Tolna Megyei Népújság, 1966. június (16. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-28 / 151. szám

ÍWffi. jííníns 88.

fmVA WiRCtTT VPPÍPTSAG

5

Hz emlékek nem fakulnak

3o tartásé, szép szál legény le. heteit anmaik idején Süveg Sándor bácsi Váralja legidősebb embere. Idős kora dacára fia- taüiabbnak látszik, mint a fényképen. Jó egészségnek örvend. Naponta megissza a maga borocskáját, s ha nekidurálja magát, kiballag a szőlőbe. Kintjár tünkkor dicsekedett, hogy az előző nap füvet kaszált a mes- gyéra.

Süveg bécsi kilencvenegy évével jó egészséggel és bámulatos emlékezőtehetséggel van megáldva. Megelevenítő érővel beszél ma is a régen történt dolgokról. élete folyásáról, errúé- keiről. '

— Hetven évvel ezelőtt ilyentájt. lehetett. A pontos dátumra már nem emlékszem. Mindenesetre június első napjaiban volt az a nagy ünnepség, amikor Budapesten, Magyar- ország fennállásának ezeréves évfordulóját a millenniumi ünnepséget tartották. Nem tudom, maguk talán tudják, hogy él-e valakj azok köziül, aikik resztvettek az ünnepségen, mert én részt vettem, ott voltam.

— Süveg bácsi 1896. júniusá ban részit vett a millenniumi ünnepségen? Hogyan került oda, meséljen róla? Abban az időben nem úgy volt, mint most, hogy országos rendezvényekre meghívták a falusi embereket.

— Az tehet, de én ott voltam,: méghozzá Váraljáról nem is egyedül, kettőnket vittek el, engem, meg a pajtásomat. Csapó Sándort.

— Mesélje el, hogyan történi?

— Annak; hosszú sora van, ha meghallgatja elmeséltem.

— Úgy történt,- hogy 1896. május utolsó napjaiban az akkori belügyminiszter Perczel Dezső felszólította Győré, Máza, Váralja és Zomba községek jegyzőit, hogy az általa meghatározott napon községükből 6— 6 katoeasorban lévő legénnyel Konyhádon jelentkezzenek. Váralja akkori jegyzőjével mi is bementünk. Ä Perczel-kastély parkjába vezényeltek bennünket. A miniszter az évszázados fák alatt tartotta a „mustrát”. Lehettünk vagy huszonötén sor- beli legények. A mustrán a négy község fiataljai közül Csapó Sándort (ő mér nem él) és engem választott ki csatlósnak — meséli.

* * fi Ilii «*< ff i J

— Nagy dolog volt ám abiban az időben, hogy a belügyminiszter lovát vezethettük. Az egész falu büszke volt ránk, hogy éppen két váraljai legényre esett a választási. .

— És miért éppen a váraljai legényeken akadt meg a miniszter szeme?

— Az urak nem avattak be

ilyen dolgokba. Gondolom azért választott bennünket, mert egyforma növésűek voltunk. A jegyző olyasmit mondott, mintha az ábrázatunk is hasonlítana. Tálán ezért,

—■ Meséljen arról fe Süveg bácsi, hogy tulaj doniképpen trti dolga volt a csatlósnak?

— Elmondom, úgy, ahogy történt, csak egy kicsit várjanak, mutatok valami érdekeset — mondta és nehézkesein felállt. Mintha resellte volna lassú mozgását, s valamikori nyalka- ságának igazolása képpen arneny- nyíre tudta kihúzta magát. Az első szobából berámázott. képekkel tért vissza. Az egyik kép közvetlenül a bevonulása után készült. Feszes katonaruha volt Süveg bácsin, s valóban szépszál legénynek mutatott,

A kép, a millenniumi ünnepség reggelén készült. A jobboldalon áll csatlósruhában és a belügyminiszter lova kantárját fogja.

— Hol is hagytuk abba — emlékeztettem a beszélgetésre.

— Az úgy volt, hogy június 3-án Bonyhádon bevaganíroztuk a miniszter lovát. Reggel indultunk, s estére értünk Budapestre. Az Országház út 10.

te <ág'

“ v

szám alatt volt a szállásunk Másnap elvittek bennünket a szabóhoz csatlós ruhát szabatn i. Amikor egy-két nap múlva meghozták, próbaképpen felöl- tözködtünk. A Csapó rámnézett, aztán elkezdett nevetni,

— MSt nevetsz pajtás ” —kérdeztem.

■— MSteeP Aat, hogy olyan vagy ebben az öWözékben, mint- egy leány.

A két váraljai legény, a zsi- nóros ridia, pörge kalap és rá más csizma után furcsán érezte magát a díszes Mátyás-korabeli csatüősöltozékben, s a fejükre húzott vendéghajjal. Süveg bácsi emlékezete szerint a feszes, Mkószerű nadrág piros volt; fűtötte sárga szoknyával. A felső blúzszerűség kávébarna volt. Elöl, a mellrészen a Perczel - család címere díszelgett. A fcacsiina szilvakék volt, arany- sujtással díszítve. Ebben az öltözőkben szerepelt a millenniumé ünnepségen a két váraljai legény 1896. június 8-án.

Az8án elmesélte melyik útvonalán mentek a Vérmezőtől at Országházi g, milyen volt a belügyminiszter ruhája, fehér lovának szerszáma. Emlékezete szerint a buzogány, amit a mi niszter a felvonuláson a kezében tartott, 4 kiló volt és ezüstből készült.

— A felvonulás után minket elbocsátottak azzal, hogy mehetünk ahova kedvünk tartja. Elmentünk a Rác-fürdőbe, onnét a cirkuszba. A ligetben felültünk a körhintára, táncoltunk és haneúroztunk a pesti lányokkal — mondja huncut nevetéssel. — Akikor jártunk életünkben először Budapesten és azon voltunk, mindent megnézzünk, amit csak lehet.

Süveg Sándor- bácsi disznótoros vacsorán, pincézéis és ba- rátkozás közben már sokszor elmesélte élete egyik nagy élményét. amikor fején vendéghajjal, díszes csatlósruhában részt vett a millenniumi ünnepségen. Nekünk is szívesen mesélt. Látszott rajta. Mint mondta nincs unokája, akire fiatalkori emlékét hagyná. Amíg él megbecsüli, később a rokonságra bízza a képet, de az is lehet, hogy átadják a múzeumnak. Igaza van, hadd maradjon meg emlékként az utókor számára, hogy valamikor két váraljai legényre esett a választás, akik csatlósruhába öltözve részt vettek a millenniumi ünnepségen, Budapesten — az urak ünnepségén.

POZSONYI IGNÁCNÉ

Égő pótkocsi a dűlőúton

Kigyulladt és elégett a rmözsi- Uj Élet Tsz egy szalmát szállító pótkocsija. A tűz feltehetően abból keletkezett, hogy a mezőőr meggyújtott az út szélén egy gázcsomóit, és a lángot; a szél ráfújta a pótkocsira, A vizsgálat .még toíyife,

Küldöttségcseie szomszédok között

Városunkból a szomszédos Jugoszláviába öttagú ifjúsági küldöttség utazik látogatóba, július 1-én, pénteken. Valamennyien üzemi KISZ-titkárok, vezetőjük Bandi János, a Szekszárdi Vasipari Vállalattól. A fiatalok vonattal utaznak Öbecsére, az ottani ifjúsági szervezet meghívásának eleget téve. s július 1—13-ig tartózkodnak Jugoszláviában.

Változatos program ígérkezik számukra: Részt vesznek az óbe- cßei ifjúsági napokon, majd a sok- nemzetiségű ország különböző vidékeire látogatnak, tanulmányozzák a népek, az ottani fiatalok életét, Vendéglátóik — a megegyezés

értelmében — még ez év őszén viszonozzák a látogatást, amikor városunk ifjúsági szervezetei látják vendégül a hozzánk érkező jugoszláv fiatalokat.

Ezek a küldöttségcserék a szomszéd népek fiataljainak szorosabb barátságát, egymás életének és mozgalmi munkájának tanulmányozását szolgálják. HeLyeseini lehet, hogy a városi KISZ-hizottság lehetőséget ad a legjobb társadalmi munkás ifjúsági vezetőknek arra, hogy személyes tapasztalatokkal gyarapodva, a továbbiakban még színesebb, változatosabb nevelő és mozgósító munkát fejthessenek ki az üzemi fiatotok kő- rében4

teHamburgi óriásnyulak meghonosítása Tolna megyében

Fusztahencsén korszerű nyúlte- nyésztő telepet létesített a nagy- dorogi földművesszövetkezet; A telepre a napokban Hamburgból megérkezett az első törzsállomány;

A küJönvagon 182 utasa öt fajtájú: óriás csincsilla, német tarka, német szürke óriás', illetve német nagy ezüst, továbbá újzélandi fehér fajtájú tenyésznyuíakbó) vődött össze,

A külföldről behozott törzsnyu- lakat két hónapig megfigyelés alatt tartják, utána elszaporítják a pusatahencsei telepen. Az év végére a tenyésztőknek országszerte, elsősorban a társulások és a szakcsoportok rendelkezésére állnak majd az import tenyésznyulak«

ESZMECSERE

Batyalik Istvánnal, a györkönyi Szabad súg Tsz elnökével egyezkedik Talpas István, a Nagydorogi Gépállomás igazgatója.

— IWi lenne a véleményed, Batyalik elvtárs a teljes műszaki kiszolgálásról?

— Attól függ, milyen formában menne?

— Ahogyan nektek legjobban megfelel. Mindeneseire kevesebb gondotok lenne a gépek karbantartására.

— Az igaz, gond az van velük. Megvan ugyan a jól felszerelt műhelyünk, esztergával, fúrógéppel, hegesztöberen- dezéssel, de kévés az egy szerelő.

_— Éppen azért ajánlom... Helyeznénk ki még egy szerelőt. .. Ha megállapodásra jutunk, akkor már a második félévre is megköthetjük a szerződést. .. A műhelyt, a berendezést, a raktári készletet átvesszük, úgy, ahogyan van, a szerelővel együtt. Az alkatrészbeszerzés is a mi gondunk lesz.

— És hogyan lenne az átvétel?

— A műhelyért és a felszerelésért megfelelő bérletet fizetünk, az a tulajdonotokban marad. A szerelők a mi állományunkban lesznek, kapják a megállapított órabért.

— A ham András azt hiszem, szívesebben dolgozik munkaegységre.

— Kérem, ezt is meg lehet oldani. Mi átutaljuk nektek a bért, és átszámoljátok munkaegységre. Ahogyan nektek a legjobb. Mondtam más sokszor; a legjobb segítőtárs a gépállomás.

— Nono, sokszor szidtunk már benneteket... És ki lenne a szerelő', akit kihelyeztek?

— A Wascher Pálra gondoltam. Most kombájnon van, de ha vége lesz az aratásnak, akkor jönne ki.

— Azért kérdem, ki lesz a szerelő, mert ha már megegyezünk, akkor azt szeretném, ha komoly embert kül- denétek. Ne valami borisszát... És olyant, aki az esztergához, a hegesztéshez is ért. Hogy ne kelljen minden apró munkával beszaladni az állomásra. Az András rendes, komoly, megbízható ember, olyat szeretnénk, akivel jól megértenék egymást.

— Azt hiszem, nem lesz kifogás..Ha arról van szó, hogy segíteni akarunk benneteket, akkor nyilván nem azért ajánlom ezt a módszert, a teljes műszaki kiszolgálást, hogy éppen csak neve legyen a gyereknek.

— Mi pedig elfogadjuk a segítséget, ha hasznunkra válik.

— Akkor még a héten kijövök, és véglegesen megállapodunk a részletekben.

— Csak mindig, mindenkivel ilyen könnyen meg lehetne állapodni, mint veletek! — nevet az elnök.

— Én meg mindig azt mondom; a legjobb segítőtök a gépállomás, nevet az igazgató is. — Mellékesen, ha a szántás gondot okoz, átküldők egy-két SZ—100-ast. Azok elintézik a nyári mélyszántást. Úgyis kevés a gépetek...

— Arról is lettet majd beszélni.

m.

ys-.

esetökes a magáöaütőfc kötelező szabatossági biztosításának másod díja, $ júikis 3t*g pótlékmentesen befizethet«

félévi

©

n befizetőlapot az Áifamt Biztosító fiókjától.

(192)