovább. — Mosógép is van ám, leg­alább úgy nyolc darab. — Köz­ben, amint beszélgetünk ő is ebé­det főz. Jön-megy, apró, néhány lépésből szinte kilométereket jár meg. Az egyik sarokban hűtő­szekrény áll. Zsibriken az első. * — Aztán fiatalok, vagy idősek lakják Zsibriket? — A fiatalság elmegy. A be­kötőút az okéi. Illetve az, hogy nincs. A tanácsnál ígérték, idén elkezdik építeni. Még nem fog­tak hozzá. Ha elkészülne, bekap­csolnának bennünket a világba. Aztán maradnának a fiatalok is. így csak egynéhány választja magáénak a szülői otthont — válaszolja Schäffer Sebestyén. — Kik maradtak itthon példá­ul? A Klein István, meg a Darn János, ők 3—4 éve nősültek. Az­óta rajtuk kívül más nem. — Mikor volt itt legutóbb es­küvő? — Még a-múlt évben. A Szélik Éva, meg a Bachmann Anna mentek férjhez. Még itt laknak, de Bonyhádon építenek... Az út az az oka... — mondja még egy­szer úgy igazán belegondolva. * Az a tíz-tizenöt fiatal lány és fiú, akit még Zsibrikhez köt a család, munkában van. Latolgat­ják, hogy a vasánapi visszavá­gón amikor az ófalusiak labda­rúgócsapata jön át hozzájuk, mi­ként alakul az eredmény. Náluk sajnos a dombnak felfelé ját­szottak, de itt itthon, Zsibriken, majd megmutatják nekik! Bizo­nyára kimegy majd a falu vé­gén kinevezett labdarúgópályához drukkolni a hat fiúnak egéoZ Zsibrik. Tizenegy már nincsen. Esténként össze-összejönnek a művelődési házban. Van lemez­játszó lehet egy kicsit táncolni, nézik a tv-t, meg beszélgetnek könyvekről. — Két-háromhavonta cserélem a mőcsényi könyvtárban azt a 2—300 kötetnyi könyvet, ami itt van. Olvasnak az emberek, ha mondom, hogy jó könyv, hisznek nekem — mondja György Albert- né. Üjság is jár a faluba szép számmal. Kihozza a postás. Szin­te nincs család, ahol a nyomta­tott betűnek- ne lenne becsülete, még akkor Is, ha. úgyvélik, a földes padlójú szobákba köny­ves szekrény nem való. * Mőcsénytől három kilométeres földút kanyarog, dülöngél Zsib- rikig. Zetorok, meg traktorok szabdalják esőtől nyúlós, süp­pedő, mállott talaját. Aztán jön a szél és ereket hasít beléje, aho­gyan rögösre szárítja. „...biztosítja a dolgozóknak a- művelődéshez való jogát...” A városban könnyebben, itt a világtól három kilométerre most még kicsit nehezebben. De már itt is megkezdődött az értelme­sebb élet. S virágozna is, ha megvolna, ha elkészülne 1 az az ígért bekötőút. MÉRV ÉVA MEGÉRDEMELTÉK A JUTALMAT A főkertész, Mészáros Mihály nyugodtan gyönyörködhet az erfurti virágkiállítás szépségében. Úgy hagyta itt­hon a kertészeket, hogy rendben menjenek a dolgok. Eddig nincs is hiba a Vörös Szikra Tsz kertészetében. Úgy dolgoz­nak az asszonyok, mintha a főkertész állandóan közöttük volna. Szedik, ládázzák a paradicsomot, a paprikát. Nem nézik az órát — pedig mindegyiknek a karján van —, amikor arról van szó, hogy diszpozíciót kaptak, s egy nagyobb szál­lítmányt kell összeállítani. A tamási Vörös Szikra Tsz 70 holdas kertészetében az év elején 28 asszony benevezett a szocialista brigádmozga­lomba. Vállalásuk az 1 millió 33 ezer forint bevétel biztosí­tására irányult. A tavaszi indulás jól sikerült. A hajtatóház szinte ontotta a szép. erős palántákat, úgy, hogy a kertészet szükségletén túl, rengeteg palántát értékesítettek. Primőr­áruval is elsőnek jelent meg a tsz a tamási piacon. A korai káposztából és karalábéból holdanként 12 ezer forintot árultak. A kertészeti brigád a hajtatóház kiaknázá­sára külön vállalást tett. Százharminchatezer forint bevételt terveztek, s ebből már 110 ezer forint jövedelmet „behajtottak”. Korai zöldségfélével, paradicsommal, papri­kával elsőnek a tsz kertészete jelent meg Tamásiban és környékén. A tsz zöldségboltjában a nap bármely órájában vásárolhatnak a háziasszonyok friss zöldséget. Vigyáznak hírükre, nevükre, s nagyon kényesek arra, hogy az úgyneve­zett nagy szállítások idején is megfelelő legyen a bolt áru- választéka. A brigádban dolgozó asszonyok az év elején 500 mázsa paradicsom termelésére vállalkoztak. Eddig már 900 mázsát elszállítottak, de még számolnak néhány száz mázsa terméssel. A paprika bevételéből 642 ezer forintot terveztek, s ha az idő­járás (jégkár, korai fagy) közbe -nem szól, paprikából is több lesz a bevétel. A termelésben elért eredmények a brigádban kialakult közösségi szellem javulásáról tanúskodnak.. A 28 asszonyt a . közös érdek kapcsolja mindjobban egybe. Majdnem teljesen megszűntek a torzsalkodások, tüszikölődések. Ehhez hozzá­járul az is, hogy a főkertész mellett nyilvántartó minőségben dolgozik Táncos Antal, aki fillér pontossággal vezeti a kertészet nyilvántartását, az asszonyok ledolgozott munka­idejét, a kertészet bevételét. Arra is nagyon ügyel, hogy a göngyölegelszámolás pontos legyen. Azelőtt ilyen „kicsire” nem adtak, pedig az asszonyok között ezek a dolgok sok vi­tára adtaik okot. Ahogy megszűntek a nézeteltérést előidéző okok, úgy javult a munkamorál, az egymás megbecsülése. A nyugodt légkör viszont a jó eredményekben tükröződik. A termelőszövetkezet vezetősége Mészáros Mihály fő­kertészt jutalomként elküldte az erfurti kertészeti és virág- kiállításra. A jutalmazásból az asszonyok, a kertészeti brigád 28 tagja sem maradt ki. Ők is kaptak jutalmat: Igáiban vol­tak közös kiránduláson. Volt, aki egész nap a meleg vizű fürdőben lubickolt. Jól tette, aki tehette. A főkertész fel, az asszonyok is rászolgáltak a jutalomra. e. jst A pártkongresszus tiszteletére „Az őszi mezőgazdasági munkákat november 28-ig befejezzük“ A pártvezetőség kezdeményez­te. A szövetkezet vezetői elmond­ták a tagoknak az elképzelése­ket, hogyan, miképpen kellene el­végezni az őszi munkákat, a ter­mények betakarítását a gabonák elvetését. Így, az elgondolások­ból, a tagok véleményéből ala­kult ki a végleges megfogalmazás a pártkongreszus tiszteletére in­dított verseny célja. A meghatározás szerint a nap­raforgót szeptember 30-ig, a si­lókukoricát 15-ig, a burgonyát 30-ig, a cukorrépát október 30-ig, a kukoricát november 15-ig kell betakarítani, a kukoricaszárat no­vember 20-ig kell levágni. A ro­zsot szeptember 30-ig, az őszi ár­pát október 5-ig, a búzát októ­ber 25-ig kell elvetni. Weisz Ferenccel, a szövetke­zet elnökével és néhány taggal arról beszélgetünk, hogyan tesz­nek eleget a maguk szabta fela­datoknak, milyen szervezéssel oldják meg a betakarítást, a ve­téseket, s az őszi mélyszántást. A napraforgó betakarításának [ határidejű szeptember, 30, ____ — Negyven hold' napraforgónk van. A betakarításnál számoltunk az időjárás alakulásával is. Amennyiben kedvéző lesz az idő, akkor kombájnnal takarít­juk be, és akkor nem telik töb­be, mint két-három napba. Ha esős idő köszöntene be, akkor kézi erőt leszünk kénytelenek a napraforgó szedésére igénybe venni. A burgonyaszedés befejezését is szeptember 30-ra vállalták. — Nyolcvan hold burgonyánk van, a szedést augusztus 20-a után kezdjük meg és így megy majd folyamatosan, attól függő­en, hogy a földművesszövetkezet milyen ütemben tudja átvenni a leszerződött tíz vagont. Ren­des ütemben tíz-tizenkét nap elég lesz. — Géppel, vagy kézzel szedik? — Kézzel. Összesen 220 tag­nak van kiosztva a nyolcvan hold. Előre megkapja mindenki az értesítést, a megművelésre vál­lalt területen, mikor kell fel­szedni. Valóságos menetrend sze- nnt, hogy a területek folyama­tosan szabaduljanak fel, és mun­kába állíthassuk a szántó trak­torokat. A silózást szeptember 15-ig kell befejezni... — Nyolcvan hold silókukori­cánkat két géppel takarítjuk be. A szállítójárműveket úgy oszt­juk be a két gép mellé, hogy folyamatos legyen a szállítás. Gépi erőnk elegendő lesz a mun­ka időbeni elvégzéséhez. Nagy feladat lesz a kukorica­törés befejezése november 15-ig. — 370 hold kukoricánkat — mint a többi kapást — szintén családonként adtuk ki megműve­lésre, munkaegységre és prémi­umra, illetve a 130 holdas vegy- szerezett területet csak munka­egységre. Itt felhasználjuk az előző év tapasztalatait. Ha ked­vezőtlen, rossz lesz az idő, egy- egy hold letakarításáért több munkaegységet adunk. Az esetle­ges ráfordított több munkaegy­ség bőven megtérül azzal, hogy időben górékba kerül a kukori­ca. A törést — a feltételek sze­rint — azonnal követnie kell a szárvágásnak. Mert a kukorica- szárat takarmányként tartjuk számon és nem mindegy, hogy másod-, vagy csak ötödrendű ta­karmány lesz belőle. A vetések befejezésének vég­ső határideje október 25. — Igen. Összesen 1200 holdon kell a vetést elvégeznünk. Három vetőgépünk dolgozik majd, velük több éves tapasztalattal rendel­kező emberek. Az őszi árpa búza után, a rozs részben búza, rész­ben borsó után, a búza borsód burgonya és részben kukorica után kerül földbe. A vetés­előkészítéseket időben el tud­juk végezni, húsz traktorunk dolgozik részben talajmunkán,, részben a terményszállításban. A paksi Vörös Sugár Tsz-ben kevés a párttag, mindössze öt. MégiSí, a pártkongresszus tisz­teletére az egész tagság vállal­ta az őszi munkák időbeni elvég­zését, mert ezzel a gyakorlatba ülteti át a párt, a kongresz- szus irányelveit; így tud jövőre — az ideihez hasonlóan — többet termelni, többet adni közfogyasz­tásra terményben, állatban, és így lesz meg a tagság biztos jö­vedelme is. BL

Next

/
Thumbnails
Contents