Tolna Megyei Népújság, 1966. június (16. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-26 / 150. szám

4 TOLNA megyei nepűjsaö 1966. június 26. | AUTÓ—MOTOR! Egy nagy jövőjű autó A világsajtót bejárta a hír, mi­szerint a Szovjetunió illetékes mi­nisztere megállapodást írt alá a FIAT-gyár elnökével egy kor­szerű autógyár felállítására a Szovjetunióban. A tervek szerint évi 600 000 autó hagyja el majd a gyárat, amelyben ezt az 1200 köbcentiméteres, orrban elhelye­zett. motorral meghajtott, négy­ajtós kocsikat gyártják. A 73x71,5 mm furat-löketű, négyhengeres, soros OHV-motor sűrítési aránya 1:8,8, teljesítmé­nye 60 lóerő, végsebessége 140 km/óra. E jelentős sebességnek megfelelően tárcsafékkel láttákéi a „124” típusjelzésű, ötüléses FIAT-autót. A hagyományosan elrendezett motor nyomatékát a teljesen szinkronizált, négyfoko­zatú váltómű továbbítja a meg­hajtott hátsó kerekekhez. A 6,15x13 hüvelykes gumikkal sze­relt, egymástól független felfüg­gesztésű kerekei tekercsrugókkal kapcsolódnak a vázszerkezethez. A típusokban gazdag programú olasz FIAT gyár új modelljének nagy jövőt jósolnak a szakembe­rek, hiszen a „124”-es messze túlszárnyalja „kortársait” és is­merve a FIAT-szériák nagyságát, amelyet a nemrégen aláírt szov­jet szerződés tovább bővít, jelen­tősen. Nos, ez a jövőbe látás na­gyon reálisnak mondható. KRESZ-tanácsadó 1. Kérdés: A gyalogosok — azokon a helyeken, ahol áthala­dási elsőbbségi joguk van —, kö­telesek-e. a megkülönböztetett jel­zésű gépjárművek részére elsőbb­séget biztosítani? Válasz: A KRESZ 39. § (3.) be­kezdése értelmében a megkülön­böztetett gépjárművek számára, ha azok a megkülönböztető fény- és hangjelzést használják, a köz­úti forgalomban részt vevő, vala­mennyi jármű és személy köteles elsőbbséget biztosítani. Az idézett szakasz szövegében rß. közúti forgalomban részt­vevők” íneghatározás alatt többen csak a járművezetőket értették. Márpedig a közúti forgalomban nemcsak járművezetők, hanem gyalogosok is részt vesznek, ezért a megkülönböztetett gépjármű­veknek a gyalogosok is áthala­dási elsőbbséget, szabad utat kö­telesek biztosítani. 2. Kérdés: Mit kell értelmezni ,közelben” -fogalom meghatáro­zása alatt? Válasz: A KRESZ-kiegészítő, illetve -módosító rendelkezés 11. § (2.) bekezdésében írt „közelben” lévő kijelölt gyalogátkelőhelyen általában a látótávolságon belül eső távolságot kell érteni. Ez nem haladhatja meg az 50—60 métert. Az idézett fogalom tisztázása természetesen nem old meg min­dent, de tájékoztatás és elbírá­lás szempontjából jelentős, mivel a KRESZ idézett szakasza csak általános megfogalmazást tartal­maz. A fogalom értelmezése első­MIllllllllllllllllillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII FILMKOCKÁK egy leAnyjavítö intézet életéből sorban gyakorlativá teszi a „kö­zelben” szó meghatározását és látótávolsághoz köti. Tudjuk jól, hogy a látótávolság szintén em­berekként változhat — befolyá­solhatja időjárás, közvilágítás, stb. tényezők —, ezért a meg­határozott távolság legfeljebb 50—60 méterben értelmezendő. 3. Kérdés: Személygépkocsin és motorkerékpáron hány személyt szabad szállítani? Válasz: A KRESZ 68. § értel­mében személygépkocsin és mo­torkerékpáron csak a forgalmi engedélyben feltüntetett számú személyt szabad szállítani. Két 10 éven aluli gyermek egy felnőtt személynek számít. Motorkerék­páron történő személyszállítás esétén ezt a szabályt csak oldal- kocsira szabad alkalmazni. ■ Személyszállítás esetén szemé­lyenként 80 kg-ot — 10 éven aluli igyermeknél 40 kg — terhelést ikell számítani. | Az oldalkocsis motorkerékpá- jron csak az oldalkocsiban és a ipótülésen, szólómotorkerékpáron I— a benzintartályon csomagot, ■ vagy gyermeket sem szabad —, : pedig csak a pótülésen szabad iszemélyt szállítani. A pótülésen ‘személy csak úgy szállítható, ha I ilába eléri a lábtartót. p= 1 r~ 1 r 6 r~ « ' 8 40 a —“1 1 "'“r" ^1 i i tr a 7h~ s 1 u n w~ 47 ■ 4 V 49 ■ ÖT" xT~ ír u iT I ír 15 a ÖT" Í7~ 1» a ÜT m a 5o H ff 5í~ ír I sr ST sr ff SÍ sr 5T a ír ‘tű m 41 m E HH-“ HS H6 ff w~ __ I Hl * 5T a s a Ii~ 1 i «T ■ ff 5» sr sr 5« 57 Sí a »T 60 64 ff 61“ 1 61“ I «T i sr 67 61 «9 __ a 7 Ö~ ■ 7» ft 3S 76 1 _ 77 E TT 79 a 80 81 — 1 n 1 a *T 1 ír 86 87 «< — — — — i z — — — — — _ — J Radnóti Miklós így vall erről az évszakról: ...Nyár szusszan újra a levegőre s a gyönge fűre sziszegő fény száll. Csönd van, s előre hajlik a fűszál és fodros hő száll szerte odafönt. Folytatása rejtvényünk vízszintes 1, függőleges 15, vízszintes 23, és 88. számú soraiban. Vízszintes: í. A versidézét kezdete. 12. Nem mozdul. 13. Csukó. 14. Más­képpen — az a. 15. Azonos mással­hangzók. 16. Kevert fiúnév. 18. Reg­gel teszi a nap. 20. Fénycső. 22. Jut­tat — egyes vidékeken. 23. A függő­leges 15. folytatása. 24. Járdái. 26. Kettős betű. 27. Folyó — a Gangesz közelében. 29. Vissza — madárruha. 30. Híres labdarúgónk volt (György) — betűhiánnyal. 31. Pest megyei köz­ség. 33. Névelővel — gyümölcs. 36. Nagyközség. 39. A. V. 41. Hiányzást bizonyít. 43. Mutató névmás. 44. A cukorgyártás mellékterméke. 47. Ke­vert hang (!). 51. Kicsinyítőképző. 52. Kötőszó. 53. Fagylaltot fogyassz. 56. Jam. 59. Erőteljesen síró. 62. Híres szovjet repülőgéptípus betűjele. 63. I. A. 64. Ami valamelyik félnek min­dig fáj (névelővel). 66. Mart — betűt keverve. 68. Tél; sport. 70. Régiesen — légy támogatóm (betűhiánnyal). 72. Kézi fonásban legszükségesebb eszközeid. 74. A költemény címe, amelyből idézünk. 77. Mutatószó. 78. M. T. O. 79. Az étkészlet egyik da­rabjára. 80. Névelővel — magyar fő­rang volt. 82. R. L. I. T. 84. Szó, amelyet sürgetésre is használhatunk. 85. A tetejére (két szó). 88. Az idé­zet befejező része. Függőleges: 2. Régen a nők mene­dékhelye (1) volt. 3. Hamis. 4. Vissza — névelős zenei szó. 5. Egy névelő és egy kötőszó. 6. A befogásra kész ló. 7. Vártán áll. 8. Számtalan (+’)• 9. Gyorsan evett. 10. Ellentétes kötő­szó. H. Becézett férfinév. 15. A víz­szintes 1. folytatása. 17. Nagyon apró termetű (o=ö). 19. E. U. T. A. 21. O. G. R. 25. Éppen hogy csak. 28. Ilyen korcsolya is van. 30. Japán nagyváros kimondva. 32. Titkos óhaja. 34. ... csak rám, elvégzem én. 35. A szó végén van. 37. Szelídségéről nevezetes állatka. 38. Tudományos Is­meretterjesztő Társulat. 40. Fém. 42. Helyhatározó ragja. 45. Régiesen — elfogyasztotta. 46. Magas, vékony emberre mondják. 48. Számára kül­di. 49. Kevert — géppisztolyalkatrész. 50. Fehérnemű. 54. Y. Ö. 55. Köny­velés; szakszó. 56. A molnár Ilyen. 57. Mesecím: . .. bába. 58. Leves, amelybe hús Is fő. 60. Állatlakhely (—’). 61. Halkan lépkedő (—’)• 65. A mondottakkal egyet nem értő. 67. Támasztóépítmény. 69. I. A. A. 7L Vissza: — Város Ausztráliában. 73. Nagyváros a Szovjetunióban. 75. Pél­dául. 76. Osztrák női keresztnév. 81. Dativus rövidítése. 83. Kötőszó. 86. Római 501. 87. Tetejére. Beküldendő: vízszintes 1, függőle­ges 15, vízszintes 23, 88, valamint a 74. számú sorok megfejtése. Beküldési határidő; 1966. június 30.1 déli 12 óra. Kérjük a borítékra rá­írni: ;,Keresztrejtvény”. A helyes megfejtők között öt szépirodalmi könyvet sorsolunk ki. Legutóbbi rejtvényünk helyes meg­fejtése: vízszintes 1: A horgony­kamrákat vízzel vízszintes 25.: árasz­totta el, vízszintes 56.: Széchenyi, 72.: Budai Alagút, függőleges 13.: Edin­burg. A következők nyertek könyv- jutalmat: Bíró Jánosné, Bonyhád. Fetzer Józsefné, Kakasd, Lőrincz Gyula, Kurd, Farkas Ernő, Dombó­vár, Kovács János, Fadd. — 34 — — Ha árulkodtam volna, nem szöknek meg?, — Akkor is megszökünk... De így szebb.. Az ember legalább tudja, hogy van magában betyárbecsület. Veeserkával nehezebb volt zöldágra vergődni. — Én is megszegtem az ígéretemet, maga is. Kvittek vagyunk. Miről akar még prédikálni? — Minek játszunk búj ócskát egymás előtt? — Én nem játszom bújócskát..., főleg magá­val nem..., különben is, szeretek bújócskát játszani. — Csakhogy a bújócska játékhoz az is hozzá- tartoik, hogy meg is kell találni a búj ót. — Minek elbújni, ha az embert megtalálják? — Éppen azért, hogy az embert megtalálják, ez a játék. Diákkoromban, egyszer sikerült úgy elbújnom, hogy a többiek nem találtak meg. Először örültem neki, aztán szörnyen árvának és csalódottnak éreztem magam. .1 — Hát akkor utazzon el Capek után Marien- bádba és keresse meg! Valahogy mégis kibékültünk. Vég Piroskával azonban nem tudtam szót érteni, ö volt ugyan­is a harmadik szökevény. Gáfor nem ment ve­lük. Gömböcre a konyhában találtam ra, krumplit hámozott. — Meg akar dicsérni? — kérdezte. — Nem. 1 — Nem is kell, nem mentem és kész... — Miért? — Mert nekem már elegem van a hercehur­— 35 — cákból, különben is én már átestem a tűz­keresztségen. Letette a krumplihámozó kést és elég'1 illet­lenül a combjaira csapott. — A Piroska is? — Naná, mit gondol, úgy jött vissza, mint a liliom? Hát ennyit ér a „mindannyian vigyázni fo­gunk rá”. De az igazgatónőnek is igaza van. Nem lehet villanyárammal és drótsovénnyel kö­rülvenni az angyalok házát. Piroska nem is titkolja a történteket. — Egyszer úgy is el kell kezdeni, nem ülhe­tek itt a többiek között, mint egy furcsa csoda­bogár. — Nem bánja? — Nem, sőt nagyon örülök neki. . és külön­ben is, ha nagyon akarja tudni, kifejezetten örülök neki, hogy így történt. — És ki volt az illető? — Ahhoz magának semmi köze. Ennél messzebbre nem is jutunk. Mindannyian vigyázni fogunk rá. Dehát, hogy lehet vigyázni valakire? Jön az árvíz és nem mennek a vonatok és Capek- szimpóziumok vannak és Loch Ness-i szörnyek' és én valóban nem vagyok befolyásos pali és varázsló sem vagyok, s ha már az angyalok tetoválják magukat, nem tudok csodát tenni, hogy a betegsegélvző törölje le róluk a tetová­lást. — 36 — A kérdőíveket is hiába olvasom halomszámra, egy kérdőívben az sincs benne, összesűríteni egyetlen élet csodáit és rejtélyeit. A kérdőívben az nincs benne, hogy mitől nő az angyalok szárnya és mitől bénul meg felfelé szárnyalásuk vágya. Egy kírdőívben legfeljebb annyi áll: „Szülei otthonában részesült testi fenyítésben? Szüle' közül kit szeret jobban: apját, anyját?”. A vá­lasz különféle: igen, nem, nem tudom. S még a válaszok erejéig sem lehet eligazodni, mert a kartotékválaszok és az angyalokkal folytatott, közvetlen beszélgetésekből származó válaszok a legjobb esetben ellentmondóak. Az angyalok persze hazudnak. De valam* okuk is lehet ra, hogy hazudjanak. Marika anyjától se lehet megkérdezni, mert nem mennek a vonatok. Marika anyja különben is részeg és a gyerekei előtt szeretkezik a ré­szeg férjével. Talán józanul nem is merné meg­tenni, hiszen elég felelősség tizennégy éhes száj­jal törődni és a tizenötödik szülésre gondolni. Egyszóval Marika anyja részeg, de néha kü­lönös levet ír a lányának: „Marika, drága leány­kám! Mielőtt még írni kezdenék Neked fogadd legőszintébb jókívánságaimat és az egész csalá­dét. Mi egyáltalán nem haragszunk Rád, mindig dolgos, szófogadó gyerek voltál...” és tovább. .. „Mielőtt még ragyogó szemeid e sorok fölé sütnéd...”

Next

/
Thumbnails
Contents