Tolna Megyei Népújság, 1966. július (16. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-08 / 160. szám
‘TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1966. július 8. M Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének üléséről (Folytatás az 1. oldalról) sincs joga ahhoz, hogy saját akaratát diktálja a vietnami népnek, csakúgy, mint bármely más ország népének sem. Csakis Vietnam népe határozhat afelől, milyen rendet alakítson ki országában, s ez a nép elvitathatatlan joga. Az Amerikai Egyesült Államok le akarja igázni az indokínai félsziget más országait is. Fokozza durva beavatkozását Laosz bel- ügyeibe, bombázza Laosz területét, folytatja a független Kambodzsa ellen irányuló provokációit. Mindez arról tanúskodik, hogy az amerikai imperializmus megpróbálja elfojtani a népek nemzeti felszabadító mozgalmát, megfosztani őket attól a szent joguktól, hogy önállóan intézzék sorsukat, maguk válasszák meg a fejlődés útját, vágyaiknak megfelelően. Az amerikai kormány agresz- szív cselekményeiből folyó veszély még csak fokozódik azáltal, hogy Vietnamban folytatott háborújába igyekszik szövetségeseit is bevonni. Ausztrália és Uj-Zé- land, Thaiföld és a Fülöp-szige- tek, továbbá a dél-koreai bábrendszer máris küldött, vagy jelenleg küld katonai egységeket, hogy azok részt vegyenek a vietnami nép ellen folyó háborúban. Politikai és anyagi támogatást nyújt Vietnamban az Egyesült Államoknak a Német Szövetségi Köztársaság is. Cinkosok az agresszióban azok az országok, amelyek fegyverszállítással segítik az agresszort, megengedik, hogy az Egyesült Államok felhasználja területüket a Vietnamban levő amerikai csapatok szállítására és ellátására. Előbb-utóbb az összes Ilyen kormányoknak vállalniuk kell a felelősségre vonást mindezekért a cselekedetekért a népek ítélőszéke előtt. Senkit sem téveszthetnek meg az amerikai kormány állításai, amelyek szerint hajlandó tárgyalni a vietnami probléma rendezéséről. A „békeszerető szándékokról” és „béketárgyalásokról” szóló nyilatkozatok velejükig hamisak, mert nemcsak a hadműveletek folytatása, hanem kiszélesítése is kíséri őket. Látnivaló az az égbekiáltó eltérés, amely a vietnami háború folytatása és aközött az amerikai állítás között tátong, hogy az Egyesült Államok kész lépéseket tenni a leszerelés útján. Országaink pártjai, kormányai és népei csodálattal szólnak a hősi vietnami nép bátorságáról, szívósságáról és ama eltökéltségéről, hogy kivívják a győzelmet a rablók ellen folytatott harcban. Bármilyen makacsok legyenek az agresszorok, akármilyen újabb gaztetteket kövessenek is el, nem törhetik meg a vietnami nép szabadság- és függetlenségvágyát. Az értekezlet résztvevői úgy vélik, hogy amikor a vietnami nép az amerikai imperializmus ellen harcol, akkor nemcsak saját nemzeti jogait védelmezi, hanem egyszersmind nagymértékben hozzájárul a szocialista világrendszer országainak, minden népnek a békéért, a függetlenségért, a demokráciáért és a szocializmusért folyó küzdelméhez. A vietnami nép igaz ügyét a szocialista országok, a nemzetközi munkásosztály, a kommunista és munkáspártok, a nemzeti felszabadító mozgalom, a béke és a haladás összes erőinek mély rokon- szenve és teljes szolidaritása övezi. ban megerősítik a vietnami kérdéssel kapcsolatos álláspontjukat. Az amerikai kormány haladéktalanul szüntesse meg a vietnami agresszív háborút, tartsa tiszteletben a vietnami népnek a békére, a nemzeti függetlenségre, a területi egységre és sérthetetlenségre vonatkozó alapvető nemzeti jogait, amelyeket a Vietnamra vonatkozó 1954. évi genfi egyezmények biztosítanak. Az értekezleten részt vevő államok abból kiindulva, hogy a vietnami nép kizárólagos joga a saját ügyeiben való döntés, teljes mértékben támogatják a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának négypontos programját, valamint a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Front által előterjesztett öt pontból álló programot; ezek igazságos alapul szolgálnak a vietnami kérdés politikai rendezéséhez és teljes mértékben megfelelnek az 1954. évi genfi egyezményeknek, összhangban állnak a béke érdekeivel Dél- kelet-Ázsiában és az egész világon. Az Amerikai Egyesült Államoknak maradéktalanul be kell tartania a Vietnamra vonatkozó genfi egyezményeket, meg kell szüntetnie a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni agressziót, haladéktalanul, véglegesen és feltétel nélkül véget kell vetnie a VDK területe bombázásának, fel kell hagynia a dél-vietnami fegyveres intervencióval, ki kell vonnia csapatait és csatlósainak csapatait Dél- Vietnamból, fel kell számolnia az összes amerikai katonai támaszpontot ebben az országban, a Nemzeti Felszabadítási Frontot a dél-vietnami lakosság egyedül jogos képviselőjének kell elismernie, el kell ismernie Vietnam népének azt a jogát, hogy saját maga, minden külső beavatkozás nélkül határozza meg sorsát és döntsön az ország békés egyesítésének kérdéséről. nak azon cselekményeit, amelyek a háborúnak Laoszra, és Kambodzsára való kiterjesztését célozták; kifejezik szolidaritásukat ezen országok népeivel és követelik, hogy az Amerikai Egyesült Államok feltétlenül tartsa be az 1954. évi és 1962. évi genfi egyezményeknek a szóban forgó országokra vonatkozó előírásait, tartsa tiszteletben szuverénitásukat, függetlenségüket, semlegességüket és területi sérthetetlenségüket. Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, a Német Demokratikus Köztársaság államtanácsának elnöke. Willi Stoph, a Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsának elnöke. A Román Szocialista Köztársaság nevében Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, Ion Gheorghe Maurer, a Román Szocialista Köztársaság miniszter- tanácsának elnöke. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége nevében Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára. Alekszej Koszigin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke. Bukarest, 1966. július 6, Közlemény a KGST-tagállamok pártvezetőinek és kormányfőinek találkozójáról E A Varsói Szerződés azon tagállamai, amelyek ezt a nyilatkozatot aláírták, a leghatározottabA Varsói Szerződésben részt vevő államok, miuian megvitatták az Amerikai, Egyesült Államok háborús tevékenységének kiszélesítése következtében kialakult vietnami helyzetet, 1. a leghatározottabb formában figyelmeztetik az Egyesült Államok kormányát arra a felelősségre, amelyef a háború folytatásával és kiterjesztésével az egész emberiség előtt vállal, figyelmeztetik azokra az előre nem látható következményekre, amelyek ebből egyebek között az Egyesült Államokra nézve is származhatnak. 2. Mindinkább növekvő erkölcsi és politikai támogatást és sokoldalú segítséget nyújtanak most is és a jövőben is a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak, beleértve a gazdasági, védelmi, anyagi, műszaki eszközökkel és szakemberekben nyújtandó segítséget és minden olyan segítséget, amely elengedhetetlenül szükséges az amerikai agresszió visszaveréséhez, figyelembe véve a vietnami hábprú új szakasza által felvetett igényeket. 3. Kijelentik, készek megadni a lehetőséget önkénteseiknek, — ha a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya ezt kéri —, hogy Vietnamba menjenek és segítséget nyújtsanak a vietnami népnek az amerikai agresszorok ellen viselt harcában. 4. Határozottan elítélik az Egyesült Államok kormányáOrszágaink pártjai és kormányai a vietnami nép győzelmének kivívása érdekében feltétlenül szükségesnek tartják a szocialista államok akcióegységét. Országaink valamennyien el vannak szánva, hogy a jövőben sem kímélik erejüket és minden szükséges intézkedést megtesznek a vietnami nép megsegítésére az amerikai agresszió megfékezése végett. Az értekezleten részt vevő országok felhívással fordulnak minden államhoz, amelynek drága a béke, az összes haladó és békeszerető erőhöz, a világ közvéleményéhez, a nemzetközi munkás- mozgalomhoz, a kommunista- és munkáspártokhoz, tömöritsék az amerikai agresszió ellen küzdők arcvonalát, lépjenek fel határozottan a barbár wetnami háború ellen, a vietnami nép hősies harcának támogatására. A Varsói Szerződésben részt vevő országok felhívással fordulnak minden állam polgárához, tegyenek meg minden tőlük telhetőt az Egyesült Államok vietnami agressziójának megszüntetésére, a délkelet-ázsiai háborús tűzfészek felszámolására, a feszültség enyhítésére és a nemzetközi kapcsolatok normalizálására. Egyetlen állam, egyetlen kormány sem szemlélheti közömbösen az Egyesült Államok vietnami cselekedeteit, ha valóban szívén viseli a béke sorsát. E cselekmények nemcsak a vietnami nép függetlenségét és szabadságát veszélyeztetik, hanem egyre súlyosabb veszélyt jelenteinek a világbékére is. Országaink kifejezik azt a meggyőződésüket, hogy a béke erői, amelyek támogatják a vietnami nép harcát, rákényszeríthetik az amerikai imperialistákat, szüntessék be a vietnami agressziót, ily módon ezek az erők nagymértékben hozzájárulhatnak a világ- béke biztosításához. A vietnami nép igaz ügye diadalmaskodni fog! Vietnam népe győzni fog! A Bolgár Népköztársaság nevében Todor Zsivkov a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Nép- köztársaság minisztertanácsának elnöke. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nevében Antonin Novotny, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke. Jozef Lenárt, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke. A Lengyel Népköztársaság nevében Wladyslaw Gomulka, a a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Józef Cyrankiewícz. a Lengyel Népközt"'rsaság minisztertanácsának elnöke. A Magyar Népköztársaság nevében Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Kállai Gyula, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. A Német Demokratikus Köztársaság nevében Bukarest (MTI). 1966. július 7- én zajlott le Bukarestben a KGST-tagállamok pártvezetőinek és kormányfőinek találkozója. A találkozó részvevői egyhangúlag azt a szándékukat fejezték hi, hogy a jövőben is erőfeszítéseké tesznek a kölcsönös együtt- ~ma' ^ kiés fejlesztése érdekében, összhangban a teljes jogegyenlő-ség, a nemzeti szuverenitás és függetlenség tiszteletben tartása, a kölcsönös előnyök és az elvtársi segítségnyújtás elveivel, és hogy ezáltal hozzájárulnak a proletár internacionalizmus, a szocialista világrendszer országai egységének és összefarrottságá- nak további erősítéséhez. Fogadós a román fővárosban Bukarest (MTI). A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága és a román minisztertanács csütörtökön este a Bukarest melletti snagovi nyári palotában fogadást adott a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének ülésére és a KGST-talál-kozóra érkezett küldöttségek tiszteletére. A bukaresti tanácskozáson részt vett küldöttségek közül az NDK Walter Ulbricht vezette és Lengyelország Wladyslaw Gomulka vezette küldöttsége csütörtökön a késő esti órákban hazautazott Bukarestből. A küldöttségek zöme — köztük a Kádár János vezette magyar küldöttség is — pénteken reggel hagyja ed Bukarestet. Wilson Moszkvába utazik London (MTI) Az angol miniszterelnöki hivatal szerdán este 11 órakor sajtóközleményben jelentette be, hogy Harold Wilson július 16-a és 18-a között Moszkvában megtekinti az angol ipari kiállítást, s elfogadta Alekszej Koszigin meghívását, hogy tartózkodása alatt legyen a kormány vendége. A közlemény sze-' rint Wilson találkozik majd Koszigin miniszterelnökkel és világpolitikai kérdésekről tanácskozik vele. A bejelentés néhány órával követte nyomon a Daily Worker utódjának, a Morning Star-nak elsőoldalas hírét, amely tájékoztatott Wilson moszkvai útitervéről és a csütörtöki keltezéssel megjelent laptudósítás arra is rámutatott, hogy Wilson propagandagesztusnak szánja a moszkvai utazást: így akarja lecsillapítani a munkáspárt belső ellenzékét, amely élesen bírálja Wilson Johnsont támogató vietnami politikáját. A Reuter moszkvai angol diplomáciai forrásokra hivatkozva közli, hogy Wilson Vietnamról is tárgyalni kíván a szovjet kormány elnökével. A Reuter ugyanakkor emlékeztet rá, hogy a szovjet sajtó egyre élesebben bírálja az utóbbi időben Wilson Amerikát támogató Vietnam-po- litikáját. Londoni megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy Wilson — miután a francia vezetőkkel, majd Kosziginnal is megbeszélést folytatott — július 29-én Washingtonban találkozik Johnson elnökkel. Geoffrey Whitehead, a Reuter hírmagyarázója szerint „szovjetunióbeli utazása nyilvánvaló lehetőséget ad Wilsonnak, hogy első kézből tájékoztassa Johnsont a szovjet álláspontról”. Ssélsőjobboldali nagygyűlés Djakartában Az indonéz ideiglenes népi tanácskozó gyűlés keddi határozatait követően a fegyvernemek — a szárazföldi erők, a haditengerészet, a légierő és a rendőrség — szerdán közös közleményt írtak alá, amelyben „támogatják és elfogadják” a határozatokat. Miután Sukarno szerdán lényegében alávetette magát a baloldaltól megfosztott törvényhozás döntéseinek, hírügynökségi tudósítások szerint Djakartában a feszültség valamelyest alábbhagyott. Ennek ellenére a fővárost továbbra is megszállva tartják azok a katonai erősítések, amelyeket Suharto a parlamenti ülésszak idejére összevont. Katonai alakulatok fésülik át a szűk mellékutcákat és szervezett embervadászatot folytatnak az elnémított baloldal maradványai után. Machmud dandártábornok, Djakarta helyőrségi parancsnoka csütörtökön délelőtt a hadsereg támogatásának jegyében, a „Bölény-téren”, jobboldali politikai nagygyűlést szervezett. A hajnali óráktól kezdve autóbuszok, teherautók szállították a résztvevőket Djakarta szívébe. A tüntetés gerincét a szélsőjobboldali Kami és Kappi diákszervezetek alkották. Ilyen transzparenseket mutattak fel: „Vajon mit rejt Sukarno szíve?”, „Újjá akarja éleszteni a kommunizmust!” „Kacérkodik Kínával!” „Emlékműveket szeret építeni!” .Mint ismeretes, az említett két akciócsoport folytatta a Sukarno jogkörének megnyirbálását célzó kampányt a hadsereg tevékeny közreműködésével a tanácskozó gyűlés ülés- * szaka előtt és alatt. I
