Tolna Megyei Népújság, 1966. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-20 / 197. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK!­*■ í XVI, évfolyam 197. szám Szombat, 1966. augusztus iik ,«fcasár&* ejetvod £&r w irdó & f; ARA: 80 FILLER A MAGYAR SZOCIALISTA'MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA SZÁMVETÉS ALKOTMÁNYUNK ÜNNEPÉN Irta: Báli Zoltán országgyűlési képviselő Szocializmust építő hazánkban a nemzeti ünnepeinknek megvan a maga sajátos történelmi jelen­tősége, mert társadalmunkra, egész népünkre ható jelentős ese­ményekre emlékeztetnek. így van ez augusztus 20-ával is. Ezen a napon, 1949-ben, törvényre emel­te országgyűlésünk népköztársa­ságunk alkotmányát. Azóta au­gusztus 20-án felmérjük hogyan gazdálkodtunk, hogyan éltünk azokkal a lehetőségekkel, ame­lyeket e nagy történelmi változás nekünk biztosított. Ha most augusztus 20-án, al­kotmányunk 17. évfordulóján visszatekintünk a közei 22 év alatt megtett útra, lelkes büsz­keséggel állapíthatjuk meg, hogy az élet minden területén jól és felelősségteljesen élt népünk a lehetőségekkel és mind eredmé-f nyesebben oldja meg történelmi feladatait. Az elmúlt több- mint két évtized alatt nagymértékben fejlődött hazánk politikai, gaz­dasági és kulturális élete. Pár­tunk vezetésével dolgozó népünk odaadó munkájával hazánk sok évtizedes elmaradottságát számol­tuk fel. Ma már joggal elmond­hatjuk, előnyösen változtattuk meg az egész ország életét, mind­jobban valóra váltjuk népünk legszebb törekvéseit- Szabad né­pünknek már csak az emlékeze­tében él a múlt tőkés kizsákmá­nyolása, az elnyomás, a megalá­zás, a szolgaság és jogfosztottság. Ma, hazánkban rend, békés, nyu­godt légkör uralkodik. Lankadat­lanul növekedik népünk alkotó­kedve, ezt a jövőbe vetett ren­díthetetlen hite, pártunk iránti mélységes bizalma biztosítja. Né­pünk töretlen alkotóereje alap­vetően megváltoztatta hazánk egész arculatát, városaink, köz­ségeink külső képét. Városaink­ban ipari, szociális, egészségügyi ég kultúrlétesítmények sokasága bizonyítja nagyszerű fejlődésün­ket. A szocialista mezőgazdaság útjára tért parasztságunk mind kulturáltabbá, szebbé formálja községeinket is, ma már közsé­geink nagy többségében a fej­lődő mezőgazdasági üzemek mel­lét és kultúra többé nem egy zak, jól felszerelt általános- és középiskolák, egészséges óvodák és bölcsődék működnek. Falva- inkban mind több a törpevízmü, kulturált a kereskedelem, jó utak, egyre javuló közlekedés, mind jobban csökkentik a városon és falun dolgozók életkörülményei közötti különbséget. Eddig elért nagyszerű eredmé­nyeink alapján nyugodt lelkiis- merettel állapíthatjuk meg, hogy népgazdaságunk minden területen erőteljesen fejlődik, jó úton ha­ladunk a szocializmus teljes fel­építése felé. A szocializmus teljes felepiteset szolgálta a második ötéves terv­ben elért jelentős ei;edmény. Eb­ben az időszakban hazánk gazda­sági fejlődésének üteme megha­ladta sok fejlett kapitalista or­szág fejlődési ütemét. A nemzeti jövedelmünk öt év alatt több mint 25 százalékkal nőtt és ez lehetővé tette, hogy ezen idő alatt iparunk megfelelő ütemben 4!7 százalékkal növekedjék- A gyors ütemű fejlődés mellett kedvező­en alakult az ipar termelési szer­kezete. A vegyipar 91 százalék­kal, a gépipar 59 százalékkal emelte termelését 5 év alatt. A mezőgazdaság második ötéves tervében elért eredményeink — a kedvezőtlen természeti adott­ságok okozta kiesések mellett is — szintén jónak mondható. A terv időszaka alatt fejeződött be a mezőgazdaság szocialista szervezése. Ezt a történelmi fel­adatot úgy sikerült megoldani, hogy egyben biztosítottuk a me­zőgazdasági termelés növekedését is. öt év alatt tíz százalékkal termel többet mezőgazdaságunk, mint az előző öt évben. 1965-ben 27 százalékkal vásároltunk fel több mezőgazdasági terméket, mint 1960-ban, A szocialista me­zőgazdaság fejlődését, komoly formában segítették az elkészült beruházások is. A több mint száz­ezer nagyüzemi állatférőhely, a 200 000 katasztrális hold szőlő és gyümölcsös telepítése, az 500 000 katasztrális hold öntözött mező­gazdasági terület is ezt bizonyítja. A mezőgazdaságban használt traktorállomány egy és félszere­sére, 64 000-re nőtt. A népgazda­ságunkban elért féjlődés jellemző volt népünk életszínvonalának alakulására is. A munkások és alkalmazottak száma 400 000 fő­vel nőtt. Az egy főre jutó reál- jövedelem 18,4 százalékkal emel­kedett. A parasztság egy főre jutó fogyasztásának reálértéke pedig mintegy 18 százalékkal nö­vekedett. Javulást mutat a lakás- helyzet is, a 100 lakásra jutó lakók száma az 1960. évi 343 fő­ről 318 főre csökkent. A terv idő­szaka alatt 282 000 lakást építet­tünk. A társadalombiztosításban részesülők száma öt év alatt 1,3 millióval nőtt, elérte a 9,8 millió főt. A lakosság fogyasztása öt év alatt 21 százalékkal emelkedett. Erősen javult a lakosság egész­ségügyi és kulturális ellátottsá­ga. A kórházi ágyak száma 10,5 százalékkal nőtt, a 10 000 lakosra jutó orvosok száma 15,7-ről 19,2- re emelkedett. Ez alatt az idő alatt á középiskolások száma 241 000-ről 407 000-re növekedett. Hasonló módon emelkedett az egyetemi hallgatók és főiskolá­sok száma, mely meghaladja a 100 000 főt. Az országban elért fejlődésben tükröződik megyénk fejlődése is. Komoly mértékben fejlődött az állami, tanácsi es szövetkezeti iparunk. Az országos átlagnál jobban fejlődött mező­gazdaságunk. Elmondhatjuk, hogy megyénkben is az élet min­den területén komoly fejlődést értünk el. Úgy gondolom, hogy ez a tömör - vázlatos visszatekintés az elmúlt öt év jelentős előrehaladására azért is hasznos, hogy jobban megértsük az előttünk álló fel­adatok nagyságát, a harmadik ötévés terv jelentőségét. Ebben az évben elkezdtük harmadik ötéves tervünket, melyben már mind erőteljesebben érvényesül pár­tunk Központi Bizottságának 1964. decemberi határozata, mely fon­tos feladatként egész gazdasági tevékenységünk hatékonyságát je­lölte meg. Minden adottságún® megvan ahhoz, hogy a harmadik ötéves tervben még nagyobb lé- péssei jussunk közelebb a szocia­lizmus teljes felépítéséhez. Ennek érdekében az elkövetkezendő öt év alatt a nemzeti jövedelem 19—21 százalékkal, ennek meg­felelően a fogyasztási alap 18— 20 százalékkal fog emelkedni. Népgazdaságunk fejlesztésére 250 —260 milliárd forint állami és szövetkezeti beruházást biztosít a terv. Ebből az ipar és építő­ipar 46—50 százalék, a mező- gazdaság 16—18 százalék, a köz­lekedés 14—16 százalék, a nem termelő ágazatok 16—20 száza­lékkal részesül. Az ipar egyes ágazatai kiemelkedő módon fog­nak emelkedni, a vegyipar 55— 60 százalékkal, az energiaellá­tás mintegy 38 százalékkal, az élelmiszeripar 28—32 százalékkal, az építőipar 24—28 százalékkal, a könnyűipar 20—24 százalék­kal növeli termelését. A mező- gazdaság termelése a tervidőszak­ban 13—15 százalékkal fog emel­kedni, főleg a gabonafélék és szemes takarmányok, zöldség- és gyümölcstermelés, valamint az állattenyésztési hozamok emelése lesz jelentős. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme 14—16 száza­lékkal, a kiskereskedelmi forga lom 19—21 százalékkal növeke­dik. Mintegy 300 000 új lakás megépítése kerül megvalósulásra. Tovább fejlődik népünk szociá­lis ellátása, valamint az oktatás és népművelés. Az elkövetkező öt évben me­gyénkben is számottevő fejlődést érünk el. Állami iparunk mint­egy 650 millió forint értékű be­ruházással gyarapodik. A paksi konzervgyár, a bonyhádi zománc­gyár, a bonyhádi cipőgyár re­konstrukciója befejeződik. A helyiipar 250 millió forint termelő beruházást kap. A kórházi ágyak száma újabb 485 hellyel bővül. Az óvodai férőhelyek száma há­romszázzal növekedik. Szekszár­dim 250 férőhelyes csecsemőott­hon létesül. Huszonnyolc tante­remmel bővülnek középiskoláink, 92,5 millió forintot fordítunk az állami lakások építésére. Me­gyénk mezőgazdasági beruházása is az ország beruházásaihoz vi­szonyítva arányosan növekedik. Harmadik ötéves tervünk vég­rehajtásához nagy segítséget ad pártunk Központi Bizottságának a gazdasági mechanizmus reform­járól szóló határozata. A gazdasági mechanizmus reformjáról szóló határozat olyan fegyver dolgozó népünk, állami és gazdasági ve­zetőik kezében, melynek megfe­lelő alkalmazásával minden üzem és gazdaság termelése jelentő­sen előre lendülhet. Élnünk kell ezekkel a lehetőségekkel, hazánk és népünk érdeke ezt kívánja. Pártunk ez év november vé­gién tartja IX. kongresszusát. Dolgozó népünk életében nagy- jelentőségű esemény ez. — mint eddig pártunk minden kon eresz- szusa — utat mutat az előttünk álló feladatok megfelelő megol­dására és segítségét ad a széles dolgozó tömegek munkájához. Hazánk dolgozó népe termelési felajánlásokkal, munka verse­nyekkel szocialista brigádok fo­kozódó munkájával fejezi ki meg­elégedését és ragaszkodását pár­tunk eddigi politikájához. Me­gyénk dolgozói is meggyőződtek pártunk politikájának helyessé­géről, ezért minden tudásukkal és akaratukkal kiveszik részüket ebből a nemes küzdelemből, hogy eredményes munkájukkal hozzá­járuljanak hazánk és mindnyá­junk további fejlődéséhez.

Next

/
Thumbnails
Contents