Tolna Megyei Népújság, 1966. július (16. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-31 / 180. szám
1966. július 31. TOLVA ftlEGffl WEPÜISKÖ 3 Jól vizsgázott — Az új felvételi rendszer tapasztalatai a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen — Befejeződtek az idei egyetemi & főiskolai felvételi vizsgák, s a pályázók többségét is értesítették az eredményről. Az idén azonban a fiatalokon kívül az új, javított felvételi rendszer is vizsgázott, mégpedig az előzetes adatok szerint — jól. Legalábbis a budapesti Eötvös Loránd Tudomány- egyetem természettudományi karán a tapasztalatok ezt bizonyítják. Mint ismeretes, a régebbi felvételi rendszerben a szerzett pontok merev nagyságrendjében vették fel a pályázókat, s ezért alig nyüt lehetőség arra, hogy a tárgyi tudáson kívül mérlegre tegyék a tehetséget és a rátermettséget, az erkölcsi és a politikai magatartást. Most az új, módosított szabályzattal ezt az egyoldalúságot kívánták megszüntetni. A budapesti természettudományi karon 1214 fiatal pályázott a 450 helyre. Eddig a négyszázötvenedik jelentkezőnél vonalat húztak volna, a pontok merev sorrendjében felállított listán. Most másként történt. Lássuk például a biológia- kémia szakot: itt 50 hely volt, s a vizsgaeredmények alapján felállított sorrendben az ötvenedik pályázó is 16 pontot szerzett. Régebben eddig a határig vették fel a pályázókat, most azonban a 16 pont és a legmagasabb 20 pont középarányosából, tehát a 18 pontból levontak hármat, s így 15 pont jött ki az úgynevezett relatív megfelelőség alsó határaként A 15 ponttal és az ennél többel rendelkező pályázókat tárgyi tudás szempontjából megfelelőnek tekintették az egyetemi továbbtanulásra Ezen alul, az új felvételi szabályzat alapján, meg nem feleltnek minősítették a pályázókat Persze e számítás szerint a tárgyi tudás alapján megfeleltek körébe már többen kerültek be, mint ötvenen. S, hogy az 50 helynek kik lesznek közülük a birtokosai, ezt egyéni elbírálás alapján, most már a tehetség, a rátermettség és az erkölcsi-politikai magatartás mérlegelésével döntötték eL A relatív megfelelőség alsó határa temészetesen a jelentkezők számától és a vizsgán mutatott általános tudástól függően, szakonként változó volt. A kémiafizika szakon például 13,5 ponttal is számba jöhettek a felvételre pályázók, míg a biológia és a geológiai szakon csak a 16 és‘ az ennél több pontot szerzett jelentkezőkből válogattak. Sokan azt hitték: a tárgyi tudás fontossága csökkent, amikor köztudottá vált, hogy az idei felvétel nem a szerzett pontok merev sorrendjén mú- Uk hanem a pontok alapján csupán egy szükebb Jceretef’ ■jelölnek ki, s az egyéb követelményeket is figyelembe véve ennek tagjai közül válogatják ki a felvételre kerülőket. A gyakorlat megmutatta: tévesen következtettek, akik erre gondoltak. A tudás, tehát a szerzett pontok összege most is nagyon íontos volt. A budapesti természettudományi karon például az új, módosított rendszer alapján a felvehetőség alsó határa általában csak egy p>onttal volt alacsonyabb a régi rendszer szerint számítottnál. Csupán egyetlen, kis létszámú szakon volt két p>ont eltérés, de ugyanakkor két szakon a mostani alsó határ azonos volt a tavalyi rendszer szerint számítottal. Egy pont különbség pedig — a sokéves tapasztalatok bizonysága szerint — az egyetemi tanulmányokban egyáltalán nem jelent kimutatható tudás- és képességbeli többletet, vagy hiányt. Maradjunk a tárgyi tudásnál. Ennek fontosságát bizonyította az is, hogy a pontszám szerinti, szigorú sorrendtől csak nagyon indokolt esetben tértek el. A 170 helyes matematika-fizika szakon például a pontok nagyságrendjében felállított listán az első 170- ből mindössze 17 nem került — valamilyen oknál fogva — felvételre. A matematika szakon pe- dig a sorrend szerinti első negyvenből — ennyi volt ugyanis itt a helyek száma — csupán 5 pályázót utasítottak eL És kik kerültek a helyükre? Olyanok, akik fél, vagy egy ponttal ugyan kevesebbet szereztek, de tehetségesebbek, a választott szakra — a bizottság megítélése szerint — jobban rátermettek erkölcsileg és politikailag szilárdabbak. Sokan már a felvételi vizsgák előtt tudni vélték, hogy az egyéni elbírálásokkor majdnem „automatikusan” felveszik a fizikai, dolgozók gyermekeit. Nos, itt is tévedtek a jósok, mert a felvételi bizottság mindenkit körültekintően értékelt, s noha valóban fontosnak tartotta, hogy minél több fizikai dolgozó gyemeke kerüljön be az egyetemre, mégis óvakodott a sablonoktól, s az elutasítottak között is nem egy ilyen található. És fordítva: azok között, akik a viszonylag magasabb pontszámmal kiestek helyére bekerültek, szép számmal vannak nem fizikai dolgozók gyermekei is. A fizikai dolgozók gyermekeinek részaránya az idén emelkedett a természettudományi karon: a tavalyi 23 százalékról 39 százalékra. Ennek egyrészt az a magyarázata, hogy nagyobb felkészültséggel, több tudással álltak a bizottságok elé, másrészt pedig a tavalyi 21 százalék helyett 27 százalékban voltak már eleve — mégpedig az átlagosnál jobb tanulmányi eredménnyel — a jelentkezők között a fizikai dolgozók gyermekei. Az idei felvételi rendszer és gyakorlat tehát mindenképpen jónak, javulónak mondható a budapesti természettudományi karon. TÓTH LÁSZLÓ A szociális helyzet az üzemekben — fl belvizek elleni védekezés — Rét- és legelőgazdálkodás A népi ellenőrzési bizottság második félévi munkatervéből A Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság az elmúlt fél évben több témát vizsgált — köztük volt átfogó, országos vizsgálat része — nagyon sok társadalmi munkás — mezőgazdász, közgaz- dfez, mérnök és más szakember — bevonásával. Ilyen nagyszabású, kiterjedt volt például a mezőgazdaságban a kemizálás néhány kérdésének vizsgálata. Ebben a témában a műtrágya-felhasználás kapta a nagyobb teret, főleg annak hatékonysága, a termelés fokozására gyakorolt hatása. A jövőben ugyanis az eddigieknél nagyobb mennyiségben kapja a műtrágyákat a mezőgazdaság, szükséges tehát a felmérés, hogyan tudják alkalmazni a szakemberek, megfelelnek-e a célnak a kiszóró gépjeik. A vizsgálathoz nagy segítséget nyújtottak azok a mezőgazdasági szakemberek, akik a tavaszi, nyári munkák mellett is részt vállaltak e feladatban. Hasonló kört ölelt fel a termelőszövetkezetek bizonylati fegyelme, a kisipari szövetkezetekben a vagyonvédelem, és a sportkörök gazdálkodása. A második félévben a Tolna megyei népi ellenőrök ismét több, országos szintű vizsgálatban vesznek részt Egyik ilyen témakörben vizsgálják, hogyan alakulnak az üzemek dolgozóinak szociális helyzete, az, hogyan használják fed a kormány által biztosított anyagi lehetőségeket. Napirendre kerül a munkásszállók helyzete, az üzemek szociális létesítményeinek — öltözők, mosdók, bölcsődék — áíBetonburkolatot kap Bonyhádon a Bacsó Béla utca. A mintegy fél kilométer hosszú úttest építése befejezéshez lapota. A belvizek elleni védekezés évről évre visszatérő gond. Nagy területek esnek ki emiatt a termelésből, épületek, lakóházak károsodnak. A népi ellenőri vizsgálat ezzel a kérdéssel azért foglalkozik; hogyan segítettek az eddigi intézkedések, mit kellene, lehetne még tenni a belvizek okozta károk csökkentéséért. A mezőgazdaságban a takarmánytermesztés fokozása szükségszerűen követeli a rét- és legelőgazdálkodás javítását. Erre a témára is kiterjed a népi ellenőrzés vizsgálata. Ezeken kívül több közgazdasági elemzés, és a dolgozókat közvetlenül érintő kérdés szerepel még a második féléves programban. A vizsgálatok ezúttal is sok szakembert foglalkoztatnak, azok — és az üzemek, vállalatok, szervek — segítsége ezúttal is feltétele lesz az «Sdroényes tevékenységnek. Az 1966. éri községfejlesztési tervek teljesítéséért ! A megyei tanács vb. versenyfelhívása a községekhez Az 1966. évi községfejlesztési tervek teljesítése, illetve túlteljesítése és ezzel a harmadik ötéves terv időszakában a községpolitikai munka eredményesebbé tétele érdekében a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága versenyt hirdet megyénk tanácsai részére. A verseny célja, hogy a helyi tanácsok községfejlesztési munkája révén tovább javuljon a községpolitikai tevékenység, tanácsaink a társadalom minden rétegének bevonásává! növeljék a községek fejlesztésére fordítható anyagi eszközöket. A pártszervezetekkel, szakszervezetekkel, a szövetkezetekkel és a Hazafias Népfront szerveivel való szoros együttműködésben a lakosság minél nagyobb részét vonják be a közös célok megvalósítása érdekében végzett társadalmi munkába. A rendelkezésre álló anyagi eszközök ésszerű és gazdaságos felhasználása, valamint a lakosság társadalmi munkája következtében, az eddiginél is gyorsabb előrehaladás történjen a lakosság kommunális, egészségügyi, szociális, valamint kulturális igényelnek kielégítése terén. _ A verseny az 1966. évi községfejlesztési tervek teljesítésére irányul, amelynek elbírálásánál és értékelésénél pont- rendszert alkalmaznak. A versenynél figyelembe veszik a tanács által megállapított tételes lakossági hozzájárulást, a lakossági adóbevételi terv teljesítését, a költségvetési többletbevételt, a módosított kiadási terv teljesítését, az egy lakosra jutó társadalmi munka értékét, és ennek következtében elért beruházási, felújítási megtakarításból származó bevételi értéket, valamint a mezőgazdasági és halászati tszrek által, a községfejlesztési alapba befizetett összeget. A versenyben a községfejlesztési alappal rendelkező tanácsokat három csoportba osztották. Első csoport: Szek- szárd, Bonyhád, Dombóvár, Paks, Dunaföldvár és Tamási. Második csoport: mindazon község, ahol a lakosság lélek- száma a háromezer főt eléri, vagy meghaladja. Harmadik csoport: mindazon község, melynek lélekszáma a háromezer főt nem éri eL A verseny erdeményének elbírálása az 1966. évi községfejlesztési alap zárszámadásának, illetve a végleges adóbevételi eredmény kimutatásnak adatai alapján történik. A versenyt a megyei tanács vb pénzügyi osztálya, tervosztálya és a titkárság községfejlesztési csoportvezetőjének együttes előterjesztése alapján a megyei tanács végrehajtó bizottsága értékeli. Kizáró ok lehet a versenyből, ha az egy főre számított társadalmi munka értéke a húsz forintot nem éri el, vagy ha a tanács által megállapított községfejlesztési tervet tanácsi határozat nélkül módosították. A végrehajtó bizottság a községfejlesztési versenyben a csoportonként első és második helyezést elérő tanácsokat a megyei községfejlesztési alapból jutalomban részesíti. A jutalom az illető tanács községfejlesztési alapjának bevételét képezi, ezért csak kőzségíejlesztési feladatokra használható feL A jutalom összege csoportonként: az első csoportban az első helyezett 150 ezer, a második helyezett 100 ezer forint jutalomban részesül. Ugyanígy a második csoportban 100 ezer és 60 ezer, a harmadik csoportban pedig 50 ezer és 40 ezer forint jutalmat kap a verseny első és második helyezettje. A versenyben a legjobb eredményt elérő tanácsoknál a községfejlesztési munkával foglalkozó végrehajtó bizottsági vezetőket és dolgozókat is jutalmazni kívánja a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A jutalmakat 1967. április 1-én adják át. Esperanto" — „Reménykedő" Befejeződött a 22. Eszperantó Ifjúsági Világkongresszus Pécsett Az első eszperantó nyelvkönyv 1887-ben jelent meg. Csupán 40 oldal volt és alig több, mint 960 szógyököt tartalmazott. Megalkotója dr. Zamenhof Lázár Lajos „Döktoro Esperanto” álnéven adta ki ezt a könyvet. Még ugyanabban az évben több nyelvre fordították és ezzel az eszperantó Lengyelországból elindult világhódító útjára. És azóta? A világon ma körülbelül 30 millió eszperantistát tartanak számon. Ha egy helyen élnének, akkora nagy országot alkotnának, mint oéldául Lengyelország, vagy Spanyolország. De az, hogy az „eszperantó ország” kiterjed az egész világra és „állampolgárai ' megtalálhatók minden országban, minden nagyobb városban, növeli a mozgalom jelentőségét. Mind az öt világrészben számtalan eszperantó újság és folyóirat jelenik meg. A különféle tudományok és szakmák részére összeállított szakszótárak száma meghaladja a másfél százat. Jelenleg 24 rádió- í állomás sugároz rendszeresen eszperantó nyelvű műsort, az utóbbi időben a Magyar Rádió is. Az utóbbi években 32 ország iskoláiban vezették be a nemzetközi nyelv oktatását, sőt 30 egyetemen eszperantó lektorátus, illetve tanszék is működik. Szombaton, 30-án ért véget Pécsett a 22. Eszperantó Ifjúsági Világkongresszus. A gazdag tudományos, szórakoztató programmal eltelt egy héten 23 ország ezer fiatalja vett részt. Legtöbben — 406-an — Lengyelországból érkeztek. Anglia, Izrael, Mali és Törökország egy-egy emberrel képviselte magát. Az eszperantó ifjúsági kongresszuson többségben voltak a lányok, asszonyok. Az ezer küldött közül 919-en harminc év alattiak. Maga a szó: esperantó, azt jelenti, hogy reménykedő. Dr. Zamenhof Lázár Lajos reménye, — hogy a maga alkotta nyelvvel meghódítja a világot — valóra vált. Az öt világrészt jelképező ötágú zöldcsillagos eszperantójelvény tulajdonosa az egész világon eszme társakra talál.
