Tolna Megyei Népújság, 1966. július (16. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-03 / 156. szám

* o TOT.VÄ MEGVt? NflPÜJSÄG i96«>. jiílTns 1 Ötvenéves évforduló Jubiláns találkozót tartottak szombaton este a Tolna megyei TS székházában a „Szekszárdi Törekvés” alapító tagjai Elnéze­gették a megalakulás alkalmával készült csoportképet, amelyet öt évtizeden keresztül megőriztek. Ez meghalt már, ez is, az is. ö már elmúlt 80 éves, korához ké­pest egészséges, de nem jár ki a házból. És így tovább. Minden­kiről mondtak valamit. — Igaz, az én lábam is odavan már, csak úgy tudok járni, ha gumiharisnyát húzok a térdemre — mutatja a negyven éve meg­választott elnök: Törő József, aki erre az a Utalómra Budapest­ről utazott le. — Nekem is fájnak a lábaim, én is gumiharisnyát, vagy pó­lyát használok — szólt egy má­sik. — Ez az élet — válaszoltak azok, akiknek még nincsen sem­mi bajuk. Aztán a találkozó résztvevői: Joó Sándor, Zámbó László, Ka­szás (Kaszler) Ferenc, Kovács Andor, Landauer Sándor, Törő József, Szabó Lajos beszéltek a megalakulásról, a sportkör ak­kori középkorú, vagy fiatal tag­jairól, akik valamennyien egy­szerű munkásakból tevődtek ösz- sze. Úgynevezett „úrigyerek” so­hasem keveredett közéjük. Fel­elevenítették emlékeiket. Azokat a tevékenységeket, amelyekre az igazi sportszellemben történt ne­velés, az igazi hazafiság és az internacionalizmus tanította őkét Nevükhöz híven: „Törekvés” — mindig, mindenütt, minden ere­jükkel törekedtek ezt a nemes szellemet érvényre juttatni. Új­ból fiataloknak érezték magukat amikor arról esett szó, hogy nem­csak a pályán voltak hűek e szellemhez, hanem az élet min­den területén. Ha . kellett részt vettek a Horthy-fasizmus elleni harcban, az ellenállásban, amely- lyel sok embert meg tudtak men­teni a börtöntől, sokszor saját életüket is kockára téve. Amit tettek, emberi kötelességnek tar­tották, nem törekedtek arra, hogy abból hasznot kovácsoljanak. A résztvevők elhatározták, hogy egy későbbi időpontban egy szélesebb körű találkozót tarta­nak. Felkutatják a Törekvés ösz- szes, még vidéken élő tagjait is, és családtagjaikkal együtt meg­hívják őket, hogy elbeszélgesse­nek velük még egyszer. Sz. h. levelező Á munka gyümölcse kezd beérni Bepillantás a kakasdi sportkör életébe Az elmúlt évben a Szendrey Béla röplabda-emlékversenyre nevezés érkezett Kakaséiról. Meg­lepődve olvastam és kíváncsi voltam, vajon mit tudnak a ka- kasdiak. Akkor bizony még na­gyon alacsony színvonalon ütö- gették a labdát. Később, májusban, elvetődtem ebbe a faluba labdarúgó-mérkő­zést vezetni. Előre ijesztgettek, hogy a falunak nagyon kellemet­len közönsége van, de én a le­hető legjobb benyomásokkal tá­voztam. Ezután valahogyan megszakadt a kapcsolatom ezekkel a sportért hallatlanul lelkesedni tudó embe­rekkel. Igaz ugyan, hogy találkoz­tam velük a járási spartakiádon, ahol a két Istenes testvér veze­tésével jelentek meg és legkie­melkedőbb sikerük az 1500 mé­teres síkfutás megnyerése volt, de bővebben nem hallottam ró­luk. Közben röplabdacsapatuk egy- re-másra fejlődött, mind bizta­tóbban játszott. Az idei év aztán egészen új életet hozott a kakasdi sportkör számára. Még a tél derekán ta­lálkoztam Istenes Lászlóval: — Közeleg a tavasz, de míg a hó el nem olvad, nem tudunk mihez kezdeni — panaszolta. — A tornaterem csak álom, de né­hány gumikötél is sokat segítene rajtunk. — A beszélgetés során vázoltam neki a tatai edzőtábor­ban szerzett néhány tapasztala­tomat és aztán útjára bocsátot­tam. És ha most megnézzük, hogy hol tartanak a kakasdiak, akkor nem kis meglepetésben van ré­szünk. A területi bajnokságban egyetlen vereséget szenvedtek ed­dig és jelenleg a második helyen állnak. Ezenkívül megnyerték a Í6—17 évesek megyei kiválasztó versenyét és Kaposvárott játszot­ták a területi döntőt. De erről beszéljen Istenes László: — A területi döntőn megille- tődötten játszottak a lányok. A Kaposvári Ruhagyár, több NB II-es játékossal teletűzdelt, gár­dájától símén, 3:0-ra kaptak ki. A következő ellenfél a Vörös Meteor NB I-es ifigárdája volt. Itt is három szettben, de szoros küzdelem után kaptunk ki. Na­gyon sokat tanultunk és barátsá­got kötöttünk több csapattal. Köz­tük az MTK-val is, akiktől ígé­retet kaptunk, hogy egyszer el­látogatnak majd Kakasdra. Si­keresen szerepeltek az úttörők is, akik a Szegeden megrende­zett területi úttörőbajnokságban a harmadik helyen végeztek. A "sportkör labdarúgóival idén ismét találkoztam. Jelenleg a csoportjukban a negyedik helyen vannak, de ha a játékosok több­ségében nem lenne az a dacos nyakasság, még előbb lehetnének. A Kakasdi Tsz SK életében az elmúlt évben új korszak kezdő­dött. Ezek az eredmények Iste­nes Lászlót és azokat igazolják, akik azt a nézetet vallották, hogy lehet Kakasdon is sportéletet te­remteni. A. Sándor levelező A megyei kézilabda-bajnok­ságért az elmúlt vasárnap leját­szott férfimérkőzés eredménye: Szekszárdi Honvéd—Dombóvári Spartacus 23:8. * A kézilabda MNK-ra eddig a következő csapatok neveztek: Nők: Tolna, Simontonyai Gimnázium, Nagydorog, Bonyhádi Cipő, Bony­hádi Spartacus, Kocsola. Férfiak: Tolna, Bonyhádi Cipő, Simon- tornyai BTC, Kocsola, Fadd. « A megyei tekebajnokságért va­sárnap lejászott mérkőzések ered­ménye: Dombóvári Spartacus I.— Szekszárdi Gépjavító 6:2 (2407— 2332). Legjobb dobók: Kollár437 és_ Berta 410, illetve Streer 426 és Balaton 396. Dombóvári Spartacus II.—Ba­jai Spartacus 8:0 (2259:1956). Leg­jobb dobók: Vörös 411, illetve Váradi 371. Bonyhádi Spartacus—Szekszár­di Spartacus 0,5:7.5 (2149:2360). Legjobb dobók: Hegedűs 383, Steib 378, illetve Nadó 414 és Szabó 412. A forduló válogatottja: Kollár (D. Spartacus) 432. Streer (Sz. Gépjavító) 426. Radó (Sz. Spar­tacus) 414, Szabó (Sz. Spartacus) 412, Berta (D. Spartacus) 410, Or­bán (Sz. Spartacus) 408. Vasárnapi KÜLFÖLDÖN, VAGY A ME­GYÉN KÍVÜL SZEREPELNEK Gahóné az NDK—Magyaror­szág válogatott utánpótlás atlé­tikai viadalon. A Szekszárdi Dó­zsa, a Bátaszéki VSK és a Bony­hádi Gimnázium atlétái Buda­pesten az országos serdülő atlé­tikai bajnokságokon. A Szek­szárdi Dózsa, a Bátaszéki VSK, a Dunaföldvári Spartacus ver­senyzői Pécsett a területi felnőtt atlétikai bajnokságokon. HAZAI ESEMÉNYEK Üszás: Szekszárdon, vasárnap délelőtt a városi strandfürdőben serdülő úszók seregszemléje, 11 órakor. Spártaietűd; A szekszárdi járás járási dön­tője az atléták részvételével Bá- taszéken, a kézilabdások és ke­rékpárosok részére Tolnán, a röplabdások részére Öcsényben és a tekézők részvételével Har­con. Minden esemény délelőtt 9 órakor kezdődik. A tamási járás döntőije w»n­sportmüsor den sportágban Tamásiban reg­gel 9 őrai kezdettel. Teke: Megyei bajnokság: Szekszárdi Gépjavító—Bajai Spartacus 8 órakor. Dombóvári Spartacus II. —Bonyhádi Spartacus. A mérkő­zés pontos időpontja nem isme­retes. Ű szómesterképző tanfolyam elméleti vizsgája Szekszárdon 10 órakor. Labdarúgás: Nyári kupa: Dombóvári VSE— Várpalotai Bányász, Dombóvár, 16.30 óra. Megyei bajnokság: Tamási— Dombóvári Spartacus 17.30, Klei­ber. Hőgyész—Simóntornya 17.30, Sipos. Bonyhád—Szekszárdi Gép­javító 17.30, Burányi. Nagymá- nyok—Szekszárdi Petőfi 17.00, Vá­radi. Bogyiszló—Bátaszék 17.30, Gabi. DVSE II.—Nagydorog, Saári. Paks—Tolna 17.30, Csordás. Szekszárdi Honvéd—Kisdorog 17.30, Pogány. Pásztorkiállítás A csikós, a gulyás, a juhász, a csordás a magyar mezők ha­gyományos alakjai; az ö életüket mutatja be a budapesti Mező­gazdasági Múzeumban megrendezett pásztorkiállítás. Ruházatuk, szűreik, subáik, különös formájú kalapjaik ott díszelegnek az üvegszekrényekben, szerszámaik, eszközeik és más, a mezei élet­hez szükséges tárgyak között, szemléltető, szép elrendezésben. A látogatók még négy szép, látványos diagrammában is gyönyörköd­hetnek, megismerve a pásztor emberek munkáját, életét, A szép kiállításnak sok a látogatója. A csikós a pásztornép legelőkelőbbje. Itt látható eszközeinek egy része, a fokos« a bélyegzővas« a pányva. a finomhangú csengők« a karám ládája és a citera, amellyel magának muzsikált a nagy pusztai magányban. Képünk természetesen csak a csikós eszközei­nek és használati tárgyainak ‘kis részéi mutatja. i csordás jellegzetes eszközei, az ökörszarvból faragott kürt — ezzel hívja reggelenként a csordát —, a furkós pásztorbot és a ke­nyerestarisznya. Az ő élete csak részben mezei, hiszen a falvakban lakik. Tarisznyájában viszi magával a napi élelmet, esetleg a szil­kében viszik azt utána a közelebbi mezőre —, mert életének na­gyobbik felét ő is a mezőn tölti. Bózsa László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents