Tolna Megyei Népújság, 1966. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-20 / 197. szám
V 1966. anguszfus 20. fOLNS MEGfSI NfiPÜJMd Egyéb lakott helyek Három kilométerre a világtól Mottó: A Magyar Népköztársaság biztosítja a dolgozóknak a művelődéshez való jogát. (Magyar Népköztársaság Alkotmánya, Vili. fejezet 48. §.) * Az Vj Magyar Lexikonból kimaradt. Sehol sem található benne Zsibrik neve. A Révai Lexikon szerint 1920- ban 284 német lakta és Baranya megyéhez tartozott. A 1962- es helységnévtár szerint Mőcsény államigazgatása alá sorolják már Tolna megyében, 34 lakóházában 116-an élnek, vasútállomástól és buszmegállótól 3—3 kilométerre van, postája Mőcsényben, körzeti orvosa Mórágyon, a falu közepén egy általános iskola. Möcsénytől három kilométeres földút kanyarog, dülöngél Zsib- rikig. Zetorok, meg traktorok szabdalják esőtől nyúlósra, süppedésre mállott talaját. Aztán jön 'a szél és ereket hasít beléje, ahogyan rögösre szárítja. Az odavaló- slak inkább a vasút mellett taposott. ösvényen járnak, ez a járművek birodalma. Valóságos virágoskert szegélyezi, vadvirágokból. Pipacs, mezei tátika, meg margaréta, rezgő, harangvirág, fodormenta, kakukkfű, meg. kígyó virág ... És még, még szinte felsorolhatatlanul sok fajta vonul végig a földes út mentén. Mögöttük kukoricatáblák ... Ez a földút vezet Zsibrikből a Világba... Mert Mőcsény már a világot jelenti vasútállomásával, autóbusz-járataival. _ *-A Magyar Népköztársaság biztosítja a dolgozóknak a művelődéshez való jogát.” Pontosan leírja az alkotmány azt is, hogy miként, S az írott szöveget tükrözi társadalmi rendünk. A városi ember számára természetes ma már az iskola, a mozi, a színház, a könyv, a művelődés. De itt Zsibriken? Hogyan lehet Zsibriken művelődni? __A Déryné Színház jár ide? ' — Nem, még Mőcsényben sem voltak. — Mozi van? — Nem, nincs mozi. — Színjátszó csoport? — Nincs... nem, az sincs. H — Akkor bejárnak Bonyhádra ugye? — Hát:::: Hossz az üt, meg hosszú is azért a moziért... Talán még a fiatalabbak... Talán... * Dúsan zöldellő, a messzeségbe nyúló rétek ... Lankásan emelkedő, nem túl magas, békés hegycsúcsok... Halastó, gyors- táncú halakkal... Virágoktól, gyümölcsöktől terhes, föld felé hajló fák terebélyes gyümölcsöskertekben... Itt, a dombok lábában, amint éppen összeérnek talán csak pihenőül, itt szunnyad Zsibrik... — Békés, nyugodt, csendes falu ez. Az első impresszióim nagyon kellemesek. Azt hiszem itt lehet dolgozni majd. Sóikat nem tudok még sem az emberekről, sem a községről, hiszen az első éjszakát töltöttem itt. — mondja Soós Árpád tanító. Éppen most rendezkedik. Ablaküveg csupán itt-ott a kétszobás lakásban, még festeni kell az ajtó- és ablakkereteket, meg a falakat is. Úgy harmincezer forint körül van az összeg, amennyibe eddig került a tatarozás. Két évig nem volt lakója a kétszoba- konyhának. — Mőcsényből jött mindennap a tanító néni — mondják. És örülnek a letelepedett tanítónak. Tizennégy alsó tagozatos gyereket bíznak a gondjaira a következő tanévben. S valamivel több ä,nagy” gyerek jár be az általános iskola felső osztályaiba Mőcsény- be. * .— Ez a művelődési ház szebb, mint a váraljai — bizonygatja Soós Árpád. Az első Zsibriken töltött estéjén sakkot és pingpong- labdát vitt át. összejöttek, né- hányan fiatalok, mindenféléről szó esett köztük. — Lehet itt valamihez kezdeni... — hajtogatja, S bizonyára nem hiába bíztatgatja magát. Elkelne egy kis segítség is, de a fiatalok többsége elsiet innen. Rit- tinger Ádám és Bati Vera most érettségizett. Vajon ők otthon maradnak? Nem valószínű. * Már a falu végén hallani a gép dohogását. Csépelnek. Szalmával megrakott szekerek döcögnek az utcán. Libák ülnek és méláznak csoportokban. Néhány ajtón lakat. A legtöbb helyen azonban asszonyok sürögnek-forognák a tűzhelyek körül. Hamarosan dél lesz, jönnek ebédre az emberek a munkából, s a gyerekek a mezőről. Vagy hárman tűnnek fel az utca végén. Cipőjüket a kezükben hozzák, térdig iszapos a lábuk, rákászni voltak. Rádió harsog az utcáig. Szinte minden háznál van a faluban. Ainióta földbe helyezték á villanypóznákat és végighúzták rajtuk az áramot hozó drótokat, megszokott és mindennapos dolog lett a rádió. — Televíziót szoktak-e nézni? — Van a művelődési otthonban. Hű, az első időben annyian voltak, hogy alig fértek — mondja Schaffer Sebestyénné. — Most már megoszlanak a népek, amióta van vagy hét-nyolc készülék a "faluban. Most már; az ismerősök össze járnak. Aztán amúgy az asszonyok sajátos közlékenységével mondja tovább. — Mosógép is van ám, legalább úgy nyolc darab. — Közben, amint beszélgetünk ő is ebédet főz. Jön-megy, apró, néhány lépésből szinte kilométereket jár meg. Az egyik sarokban hűtőszekrény áll. Zsibriken az első. * — Aztán fiatalok, vagy idősek lakják Zsibriket? — A fiatalság elmegy. A bekötőút az okéi. Illetve az, hogy nincs. A tanácsnál ígérték, idén elkezdik építeni. Még nem fogtak hozzá. Ha elkészülne, bekapcsolnának bennünket a világba. Aztán maradnának a fiatalok is. így csak egynéhány választja magáénak a szülői otthont — válaszolja Schäffer Sebestyén. — Kik maradtak itthon például? A Klein István, meg a Darn János, ők 3—4 éve nősültek. Azóta rajtuk kívül más nem. — Mikor volt itt legutóbb esküvő? — Még a-múlt évben. A Szélik Éva, meg a Bachmann Anna mentek férjhez. Még itt laknak, de Bonyhádon építenek... Az út az az oka... — mondja még egyszer úgy igazán belegondolva. * Az a tíz-tizenöt fiatal lány és fiú, akit még Zsibrikhez köt a család, munkában van. Latolgatják, hogy a vasánapi visszavágón amikor az ófalusiak labdarúgócsapata jön át hozzájuk, miként alakul az eredmény. Náluk sajnos a dombnak felfelé játszottak, de itt itthon, Zsibriken, majd megmutatják nekik! Bizonyára kimegy majd a falu végén kinevezett labdarúgópályához drukkolni a hat fiúnak egéoZ Zsibrik. Tizenegy már nincsen. Esténként össze-összejönnek a művelődési házban. Van lemezjátszó lehet egy kicsit táncolni, nézik a tv-t, meg beszélgetnek könyvekről. — Két-háromhavonta cserélem a mőcsényi könyvtárban azt a 2—300 kötetnyi könyvet, ami itt van. Olvasnak az emberek, ha mondom, hogy jó könyv, hisznek nekem — mondja György Albert- né. Üjság is jár a faluba szép számmal. Kihozza a postás. Szinte nincs család, ahol a nyomtatott betűnek- ne lenne becsülete, még akkor Is, ha. úgyvélik, a földes padlójú szobákba könyves szekrény nem való. * Mőcsénytől három kilométeres földút kanyarog, dülöngél Zsib- rikig. Zetorok, meg traktorok szabdalják esőtől nyúlós, süppedő, mállott talaját. Aztán jön a szél és ereket hasít beléje, ahogyan rögösre szárítja. „...biztosítja a dolgozóknak a- művelődéshez való jogát...” A városban könnyebben, itt a világtól három kilométerre most még kicsit nehezebben. De már itt is megkezdődött az értelmesebb élet. S virágozna is, ha megvolna, ha elkészülne 1 az az ígért bekötőút. MÉRV ÉVA MEGÉRDEMELTÉK A JUTALMAT A főkertész, Mészáros Mihály nyugodtan gyönyörködhet az erfurti virágkiállítás szépségében. Úgy hagyta itthon a kertészeket, hogy rendben menjenek a dolgok. Eddig nincs is hiba a Vörös Szikra Tsz kertészetében. Úgy dolgoznak az asszonyok, mintha a főkertész állandóan közöttük volna. Szedik, ládázzák a paradicsomot, a paprikát. Nem nézik az órát — pedig mindegyiknek a karján van —, amikor arról van szó, hogy diszpozíciót kaptak, s egy nagyobb szállítmányt kell összeállítani. A tamási Vörös Szikra Tsz 70 holdas kertészetében az év elején 28 asszony benevezett a szocialista brigádmozgalomba. Vállalásuk az 1 millió 33 ezer forint bevétel biztosítására irányult. A tavaszi indulás jól sikerült. A hajtatóház szinte ontotta a szép. erős palántákat, úgy, hogy a kertészet szükségletén túl, rengeteg palántát értékesítettek. Primőráruval is elsőnek jelent meg a tsz a tamási piacon. A korai káposztából és karalábéból holdanként 12 ezer forintot árultak. A kertészeti brigád a hajtatóház kiaknázására külön vállalást tett. Százharminchatezer forint bevételt terveztek, s ebből már 110 ezer forint jövedelmet „behajtottak”. Korai zöldségfélével, paradicsommal, paprikával elsőnek a tsz kertészete jelent meg Tamásiban és környékén. A tsz zöldségboltjában a nap bármely órájában vásárolhatnak a háziasszonyok friss zöldséget. Vigyáznak hírükre, nevükre, s nagyon kényesek arra, hogy az úgynevezett nagy szállítások idején is megfelelő legyen a bolt áru- választéka. A brigádban dolgozó asszonyok az év elején 500 mázsa paradicsom termelésére vállalkoztak. Eddig már 900 mázsát elszállítottak, de még számolnak néhány száz mázsa terméssel. A paprika bevételéből 642 ezer forintot terveztek, s ha az időjárás (jégkár, korai fagy) közbe -nem szól, paprikából is több lesz a bevétel. A termelésben elért eredmények a brigádban kialakult közösségi szellem javulásáról tanúskodnak.. A 28 asszonyt a . közös érdek kapcsolja mindjobban egybe. Majdnem teljesen megszűntek a torzsalkodások, tüszikölődések. Ehhez hozzájárul az is, hogy a főkertész mellett nyilvántartó minőségben dolgozik Táncos Antal, aki fillér pontossággal vezeti a kertészet nyilvántartását, az asszonyok ledolgozott munkaidejét, a kertészet bevételét. Arra is nagyon ügyel, hogy a göngyölegelszámolás pontos legyen. Azelőtt ilyen „kicsire” nem adtak, pedig az asszonyok között ezek a dolgok sok vitára adtaik okot. Ahogy megszűntek a nézeteltérést előidéző okok, úgy javult a munkamorál, az egymás megbecsülése. A nyugodt légkör viszont a jó eredményekben tükröződik. A termelőszövetkezet vezetősége Mészáros Mihály főkertészt jutalomként elküldte az erfurti kertészeti és virág- kiállításra. A jutalmazásból az asszonyok, a kertészeti brigád 28 tagja sem maradt ki. Ők is kaptak jutalmat: Igáiban voltak közös kiránduláson. Volt, aki egész nap a meleg vizű fürdőben lubickolt. Jól tette, aki tehette. A főkertész fel, az asszonyok is rászolgáltak a jutalomra. e. jst A pártkongresszus tiszteletére „Az őszi mezőgazdasági munkákat november 28-ig befejezzük“ A pártvezetőség kezdeményezte. A szövetkezet vezetői elmondták a tagoknak az elképzeléseket, hogyan, miképpen kellene elvégezni az őszi munkákat, a termények betakarítását a gabonák elvetését. Így, az elgondolásokból, a tagok véleményéből alakult ki a végleges megfogalmazás a pártkongreszus tiszteletére indított verseny célja. A meghatározás szerint a napraforgót szeptember 30-ig, a silókukoricát 15-ig, a burgonyát 30-ig, a cukorrépát október 30-ig, a kukoricát november 15-ig kell betakarítani, a kukoricaszárat november 20-ig kell levágni. A rozsot szeptember 30-ig, az őszi árpát október 5-ig, a búzát október 25-ig kell elvetni. Weisz Ferenccel, a szövetkezet elnökével és néhány taggal arról beszélgetünk, hogyan tesznek eleget a maguk szabta feladatoknak, milyen szervezéssel oldják meg a betakarítást, a vetéseket, s az őszi mélyszántást. A napraforgó betakarításának [ határidejű szeptember, 30, ____ — Negyven hold' napraforgónk van. A betakarításnál számoltunk az időjárás alakulásával is. Amennyiben kedvéző lesz az idő, akkor kombájnnal takarítjuk be, és akkor nem telik többe, mint két-három napba. Ha esős idő köszöntene be, akkor kézi erőt leszünk kénytelenek a napraforgó szedésére igénybe venni. A burgonyaszedés befejezését is szeptember 30-ra vállalták. — Nyolcvan hold burgonyánk van, a szedést augusztus 20-a után kezdjük meg és így megy majd folyamatosan, attól függően, hogy a földművesszövetkezet milyen ütemben tudja átvenni a leszerződött tíz vagont. Rendes ütemben tíz-tizenkét nap elég lesz. — Géppel, vagy kézzel szedik? — Kézzel. Összesen 220 tagnak van kiosztva a nyolcvan hold. Előre megkapja mindenki az értesítést, a megművelésre vállalt területen, mikor kell felszedni. Valóságos menetrend sze- nnt, hogy a területek folyamatosan szabaduljanak fel, és munkába állíthassuk a szántó traktorokat. A silózást szeptember 15-ig kell befejezni... — Nyolcvan hold silókukoricánkat két géppel takarítjuk be. A szállítójárműveket úgy osztjuk be a két gép mellé, hogy folyamatos legyen a szállítás. Gépi erőnk elegendő lesz a munka időbeni elvégzéséhez. Nagy feladat lesz a kukoricatörés befejezése november 15-ig. — 370 hold kukoricánkat — mint a többi kapást — szintén családonként adtuk ki megművelésre, munkaegységre és prémiumra, illetve a 130 holdas vegy- szerezett területet csak munkaegységre. Itt felhasználjuk az előző év tapasztalatait. Ha kedvezőtlen, rossz lesz az idő, egy- egy hold letakarításáért több munkaegységet adunk. Az esetleges ráfordított több munkaegység bőven megtérül azzal, hogy időben górékba kerül a kukorica. A törést — a feltételek szerint — azonnal követnie kell a szárvágásnak. Mert a kukorica- szárat takarmányként tartjuk számon és nem mindegy, hogy másod-, vagy csak ötödrendű takarmány lesz belőle. A vetések befejezésének végső határideje október 25. — Igen. Összesen 1200 holdon kell a vetést elvégeznünk. Három vetőgépünk dolgozik majd, velük több éves tapasztalattal rendelkező emberek. Az őszi árpa búza után, a rozs részben búza, részben borsó után, a búza borsód burgonya és részben kukorica után kerül földbe. A vetéselőkészítéseket időben el tudjuk végezni, húsz traktorunk dolgozik részben talajmunkán,, részben a terményszállításban. A paksi Vörös Sugár Tsz-ben kevés a párttag, mindössze öt. MégiSí, a pártkongresszus tiszteletére az egész tagság vállalta az őszi munkák időbeni elvégzését, mert ezzel a gyakorlatba ülteti át a párt, a kongresz- szus irányelveit; így tud jövőre — az ideihez hasonlóan — többet termelni, többet adni közfogyasztásra terményben, állatban, és így lesz meg a tagság biztos jövedelme is. BL
