Tolna Megyei Népújság, 1966. július (16. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-17 / 168. szám
u « 3* Tolna megyei* VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA r Autő — motor j 4. oldal Irodalmi melléklet í: _m „ X VI. évfolyam, 168. szám. ÁRA: 80 FILLÉR Vasárnap. 1966. július 17. 6—7. o. Mi lesz a szekszárdi heggyel? 9. o. Jelentés a VB-ről ,10. o.) J A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1966. első félévi fejlődéséről Brezsnyev fogadta Indira Gandhit 1966. első hat hónapjában a népgazdaság fejlődését a lakosság jövedelmi és kulturális helyzetének alakulását a következő adatok jellemzik: 1966. első félévének végén az ország népeségének száma kb. 10 179 000 főt tett ki. A születések száma és aránya a népességhez képest némileg meghaladta a tavaly első félévit, de továbbra is rendkívül alacsony volt (14,2 ezrelék), a természetes szaporodás aránya nagyobb mértékben javult, mint a születéseké, mert a halálozások száma és aránya ez év első felében jóval (9 százalékkal) kisebb volt, mint 1965. első felében. Javult a csecsemőhalandóság arányszáma is (1000 élve- születettre számítva 39 egy éven aluli haláleset volt). 1966. első félévében a népgazdaság egyes ágazataiban foglalkoztatottak száma lényegesen nem változott: az iparban és az építőiparban kb. 1 százalékkal, a kereskedelemben kb. 2 százalékkal többen dolgozlak, mint 1965. első félévében. A mezőgazdaságban és a közi eke élésben viszont valamivel csökkent a foglalkoztatottak szórna. flz ipari termelés az idényjellegű élelmiszeripar nélkül számítva, kb. 8 százalékkal volt többj mint 1965. első felében. ezen belül a gépipar 9 százalékkal, a vegyipar 13 százalékkal, a könnyűipar 6 százalékkal növelte termelését. Az ipari temelésből ez év első felében több került értékesítésre, mint a múlt év azonos időszakában. az ipari készletek ezért kevésbé nőttek. Az ipari értékesítésből legnagyobb mértékben az ipari export nőtt. A félév folyamán 13 százalékkal több ipari terméket exportáltunk, mint 1965. azonos időszakában. A gépek kivitele 13 százalékkal, az anyagok és fél- késztermékeké 9 százalékkal és az ipari fogyasztási cikkeké 16 százalékkal haladta meg az 1965. első félévit. Az ipar 1986. első félévében kb. 4 százalékkal több iparcikket adott át a belkereskedelemnek, mint a múlt év azonos időszakában. Fokozta az ipar a beruházási célokra történő szállításait is. Az építőipar termelése 1966. első felében 7 százalékkal haladta meg a tavaly első félévit. Elsősorban az ipari építkezések fokozódtak: az átadott lakások száma kevesebb volt. Az ipari és az építőipari termelés elsősorban — több mint 80 százalékban — a termelékenység növekedése folytán emelkedett. Az ez évi mezőgazdasági termés eredményei elsősorban a következő időszak ellátását fogják érinteni. A belvízkárok folytán a bevetett terület — az 1966. május végi összeírás adatai szerint — kisebb volt, mint több megelőző év átlagában. A vetésterületen belül a kenyérgabona vetésterülete csökkent, a kukorica és a takarmánygabona vetésterülete meghaladta a tavalyit. Az ez évi korai zöldség- és gyümölcstermés jobb volt, mint tavaly. A májusi zöldségfelvásárlás lényegesen, a júniusi kis mértékben meghaladta az egy évvel azelőttit. A nyár eleji gyümölcsökből a forgalomba hozott mennyiség májusban és júniusban is két-háromszorosa volt a tavalyinak. A vágóállatok és az állati termékek felvásárlása — a tavalyinál kisebb sertésállomány és kb. azonos szarvasmarha-állomány mellett kb. 2 százalékkal haladta meg a tavaly első félévit A felvásárláson alapuló élelmi- szeripari termelés lényegében ugyanannyi volt, mint tavaly az első félévben. A félév folyamán 14 százalékkal több mezőgazdasági és élelmiszeripari terméket exportáltunk, mint 1965. azonos időszakában. A hazai ellátás céljait szolgáló élelmiszerek forgalma összehasonlítható árakon számolva, 4—5 százalékkal — emelkedett. A külkereskedelmi forgalom egyenlege kedvezőbben alakult, mint 1965. első felében: a kivitt áruk értéke ugyanis 13 százalékkal, a behozott áruké pedig 2 százalékkal haladta meg az 1965. első félévi forgalmat. 1966. első félévében külföldiek 466 000 esetben keresték fel hazánkat, magyar állampolgárok pedig 343 000 alkalommal utaztak külföldre. A beutazások száma nagyobb mértékben nőtt, mint a kiutazásoké. A megnövekedett termelésből és külkereskedelmi forgalomból adódó szállításokat a közlekedés lényegében folyamatosan lebonyolította: a vasút teherszállítási teljesítménye a múlt év első félévéhez képest 4 százalékkal, tehergépkocsiké 9 százalékkal nőtt. A távolsági személyszállítás teljesítményei 3 százalékkal növekedtek, a helyi személyszállítás a tavalyi szinten maradt. 1966. első félévében a lakosság összes pénzbevétele 7 százalékkal nagyobb volt, mint 1965. első felében. Ezen belül a munkabérek több, mint 1,8 milliárd forinttal (7 százalékkal) nőttek, e növekedésben a több területen végrehajtott béremeléseknek volt döntő szerepük. Az alacsonyabb nyugdíjak rendezése folytán a nyugdíjak összege 15 százalékkal, a kétgyermekes családok családi pótlékának felmelése folytán a családi pótlékok összege 80 százalékkal nőtt. A parasztság munkaegység és felvásárlás címen 3 százalékkal több készpénzt ka- Pfitt. mint tavaly az első félévben. A kiskereskedelem forgalma — folyó árakon számítva — 9 százalékkal haladta meg az 1965. első félévit. Ezen belül az élelmiszer-vásárlások értéke kb. 8 százalékkal volt több. E növekedés mintegy felét az élelmiszerárszint növekedése tette ki. Az élelmiszerellátás részben jobb (a zöldségellátásban, a gyümölcs tekintetében), részben kedvezőtlenebb (hús) volt, mint tavaly. A belkereskedelem által forgalomba hozott hús- és húskészítménymennyiség a félév egészében kb. 10 százalékkal kevesebb volt, mint tavaly az első félévben. Baromfiból növekedetek az eladások. Az élelmiszerárak emelkedéséből adódó többletkiadásokat részben ellensúlyozta a ruházati cikkek árszínvonalának csökkenése. Ruházati cikkek vásárlására a lakosság kb. ugyanannyit fordított, mint tavaly az első félévben, de ezért az összegért kb. 3—4 százalékkal több árut kapott. A vegyes iparcikkek forgalma 14 százalékkal volt nagyobb. Az áruhitelforgalom kiszélesítése folytán elsősorban a tartós fogyasztási cikkek vásárlása növekedett. 1966. első félévében majdnem kétszerannyi hűtőszekrény, gáztűzhely és motorkerékpár került forgalomba, mint egy évvel azelőtt. Lényegében a tavalyi szinten maradt a televíziós- vevőkészülékek és a bútorok forgalma. Szolgáltatásokra 5 százalékkal több pénzt fordított a lakosság, mint 1965. első felében. A betétállomány növekedése az első félévben 2,5 milliárd forint vo}t. i Az egészségügyi helyzet kedvezőbb volt, mint tavaly az első félévben. A táppénzes állományban töltött napok száma a múlt év hasonló időszakához képest 4 százalékkal csökkent. Az 1965/66. tanévben az utolsó évfolyamot az általános iskolákban 153 000-en, a középiskolákban 77 000-en, a főiskolákon, egyetemeken 18 000-en végezték el. A félév folyamán 2200 könyvet adtak ki, 20 millió példányban. A kiadott könyvek példányszáma valamivel kevesebb, mint 1965. első félévében volt.. A televízió-előfizetők száma 1966. június 30-án 914 000 volt. Budapest, 1966. július hó. Központi Statisztikai Hivatal. Moszkva (TASZSZ). Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára szombaton fogadta Indira Gandhi miniszter- elnök asszonyt. Brezsnyev és Indira Gandhi között őszinte, baráti beszélgetés folyt le. A beszélgetésen ott volt Gromiko szovjet és Szvarang Szingh indiai külügyminiszter. Az Indiái Köztársaság ideiglenes moszkvai ügyvivője fogadást adott Indira Gandhi tiszteletére. A fogadáson megjelent Alekszej Koszigin, a Szovjetunió miniszter- tanácsának elnöke é több más szovjet vezető. Indira Gandhi indiai miniszter- elnök a Szovjetunióban tett hfva- talos látogatásának befejeztével szojnbaton sajtóértekezletet tartott. K jelen tette, hogy a szovjet vezetőkkel őszinte és baráti légkörben folytatott eszmecseréi érdekesek és hasznosak voltak. Az újságírók kérdéseire válaszolva megismételte a vietnami kérdés rendezésére vonatkozó javaslatait. Hangsúlyozta, hogy e rendezés A Gépállomások Megyei Igazgatóságának jelentése szerint szombatig a következő sorrend alakult ki a gépállomási kom- bájnvezetők versenyében. Az SZK-kombájnoáok közül első a teveli Stier Mátyás 46/1 hold aratásával, 662 tonna gabona el- cséplésével, második helyen áll Török Sándor, a Nagydorogi Gépállomás kombájnvezetője 511 holddal, 565 tonnával, harmadik Varga Vendel, Tamási Gépjavító Állomás 460 holddal, 567 tonnával. Az utánuk következő három legjobb kombájnvezető a dalmandi Takács József (463 hold, 539 tonna), a bölcskei Weisz Mihály (468 hold, 524 tonna), továbbá a nagydorogi Kocsis József (442 hold, 536 tonna). legjobb alapját a genfi egyezmények alkotják. Az természetes — tette hozzá —, hogy a kérdés rendezésére vonatkozó javaslatoknak a közvetlenül érdekelt fél, a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya helyeslésével kell találkozniok. — Azt hiszem, feltételként Észak-Vietnam amerikai bombázásának megszüntetése kell, hogy szerepeljen. A miniszterelnök asszony hangsúlyozta, hogy országa a taskenti nyilatkozat végrehajtására törekszik: Kijelentette, a Szovjetunió beleegyezett, hogy egymilliárd rubelig terjedő összeggel hitelek formájában segítse Indiát, negyedik ötéves tervének megvalósításában. A két ország gazdasági együttműködéséről létejött megállapodás részleteit később hozzák nyilvánosságra. Befejezésül ismételten köszönetét mondott a szívélyes vendéglátásért, Megállapította, hogy a két ország között egyetértés áll fenn, egész sor kérdésben. A B—62-es gépek vezetőinek versenye a következőképpen alakult a hét végére. Legjobb a dalmandi Právics Gyula 172 hold és 189 tonna teljesítménnyel, utána következik a tamási Tringer József 160 holddal, 194 tonnával, harmadik a tamási Martinka László, akinek teljesítménye 140 hold és 187 tonna. Negyedik helyen áll a várdombi Gyalog János (121 hold, 148 tonna) ötödik a bonyhádi Makk Károly (117 hold, 152 tonna.) Az ifjúsági kombájn vezetők versenyében legjobb Stier Mátyás, Varga Vendel és Takács József, illetve a B—62-esek közül Tringer József, továbbá a dalmandi Hetesi Géza és a tamási Bati László. Ilyen lesz a szekszárdi Gemenc szálló Három emeleten 75 szállodai szoba — 12,5 millió forint a beruházásra Néhány éven belül új szállóéval gyarapodik Szekszárd, ti- enkét és félmillió forintos be- uházás keretében felépítik a zázhúsz személyes Gemenc szélit. A megyeszékhely száll' dai apacltása tehát ezáltal több tint a kétszeresére nő. Jelenleg gyanis a városközpontban lévő laray szállóban és a Kálvária egy oldalában nemrég megnyílt iristaszállóban együttesen Rím ;het annyi vendéget elhelyez t, mint amennyit majd a Gemenc szálló befogadhat. A tervek a Kereskedelmi Tervező Irodánál készültek, képünkön a Mészáros Lázár utcai homlokzat látható. A háromemeletes épület földszintjén kap helyet a cukrászda-eszpresszó, a bár, a konyha és étterem, valamint a söröző, a magasföldszinten rendezik be a tv-szobát, az irodákat, a személyzeti étkezdét és a szociális helyiségeket. A három emelet mindegyikén 25—25 egy- és kétágyas szoba áll majd a vendégek rendelkezésére. Természetesen a „legizgalmasabb" kérdés az, hogy mikor kezdik meg az építkezést, de főkért mikor léphet üzembe a varos új szállója. Mint azt a megyei tanács tervosztályán megtudtuk, a tervek egyeztetése megtörtént, a szükséges fedezet biztosítva van a beruházáshoz. Az építkezés megkezdése attoi függ, hogy mikor költözhet ki a Patyolat Vállalat a jelenlegi telepéről. (Az új mosoda, illetve vegytisztító üzem 18 milliós forintos beruházása most kezdődik, nemrég kötötték me? a kivitelezővel az ÉM. Tolna megyei Állami Építőipari Vállalattal a szerződést). A Gémére szálló ugyanis a lebontásra kerülő jelenlegi Patyolat üzem helyére éoül. A számítások szerint a harmadik ötéves tervidőszak második felében kezdik meg az építkezést, befejezésére a következő tervidőszak elején kerül sor Jó eredmények a gépállomási kombájnvezetők versenyében /
