Tolna Megyei Népújság, 1966. június (16. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-28 / 151. szám
# 4 ■ TOI.NfÄ MEGYEI NEPflJSÄÖ iftCe. Junius 28. Tolna megyei siker a pécsi táncfesztixálon A dombóváriak lettek az elsők Gondatlan selejtezés — Díjazás nélküli munka? Jár-e az üzemi jutalék ? Fegyelmi elbocsátás Munkaügyi perek a bíróság előtt Szombaton délelőtt Pécsett, a Nagy Lajos Gimnázium dísztermében megkezdődött a kisipari szövetkezeti tánccsoportok hetedik, országos találkozója. Az ország különböző részeiből harminc együttes jött el, hogy összemérje tudását, felkészültségét. Megyénkből a dombóvári és a paksi tánccsoport vett részt a fesztiválon. Délután került sor az eredményhirdetésre, amely szerint a dombóvári együttes lett az első, nyerte el az ötezer forintos első díjat és az OKISZ elnökének vánApja elé áll a fiú, ki a VI. osztály padjait koptatja, s a legtermészetesebb hangon közli jövetele célját: — Apu, én regényt írok, kérek papírt, és ceruzát. Az apa szóhoz sem jut, asztalához lép és átad a gyermeknek vagy 100 lap géppapírt. — Jól van fiam, írj regényt, ha akarsz, bár őszintén szólva nagyon elégedett lennék egy 3-as osztályzatú irodalmi dolgozattal is... * Van-e valaki, aki képes betölteni azt az űrt, ami a szekszárdi sütőüzem gyártmányainak minősége és a fogyasztók közepes igénye között van? (Az átlagon felüli igényeiket nem is merjük említeni.) * — Nagy baj, hogy eljárt felettünk az idő — sóhajtozik egy idősebb, erősen megkopaszodott tollforgató. donserlegét. A dombóváriak négy számmal szerepeltek, (Bőm: Legén yes, Sajti—Molnár: Pásztor botoló. Tímár: Fehér liliomszál, és Mojszejev: Ljavomicha) átlagos pontszámúk 24 volt a maximálisan elérhető 25-ból. A paksiak átlagos pontszáma 19 volt. Az együttesnek dr. Simon Lajos, az OKISZ elnökhelyettese adta át a serleget. Este Pécsett és. Mohácson rendezték meg a találkozó díszbemutatóját, ahol nagy közönség előtt léptek fel az együttesek, legjobb számaikkal. gyűjtöttünk — szól a barátja. — Arról aztán mái- senki se tehet, hogy a tapasztalatszerzéshez idő is keli... * Tizennyolc helyén mondotta már el panaszát, ezenkivül két bírósági ítélet is elhangzott ez ügyben. Mindenütt kivizsgálták és elutasították kívánságát. Most keresi a 21. helyet is, ahol újólag elmondhatja búját- baját. Már fogalmazza az újabb beadványát. Hiába, vannak akik tudnak élni a démdkrati- kus jogokkal — és mások munkaidejével... Vasárnap a ház előtti RSs- padon beszélget két ts^-tag. — Valahogy úgy vagyok, hogy a cukor sem olyan édes, mint másikor volt. — Ezen ne csodálkozz — válaszol a másik, tavaly giazos volt a répád, nem kapáltál bele elég cukrot... Egy vállalatnál a gondatlanul végzett selejtezés igen nagy kárt okozott, ezért több vezető tisztviselő ellen kártérítési pert indítottak. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelső Bíróság elé került, amely határozatában kimondta: — A dolgozó felelősséggel tartozik, ha a munkaviszonyból származó kötelezettségét vétkesen megszegi és emiatt kár keletkezik. Egy évi átlagkeresete erejéig felel, ha a kárt gondatlan bűncselekménnyel okozta. Amennyiben ilyen esetben a büntető eljárást valamilyen gátló ok miatt nem lehet lefolytatni, a munkaügyi vitát intéző szerv dönti el, hogy a kárt — a felelősség mértéke szempontjából — gondatlan bűncselekménnyel okozottnak lehet-e minősíteni? Ezúttal a büntető eljárás közkegyelem folytán megszűnt, tehát a polgári bíróságra hárult annak megállapítása, hogy a tisztviselők a kárt gondatlan bűncselekménnyel okozták-e? Kiderült, hogy a selejtezést bizottság mellőzésével, nem illetékes vélemény alapján, s erőltetett gyorsasággal hajtották végre. Az értékesítésnél is feltűnően gondatlanul jártak el. Magatartásuk hanyag kezelésnek minősül, ami a társadalmi tulajdon jelentős ösz- szegű károsodásával járt. Terhűkre tehát a gondatlan bűncselekmény megállapítható, s ennek megfelelően egyévi fizetésük erejéig kártérítéssel tartoznak. UTÓLAGOS PANASZ Egy vállalati irodavezetőt revizori munkakörbe helyeztek át. illetve soroltak be, de egy év múlva visszakerült korábbi beosztásába. Tekintettel arra, hogy revizori fizetése kisebb volt, mint az irodavezetői és előbbiben prémiumot sem kapott, ezért a két jövedelem közötti egyévi különbözet megfi- i jzetéséért a vállalat ellen pert in- Edított. A keresetet elutasító ítélet Eindökolásában a bíróság leszögez- Ete: ha az áthelyezést elrendelő Eutasítósban az új munkakört és Emunkabért nem közlik, a dolgozó —az új munkahely elfoglalását meg- Stagadhatja. Ha azonban új mun- Skahelyét ennek ellenére elfoglalta, Ej utólag nem élhet panasszal, E Egyébként az átlagkereset csök- Ekenése egymagában nem jelenti 5 azt, hogy az új mukakör alacso- Enyaöb a réginél, ugyanez érvényes Ea premizálhatóságra is. Egy mérnök — áthelyezéssel — más vállalathoz kívánt kerülni. Kérelméhez munkaihelye: a tervezőiroda csak azzal a feltétellel járult hozzá, ha írásban kötelezi magát, hogy egy korábban rábízott, de — időközbeni módosítások miatt el nem készült — tervezési munkát ellenszolgáltatás nélkül befejez. A kikötés teljesítésébe az új munkaadó is beleegyezett. A mérnök elvégezte feladatát, majd munkadíjának kifizetéséért volt vállalata ellen pert indított. Arra hivatkozott, hogy az írásbeli kötelezettség vállalásakor kényszer- helyzetben volt, mert másképp nem akarták elengedni, A bíróság a vállalatot a munkadíj megfizetésére kötelezte, JÁR A DÍJAZÁS Általános elv. hogy a végzett munkáért — minőségének és mennyiségének megfelelő — díjazás jár, hangzik az ítélet. Semmis az olyan megállapodás, amely a munkaviszonyra vonatkozó szabályokkal ellentétben áll. Ebből következik: az olyan megállapodás is semmis, amelyben a dolgozó díjazás nélküli munka elvégzését vállalja. Éppen ezért nincs jelentősége annak, hogy a mérnök a munkaviszony megszűnésekor milyen további munka elvégzésére kötelezte magát. Ezt csak akkor vehetnék figyelembe, ha a korábban rábízott munkát saját hibája, vagy hanyagsága miatt határidőre nem végezte volna el. Ezúttal azonban a szóban forgó terven állandóan módosítottak, s ezért határidőre nem is készülhetett el. A tervezőiroda a mérnöknek a kilépés után elvégzett munkáért járó díjat tehát köteles kifizetni, HA A GÉPKOCSIVEZETŐ VEREKSZIK Két vállalati gépkocsivezető, munka közben összeszólalkozott, s egyikük súlyosan bántalmazta a másikat. A sérült, bántahnazója vállalata ellen pert indított, és a bíróság a munkaadót kártérítésre kötelezte. A vállalat ezek után a kifizetett összeg megtérítéséért dolgozóját beperelte. A bíróság kimondta: a súlyos testi sértés, amelyet a gépkocsivezető okozott, a szónak nemcsak hétköznapi, de jogi értelmében is szándékos volt. Ezért az így keletkezett kánért a gépkocsivezető teljes mértékben, illetve a teljes összeg erejéig felel. Egy budapesti vállalat vidéken dolgozó munkavezetője a kiküldetési rendelvényekhez rendszeresen olyan vonatjegyeket csatolt, amelyeket részben meghamisított, részben más útvonalra szóltak. Megtette azt is, hogy a jegyekről a keletbélyegzőt kiradírozta, vagy olvashatatlanná tette, máskor pedig kijavította. Eleinte figyelmeztették a szabálytalanságokra, majd a manipulációkat megso- kallva, azonnali hatállyal elbocsátották. Bűnvádi eljárást is indítottak ellene és a bíróság magánokirat-hamisítás címén 400 forint pénzbüntetéssel sújtotta. A munkavezető az azonnali hatályú elbocsátást kimondó fegyelmi ítélet: hatályon kívül helyezéséért pert indított. Az elsőfokú bíróság a keresetnek helyt adott, mert a büntetést, túl súlyosnak találta. A fellebbezésre azonban a másodfokú bíróság a keresetet elutasította, PÉLDAMUTATÓ BÜNTETÉS Az ítélet indokolása szerint, bár helytálló a munkavezető védekezése, hogy manipulációval is mindig megtett utat igazolt, és kár nem keletkezett, mégis, a sorozatos magánokirat ^hamisítások a legsúlyosabb fegyelmi büntetés kiszabását indokolják. Egyéb büntetés sem a saját, sem a többi dolgozó nevelését, továbbá a bizonylati és munkafegyelem megszilárdítását nem szolgálná, sőt éppen ellenkezőleg, arra ösztönözne, hogy következmények nélkül lehet ilyesmit elkövetni. A szóban forgó magatartás elbírálását súlyosbítja, hogy a munkavezetőt hasonló cselekmények miatt korábban már megfeddték, megbüntették, valamint az is, hogy mint vezető állású beosztottnak, példamutatóan kellett volna eljárnia. Egy másik fegyelmileg elbocsátott tisztviselő azon a címen kérte a büntetés hatályon kívül helyezését, hogy a fegyelmi ítélet meghozatala után csak egy hónappal bocsátották el állásából, ami szerinte azt jelenti, hogy az igazgató a döntést megváltoztatta. A bíróság álláspontja az volt, hogy alvállalat nem járt el szabályszerűen, amikor a fegyelmi határozatot azonnal nem foganatosította, de ez az adott körülmények között menthető, mert a tisztviselőnek munkáját át kellett adnia-és ehíhez időre volt szükség. — Nem öregedtünk mi komám, csak tapasztalatokat iiiiimiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiu FILMKOCKÁK EGK LEANYJAVITÓ INTÉZET ÉLETÉBŐL Az újságíró jegyzetfüzetéből Morzsák H. E. .............................................. — 37 — Ragyogó szemeid! Ügy látszik, Marika anyja nem tudja, ma az a Wechsler-Harvic intelligencia-koefficiens, az is lehet, hogy a nagy, gömbölyű betűket nem is ő írja, hanem valamely'k lánya, a tizennégy közül, valamelyik, akire Marika főzött, mosott és vasalt... Alighanem így lesz, mert Marika anyjának már biztosan reszket ai keze a tizennégy szüléstől és az alkoholtól. .. Engem viszont megrettent az a 66-os rideg szám, amely állítólag a debilitás határsávja, a kóborló cigánylegény is, aki szépen tud hegedülni, s aki útját állja, hogy Marika Oszravába utazzon a vőlegényéhez. Ügy gondolom, Marikát orvosokra kellene bízni. Akkor is elég gond marad a Vecserkák, Vég Piroskák, a Bányaiak sorsa. A környezet. A nevelés. Az iskola. A társadalom. Gáfort is ki lehetne zárni ebből a kérdés- csoportból. Gáfor teljesen árva. Gáfornak korán meghalt az anyja. Gáfort kitakarták... Nem, őt mégse lehet kizárni... Mert aztán mi történt vele? Miért nem takarták be mások? Mit csinált a társadalom? Mindnyájan vigyázhattak volna. Egyetlen halott anyát nem helyettesíthet mindenki? Ügy látszik, nem. Másodiziglen nem. Mert hiszen Vecserka apja és anyja azért engedett meg mindent Vecserkának, mert nekik senkijük sem volt, aki bármit is megengedjen. Vecserka szülei példás családi életet élnek. Bányai szülei is. Legalábbis a kartotékon. — 38 — A családi körülmények sok mindenre feleletet adhatnak. Nagy Veronika apja például börtönben ül, életfogytiglanra van ítélve, gyilkosságért. A bíróság nem tehet róla, hogy Nagy Veronikát is elitélte, nem tehet róla, hogy a gyilkosnak is gyereke van, méghozzá, kis, mosolygós szemű, rózsás arcú gyereke, aki később megnő, jár a falusi iskolába és egyszer csak az egyik osztálytársa azt mondja neki — „A te apád gyilkos” —, és nem szólalnak meg a riasztócsengők, a Mindnyájan, a Társadalom, a Mindenki riasztó- csengője, hogy ezentúl már különösen vigyázni kell, Veronikával már nem szabad több tévedésnek történnie, egyszer már ártatlanul elítélték életfogytiglanra. . . Nem szólalnak meg a riasztócsengők... pedig az egyik, ügyesen rajzoló diák már szalad is a krétáért és fölrajzolja Veronikát a táblára, a kezében hatalmas konyhakés van, s vér csepeg róla. Veronikát persze nem lehet felismerni a kezdetleges rajzról, de oda van mellé írva: „Haramia Veronika”. > Csakhogy a családi körülmények sem adnak mindenre választ. Gogh Violának az apja a néphadsereg ezredese, az édesanyja főiskolai tanárnő. A kartoték szerint példás házaséletet élnek. Viola is szörnyen rendes embernek tartja a szüleit. „Olyan csendesen beszélnek, hogy azt nem lehet kibírni. Soha sincs semmi zri, valami jó kis botrány...” Violának botrány kell, s felcsap huligánnak; elszökik a példás otthoni — 39 — környezetből. A befolyásos szülők elintézik, hogy Viola visszakerüljön a szülői házba. És kezdődik minden elölről. Viola megint megszökik, kirabolnak egy papírkereskedést, éjszaka a banda egyik tagja félholtra ver egy taxisofőrt, a taxival kirándulni indulnak... Nem lehet az ügyet eltussolni, Vtóla is az angyalok házába kérül. — Maga mi szeretne lenni? — faggatom Violát. — Ezen még nem gondolkoztam, egyelőre szeretném egy kissé kiélvezni az életet. — Itt, a javítóintézetben? — Ez nem javítóintézet, ez különleges iskola. Jó, mi? — Miért nem igyekszik, hogy kikerüljön innen? — Ügyis elfognak. — Nem úgy, hogy megszökik... Ellenkezőleg. — Ja, vagy úgy, hogy jó kislány legyek, papamama kedvence. Ez tréfli. Nem akarok jó lenni. Hányingerem van a jóságtól. Kell valaki, aki az embernek imponál. — Magának nem imponál senki? — Senki, én eddig még csak csupa szürke pacákkal jöttem össze... Még a legérdekesebbek voltak azok a srácok a bandában,.. Azok legalább csináltak valamit... — Leütötték a taxisofőrt. — Legalább annyit... Maga még azt se merné megcsinálni. Violának imponálni kell. \
