Tolna Megyei Népújság, 1966. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-03 / 182. szám
1966. augusztus 3. TOLNA MEGYEI NfiPÜlSÄÖ 5 Csillognak a rézüstök. Patikatisztaság. temploma. Ez a sörgyártás Sörivásban reset a vidék l 45 millió hektoliter is kevés — Árpa + komló = — Dinasztiák a pincében Tudja-e a tisztelt olvasó, hogy hány liter sört iszik meg egy évben? Ne törje a fejét: pontosan 45 litert. Látom, hitetlenkedik. Igen, ilyen tréfás helyzeteket teremt az átlagolás. Ugyanis az a tény, hogy Magyarországon az egy főre jutó sörfogyasztás, évente valóban 45 liter., Beleértve önt is tisztelt olvasó, de az újszülött csecsemőket is az átlagba. Harminc év leforgása alatt^ a sörivás műfajában sokat fejlődtünk. Egy régi adat szerint 1938- ban fejenként csak 3,5 liter sört ittunk. Ügy látszik, egyre szomja- sabb nép lesz a magyar! így hát ne csodálkozzunk, ha olykor a „kérek egy pohár sört” — rendelésre a válasz „Sajnos elfogyott”! 20 esztendeje — volt ennél fontosabb feladat — új sörgyárat nem építettünk. A régiek termeltek, s közben végezték a rekonstrukciós munkálatokat. így futó,, fel a termelésünk a jelenlegi maximálisra. Évenként 45 millió 500 ezer hektoliter ^folyékony kenyér” kerül az üzletekbe, de ez is kevés. SÖRÖS NEMZET A MAGYAR? Már az ókorban is kedvelték let Követjük a sör útját. Szinte tokinak ugyan nem nevezhető, de az aranyszínű italt. Az egyipto- minden átmenet nélkül megyünk mégis olyan különleges gyártás:! miak megrágták az árpát Anyái a télbe. fogások, amelyek állandó szinten enzimei indították meg az erje- Az erjesztőpince mértani for- tartják a kőbányai {minőségét, dést Az üstökbe izzó köveket mái sorakoznak egymás mellett Édesapám 50 évet dolgozott itt. dobtak és ezzel forralták a vizet, és mögött. 500—1000 hektoliteres, Nővérem 32 évet. Bátyám még A bajorok talán nem teljes három méter mély kádakban szintén dolgozik és már eltöltött joggal vallják magukat a sör ős- erjed a sör. Ha jó az erjedés, 38 esztendőt. Én vagyok a leg- hazájának Európában. Ugyanis akkor tejszínhabszerűen bodro- fiatalabb s „csak” 31 éve dolgo- feijegyzések őrizték meg a job- zódik a sör felszíne. Mintha zom egyhuzamban a sörgyár- bágy kötelmeit a középkori Ma- tengeri szivacstelepen járnánk, ban. gyarországon. Többek között Itt nyeri az alkoholtartalmát, a 12 paíack/Gra ilyen mondatot találunk: Minden kémiai folyamatok során és a ' jobbágy köteles a sernevelésre...! természetes széndioxidot. Az Országos Söripari Vállalat S mennyi régi utcanév bizonyít- Hatalmas csőrendszereken még termelésié ma egy hónapban ja, hogy hazánk nagy múltú sör- mélyebbre vándorol a sör. S annyi, mint 1938-ban egy egész gyártó ország. Ismert a Serfőző megérkezik utóérlelésre az ászok évben. A sörfogyasztás módja is utca, ami egyben ősi családnév pincébe. Itt már nulla fok körül megváltozott. Amíg esztendőkkel is. A Sörgyár, a Sörház utca., mozog a higanyszál. Itt már bi- ezelőtt a palackozott sörgyártás A nagyipari termelés kezdetét zony didergőnk, a munkásokon a teljes kapacitás 14 százaléka azonban nem lehet elvitatni a vastag pufajka van. volt csupán, jelenleg köziéi 50 A zárt rendszerben széndioxid- százalék. Ez is bizonyítja a küldői dúsítják és érlelik a sört. Ez türáltaibb sörfogyasztás el térj előadja majd az üdítő jelleget. A sét. Automata gépek a szó szoros , csillogó alumínium tartályok tel- értelmében »ontják a palackozott Kőbányán termel Europa leg- [kiszorítják a hagyományos sört. Óránként 12 ezer üveg kenagyobb sörgyára. A „Kőbányai faihordólkat. Lassan csak hír- rül le a szalagról Gondosan kinév jó cégér. Sok jó hírt szer- marad belőlük. Így mossák előtte, átvilágítják, fertőtzett már hazánknak. 125 eve fo- ugyan akkora helyen, mint az ed- lanítik. Okos rakodógépek szál- zik az öreg falak között a habzó sokkal több sört termelhet- lítják a ládákat. Megkönnyítik a nedűt. Vagonokban érkezik az nej^’ Többek között így érhették fizikai munkát. A háború előtt a alapanyag, az árpa, a komlo. ^ a 45 hektoliterre való teljes volumen 70 százaléka fo~ Sajnos, nagyon sok importra felfutást. gyott el Budapesten és közvetlen szorulunk. Saját gyáregység tér- _ rvÄimAW környékén. Jelenleg gyökeresen meli a malátát. _ 151 EVE lb,y gyárban megváltozott a helyzet. Nem Bármely háziasszony megiri- Pincelabiiintusok húzódnak mintha a pestiek nem szeretnék gyelhetné a főzőház tisztaságát szinte egész Kőbánya alatt. 18 újabban a sört, de a vidék roha- 380 hektoliteres óriás üstök réz- méter mélyem vagyunk. Angyal mosian előretört. Csalk 30 százalék kupoláin megbotlik a napfény. István műszaki titkár bármerre kerül forgalomba Budapesten és Rotyog, forr benne a készülő sör. járunk ismerősien mozog öreg, környékén, a többi 70 százalékot Dísze lehetne a legszebb konyhá- fiatal pertu barátja. vidéken isszuk meg. nak is. A szakemberek úgy mond- — A sörgyártás bizonyos telkín- juvíu ri. f i p sör ják, ez a sörgyártás temploma, tefbem familiáris hagyomány. * lul'L 1 ma, awu Ezután megítélhetik az egész Több dinasztia követi egymást. Angyal Isrtvásn mondja: — Amíg' gyárat. Itt forró nyár van. Allan- Szinte irattanul így száll család- a bor erőségét maiigánfokka! dóan 40 fok körüli a hőmérsék- rúd csalódra, apáról fiúra a fi- fejezzük ki, addig a sörnél Bálin---------------------------- ■- - ~~ — - fokkal. Hogy hány Balin fokot t artalmaz a sör, attól függ 1 milyen paffiadkíba kerül. Gyártunk 12 fokos kőbányai világost. 14 fokos Kinizsit, 18 fokos Porter sört. Barna sönt, szeszmentes Nektár sört, Délibábot; Rocky Geiánt és az exkluzív Hungáriát. 1986: 70 MILLIÓ HEKTOLITER Kell a sör! Nyáron különösen előtérbe körül ez a kérdés. Hiába termel megfeszített tempóban Kőbánya, Nagykanizsa, Pécs, Sopron, kevés. Távlata tervben új sörgyár épül a Hl. ötéves tervidőszakban. 1980-ra el kell érni a 70 millió hektolitert. Ez persze megüot változtat a statisztikán és így mór tisztelt olvasó átlagban, ön is 70 litert fog inni évente. De addig is hogy enyhítsenek a helyzetem a kongresszusi versenyre felajánlásit tett a söripar. Terven felül 185 ezer hektolitert adnak a szomjazófcnafc, s ebből, már az első félévben 132. ezret teljesítettek Ií% és fényképezte Regős István németektől. EURÓPA LEGNAGYOBB sörgyára MUNKAERÓ-VANDORLAS drága pénzen Tolna megye két nagy építőipari vállalatánál a munkaerővándorlás az elmúlt évben már ijesztő méreteket öltött. Az Állami Építőipari Vállalatnál például 1965-ben a dolgozók több mint a fele kicserélődött, csakúgy, mint a tanácsi építőknél. A két vállalatnál tavaly 1915 dolgozó lépett ki, s ezzel szemben 1860 volt a belépők száma. S ha ehhez még azt is hozzátesszük, hogy egy-egy munkaerő-vándorlás körülbelül ötezer forint termelési értékkiesést jelent, akkor érzékelhetjük csak igazán, milyen jelentős összeggel terheli az államháztartást a dolgozók munkahely-változtatása. . E nagymérvű munkaerő-vándorlás okait vizsgálva mindenekelőtt azt kell figyelembe venni, hogy azok részben objektív, részben pedig szubjektív körülményekből fakadnak. Nézzük először az objektív okokat. Itt elsősorban olyan okokra gondolunk, amelyeknek megszüntetése részben, vagy teljes egészében meghaladja a helyi vezetés erejét, hatáskörét. Ilyen például a folyamatos munka biztosítása, az évről évre visszatérő szervezetlen le- és felvonulás, hiányos anyagellátás, korszerűtlen anyagmozgatás stb. Ezeket az objektív okokat figyelembe kell venni, és a dolgozóknak meg kell magyarázni azoknak időszakos jellegű hátrányát. Persze, az is az igazsághoz tartozik, hogy a két építőipari vállalat még ma is túlsúlyban hagyományos mód- szerekkel'dolgozik. Éppen ezért csak helyeselni tudjuk, hogy egyre többen és többet sürgetik a technológia fejlesztését. Gondolunk itt elsősorban a korszerű házgyár termékeinek: felhasználására, amelyeket megyénkben is feltétlenül igénybe kell venni. S ha már itt tartunk azt sem hagyhatjuk szó nélkül, hogy például a Tolna megy« Állami Építőipari Vállalat, amely évi több mint 200 milliós tervvel dolgozik, mindössze 252 ezer forintot kap műszaki fejlesztésre. Ez az összeg igen kevés. Pedig ma már köztudott dolog, hogy a dolgozók egyre inkább keresik a korszerű, fejlett technológiával dolgozó munkahelyeket. Ami a szubjektív okokat fl- lefi, ezek már lényegesebben sokrétűek, s szinte egyénenként változnak. Részben a kedvezőbb anyagi fettételeket, megfelelőbb beosztást, de nem utolsó sorban emberségesebb bánásmódot, s gondosabb törődést keres a kilépő dolgozó. Mert vajon lehet-e csodálkozni azon, ha kilép egy dolgozó a vállalattól, akit az építésvezető „anyagként” kezelt, s ezt nyíltan hangoztatta is. Vagy egy másik példa: több mint tízéves munkaviszonyt szüntetett meg egy dolgozó azért, mert durván, sértő hangon beszélt vele a művezetője. Az ilyen hangnemben beszélő műszaki vezetők elfelejtik, vagy legalábbis nem akarnak tudni arról, hogy ma már a dolgozók igénylik — teljes joggal — a törődést ügyes- bajos gondjaikkal. Sáhoi mindezt figyelmen kívül hagyják, arról a munkahelyről elmennek, s keresnek olyan helyet, ahol emberséges bánásmódban, és megbecsülésben van részük. És még lehetne sorolni a példákat — mert van bőven — amelyek azt bizonyítják, hogy a munkaerő-vándorlás okai elsősorban szubjektív jellegűek. S éppen ezért kutatni, keresni kell ezeket az okokat. Ha kell egyénenként is. Megéri a fáradtságot. Az is az igazsághoz tartozik, hogy 1966. első fölében csökkent a két vállalatnál, a munkaerő-vándorlás. Ez elsősorban a február 1-től bevezetett új bérügyi intézkedések következménye, amelynek eredményeként enyhült a munkaerőhiány, s ezzel párhuzamosan megnőtt az építőimunfca becsülete. Arm a dolgozókat illeti, egyre nagyobb igénnyel lépnek fel a műszaíkí vezetőkkel szemben. Elsősorban a művezetőktől várnak az eddigieknél többet. S még kell mondani őszintén jogos ez a várakozás. Hiszen a művezető, mint közvetlen irányító állandó kapcsolatban van a dolgozókkal. Éppen ezért elsősorban neki kötelessége törődni beosztottjainak ügyes-bajos dolgaival. Az említetteken kívül természetesen még szárhos«oka van a munkaerő-vándorlásnak amelyek elsősorban a helyi adottságoktól függnek. Egy azonban bizonyos: mindkét Vállalatinál jobban és többet kell törődni a dolgozókkal. Azoknak a felelős vezetőknek — személyzeti és munkaügyi osztályra gondolunk elsősorban — akiknek egyébként is feladatuk az emberekkel való törődés. Mindezek figyelembevételével csak helyeselni tudjuk a két építőipari vállalat célkitűzéséit, miszerint a jelenlegi 50 százalékos törzsgárdaarányt W —80 százalékra kívánják emelni; amely lényegében ugyanilyen arányban javítaná a két vállalat munkaerő-gazdálkodását. ^ 8c. E: Ontják az üvegeket a töltőautomaták. Száznégy fiatal szerződött mezőgazdasági szakmunkástanulónak A termelőszövetkezetekben jatemtkezés. még a többinél lé* ezekben a napokban foglalkoznak nyeges lemaradás van. Kisebb ast a mezőgazdasági _ szakmunkás- érdietklődiés a szarvasmarba* tanulók szerződtetéséveL A me- tenyésztői, még kisebb a ba- gyei tanács mezőgazdasági ősz- rom fi- és főleg a sertéstenyésztőit tályának oktatási csoportjához szakma iránit, holott a sertés-i beérkezett ódáitok szereit a szírit- tenyésztésben nagy szükség lenne szard! járásban es a varosban 41, „ , . .... a bonyhádi járásiban 26, a paksi- a ePotoe’ utánpótlásra, me ban 18, a dombóvári járásban 10, 02633 a területen sok az idősá a tamási járásban, ahoi a leg- koros ember. jobbak az adottságok, kilenc me- . ,, ... ___, . . _ , . A szöteszkedésnéfc, mint szakgazdasaga szakmunkas-tanulo- „. . . .. ... , , máioalk;, szántén jók az adottság nak jelentkezett fiatallal kötöttek „ , ... _ „... , gödi megyénkben. Ennek etteneszerzodesit " ... ^ • se ez a terület sem vonzza a fiaA fiatalok közül a legfőbben a taüokiait. Az őszre, a tervek sze-; mezőgazdasági gépész szakma és rint. húsz tanulót kellene beiskoa zöldségtermelós iránt érdeklőd- láznd, s eddig mindössze öt fia-í ae& ezekre a szakmáikra öä-: táltól kötöttek szerződést.