Tolna Megyei Népújság, 1966. július (16. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-17 / 168. szám

* 2 TOLNA MTIOYFl VFPŰ.lSAn 1966. július ItJ A kongresszusi munka verseny eredményeit és feladatait tárgyalta meg a SZOT és a KISZ együttes Kormányrendelet a faanyagok fokozott védelmére Szombaton délelőtt a Szak­tanács székházában együttes ülést tartott a SZOT elnöksége és a KISZ Központi Bizottsága inté­ző bizottsága. Brutyó Jánosnak, a SZOT el­nökének, az MSZMP Politikai Bizottsága póttagjának megnyitó szavai után Beckl Sándornak, a SZOT titkárának és Pataki Lász­lónak, a KISZ KB titkárának közös előterjesztése alapján meg­tárgyalták az MSZMP IX. kong­resszusa tiszteletére indult mun­ka verseny-mozgalom tapasztala­tait, Az előterjesztés részletesen ele­mezte a versenyben eddig meg­mutatkozott jellemző vonásokat. A vállalások megfontoltak és reálisak, figyelembe veszik egy­felől á helyi adottságokat és le­hetőségeket, másfelől a szükség­letet és a keresletet. Újabb kollektívák kapcsolód­tak be a szocialista cím elnyeré­séért folyó versenybe. Javulás tapasztalható a ver­senysikerek anyagi és erkölcsi Becs (MTI) A bécsi képviselő« ház idei tavaszi ülésszaka külö­nös jelentőségű volt: a márciusi választások az Osztrák Néppárt abszolút többségét és a húszéves koalíció után tisztán polgári kor­mány megalakulását hozták. A második Klaus-kabinet kormány­zásának első száz napja alatt egész sor olyan nagyjelentőségű törvényt terjesztett be (és foga­dott abszolút többsége segítségé­vel el), amelyekben a koalíciós kormány évekig nem tudott meg­egyezni. A szocialista képviselők ellen­zéki szereplése megfigyelők sze­rint halvány volt. A párt veze­tési válsága, a politikai vonal kérdésében felmerült mélyreható ellentétek okozhatták, hogy az ellenzék gyakran sem nyomós ér­vekkel. sem építő ellenjavasla- tokkai nem tudott reagálni, a elismerése terén, és előtérbe ke­rült a meghatározott feladatok teljesítéséhez kötött cél jutalma­zás. Hibák és hiányosságok azon­ban még mindig vannak a kong­resszusi versenyben — állapítot­ta meg az előterjesztés. — Nem minden vállalatnál törekednek eléggé a versenyen belül a cé­lok megvalósítását elősegítő mű­szaki és technológiai fejlesztésre, munka- és üzemszervezésre. A műszaki-gazdasági vezetők egy része most is csak a verseny szervezésében és a szükséges fel­tételek megteremtésében látja feladatát, tevékenyen azonban nem vesz részt a mozgalomban. Kevés a műszaki és komplex­brigádok száma. A versenyered­mények nem kapnak kellő nyil­vánosságot és még mindig nem általános az élen járó egyének és kollektívák azonnali jutalma­zása. Egyes helyeken pedig új­polgári tábor offenzívájára. Való­színű, hogy e helyzet az Osztrák Szocialista Párt 1967. januári kongresszusáig nem változik meg. A közvélemény jelentős része két­ségkívül pozitívan értékeli a megélénkült parlamenti munkát. Ugyanakkor érzékenyen érintik bizonyos gazdasági jelenségek: az áremelkedés az elmúlt hónaT pókban meggyorsult, a kormány emelte az üzemanyagárakat és a vasúti díjszabást, erre az idő­szakra esik Habsburg Ottó auszt­riai beutazásának engedélyezése. Külpolitikai téren a néppárti kormány több nyilatkozatban fog­lalt állást a semlegesség, a szom­széd országokhoz fűződő viszony javítása mellett. Az első néhány hónapban mindenekelőtt az EGK- társulás meggyorsítása állott az osztrák diplomáciai tevékenység előterében. ülése ból jelentkezik a kampány-szerű­ség. Amint az előterjesztés megálla­pítja, a verseny további sikere megköveteli, hogy a szakszerve­zetek és a KISZ -szervezetei ösz­tönözzék a gazdasági vezetést a vállalások teljesítéséhez szüksé­ges feltételek megteremtésére — különösen most, nehogy a nyári időszakban csökkenjen a verseny lendülete. Ahol lehetséges és in­dokolt, hívjanak életre újabb szo­cialista brigádokat, szélesítsék a vállalatok és intézmények közti együttműködést és kössenek to­vábbi szocialista szerződéseket. A szakszervezetek és a KISZ- szervezetek használják fel a kő­vetkező termelési tanácskozáso­kat és KISZ-taggyűléseket a ver­senytapasztalatok értékelésére, s a pártvezetőség-választó taggyű­léseken és a küldöttértekezlete­ken adjanak számot a korvgresz- I szus-i versenyről, A szakszervezetek és a KISZ illetékes Vezetői a „második fél­időben” is a nyilvánosság előtt értékeljék a munka verseny állá­sát. A versenyen belül fordítsa­nak nagyobb figyelmet a termé­kek minőségének javítására és az építőipar támogatására. Az előterjesztésről folyó vita résztvevői hangsúlyozták, hogy a versenymozgalmon belül most különösen nagy súlyt kell helyez­ni az aratási és betakarítási mun­kákra, és minél több erőt kell összevonni a mezőgazdasági gé­pek jobb kihasználására. A me­zőgazdaságban folyó munkaver­seny támogatása terén különösen a KISZ-szervezetekre vár nagy feladat. Az észrevételekre Beckl Sán­dor és Pataki László válaszolt. (MTI). A korhadást okozó fapusztító gombák és farontó rovarok szá­mottevően csökkentik a népgaz­daság különböző ágazataiban használt, nagyértékű, jelentős mértékben importból származó faanyagok élettartamát. A Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizottság múlt évi vizsgálata is megálla­pította, hogy a védekezés nem volt kielégítő és a faanyagok idő előtti pótlása, kicserélése több százmillió forint — egyébként elkerülhető — kiadást jelent a népgazdaságnak. A károk első­sorban az építészet területén ke­letkeznek, de a mezőgazdaságban használatos faszerkezetű énítiné- nyek élettartama is lényegesen rövidebb, _mintha faanyagukat t artósítanák. 1 A bányászatban több tízezer köbméter bányafa pusztul el idő előtt emiatt. A Minisztertanács csütörtöki ülésén elfogadott kormányrende­let most átfogóan rendezi a fa­anyagvédelemmel kapcsolatos tennivalókat. A kormányrendelet általános szabályként írja elő, hogy a vé­delemben részesítendő faanyago­kat csak tartósítva, vagy fertőt­lenítve szabad forgalomba hozni, illetve felhasználni. A faanyagok megelőző védelmére vonatkozóan az érdekelt miniszterek az irá­nyításuk alá tartozó népgazdasá­gi ágazatnak megfelelő faanyag- védelmi előírásokat adnak ki. A kormányrendelet szerint, aki faanyag gomba-, vagy rovarfer­tőzésére utaló körülményt észlel, köteles 15 napon bel "1 bejelente­Moszkva (TASZSZ). Harold Wilson, Nagy-Britannia minisz­terelnöke szombaton megérkezett Moszkvába. Az angol kormányfő megtekinti a brit ipari kiállítást Wilsont és utitársait Alekszej ffoszigin, szovjet miniszterelnök, Andrej Gromiko és Nyikolaj Pa- tolicsev miniszterek, valamint más hivatalos személyiségek fo­gadták a vnukovói repülőtéren. Köves Tibor, az MTI londoni tudósítója jelenti: Wilson miniszterelnök moszk­ni. Amennyiben a fertőzést álla­mi, szövetkezeti, vagy társadal­mi szerv kezelésében levő épüle­ten, telepen észlelték, a bejelen­tést az építményt kezelő szerv­hez, egyéb esetben pedig az el­sőfokú építésügyi hatósághoz kell megtenni. Ha a fertőzést nem építményen, hanem fatelepen, vagy faanyagok tárolására szol­gáló más helyen észlelik, a beje­lentés alapján a járási (városi) tanács mezőgazdasági osztalva jár el. A fertőzést megszüntető vé­delmet önállóan látják el azok az állami, szövetkezeti, társadal­mi szervek, melyek saját szak­értői apparátussal rendelkeznek, más szerveket, illetve magánsze-' mélyeket pedig — a bejelentés alapján — az elsőfokú építésügyi hatóság, illetve a járási (városi) tanács mezőgazdasági osztálya kötelezi a fertőzés megszünteté­sévé. A kormányrendelet alapján létre kell Kozni a faanyagvédelmi szakértők szervezetét. A faanyag- védelem szakfelügyeletét az Or- ' :ágos Erdészeti Főigazgatóság vezetője látja el. Kiadja a faanyagvédelmi szabályzatot, amelyben — többek között —-j meghatározza, hogy mely faanya­gokat és faszerkezetet kell vé­delemben részesíteni. A faanyagvédelemre vonatkozó rendelkezések megszegése sza­bálysértés, és elkövetője 3000 fo­rintig terjedő pénzbírsággal sújt­ható. A kormányrendelet 1966. október 1-én lép hatályba (MTD vai ..békekezdeményezéséveí” a kétarcú vietnami politikája ellen fellázadt munkáspárti képviselő­ket iparkodik megbékíteni. Láto­gatásának . formális indokolása: a Moszkvában bemutatott brit ipari kiállítás megszemlélése. London­ban nyílt titok, hogy a brit ki­állításra hivatkozva Wilson meg­hivatta magát a szovjet főváros­ba, miután Hanoi és Haiphong bombázásával való „elhatárolódá­sával" sem sikerült leszerelnie belső pártellenzékét. A Klaus-kermány első száz napja Wilson Moszkvába érkezett Tiltakozások Habsburg Ottó visszatérése ellen Az Osztrák Kommunista Párt egy küldöttsége pénteken Habs­burg Ottó ausztriai visszatérése ellen tiltakozó több ezer aláírást adott át az Osztrák Szocialista Párt parlamenti frakciójának. Benya, az Osztrák Szakszervezeti Sző vétség Vei n ö k e, aki a küldött­séget fogadta, a Volksstimme tu­dósítása szerint kijelentette: Sem­mi ok nincs rá, hogy megenged­jék Habsburg Ottó ausztriai be­utazását. Ottó beutazása zavar­hatná a belső békét és nehézsé­gekhez vezethetne ausztriai szom­szédaival. A Habsburgok igényét családi vagyonukra, amely a köztársaság tulajdonában van, ugyancsak vissza kell utasítani — mondotta a másfél milliós tag­ságú egységes szakszervezeti szö­vetség vezetője. Francia —szovjet párttá Iái közó Moszkvában Moszkva (TASZSZ) Waldeck Rochet, a Francia Kommunista Párt főtitkára pénteken Moszk­vában az SZKP Központi Bizott­ságában találkozott Leonyid Brezsnyewel. az SZKP Közpon­ti Bizottsága főtitkárával. A két párt vezetőjének megbeszélésén részt vett Ponomarjov. a Köz­ponti Bizottság titkára. A megbeszélésen a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Fran­cia Kommunista Párt ismét le­szögezte az amerikai imperializ­mus vietnami agressziójával kap­csolatos álláspontját. Mind a két párt határozottan elítélte az Egyesült Államok újabb VDK- ellenes agresszív akcióit, és tel­jes szolidaritásáról biztosította a hős Vietnamot. A felek meggyő­ződésüket fejezték ki, hogy az amerikai imperializmus agresz- sziója vereséget szenved Viet­namban. A Francia KP és az SZKP kép­viselői úgy vélik, hogy a kom­munista és a munkáspártok előtt jelenleg nem áll halaszthatatla­nabb feladat, mint az akcióegy­ség megteremtése, mindenekelőtt a harcoló vietnami nép támoga­tásában. Az európai helyzettel össze­függésben a felek leszögezték: a háború után kialakult határok megváltoztathatatlanok és Nyű­ge t-Nérne tországot nem szabad atomfegyverhez juttatni. A két párt vezetői kölcsönösen tájékoz­tatták egymást pártjaik tevé­kenységéről. „Hass, alkoss, gyarapíts F’ Modern vasút születik IV. A harmadik ötéves tervben a közlekedés fejlesztésére általában a korszerűsítés a jellemző, s kü­lönösképpen áll ez a vasútra. Néhány évvel ezelőtt — szinte azt mondhatnánk, világviszony­latban — olyan álláspont alakult ki, hogy a vasút jelentősége a többi közlekedési ág fejlődésé­vel egyidejűleg állandóan csök­ken. A közlekedéstudomány és a gyakorlat azonban azt bizo­nyítja. hogy a vasútnak van jö­vője, s elsősorban a tömegáru- szállításban feladatai egyre ki- terjedtebbek lesznek. Azt is meg kell állapítani, hogy már a második ötéves terv időszakában hozzákezdtünk a köz­lekedésben korábban kialakult aránytalanságok felszámolásához. Valamennyi közlekedési ágazat közül a vasút volt az, amely a legtöbb beruházást kapta az el­múlt két-három esztendőben, s mindennek eredményeképpen im­már a vasút a Helyes vágányon, azaz a korszerű, modern vasút megteremtésének útján halad. Az elmúlt öt esztendőben, részben a hazai villamos • és Diesel-mozdo­nyok gyártásával, részben szov­jet Diesel-mozdonyok beszerzésé­vel, s mindezzel egyidejűleg a vasúti pálya fokozatos korszerű­sítésével sokat tettünk a vas­úti vonóerőprobléma megoldásá­ra. a forgalom meggyorsítására. Miután a harmadik ötéves terv abból indult ki, hogy a szállí­tás, s általában a közlekedés fejlesztése elengedhetetlen felté­tele a fejlett termelőerőkkel ren­delkező ország gazdasági életének, jelentősen, mintegy 36 százalék­kal növeli a közlekedési beruhá­zásokat és a közlekedés fejlesz­tésére több mint 36 milliárd fo­rintot irányoz elő. A beruházá­sok nagy része koncentráltan kerül felhasználásra, elsősorban a vasúti és a közúti járművek fej­lesztésére. Mielőtt, a vasútról részletesebben is beszélnénk, megemlíthetjük, hogy a vasúti vontatás korszerűsítése — a 134 villamos mozdony és a 340 Diesel­mozdony tervezett beszerzésével. — a legfigyelemre méltóbb cél­kitűzés. Mintegy 400 kilométer hosszúságban folytatódik a vasút- villamosítás, elsősorban a Mis­kolc—Nyíregyháza, valamint Bu­dapest—Debrecen—Záhony közöt­ti fővonalakon. Mindennek ered­ményeként a korszerű vontatás aránya 1970-re 75—80 százalék­ra emelkedik és a gőzvontatásé 20—25 százalékkal csökken. A harmadik ötéves tervben a közlekedésre és ezen belül a vas­útra rendkívül nagy feladatok várnak. Elsősorban a teherszállí­tási feladatokat kell megoldania. Ezért több, jelentős intézkedést hajtanak végre az áruszállítások ésszerű szervezése, a felesleges­nek ítélhető, gazdaságtalan szál­lítások arányának csökkentése ér­dekében. A vasútnak sokkal több árut kell majd elszállítania, mint az elmúlt időszakban. Részese­dése a közlekedés áru-tonna/km teljesítményéből 1970-ben még mintegy 78 százalék lesz. Az új ötéves tervidőszakban tovább nő az átlagos áruszállítási távolság, amit a szocialista államok közöt­ti helyes munkamegosztásból ere­dő export és tranzitszállítások gyarapodása magyaráz. Növeli a szállítási távolságot az a körül­mény is. hogy az autóközlekedés egyre inkább átveszi a rövidebb távú fuvarozást. A vasút megnövekedett fel­adatait jól jellemzi, ha megemlít­jük. hogy nagymértékben, mint­egy 60 százalékkal nő a bauxit, közel 10 százalékkal a vasérc, 17 százalékkal az ásványolaj és ter­mék, 16 százalékkal a hengerelt­acél szállítások mennyisége. Az építkezésekhez szükséges anya­gok elszállításában ugyancsak nagy feladat hárul majd a har- noadik ötéves tervben a vasutas \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents