Tolna Megyei Népújság, 1966. június (16. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-26 / 150. szám
2 TOLNA WEGS?FT NFFÜJSÄG raw. SMss 26» Véget ért az országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) mezőgazdasági termékek felvásárlásához, tárolásához és feldolgozásához szükséges kapacitások. Ennek érdekében az élelmiszeripar fejlesztésére a terv az elkövetkező ötéves tervben 8,2 milliárd forint beruházást irányoz elő. Ez 45 százalékkal nagyobb, mint az előző öt év anyagi ráfordítása. A mezőgazdasági eredetű nyersanyagokat feldolgozó iparágak tervezett fejlesztése átlagon felüli: az élelmiszeripari előirányzat beruházásainak mintegy 8(1 százalékát ezen iparágak fejlesztésére fordítjuk. Leggyorsabban a tartósító ipar fejlődik: a konzervipari kapacitást 42 ezer vagonról 59 ezerre növeljük. Négy új hűtőházat építünk és egy további építését megkezdjük. A hűtőtér ezzel 2300 vagonról 6900 vagonra nő. Ezzel a tervidőszak végére jelentősen előbbre jutunk a hűtőtérhiány megoldásában. A gabonafelvásárlás zökkenő- mentes lebonyolítása céljából megépítünk további 18 ezer vagon gabonaraktárt. Jelentős fejlesztést irányzunk elő a szőlőfeldolgozás, bortárolás és palackozás terén is. A mezőgazdasági nagyüzemek korszerű gazdálkodásának kialakítása. megszilárdítása egyre sürgetőbben veti fel a mező- gazdaság és az ipar különböző ágazatai elsősorban az élelmiszeripar közötti munkamegosztás és együttműködés továbbfejlesztésének kérdéseit. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével a munkamegosztásban minőségi változás következett be. Ipari tevékenységgé vált több. korábban jórészt mező- gazdasági feladat, mint pl. a mezőgazdasági vonóenergia biztosítása (gép és üzemanyag egyaránt), bizonyos temékek feldolgozása, tárolása, stb. A mező- gazdaság egyrészről egyre növekvő értékű ipari fogyasztóvá, másrészt szállítóvá vált. Ipari jellegűvé vált az elmúlt években a mezőgazdasági nagyüzemekben a baromfitenyésztés néhány ága, egy-két vetőmagféle, így pl. a hibrid kukorica vetőmag kikészítése. Jelentősen tovább fejlődött ilyen vonatkozásban több, korábban is ipari tevékenység, főleg .a kertészeti termelés körében. Ez a folyamat azonban nem pusztán az ipar és a mezőgazdaság szétválását eredményezi, hanem egyúttal sokrétű egybe fonó-* dásukat is. Ez érthető, hiszen szövetkezeteink jó része nagy területű és nagy termelőkapacitású üzem, amelynek tevékenysége nem kolátozódhat pusztán nyers termékek előállítására, a szűk értelemben vett növény- termesztésre és állattenyésztésre. A mezőgazdasági nyersanyagok egy részét ugyanis a termelés helyén lehet legelőnyösebben végleges ipari feldolgozásra előkészíteni, tartósítani. Mezőgazdasági üzemeink jelentős része — éppen a nagy tömegű termelés folytán, — továbbá, mert a termékek egy része egyszerű felszereléssel és technológiával feldolgozható —, képes is ezt gazdaságosan elvégezni. A mezőgazdasági temékeket temészetesen továbbra is elsősorban állami nagyiparunk dolgozza fel. Indokolt azonban, hogy a termelőszövetkezetek feldolgozó tevékenységét kiszélesítsük. A felvásárlási rendszer jelenlegi szerkezetében nagy probléma — különösen a nyers áru forgalmazásában —, hogy a termelőtől a fogyasztóig vezető út indokolatlanul hosszú. Ez kedvezőtlen mind a termelők, mind a fogyasztók, mind pedig végső soron a népgazdaság számára. Éppen ezért a szövetkezetek kiegészítő és szolgáltató tevékenysége megszervezésénél is fontos követelmény, hogy megrövidüljön az áru útja a termelőtől a fo- . gyasztóig. A tervidőszakban olyan gazdaságpolitikai gyakorlat meg- \ valósítása a cél. amely a szükségletek jobb kielégítése érdekében az úri. piaci cikkeknél bővíti és erősíti a mezőgazdasági termelőüzemek és a fogyasztók (különösen a nagyfogyasztók), valamint az ipar közvetlen kapcsoltait. A termelőszövetkezetek gazdasági tevékenységének bővítése nemcsak a szövetkezetek, hanem a népgazdaság számára is előnyös. Lehetővé teszi olyan nyersanyagok felhasználását, amelyek főleg a könnyen romló zöldség- és gyümölcsfélékből eddig a népgazdaság számára, többnyire különösen nagyobb termés esetén, elvesztek. Fiataljaink pedig az általános iskola elvégzése után kapcsolódjanak be minél többen a mező- gazdasági munkába. A korszerű nagyüzemi gazdálkodás erőteljes fejlesztésével, a Szervezzék jobban a termelést. különösen a nyári munka nagy dandárjában: a gabonabetakarításban. séggel betakarítsák és biztonságba helyezzék. Gazdasági vezetőink s a mezőgazdaság valamennyi dolgozója a rendelkezésre álló technika jobb kihasználásával, jobb szervezőmunkával tegyen meg v. Az elkövetkező hetekben nagy -----------MR-------_ s zövetkezeti közös gazdaságok munka vár a mezőgazdaság dolgo- mindent az elég jónak ígérkező erősítésével egv időben továbbra zóira, vezetőire, hogy azt. ami termés betakarításáért, az ország is változatlanul kitartunk agrár- megtermett, minél kisebb veszte- kenyerének biztosításáért, politikánknak a háztájival kapcsolatos eddigi álláspontja és , Wir« ft rllr gyakorlata mellett Benke Valeria felszólalása A háztáji gazdaságoknak még hosszú időn keresztül fontos sze- Fehér Lajos nagy tapssal foga- suló vállalati önállóságon belüli repük lesz a parasztcsaládok el- dott beszéde után Benke Valéria üzemi önállóság, amely egészséges látásában, sőt számos élelmiszer- Tolna megyei képviselőnő a vidé- formában érvényesülhet vidéken, bői a város ellátásában, az áru- ki ipartelepítés kapcsán emlékez- még akkor is, ha egy-egy nagytermelésben is. Éppen ezért a tetett arra. hogy — bár joggal ki- vállalat központja, fő üzemei BuA mezőgazdaságban kialakult szövetkezeti tagok háztáji gazda- fogásolják a vidékre telepítés vi- dapesten vagy más városokban munkaerőhelyzet javítása céljából nagyobb gondot kell fordítanunk a fiatalok visszatartására. Falusi ifjúságunk nagy-része városba törekszik. Pedig a korszerű nagyüzemi gazdálkodás kiépítésével a mezőgazdaságban is egyre inkább olyan feltételeket kell és talán tudunk is teremteni. amelyek nem rosszabbak anságát továbbra is a közös gazdaságok szerves, kiegészítő részeként kezeljük. Amikor fellépünk minden olyan túlzás ellen, hogy a törvényesen megengedetthez képest növeljék a háztáji földterületet és az állatállományt. ugyanakkor a jövőben is gátat vetünk az olyan törekvéseknek, melyek nem veszonylag vontatott ütemét — az eddigi eredmények biztatóak, a jövőben azonban mégis gyorsabb tempóban keü folytatni az ipari üzemek, üzemegységek vidékre költöztetését. Jelenleg az ipari munkásságnak 41.3 százaléka dolgozik a fővárosban, a többi vidéken. A jövőben ezt az arányt — a vannak. E tekintetben a konkrét ösztönző módozatokat a gazdasági szakembereknek kell kimunkálniuk. Másfelől bizonyosan meggyorsítja a vidéki iparosítás menetét, ha változtatnak a kommunális adóik eddigi rendszerén, olyan szabályokat szerkesztenek, amelyek ésszerűen osztják meg a vidéki vidék iparosításának előrelendíté- beruházásokkal járó — kommunánál, mint amit az iparban, épí- szilt figyelembe az élet reális i* '" ~ ' követelményeit és lebecsülik a háztáji jelentőségét s annak felszámolására irányulnak. Mezőgazdaságunk fejlődése, a törvényjavaslatban foglaltak megvalósítása nagymértékben függ attól, hogyan tudjuk valóra váltani pártunk Központi Bizottságának a gazdasági irányítás átfogó reformjáról néhány héttel ezelőtt elfogadott határozatát. tőiparban, vagy a népgazdaság más területein találhatnak fiataljaink. Ma már egyre több az olyan szövetkezet, ahol a kereset is megfelelő. Ezért hasznos lenne, ha szövetkezeteink vezetői, a pártszervezetek. a falusi KISZ-szervezetek többet tennének azért, hogy a fiatalok otthon érezzék magukat a szövetkezetben. sével — továbbra is Budapest „hátrányára" kell alakítani. Két vonatkozásban lát lehetőséget a képviselőnő az ipar nagyobb arányú vidékre vitelének meggyorsítására. Az egyik az új gazdasági mechanizmussal megvalólis és más járulékos anyagi terheket. A népgazdaság harmadik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat vitája ezzel befejeződött. A vitában elhangzott észrevételekre dz* Ajtai Miklós reflektált. Növekszik a helyi szervek önállósága, Öntevékenysége Természetesen a mechanizmus reformja nem csodaszer, amely minden gondunkat megoldja. Termelési céljaink elérése azonban , a mezőgazdaságban is igen nagy mértékben függ attól, hogy mennyire tudjuk megjavítani a tervezést, irányítást, általában a vezetés színvonalát. A reform lehetővé teszi a népgazdaság jobb. központibb áttekintését és irányítását, de egy* úttal megnöveli a helyi szervek, vállalatok és gazdaságok önállóságát, öntevékenységét. Ezáltal lehetővé válik a központi és a helyi gazdaságfejlesztési célok helyesebb kijelölése, összehangolása, az erőforrások ésszerűbb felhasználása. A gazdasági irányítás továbbfejlesztése természetesen nemcsak nagyobb önállóságot eredményez, hanem nagyobb felelősséget is követel. A termelőszövetkezetek nagyobb önállósága egyben azt is jelenti, hogy növekszik a szövetkezetek vezetőinek és tagjainak felelőssége az ország mezőgazdasági termékek iránti szükségletének kielégítésében, a gazdálkodás hatásfokának megjavításában. A harmadik ötéves terv mező- gazdasági feladatai sikeres megvalósításának igen fontos feltétele, hogy a gazdálkodás hatásfokát valamennyi termelőszövetkezetben és állami gazdaságban megjavítDr. Ájtaí Miklós válasza Az Országos Tervhivatal el- roly és Németh Károly kepviseKää nöke részletesen kitért néhány által javasolt módosító indít- észrevételre. ványokat. A módosításokat az orA mezőgazdasággal kapcsolat- szággyűlés elfogadta., A népgazda- ban kiemelte: a harmadik ötéves ság harmadik ötéves tervéről szóló terv végrehajtása során jó néhány törvényjavaslatot — a megszava- olyan tényezővel számolhatunk, zott módosításokkal — szintén amely enyhíti a mezőgazdaság egyhangú határozattal fogadta el munkaerő-problémáit. Ilyen té- az országgyűlés, A mezőgazdaságban a reform suk. A mezőgazdaságban az utóbbi leglényegesebb tennivalója — a gazdasági eszközök még hatékonyabb felhasználása révén — az üzemi önállóság olyan anyagi megalapozása, amely lehetővé teszi, hogy gazdaságaink többsége bevételeiből ráfordításai fedezésén túl képes legyen bizonyos mértékig termelését is bővíteni. A mezőgazdaságban a tervezés fejlesztésével és a felvásárlási árak emelésével már az idén megtörtént a mechanizmus reformjával kapcsolatos első döntő lépés. A kedvező hatás máris érezhető. Növekedett a szövetkezetek érdeklődése mindenekelőtt a szarvasmarha-tenyésztés iránt. Különösen kedvező hatást váltott ki a szövetkezeti parasztság körében a Központi Bizottságnak az az állásfoglalása, hogy a mechanizmus reformja során elősegítjük a garantált munkadíj mielőbbi bevezetését valamennyi szövetkezetben. Azt jelenti ez, hogy az évi részesedés nagyobb részét a szövetkezetek már év közben garantáltan és rendszeresen kifizethetik az elvégzett munka után. Nagy horderejű lépés lesz ez. Megvalósítása azonban nem olyan egyszerű, ahogyan első pillanatra látszik, mert szorosan egybekap- csolódik a szövetkezetek jövedelem-színvonalát meghatározó ár- és pénzügyi feltételek továbbfej- ■ lesztésével. öt év alatt az egy főre jutó termelés 30 százalékkal emelkedett. A mezőgazdasági termelésben és a munka termelékenységében az utóbbi években bekövetkezett fejlődés ellenére még nagy kiaknázatlan tartalékok vannak. Ezek szívós munkával, jobb szervezettséggel. nagyobb anyagi-műszaki megalapozással fokozatosan és eredményesen feltárhatók. A természeti feltételek miatt a mezőgazdaságban még nagyobb szerepe van annak, hogy a termeléshez szükséges . anyagok, gépek időben az üzemek rendelkezésére álljanak, mint az iparban. A kombájnra például nyáron van szükség, nem pedig decemberben. A termelési előirányzatok kialakításánál igen komolyan számoltak a műtrágyázás, a talajjavítás, az öntözés, a ke- veréktakarmány-fethasználás , hatékonyságának javulásával. nyező például, hogy a tervek szerint a következő esztendőkben csökken az ipar elszívó hatása, hiszen az élőirások szerint a termelés növekedésének 80 százalékát a termelékenység emelésével kell biztosítani. Fokozódik a mezőgazdaság gépesítése is. A gazdaságirányítás új rendszerének bevezetésével lehetőség nyílik olyan Intézkedések megtételére, amelyek anyagilag is érdekeltebbé teszik a fiatalokat a mezőgazda- sági munkákban. Dr. Ajtai Miklós ezután a mező- gazdasági gépalkatrész-ellátás fogyatékosságairól beszélt, majd így folytatta: A népszaporulat aggasztó visz- szaesése is szóba került a parlamenti vitában. A kormány az elmúlt évben az egészségügyi miniszter vezetésével tárcaközi bizottságot hívott életre, s azzal bízta meg, hogy a népesedési problémákat sokoldalúan, alaposan elemezze. majd munkája eredményéről tegyen jelentést a Miniszter- tanácsnak. A jelentést ez év második felében tárgyalja meg a kormány, s erről megfelelő formában tájékoztatni fogja majd az országgyűlést. Dr. Ajtai Miklós nagy tapssal fogadoH szavai után az elnöklő dr. Beresztóczy Miklós szavazásra tette fel a terv- és költségvetési bizottság, valamint a Varga KáSzünet után az országgyűlés Vass Istvánná elnökletével folytatta munkáját. Elekor került sor a második napirendi pontra, az ipari bizottság jelentésére. Az országgyűlés 1965. november 13-i ülésén Klujber László interpellációt terjesztett elő a bauxitbányászok szervezeti hovatartozásának tárgyában. Dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszternek az interpellációra adott válaszát az országgyűlés nem fogadta el, ezért ez az ügyrend alapján tanulmányozás végett az ország- gyűlés ipari bizottsága elé került. A bizottság jelentését Gácsi Miklós képviselő ismertette. Vizsgálatának tapasztalatai alapján az ipari bizottság nem javasol változtatást a bauxitbányászok szakmai-szervezeti hovatartozásában. Az interpellációnak a munkaügyi kérdésekkel foglalkozó részével kapcsolatban az ipari bizottság megállapítja, hogy a bauxitbányászat fizikai és műszaki dolgozóinak helyzete indokolatlanul rosszabb, mint a szén- bányászatban dolgozóké. A bizottság ezért javasolja az ország- gyűlésnek, hogy hívja fel az illetékes állami és társadalmi szervek figyelmét a még meglévő különbségek fokozatos megszüntetésére. Az ipari bizottság jelentését az országgyűlés elfogadta. A legfőbb ügyész beszámolója Ezután került sor a harmadik Bűnüldöző hatóságaink e fel- napirendi pontra, dr. Szénási adatok végrehajtásában jelentős Géza legfőbb ügyész beszámoló- eredményeket értek el. örvende- iára. tes, hogy bűnüldöző szerveink ér— Két évvel ezelőtti beszámo- demi munkájának színvonala ja- lómban vázoltam a bűnüldöző vult, gyakorlatuk általában men- hatóságok legfontosabb feladatait. Ezek közül ma is kiemelkedőnek tartom társadalmi összefogással a bűntettek megelőzését, az elkövetett bűntettek alapos, gyors fel- __ ________ m d erítését, a jogpolitikai komány- gálva meg kell állapítani," hogy határozatnak megfelelő differen- a bűnözésben hosszabb idő óta ciált felelősségre vonást, a szocia- mutatkozó csökkenő tendencia lista társadalmi és gazdasági 1962-ben megállt: a bűnözés nivalónk. Mezőgazdasági vezető- rendet biztosító büntető jogszabá- számszerű alakulását azóta. — ink—álljanak bármely poszton — lyok maradéktalan és időszerű különösen 1965-ben — általában követeljék meg a kötelességtelje- végrehajtását, a társadalmi el- a növekedés jellemzi. Ez a je- sitést, tartsanak rendet portáju- lenőrzés és felelősségre vonás széEzért rendkívül fontos, hogy a szövetkezeti parasztság időben megkapja a termeléshez szükséges eszközöket. A gazdálkodás hatásfokának javításában változatlanul egyik fő tartalékunk a munkafegyelem javítása. E téren jócskán van tentes a torzulásoktól. A legfőbb ügyész ezután a bűnözés és a bűnüldözés helyzetéről szólt. — A bűnözés alakulását vi zsíron. lesebb kibontakoztatását. (Folytatás a 3. oldalon) I
