Tolna Megyei Népújság, 1966. július (16. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-03 / 156. szám

1966. július 3. TOLVA IWKOYFt VfilMßJS.ifl 9 ( A címtáblák mögött Földszint, balra P eter—Pál másnapján először reggel öt óra tájt szólalt meg az osztályvezető író­asztalán a telefon. A hivatali rend isme­rői előtt ez a korai időpont szokatlan és furcsa. Mit keresne egy megyei osztályvezető már haj­nalban a hivatalában, továbbá ki az a túlbuzgó, naiv ember, aki feltételezi, hogy öt órakor az osztályvezető már bent van és felveszi a hallga­tót? S egyáltalán, hol ez a hivatal? A portás szórakozottan int: — Földszint, balra. A földszinten balra egy nem túl világos és viszonylag rideg folyosóra jut az ember. A me­gyei tanács épületében itt székel a mezőgazda- sági osztály dolgozóinak zöme. A folyosóról két oldalra ajtók nyílnak és bent az irodákban nap­közben legtöbb íróasztal mögött a szék üres. Sokszor cseng hiába a telefon, és a központban dolgozó Vétek Istvánné hét év alatt több tíz- ezerszer volt kénytelen azt mondani a hívónak, hogy „nem veszik fel, távol vannak”. Abban, hogy távol vannak, semmi túlzás nincs. Az osz­tályvezető, a csoportvezetők és az előadók ugyan­is esetleg éppen Várongon, Nakon. vagy Magyar- keszin tartózkodnak, 50—80—100 kilométerre a megyeszékhelytől. A mezőgazdasági osztály tehát olyan hivatal, amelyiknek jóformán íróasztala az egész megye és ügyfele a megye lakóinak majdhogynem ötven százaléka. A ‘dolgozók többsége lcétlaki életet él. Sajátságos ez a kétlakiság: úgy hiva­talnokok, hogy egyúttal az élettel, a valósággal szoros kapcsolatban lévő, gyakorlati szakembe­rek is. A mérnökök, szaktechnikusok, a tech­nikusok rendelkeznek ugyan íróasztallal, de nyolcórás munkaidővel nem. A lehető legritkáb­ban fordul elő, hogy délután öt órakor letehe­tik a „lantot” és, hogy másnap reggel nyolcig „úriemberek”. Annál gyakoribb a hajnali kelés és a késői fekvés. A megye önzetlen és áldozat­kész napszámosai a mezőgazdasági osztály dolgozói. Az előadók havi fizetése általában 2400—2500 forint körül mozog. Ezért a pénzért itt meg kell dolgoznia mindenkinek. A bürokrata elképzelt típusát meddő fáradozás lenne keresni, és re­ménytelen vállalkozás volna megtalálni. A kö­nyökvédő és az egyéb efféle kellék ismeretlen. A bokacsattogtatás, a kérlekalássan, még isme­retlenebb. Korszerűtlen és idejét múlt érint­kezési szabályok nincsenek. Az osztály dolgo­zóinak döntő többsége mindenképpen mozgalmi embernek számít, részt vettek a mezőgazdaság szocialista átszervezésében, s azóta is fáradha­tatlanul bábáskodnak a Tolna megyei tsz-ek megszilárdítása körül. Június 30-án, ezen a szokvány hétköznapon az osztály a megszokott rendben folytatta mun­káját. A folyosón függő hirdetőtáblán a 27. hétre szóló gépkocsielosztás szerint minden nap át­fogják a megyét. A házi menetrenden Bölcske, Bátaapáti, Sióagárd, Pálfa, Dombóvár, stb., stb. helységnevek szerepelnek. A kiszállási terv min­dig egy héttel előre készül el. A termelőszövet­kezetekben. az osztály dolgozóit ismerik, a közös gazdaság viszont munkahelye a megyétől érke­zőnek. Szűcs Lajos osztályvezető ezen a napon a lengyeli szakmunkásképző iskolán tartózkodott, Balogh András apropropagandistával együtt. (Különben Balogh András ilyen esetben a Tolna megyei Népújság tudósítójaként is működik). Lengyelben folynak a vizsgák és Szűcs Lajos osztályvezető kötelességének tartja, hogy jelen legyen. Ismerkedik a fiatalokkal, akik holnap már valamelyik termelőszövetkezetben szak­munkásként fognak dolgozni. Hivatalból pedig vizsgáztató is és elkönyveli magában, hogy tu­dásban, mennyire felelnek meg a várakozásnak a mezőgazdasági pályán elinduló fiatalok. Szűcs Lajos vérbeli gazdászemberként nagy jelentősé­get tulajdonít a vizsgáknak, mert most, mindent félre téve. napokat tölt Lengyelben. Fáradhatat­lan ember, egész napig tartó tanácskozás után gyakran még elindul, hogy a megye valamelyik termelőszövetkezetében este végignézze a fejést, az etetést, vagy megvizsgálja, miként készüljek fel a közös gazdaságban az aprómag fogásra, ho­gyan haladnak a gabonabetakarítással, avagy milyen gondok vannak az alkatrészellátásban. A folyosó baloldalán a termelési csoport há­rom irodahelyisége szinte kong az ürességtő1. Puszpán István gépesítési előadó, Farkas Dénes megyei főkertész, Szakái László vetőmag- termesztési felügyelő. Farkas István növényvédő ..házon kívül”. Vajda István osztályvezető- helyettes szobája szintén üres. Drabik János ha­lászati felügyelő a tavakkal rendelkező termelő- szövetkezetek ügybuzgó és lelkes segítőtársa, most éppen évi rendes szabadságát tölti, — pe- cázgat valahol. Tarlós István erdészeti és vadá­szati előadó szintén „házon kívül”. Olyan ez a hivatal, hogy itt akkor dolgoznak legjobban, amikor nincsenek benn, hanem kinn vannak a területen. Somorjai Sándor, a termelési csoport vezetője, megyei főagronómus, kora reggel elindult, s va­lahol a megyét járja. Számára az a legnagyobb ünnep, amikor el tud szakadni az íróasztalátóL Az előadók gyakrabban megtehetik, de neki túl sok papírmunkát kell végeznie. Bodoki József főállattenyésztő szintén távol van. Ideje nagy­részét a termelőszövetkezetekben tölti. A szarvasmarha-tenyésztési program megvalósítá­sának egyik fáradhatatlan munkása, a terv ki­dolgozásában is részt vett. ö is, mint az osztály legtöbb dolgozója, fiatal ember. Legtöbbjük harminc-negyven éves. Korban Pozsonyi Ignác elvtárs, a személyzetis közöttük a rangidős. Szobája zárva. A személy­zeti munka itt is olyan, hogy csak töredéke vé­gezhető íróasztal mellett, zöme, nagyobbik része a 128 tsz-ben vár elintézésre, megoldásra. Po­zsonyi Ignác első számú ügyfelei a fiatal szak­emberek, az ösztöndíjasok és a kihelyezett tsz- iqzetők. Na, és esetenként még azok a közös gazdaságok, amelyek megfeledkeznek az ösztön­díj átutalásáról. A személyzetis ajtajával szem­ben a terv- és pénzügy szobái sorakoznak. Va­laki tréfásan megjegyezte egyszer, hogy ez a részleg a Tolna megyei tsz-ek agyközpontja. A számok emberei ülnek az íróasztalnál, amikor ülnek, mert legtöbbször ők is vidéken vannak. A zárszámadások és a tervkészítések időszaká­ban ez a csoport bonyolítja le a legnagyobb ügy­félforgalmat. Sima hétköznapokon átlagban na­ponta legfeljebb megyvenszer hívják dr. Braun Mihály csoportvezetőt a telefonhoz és átlag ti­zenöten keresik fel a csoportot személyesen. Tervkészítés és zárszámadás időszakában ezek a számok megduplázódnak. A Tolna megyei Nép­újságban időnként megjelenik egy-egy közle­mény a közös gazdaságokkal kapcsolatban, az­zal, hogy a' megyei tanács vb. mezőgazdasági osztálya jelenti... Nos, itt a terv- és pénzügyi csoport íróasztalánál készülnek ezek a közvéle­ményt tájékoztató jelentések. Dr. Braun Mihály csoportvezető borostás arc­cal fogad. Éjszakás volt, nemrég ért véget a szolgálat. Hazaindulna éppen, de még mielőtt elmenne, megkérem, mondja el, mit csinál egy nap, reggeltől estig? Mondjuk, mit fog dolgozni július elsején? Délelőtt egyeztetjük a tsz-ek vezetőinek idei oktatási programját. Még előtte, reggel, a városi tanácsnál lesz dolgom, délután egy órakor Szűcs elvtárssal elindulunk Bonyhádra, az egyik közös gazdaság vezetőivel beszélünk meg fontos ügye­ket. Ameddig tart, addig — mondja. Ez a betervezett program, ehhez jöhet még a nem várt, előre be nem jelentett ügyfelek, s a rengeteg telefon. Hozzá, közvetlen vonal nincs, ezért ötpercenként kell futnia Szűcs Lajos elő­szobájába, valaki a folyosón elkiáltja magát: ,<Braun”, s futás. Elgondolkodtató: a mezőgazda- sági osztályon miért nincs legalább a csoport- vezetők szobájában közvetlen vonal?! Megkérdeztem Braun Mihálytól, van-e olyan tsz a megyében, ahol még nem járt? Kettő. Az egyik az udvari, a Béke, a másik a nagykónyi Harcos út. Ozorán és egy időben Szakoson vi­szont mindennapos vendég volt. Neki a gyenge tsz-ek az első számú ügyfelei. Tornóczki István megyei főkönyvelő és dr. Braun Mihály csoport- vezető irodai emberként is úgy ismeri a megyét, hogy az még egy szociográfusnak is dicséretére válna. Dr. Kováts Jenő megyei főállatorvost — akinek a közelmúltban könyve is megjelent —, megint hiába keresem. Munkatársaival: dr. Nagy Tiborral és dr. Magyart Istvánnal örökké a megyét járják ők is. Dr. Kováts Jenőnek egyéb­ként a munkastílusához tartozik, hogy az állat- egészségüggyel jól és hatásosan csak a hely­színen lehet foglalkozni. Nincs igaza? Nagyon is. egérkezett a városból Hargittai Sándor ta­nulmányi felügyelő. Örömmel újságolja, 75 növénytermesztő gépész szakmunltás- sal gazdagodnak a megye termelőszövetkezetei. A folyosón Farkass Miklóssal találkoztam. Aho­gyan mondani szokás, Farkass Miklós „régi em­ber’’. 1938-ban az akkori gazdasági felügyelősé­gen kezdte a közigazgatási munkát. Abban az időben, reggel nyolckor kezdődött és délután kettőig tartott a hivatal. Farkass Miklóshoz tar­tozik a takarmánygazdálkodás, a rét- és legelő- gazdálkodás, a vízrendezés, a baromfitenyészet. Sok a dolga. A benti és kinti egyaránt. Havonta tíz-tizenkét napot tölt vidéken. Ezen a napon irodai munkaként a következők előjegyzését tervezte: közli az érdekelt vállalatokkal a napos- * csibe új, olcsóbb nagykereskedelmi árát. Érte­síti az iregszemcsei kutatóintézetet, hogy az iregi takarmánytermesztési módszerről tartandó bemutatót augusztus 5-én, vagy 9-én kellene megrendezni. Előkészít egy vízjogi engedélyezési tárgyalást, amelyre július 5-én Bonyhádon kerül sor. S természetesen elintézi az esedékes aktá­kat. Társa, Pócza István, akivel egy irodában dolgozik, sajnos, hosszabb idő óta beteg. Pócza elvtársat nemcsak az osztály dolgozói, a termelő- szövetkezetek tagjai és vezetői is nagyon vár­ják már vissza. A folyosón Pálinkás Istvánnénak, a titkárnő­nek a hangját hallom. Valakivel közli: holnap reggel tessék Szűcs elvtársat keresni. A mező- gazdasági osztály a földszinten balra — dolgozik. SZEKÜLITY PETER Thymus-halál Kaptuk az alábbi soro­kat: „Tisztelt Négyszem­közt! Nagyapámtól sokszor hallottuk, hogy családunk­ban egy tizenkilenc éves fiú hirtelen meghalt. Halá­lának okát csak a boncolás tudta tisztázni. A csecsemő- mirigy, a thymus, a normá­lis állapottól eltérően nem fejlődött Vissza, hanem meg­tartotta nagyságát. Ez okozta halálát a fiatalembernek. Arra kérem szíveskedjék a csecsemőmirigy szerepéről Ír­ni. Ma is van thymus-halál, vagy már feltaláltak valamit ellene? A válaszért köszönet. Egy olvasó.” Kedves Olvasónk! Thymus- halál sajnos ma is van. Hoz­zánk intézett kérdésére a vá­laszt az alábbiakban adjuk meg: A csecsemőmirigy a mell. kas belső részében, a szív előtt fekszik, A születéstől, a nemi érés idejéig nő. Legnagyobb súlyát 14—16 éves korban éri el. Akkor a növekedés megáll. Egyenletes, lassú sorva­dás váltja fel. Az 50—60 élet­évek között sorvad el teljesen. A csecsemőmirigy v (thymus) élettani szerepéről ismereteink igen hiányosak. Fiatal kutyá­kon a milágy kiirtása után a növekedés visszamaradt és el- csontosodási zavarok léptek fel. Ezek a tünetek csak akkor lép­nek fel, ha az állat a relatív A-vitaminhiány állapotában van. Csirkéken, fiatal patká­nyokon és galambokon a mi­rigy kiirtása számba vehető kö­vetkezményekkel nem járt. A thymus-kivonatok mester­séges bevitele az állati szerve­zetbe, illetve az etetéssel vég­zet kísérletek túlnyomóan ne­gatív eredménnyel jártak, csak újabban írták le hogy thymus- kivonatok a fiatal állatoknak természetes méretekig való nö­vekedését gyorsítja. Ezek alap­ján lehetségesnek tartjuk, hogy a thymus működése bizonyos összefüggésben van a növeke­déssel és az ivarmirigyek funk­ciójával. Az utóbbi kölcsönha­tására utal. a thymus növeke­désének a nemi éréssel való összefüggése. A pubertásban (serdülőkor), az ivarmirigyek működésének fokozódása alkalmával, a thymus térfoga­ta csökkenni kezd, makasztrá- ció (herék eltávolítása) esetén, ez a visszafejlődési folyamat késlekedve megy végbe. Eu- nuchoidizmus, Basedow- és Bronzkornál a thymus megna­gyobbodását figyelték meg. Kórtani vonatkozásban van egy „status thymoslymphati- cus”, amelyre jellemző az igien nagy méretű thymus, az erő­sen kifejlődött nyirokmirigyek és a hirtelen, úgynevezett „thy- mus-halálra” való hajlam. A hirtelen halál előidézésében feltehetőleg a thymus és a szív közötti szoros idegi össze­köttetések játszanak bizonyos szerepet. A thymus túltengése a légutak összenyomása és a gégeideg bénítása következté­ben az úgynevezett thymus- asztma képében súlyos, nem ritkán halállal végződő tünete­ket idéz. Gyomorrák Kaptuk az alábbi levelet: „Érdeklődéssel olvastam cikküket a gyomorfekélyről, amelyből megtudtam, hogy az nem is olyan veszélyes, mint ahogyan gondoltam. Szeretném megtudni, hogy a másik, előttem igen veszé­lyesnek tűnő, betegséggel, a gyomorrákkal mi' a helyzet? Kérem, ha lehet, írjanak e nagyon rettegett betegség­ről is. Tisztelettel: Egy olva­só.” Kedves Olvasónk! A gyo­morfekély könnyen felismer­hető, s teljes biztonsággal gyógyítható betegség. A gyo- morrák és általában a többi rákos megbetegedések a kez­detben nem okoznak fájdal­mat, ezért a betegek nagy ré­sze későn keresi fel az orvost. Ha kezdődő rák is úgy fájna, mint ahogy a fog szokott, vagy az ideggyulladások (ischiás), akkor igen sok beteg hamar és könnyen megszabadulna rák­jától, mert idejében a rákok is gyógyíthatók. Sajnos az életben még ma is, ez nem így van, mert. sokan, már ak­kor keresik fel az orvost, ami­kor a gyomorból kiinduló rá­kos daganat a szomszédos szer­vekbe, máj, tüdő, hasnyálmi­rigy, stb. áttéteket képez. Ilyen esetben már radikális műtét nem végezhető el. Tehát a műtéti eredmények arányban vannak a betegség korai fel­ismerésével. A gyomorbeteg­ség rákos eredetére egyedül a panaszok milyensége nem nyújt felvilágosítást Az egyik esetben a mindig jó gyomrú betegek gyomorpanaszai csak rövid keletűek, a másik eset­ben viszont régóta fennálló gyomorzavarokról emlékezik meg. Az utóbbinál a múlt és jelen állapot között legfeljebb csak annyi a különbség, hogy míg a múltban fel böfögése sa­vanyú volt, addig a jelenben inkább bűzös szagú. Bár a kórelőzmény mindkét esetben másként hangzik, azért mind­két esetben gyomorrákja le­het ' a betegnek. Az egyiknél az egészséges gyomorban fej­lődött ki a rák, a másiknál viszont gyomorfekély mellett vagy azon az alapon. Az ma már köztudomású, hogy a gyo­morfekélyek rákosán elfajul­hatnak. Vannak sebészek, akik az ilyen keletkezésű rákok számarányát 50—60 százalék­ra teszik, A gyomarrákban szenvedő beteg étvágytalan­ságról, rossz szagú felböfögés- ról, gyomortáji nyomásról pa­naszkodhat és többnyire undo­rodik a húsételtől. A pana­szoknak más jellege van, ha a hegesedő rák a gyomorki mene­tet szűkíti. Ilyenkor a szűkü­lettel járó tünetek lépnek elő­térbe. A betegség megállapí­tásánál igen fontos szerepe van a röntgen- és a gastrosco- piás vizsgálatnak. Tanácsunk Akinek gyomorpanasza van, feltétlenül keresse fel orvosát. >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents