Tolna Megyei Népújság, 1966. július (16. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-17 / 168. szám
1966. július 1?. TOLVA MEGYEI NEpCJSAÖ 5 . . míg megvalósul gyönyörű képességünk, a lend (JÓZSEF ATTILA) A megbocsájtó Isten nevében '„Feuerbach erkölcstana úgy jár, ahogy minden elődje járt. Minden időre, minden népre, minden állapotra érvényes akar lenni, és éppen ezért soha és sehol sem alkalmazható’’ — írta Engels a XIX. században élő német materialista filozófus erkölcsi nézeteiről. Örök időre szóló erkölcstan nem létezik. Az erkölcs és fogalmába tartozó összetevői az anyagi világ változásaira érzékenyen és azonnal reagálnak. Lényege nem más, mint az évszázadokon kialakult magatartási szabályok összessége. Megnyilvánulásában a társadalmi tudat egyik formája. Kialakulásához évszázadokra volt szükség, s a társadalmi berendezkedéstől függően változott. i 1 yűjtögetés ... vadászat... 'Jr halászat... Az ősközösségi társadalom jellemzésének elengedhetetlen szavai. Ebben a korban az életet az együttes, a közös érdek szabályozza. Ösztönösen kialakult hagyományok, szokások az erkölcs fogalmának összetevői. S elsősorban az erkölcsös az, ami a közösség javára válik. Ezért volt lehetséges, hogy a Taigetosról a mélybe taszítsák a gyenge újszülötteket, s közösségi érdek diktálta, hogy megöljék a munkaképtelen öregeket. * Spartacus 78 társával menekült a Vezuvra időszámításunk előtt 73-ban. Seregével kezdeti sikereket ért el, mint a gladiátor- és rabszolgalázadás vezére az ókori római birodalomban. Szökött rabszolgákból, szegény földművesekből egy év múlva, úgy 120 ezernyire gyarapodott csapata. Az elkeseredés, a mindennapi élet gyötrelme, a kiszolgáltatottság vezette Spartacus táborába ezeket az embereket. S a vég ...? Marcus Licinius Crassus prétor serege 71-ben győzedelmeskedett a felkelők felett. Hozzávetőleg 60 ezer rabszolga esett el Spartacus- szal a harcokban. Maga Crassus több mint ötezer foglyot feszítte- tet keresztre. A menekülteket Pompeius hadvezér koncoltatta fel az Alpok lábánál. A rabszolgatartó társadalomban kialakult egyenlőtlenségek, az erkölcsi nézetek különböző felfogásához vezettek. A rabszolga kiszolgáltatottsága, megalázottsága igazságosnak tűnt ura előtt. Az erkölcs kettős jellegű lesz. „Szeresd felebarátodat!” — szól a tízparancsolat egyik normája. És. egy másik: „Ne ölj!” Külön enciklikában szentesítette 1252-ben IV. Ince pápa az inkvizíciót. A hűbéri társadalmak korának legkiemelkedőbb egyéniségei, haladó gondolkodású emberek estek a fanatikus inkvizíció áldozatául. Giordano Brúnó máglyahalált halt. Galileo Galilei börtönben sínylődött el. Telesio nyelvét kitépték. Morus Tamásnak végtagjait vágták le. Lucilio Vanini pedig végigjárta az egész kálváriát. Nyelvét tüzes fogóval kitépték, őt magát felakasztották, majd megégették. Ebben a korban vált államvallássá a kereszténység. A kor erkölcse a valláserkölcs. Az igazság: „amit a pápa kinyilatkoztat.” A lovagias erkölcs korában bűn az emberi test boncolása, de minden úr joggal tart számot az első éjszakára. Ami kötelező erkölcsi norma a népnek, másként értelmezendő a gazdagok és a papok számára. • A feltörekvő polgárság fel- lépésekor, az észhez és az értelemhez apellál, céljának tekinti a tudomány szabad fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtését. Az egyháztól való elszakadás végrehajtásában azonban nem következetes. „Ha nem volna Isten, ki kellene találni, hogy a néptömegeket erkölcsi rettegésben tartsák és engedelmességre bírhassák” — írja a francia felvilágosodás nagy filozófusa, Voltaire. Napóleon vallomása is jellemzője korának: „A társadalomban szükségszerű a vagyonok egyenlőtlensége, a vagyoni egyenlőtlenség pedig nem maradhat fenn vallás nélkül.” A kapitalista lét egyik fő törvénye: „mindenki harca mindenki ellen;” A gyarmatokon élők ellenállásának megtörése, azoknak, akik élvezték a leigá- z.Qlt országok hasznát, erkölcsös volt. Tasmániában 1803-ban az angol gyarmatosítók megjelenésekor húszezer tasmán élt. A hittérítés következtében 1826-ban 364-re csökkent számuk. 1876- ban pedig, hála a civilizációnak, egyetlen tasmán sem élt már. „Korbács és mézeskalács” kell a népnek, véli John Dewey amerikai filozófus. És a fegyvereket áldással indítják útnak a világháborúk idején a vallás földi képviselői a „megbocsátjtó Isten” nevében. Prohászka Ottokár püspök megáldja a magyar fegyvereket. „Kell, hogy a vér esője tűzbe borítsa a 'világot, hiszen a vér magasabbrendű tűz...” — mondja. A tiszta erkölcsű Göring „Gyilkoljatok! Gyilkoljatok!” — bocsájtja a frontra a húsz év körüli fiatal fiúkat, és a nyomaték kedvéért hozzáteszi, mintegy buzdítás gyanánt: „Az én lelkemen szárad!” A z erkölcs sok ember szá- mára nem több, mint szexuális kérdések feszegetése. A morál azonban sok tényezőből tevődik össze. így volt a megelőző társadalmakban is. És az ma Is. Mert milyen is a mi erkölcsünk? Mit tartunk most mi erkölcsösnek és mit vetünk el, mint erkölcstelent? Hogyan néznek ki elveink, és miként realizálódnak azok mindennapi életünkben? Milyen a mi erkölcsünk, a kommunista erkölcs? (Folytatás a jövő vasárnapi számban). MÉRY ÉVA Együtt az idősebb és fiatalabb generáció Sokszor hallottuk már azt a véleményt, hogy Szek- szárdon kevés a szórakozási lehetőség a fiatalok számára Ez általában így is van, tulajdonképpen csak a Sörkert. a mozi nyújt szórakozási lehetőséget. Ha csak a fiatalok maguk nem találnak más lehetőséget... A felsővárosiak kerestek, és találtak is, a maguk szűlcebb környezetében. Igaz, segtíségükre voltak az idősebbek. Szászy Sándor tanácstag, Töttös Gábor, az állatorvosi rendelő kovácsa, László Antal, a Hazafias Népfront/ megyei bizottságának munkatársa, a Jóreménység Ts& vezetői. Segítettek abban, hogy létrejöjjön az önálló KISZ-szervezet. Titkárrá egy komoly, agilis fiatalembert, Kelemen Józsefet választották. A szervezet tehát megalakult. A következő lépés, az igény az volt, hogy olyan helyiségük legyen, amelyben rendszeresen összejöhetnek. Ebben a termelőszövetkezet segített. A helyiséget maguk a fiatalok hozták rendbe, díszítették fel. Szászy Sándor volt a kezdeményezője, hogy a fiatalok ott, helyben teremtsenek maguknak sportolási lehetőséget. Remetén már el is készül egy futballpálya, a mai vasárnapot pedig arra használják fel — a vállalkozók fiúk, lányok egyaránt —. hogy röplabdapályát építsenek. A remetei sportpálya messze elmarad ugyan a városi sporttelep mögött, de a célnak megfelel. Amióta ez a pályaépítés elkezdődött, alig ’átni utcán csellengő fiatalt. Készül már a további program is. Augusztus 20-ra színdarabbal készülnek, és mintegy húsz jelentkező van a Szegedre tervezett közös kirándulásra, amelyen a Háry János-t akarják megtekinteni. A téli programban már politikai képzés is szerepel. Ennek megszervezéséhez ifjú Szászy Sándor — a tanácsi építővállalat KÍSZ-titkára — ígért segítséget. Így az idősebb és a fiatalabb Szászy Sándor együttesen segíti a felsővárosi fiatalokat, Töttös Gáborral és az idősebb generáció többi képviselőjével együtt. Távfűtéses lakások, középületek — Városközpont füst és korom nélkül Tömb fűtőművei építenek Szekszárdon Szünidei foglalkozása: a mosoly Szőke üstök, pisze orr, fényespiros lurkóarc. Nesztelenül surran fehér kabátjában az asztalok között. A kisfiús, félrefésült haj alatt komolyodó szemek. — Igen, kérem! Parancsol a kedves vendég? — a kérdés mellé szerény mosoly jár. Néha megkísérli, hogy vonásait megregulázza. Szeretne felnöttes komolysággal, dolgozó emberhez illő 'b- rázattal járkálni — mindhiába. A szájszögletéből nem tűnik el a pajkos vonás. A dombóvári Vörös Csillag Étterem vendégei együttérző pillantásokkal, kedvtelve nézegetik az új felszolgálót, Gyuszi bácsi „védőszárnyai alatt ügyesen mozgó pincérgyereket. Amikor tányéromba tölti a párolgó levest, megszólítom: — Elsős vendéglátóipari tanuló vagy? — Nem. Gimnáziumba megyek! — A pincérkedés? — Édesapám itt üzletvezető. Csak megemlítette otthon: kevés a felszolgáló, sokan szabadságra mentek. Én segítenék! — ajánlkoztam és láttam, hogy örül neki. — Bizonyítványod? — Két négyes, a többi jeles. A nyelvtanulásnak máris hasznát veszem! — Terveid? — Francia nyelvtanulás a gimnáziumban, aztán, az eredményemtől függően a pályaválasztás. — Segítettél már itt felszolgálni? — Soha. De mikor idejöttem, megmutattak mident. Csak az volt a baj, hogy az ételek készítési módját nem tudtam kívülről. De lassan azt is megtanulom, és nem állok értetlenül, ha a kedves vendég kérdez: Mit, hogyan sütnek? Ez miből készül? — A szakma fortélyai? — Udvariasság, elsősorban. A vendéggel vitázni tilos. Pallós Józsival, a „vakációs” pincérrel a vendégek is olyanok, mint amilyen ő hozzájuk. Még a legrabiátu*- sabb ember is lehalkítja a szavát, ha hozzá szól, és önkéntelenül visszamosoyog, derűs arcát látva. A törzsvendégek már vitáikba is belevonják, neki jut ideje válaszolni, ha kérdik. Mindenütt ott van, ahol keresik. Igyekezettel, őszinte hévvel szolgál /eí. mint akinek szünidei fogalkozása: a mosoly. (-n -a) Előrehaladott állapotban vannak ama jelentős beruházásnak előkészületei, melynek eredményeképpen megvalósul Szekszárd középületeinek, új lakóházai tekintélyes részének távfűtése. Az építkezést talán már a jövő évben, de legkésőbb 1968-ban megkezdik és az első ütemet még az ötéves tervidőszak vége előtt befejezik. Az elgondolás három évvel ezelőtt, 1963-ban vetődött fel, azóta már megszülettek a tervek, számos fórumon egyeztették őket, biztosították az anyagi fedezetet. A távfűtés előnyei nem szorulnak különösebb bizonyításra. Háztartási, hivatali kályhákban eltüzelni a fát, szenet nagy pazarlás. Pazarlás a drága tüzelőanyaggal — amiből köztudomású, hogy kevés áll rendelkezésünkre —, pazarlás a munkával, amivel egy-egy nagyobb vállalatnál, intézménynél töb fűtőt kell alkalmazni a kályhákhoz, emellett egészségtelen is. A kályhák füstje télen, főleg ködös időben erősen szennyezi a levegőt. Gazdaságosan eltüzelni a szenet csak nagy- kapacitású berendezésekben lehet. Ezért hódít teret az utóbbi időben a távfűtés, több új lakótelep építésénél — Budapesten és vidéken egyaránt — megvalósították már. A szekszárdi program azonban egyedülálló. Másutt többnyire erőművek „hulladékmelegét” hasznosítják, vagy termálvízzel fűtik a lakásokat, hivatalokat, esetleg teljesen új lakótelepekhez építenek tömbfűtőművet. A szekszárdi terv megvalósítása so- rárf az egész, tágabb értelemben vett városközpont távfűtést kap, a fűtőmű csővezetékei „beI hálózzák” az új bérháznegye- deket éppúgy, mint a Mártírok terét és a Széchenyi utcát. Az ipari negyedben — az AKÖV-telcptől délkeletre — megépülő fűtőközpont látja el hőenergiával és meleg vizzel a több száz lakást, tucatnyi lakóépületet. A beruházás teljes összege hetvenötmillió forint. Az első üteme — ami még ebben az ötéves tervben megvalósul — 32 millió. Nézzük kicsit részletesebben az első ütem porgramját. Megépítik az első kazánházat, három, óránként tíz-tíz tonna gőz termelésére alkalmas kazánnal. (A teljes program ezenkívül még négy kazánt irányoz elő). Megépítik, illetve felszerelik a hőközpontokat, hőcserélő berendezéseket és a csővezetékeket. Az első ütemben kapcsolják be a távfűtésbe az építővállalat központi telepét, irodaházát, munkásszállását, a nemrég elkészült kertvárosi nyolc tantermes iskolát a befejezés előtt álló óvodát bölcsődét és a szuperettet, a közelmúltban átadott mentő- állomást. Ellátják fűtéssel és melegvízzel a Wesselényi utcában felépülő közel háromszáz lakást, valamint a Mészáros Lázár utcában felépítendő három, egyenként ki- lencemeletes 37 lakásos pontházat. Bekapcsolják a megyei tanács épületét, az épülő új áruházát, a művelődési házat, a Garay téren építendő irodaházakat, GELKA-szervizt, fodrászszalont. A csővezetékeket, alapvezetékeket úgy építik ki, hogy azokra később — amikor megépítik a többi kazánházat, megvalósítják a többi „ütemet” is — rákapcsolható legyen a többi középület is. Ekkora majd felszámolják a jelenleg még működő kazánokat, azok az épületek is a tömbfűtőműtől kapják a gőzt, illetve forróvizet, amelyekben már központi fűtés van, azonban saját kazánnal működnek. Természetesen a távolabbi terveket még nem dolgozták ki részletesen, azonban nincs kizárva annak a lehetősége, hogy a már meglévő bérházakat, szövetkezeti lakásokat is ellássák távfűtéssel. A fűtőközpont tervei az ÉM. Lakóépülettervező Vállalat, a csatornák, vezetékek terveit a MÉLYÉPTERV készíti. A telepre iparvágányt vezetnek, a szén- szállítmányok tehát közvetlenül ide érkezhetnek, géppel lehet kiüríteni a vagonokat és természetesen gépesítik a fűtést, a salak eltávolítását is. Az első ütem befejezése után csúcsszezonban — tehát a leghidegebb téli hónapokban — napi 76 tonna 4500 kalóriás szenet kell eltüzelni, természetesen, ha a teljes fűtőmű elkészül, ennél jóval többet. Az építkezésnek a program szerint 1968-ban kell megkezdődnie és az 1969 októberében kezdődő fűtési idényben már az első ütembe tervezett épületeknek már innét kell kapniok a fűtést. A tervezők figyelembe veszik azt is, hogy nagyarányú útépítkezések vannak a városban. A leendő távfűtési vezeték egy helyen keresztezi a Hunyadi utcát, amelynek korszerűsítése, szélesítése éppen most van napirenden. Éppen ezért — hogy ne kelljen utólag felbontani az utal — a keresztező szakasz kivitelezési tervét még az idén elkészítik, hogy annak kivitelezését együtt Végezhessék az útépítéssel. (J)
