Tolna Megyei Népújság, 1966. június (16. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-28 / 151. szám

1966. június 23. TOLVA IWFOVFY NTPŰJS.ÍO „Addig rózsám el nem hagylak... Két e lüstkoszorús vegyes kórusa lett Tolna megyének »» A Népművelési Intézet kórus­minősítő négytagú bizottsága is elfoglalta a helyét, és az őcsényi érdeklődő közönség is megtöltőt- te a művelődési ház mögött fel­állított szabadtéri színpad néző­terét. Ekkor az öcsénybeji meg­rendezett „Sárközi dalostalálkozó” első számaként a Dunaföldvári Kisipari Szövetkezet vegyes kara lépett a színpadra. összesen kilenc, köztük hat Tolna mepvei, egy Fejér, egy So­mogy és egy Baranya megyei kó­S Á R NAPOK • • 0 Z 1 rus jelent meg a verseny szín­helyén. A kórusok lámpaláza és izgatottsága érthető volt, hiszen kettő kivételével valamennyi in­duló minősítést akart kapni, azért lépett fel a műsorban. A mint­egy két óra hosszáig tartó dalos­találkozó alatt sokszor csattant fel valóságos vastaps. így köszön­tötte a közönség a kaposváriak aranykoszorús Vikár Béla kóru­sát, amelyet Zákányi Zsolt vezé­nyelt. S a tapsból jócskán jutott az ezüstkoszorús székesfehérvári férfikarnak is. A megyei kórusok közül a Gyukity Bó­dog vezette duna­földvári vegyes karon kívül fellépett még a faddi vegyes kórus Kiss Istvánné, a mö- zsi földművesszövet­kezeti vegyes kórus Fertőszögi Béláné, a hőgyészi vegyes kar Mezei Mihály, a bonyhádi Erkel Fe- renc-kórus Fetzer Fe­renc és a szekszárdi pedagóguskórus Fer­tőszögi Béláné és Gerse József vezény­letével. A vendég- egvüttesek között volt még a pécsiek Me­csek együttesének ve­gyes kara. amelyet Tillai Aurél karnagy vezényelt. A dalostalálkozón előadott számokból több, sárközi néoda- lokból összeállított feldolgozás volt, ame- lveket első ízben itt öcsényben adtak elő. A bemutatók közül a legnagyobb közönség- sikert Tillai Aurél ..Sárközi szőttes” cí­mű feldolgozása arat­ta, amely vegyes kórusra és ka nvjrazenekari kíséretre íródott. Ennek a műsorszámnak és az együttes magabiztos felkészültsé­gének eredménye nemcsak a nagy és hosszan tartó taps volt, hanem a zsűri döntése is. Aranykoszorús minősítéssel térhettek haza. A megyei együttesek közül a minősítő bizottság döntése alap­ján a bonyhádiak Erkel Ferenc vegyes kórusa bizonyult a leg jobbnak, ök ezüstkoszorús minő­sítést kaptak. Ugyancsak ezüst­koszorús minősítést ítélt a zsűri a szekszárdi pedagóguskórusnak is, azzal a megjegyzéssel, hogy bár országos szinten elérik az ezüstkoszorús minősítési szintet, de valamivel halványabbak, mint a bonyhádiak. A többi négy me­gyei együttest bronzkoszorúval minősítette a zsűri. Némi eltéré­sek azonban itt is voltak. Külö­nösen szépen énekelt a faddi ve­gyes kórus, s a legnagyobb féj- lódés is náluk tapasztalható. Az eredmény nagyon szép, ha összevetjük az ország más vidé­kein megrendezett minősítési da­lostalálkozókkal, amelyeken ál­talában nem szoktak minden in dulónak minősítést adni. A mi­nősítési bizottság és a közönség is elégedett volt. Tíz táncegyüttes fesztiválja Sárpilisen SZOMBATRA VIRRADÓRA, de és megkezdődött az előadás. Egy- még szombat délelőtt is valóság- más után, sorban következtek a gal ömlött az eső. Fenyegetően táncünnep résztvevői, sötét volt az ég, a felhőzet csak Először a Szekszárdi Állami úgy déltájban szakadozott fel. Gazdaság Sárpilisi Népi Együtte- Aztán erős szél támadt, s az sének tánccsoportja lépett a szín- kezdte szárítgatni az átázott föl- padra. Ök voltak a vendéglátók, det. Műsorukban egy sárközi leány­ilyen előzményekkel kezdődött táncot,,,és vezetőjük, Bogár Ist- a Sárközi Táncünnep. Az autó- ván koreográfiáját, a „Szüreti buszok az ország különböző vi- képek 1966.” című táncjátékot déliéiről és a megyéből útnak mutatták be. A házigazdákat az indultak Sárpilis felé. A közön- őcsényi KISZ tánccsoportja kö- ség készülődött, — s közben min- vette egy őcsényi lakodalmassal denki az eget nézte. A sárpilisi és egy cigándi párossal. A dávodi szabadtéri színpad körül valósa- „Bácska” táncegyüttes Bács-Kis- gos vizesárok keletkezett, padló- j^un megyéből érkezett Sárpilis- hídon közlekedett a közönség, így j-e. Művészeti vezetőjük Agatics azután romantikus^ környezetben János. Többek között egy sár­kezdődhetett az előadás. pilisi leánytáncot is bemutattak. A néző tavaszi kabátban ér- Somogy megyéből a kaposváriak kezett, takarókat meg ülőpárná- „Somogy” Táncegyüttese érke- kat hozott magával. Hideg volt. ze(;t. ök egy botos táncot és egy S a korán érkezők kétszer néz- táncszvitet mutattak be vezető- hették végig a műsor egyes sza- j(jk,, Vida József koreográfiája mait. A színpadon ugyanis az aiapján. A paksi Ifjúsági Tánc­egyes csoportok már hat óra fele együttes tagjai kétszer öltözköd- megkczdték a bemelegítést. Húz- (,ek. Először egy délszláv táncot ta a zenekar, és járta a táncosok,,„mutattak be, majd egy kalota- lába az előadás előtti utolsó pro- gzegj leánytánccal léptek szín­bán. padra. Minden ülőhelyet elfoglaltak, s A szekszárdi Sárközi Tánc- a nézőtér körül több soros, tő- együttes férfi tagjai egy kisdorogi mött fürtökben álltak az érdeklő- verbunkot mutattak be, a lá- dők. Felcsillantak a reflektorok nyok pedig már sok sikert ara­tott számukkal, a Háromugróssal gyönyörködtették az est közönsé­gét. A Pálhalmai Célgazdaság táncegyüttese Fejér megyéből ér­kezett, egy sárközi szvitet és Bál... Bál... Bál... Két zenekar húzta, egyik a bel­ső teremben, a másik meg az ud­varon. Táncoló pár azonban nem tudni hová jutott több a sárpilisi nagy „Sárközi bálon”. Fiatalja, idősebbje együtt ropta kivilágos- kivirradtig. A legnagyobb sikere a csárdásnak volt. Körben össze- fogódzva, meg párosával forogva járta mindenki végkimerülésig. Szombaton a pilisiek, vasárnap az őcsényiek mulattak egv jó­ízűt, az ifjúsági bálban, amely a Sárközt Napok végső rendezvénye volt. A helyi KISZ-szervezet tánc együttese, amely az úttörőkkel már sikeres műsoros estet adott csütörtökön este is a hazai közön­ségnek, nyitotta meg a bált. Szí­vesen nézték végig a jelenlevők táncukat. — de örültek annak is, amikor ők vehették át a táncteret. Mindkét bálban jól mulattak, szórakoztak a résztvevők. Színes forgatagban kavarogtak a népvi­seleti és a modem ruhákba öltö­zőt* emberek. A Sárközi Napok méltó befejezéssel ért véget. Köszönet és elismerés... ■. . mindazoknak, akik a Sár- egy népdalcsokorra tervezett ko- közi Napok rendezvényem, mint reogr£fiát mutattak be. A Bara- közönségszervezők, reszt vettek. ­...azoknak, akik a sárközi fal­vakban a termeket, színpadokat, kiállítási helyiségeket dekorálták, szépítették. nya megyei dunaíalvai tánccso­port tagjai egy hazai és egy tu- nyogmatolcsi leánytáncot táncol­tak el. Az érsekcsanádi (Bács megye) Búzakalász Termelőszö­vetkezet tánccsoportja is művé- . .a községek lakosainak, akik szeti vezetője, Géczy Lajos ko- igyekeztek széppé varázsolni ut— reogxafiájat mutatta be. cáikat, házaik, otthonaik kör- A TIZEDIK TÁNCEGYÜTTES nyékét. a dombóváriak csoportja volt, . amely bemutatkozott a műsorban. .. .annak a sok együttesne , ^ dombóváriak egyenesen Pécs- egyéni szereplőnek, akik renge- érkeztek, ahol a délelőtti teg munkával készültek egy-egy órákban vettek részt a kisipari fellépésre. szövetkezetek VII. országos tánc­fesztiválján. Az ország különböző ...mindazoknak, akik szabadsá- tájairól érkező tizenöt táncegyüt- gukat áldozták, hogy kilenc na- tes versenyéből összteljesítmé­4, minél„»««« ..- Ät'roSlISgÄ gyek a programok lebonyolita . meg. A dombóvári együt­a Magyar Kábelművek vezetője Bodai József. Sár­rimiänaK ** .falu népével közösen elkészítették a a közönség elé és arattak sárpilisi szabadtéri színpadot. nagy-nagy tapsot. Utószó Kilencnapos zsúfolt program. Jól sikerült munkás-paraszt talál­kozó Sárpilisen, öt kiállítás, tíz műsoros est. bemutató. néffv film vetítés a Sárköz különböző köz­ségeiben. Három ízben és község­ben léptek fel hivatásos népdal­énekesek, négy alkalommal tartot­tak tanácskozást, ünnepi ülést mú- zeológusok, néprajzkutatók, szak­emberek. Kétnapos úttörőtábort ütöttek fel a járás úttörőcsapa­tainak küldöttei S4rr>ilisen és há­rom nagy sikerű bált rendeztek a különböző községek ebből az alka­lomból. Több mint harminc különböző együttes — táncegyüttes, kórusok, gyermektánccsoportok, bábcsopor­tok — lépett színpadra ez alatt az idő alatt. Közel százan vettek részt a tanácskozásokon, s ki tudná megszámolni, hányán nézték végig a kiállításokat, hányán töltötték meg a mozik nézőterét egy-egy vetítés alkalmával és hánvan tap­soltak tiszta szívből a nézőtereken egy-egy produkció után. s magas számot adna. ha össze lehetne ad­ni, hányán vettek részt a szervezés munkáiéban. Az ilyen formában első ízben megrendezett ..Sárközi Napok” sok ember szívéhez nőtték. A ren­geteg munka, fáradság nem ve­szett kárba. MÉRY ÉVA Anya- és csecsemőotthon, áruház, szálloda és irodaház épül Városi pártbizottsági ülés Szekszárdon Kibővített pártbizottsági ülést tartott Szekszárdon, hétfőn a megyei pártbizottság nagytermé­ben az MSZMP városi bizottsá­ga. Az ülésen dr. Péter Szigfrid titkár helyettes előterjesztése alap­ján két napirendi pontot tárgyal­tak. Foglalkoztak az MSZMP Központi Bizottságának 1966. má­jus 25—27-én hozott határozatából adódó feladatok ismertetésével. A beszámoló első része az új gazda­sági irányítás rendszerét a má­sodik része a harmadik ötéves terv feladatait ismertette orszá­gos és városi viszonylatban. A második ötéves tervben elin­dult Szekszárdi városodásának folyamata. Növekedett a lakosság lélekszáma, fejlődött a város ipa­ra, korszerűsödött hálózata, s végre lett hajtva a városodáissal együttjáró lakásépítési és egész­ségügyi program. A harmadik öt­éves tervben folytatódik Szek- szárd városodásának folyamata. A helyi iparpolitikai terv ke­retében 16,5 millió forint be­ruházással megépül a Patyolat Vállalat új üzeme. Felépül a 118 ágyas Gemenc-szálló. Az élelmiszeripar ágazatában más­fél millió forint költséggel bő­vül a kenyérgyár. Az építőipar ágazatában bővítik a Tervezőiro­dát és felépül a Tanácsi Építő­ipari Vállalat szociális létesítmé­nye. A közlekedés javításában je­lentős szerepe lesz a Kecskés utca megnyitásának és a tervezett út­fejlesztésnek. Az építés az idei évben veszi kezdetét és költsége 5 millió forintot tesz ki. A keres­kedelmi hálózat fejlesztésében ruházati boltot kap a város. Ezen­kívül vendéglátóipari egység léte­sül 3 millió forint költséggel. Az új létesítmények építésével egy időben fejlesztik a vízellátást és a szennyvízelvezetést. Az egészségügyi beruházások egyik jelentős létesítménye lesz a 10 millió forintos beru­házással épülő egészségügyi középkáderképző-iskola, ahol 200 személy részére biztosí­tanak egészségügyi oktatást. A tervben szerepel még a 210 személyt befogadó anya- és csecsemőotthon építése, amely­nek költsége 22 millió forint. A minisztériumi beruházások köre még nem teljesen ismertek. A program szerint eddig jóvá van hagyva egy állami áruház, a KPM-irodaház, a GELKA-szervíz és a Magyar Nemzeti Bank iroda­házának építése. A pártbizottsági ülés résztvevői örömmel vették tudomásul a Szekszárd fejlesztésé­vel kapcsolatban ismertetett terv­számokat. Az ülés második napirendi pontjában bejelentések hangzot­tak el, majd a pártalapszerveze- tek titkárai részére tájékoztatást tartottak a pártoktatás tapaszta­latairól és a jövő év oktatási programjának feladatairól. Minta babföldek megyénk? en Megyénkben már többfelé ter­mesztik a tengerentúlról származó Seaway-féle fehér gyöngybabot. Ezt az apró, vékony héjú babfaj­tát megkedvelték a háziasszonyok, mivel könnyen, jól főzhető. A Seaway gyöngy babot az idén a nagykónyi Haladás Tsz-ben hat­van, a regölyi Népakarat Tsz-ben pedig száz holdnál nagyobb terü­leten termesztik fővetésként — bemutatásra is. Ugyanis, a két termelőszövetkezet minta bab­földjénél bemutatókat rendez majd az idén a MÉSZÖV a ter­mesztőknek. Jövőre fővetésként is el akarják terjeszteni ezt a bab­fajtát. Egyébként a hüvelyes növények beállottsága bíztató terméskilá­tással kecsegtet, úgy néz ki, hogy több bab lesz, mint az előző évek­ben, erről tájékoztatott bennün­ket Nagy Ákos, a MÉSZÖV elő­adója. Megyénkben negyvenezer holdon termesztenek szerződéssel étkezési száraz babot a termelőszö­vetkezetek, azon felül még külön is a közös gazdaságokban és a ház­tájiban. Előreláthatólag 75—80 va­gon babot vásárolhatnak fel majd az fmsz-ek a különféle fehér faj­tájú és a tarka babból. Tizenöt vagonnal exportálnak, a többi bel­földi fogyasztásra kerül a dombó­vári egyesült földművesszövetke­zetek magtisztító üzemén keresz­tül. Szigorítják az őzselejtezést, hatékonyabbá teszik az apróradvédelmet A Magyar Vadászok Országos Szövetségének idei közgyűlését a MEDOSZ-székházban rendezték meg vasárnap. Gál Zoltán, a szö­vetség ügyvezető titkára beszá­molt a szövetség elmúlt évi mun­kájáról. A beszámoló szerint az elmúlt idényben már 42, úgynevezett bér­kilövő vadásztársaság működött. A külföldi vadászvendégek 1985- ben 617 őzbakot lőttek ki, közü­lük a vadásztársaságok területén hat, az állami erdőgazdaságokén négy trófea nyert aranyérmet. Szarvasbikából 607-et, dámbiká- ból 28-at ejtettek külföldi vadá­szok. A szarvasagancsok közül 27-et, a dámlapátokból négyet tün­tettek ki aranyéremmel. A hazai vadászok múlt őszi zsákmánya 300 szarvasbika volt. A MAVAD-dal kötött szerző­dések alapján 70 600 lőtt nyulat adtak át a vadásztársaságok, ami az előirányzatnak csupán 81 szá­zaléka. Lőtt fácánból a 14 000 da­rabos teljesítés csupán 77 száza­léknak felel meg. Az élő apróvad exportszállításánál ugyancsak több ezerrel elmaradtak a ter­vezettől és az előző évi teljesí­téstől is. A titkári beszámoló a soron- lévő sürgős tennivalók között említette meg a kívánatosnál jobban megnövekedett őzállo­mány szigorúbb minőségjavító selejtezését, valamint az apróvad mesterséges tenyésztésének foko­zását, a természetes szaporulat hatékonyabb védelmét, (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents