Tolna Megyei Népújság, 1966. június (16. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-25 / 149. szám
) TOLNA MEGYEI mAGproletárjai,egyesületei. NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS.A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 149. szám . ARA: 60 FILLÉR Szombat, 1966. június 25. P R Sárközi Napok 3. o. I Lü Rádiómelléklet 5. o. Gyermekcsínyek, felnőttbűnök ? 7. o. A tárgyalóteremből 8, o. J Folytatódott a 3. ötéves terv vitája Fock Jenő felszólalása az országgyűlés • r napjan Az országgyűlés pénteken délelőtt 10 órakor folytatta tanácskozását. Az ülést Vass Istvánné, az gazdaságpolitikánk a gyakorlatban minél hatékonyabban érvényesülhessen. és az építőipar gyorsabb fejlesztése érdekében kell intézkednünk. Az ipari szerkezet kedvezőbbé Válása javítja az ország külkerestelünk fokozására. Tapasztalataink igazolják, hogy az országnak az a leghasznosabb, ha természeti és egyéb adottságainknak leginkább megfelelő termelést folytatunk. országgyűlés elnöke nyitotta meg. # Napirend szerint a képviselők Harmadik ötéves tervünkben ki- kedelmi helyzetét. Egyrészt lehe- íolytatták a népgazdaság harmad tűzött célok összhangban vannak tővé válik, hogy korábban küldik ötéves tervéről szóló törvényt, gazdaságpolitikai feladatainkkal, javaslat megtárgyaláséit. figyelembe veszik adottságainkat Elsőnek Föek Jenő, a Mlnisz- és lehetőségeinket, tértanács elnökhelyettese emelke- dett szólásra. — Harmadik ötéves tervünket a kormány meggyőződéssel tudja ja- ^ MSHMjBpj vasolini elfogadásra a tisztelt or- ; szággyűlésnek. A terv az összes jHHEP» ? J érintett minisztériumok és főiiatóságok együttes munkájával, gondós mérlegeléssel, a lehetőségek számbavételével készült. Szakem- »HKl berek ezrei vettek részt fontos MjBKpMM i-észletek kidolgozáséban, a terv' iffiSgraiupp készítése tudományos jellegű, aFkotó tevékenységet, követel meg. ' i Ugyanakkor nem néillkülözheti a _ dolgozók minden rétegének állan- B A dó aktiv közreműködését, a tár- sadalmj jellegű ellenőrzést sem. Tervünk realitását ezek a tényey.ök nagymértékben erősitik — nfffi mondotta bevezetőben Fock Jenő. BB M Tervünket nagymértékben jel- Hf S*1 lemzi a józanság, a realitások BBS M: számbavétele. Ez aaonban nem MpSS jelenti azt. hogy végrehajtása ^ i könnyű feladat. Ellenkezőleg; egész tevékenységünket az élet minden területén magasabb szintre kell emelni, mert a terv különösen annak alapvető koncepciója csak ily módon teljesíthető. Fock elvttárs kijelentette’; A terv alapvető vonásénak: tekintem, hogy abban tükröződik pártunk gazdaságpolitikája. E gazdaságpolitika fő vonásaiban mintegy 10 éve alakult ki. Megerősítette pártunk konferenciája, gazdagította és konkretizálta a párt VII. kongresszusa, jelentős mértékben továbbfejlesztette a szocializmus alapjainak lerakásával, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezésével pártunk VIII. kongresszusa. Több ízben tárgyaltunk róla itt az országgyűlésben is, s gazdasági jellegű törvényeinket e gazdaság- politika szellemében alkottunk. F^t k Jenó beszél Továbbra is az ipar lesz a népgazdaság legdinamikusabban fejlődő szektora, de az eddiginél összehangoltabb és határozottabb intézkedésekkel biztosítjuk, hogy a mezőgazdaság — a nagyüzem bázisán — az előző hévnél gyorsabban és a gazdaságosság követelményeinek megfelelőbben" fejlődjön.. A termelésnek elsősorban a műszaki színvonal emelése révén kell fejlődnie. A tervidőszak folyamán előreláthatóan még számításba nem vett erőforrások képződnek. Ezekből — a negyedik 5 éves terv időszakára a zökkenőmentes átmenet követelményeit is figyelembe véve — elsősorban az energiaellátás megjavítása, a vegyipar bővítése földről beszerzett termékeket idehaza gazdaságosan előállított termékekkel pótoljuk, tehát importot takarítsunk meg. Másrészt pedig az ország gazdasági helyzetének, a piac követelményednek megfelelően fokozódhat exportunk — az előirányzat nemcsak lehetőségeket jelent, hanem jórészt az állam által vállalt kötelezettségeket. Jó, ha emlékeztetünk arra; a gazdasági konszolidációhoz, népgazdaságunk helyzetének megszilárdulásához erősen hozzájárult, hogy külföldi kötelezettségeinknek mindig eleget tettünk, ez fokozta a bizalmat irántunk. A kiviteli előirányzatok megkövetelik az irányító szervektől, hogy sajátos eszközeikkel segítsék az export fejlesztését, illetve a termelővállalatoktól, hogy termékeiket magas technikai, technológiai színvonalon állítsák elő, hogy azok a piacon kedvező feltételek közöl! legyenek értékesít- •l.etők. s- _ A tervidőszakban következetesen törekszünk a nemzetközi munkamegosztásban való részvéAz elzárkózás a nemzetközi munkamegosztástól nagy társadalmi veszteségekkel jár, előbb utóbb akadályozza a termelés bővítését-. Viszont a nemzetközi munkamegosztásban való fokozottabb részvétel kiterjeszti a gazdasági potenciált. Fock elvtárs ezután hangsúlyozta: — Az ötéves terv első évének eddig eltelt időszakában ked- vezőeknek ítélhetők a gazdasági eredmények. A terv főbb céljait — úgy látszik — ez évben is elérjük. Kedvezően alakul ipari termelésünk s az ipar termelékenysége. A mezőgazdaságban az aktuális munkákat nagy szorgalommal végzik. A terméskilátások re- ménykeltőek. A külkereskedelmi forgalom alakulása is bíztató, s úgy tűnik — megértve az egyenleg alakulásának fontosságát — kellő erőfeszítések történnek az előirányzatok teljesítésére. A bér- és árintézkedések hatása Az év elején hozott bérjellegű intézkedéseink kedvező visszhangot váltottak, ki. Az áremelési és hasonló jellegű intézkedéseink végül is megértésre találtak, az árcsökkentéseket pedig örömmel fogadták. A lakosság ellátása nem zökkenőmentes, vannak választéki hiányok, de ezek alapvetően nem zavarják az ellátást. Mindent egybevetve az ellátás, a hiányosságok ellenére, jobb, mint bármelyik előző esztendőben volt. Most, az árintézkedések után, azonban az emberek a hiányosragokra sokkal érzékenyebben reagálnak. Ezen nem szabad csodálkoznunk. és kötelességünk minden kérdésre, felmerülő kételyre őszintén válaszolni. Az emberek úgy vélekednek: rendben van, tudomásul vettük a húsáremelést, de most aztán legyen hús, éspedig olyan, amilyet vásárolni akarunk. A vágóállát-felvásárlási árak és a hús fogyasztói árának év- elejei felemelése eddig nem hozott érezhető javulást az ellátás- Ban. Ilyen gyors javulással senki nem is számolt. Tudtuk, hogy egyik hónapról a másikra nagy változás nem állhat be. IntezG azdaságpolitikánk alapján előbb konszolidáltuk a népgazdaság helyzetét, majd bővítettük a termelést, emeltük a termelékenységet és az életszínvonalat. Állandóan fejlesztve a gazdasági élet mechanizmusát, ezen belül a gazdaságirányítás rendszerét, eljutottunk a gazdasági mechanizmus átfogó reformjához. Vannak, akik a gazdálkodással, gazdaságirányítással, a gazdasági mechanizmussal kapcsolatos kritikai, önkritikái észrevételekből, cikkekből, vitákból olyan következtetést vonnak le, hogy _ nemcsak a gazdasági mechanizmus, hanem gazdaságpolitikánk is reformra szorul. Ez téves következtetés. A reform — mint erre a Központi Bizottság határozata rámutat — fontos tényezője a gazdaságpolitika továbbfejlesztésének. A gazdasági mechanizmus alapos megjavítása mindenekelőtt azért szükséges, hogy Az Ülésteremből: Dobi István. Kállai Gyula és Fock Jenő elvtársak m. * kedéseink csak egy-Rét év alatt hozhatnak érezhető javulást. Az év első hónapjában — miután a húsáremelés már ekkor ismert volt — a lakosság sertéshús vásárlása 2000 tonnával (20 százalékkal) volt nagyobb az egy évvel korábbinál. Sokan a napi szükségleten felül vásároltak húst és azt a legkülönbözőbb módon tartalékolták. Annyi kolbász egyetlenegy esztendőben sem készült a háztartásokban, mint ez év elején. Az év következő két hónapjában jórészt az elővásárlások következtében. mintegy 2000 tonnával kevesebb húst vásárolt a lakosság. A második negyedévben a húsvásárlások mértéke a tavalyihoz viszonyítva nem emelkedett, hanem csökkent. A viszonyítási alap azonban irreális. Emlékezetes, hogy tavaly száj- és körömfájás sújtotta az álját" állományt. A kivágások száma megnőtt, s közben az export ■— különösen az év első felében — majdnem lehetetlenné vált. Ez rendkívüli helyzetet teremtett, az ellátási színvonalat látszólag javította, s közben tetemes károkat okozott a népgazdaságnak. Az áremelés óta a kereslet egyre inkább eltolódott az eddig is nagyobb mértékben vásárolt sertéshús irányába. A nagyobb keresletet eddig nem tudtuk maradéktalanul kielégíteni, bár erre tettünk intézkedéseket. Az első félévben forgalomba hozott húsból a sertéshús aránya 65 százalék, az elmúlt év első félévéhez képest lényegében nem változott. Az első félévben forgalomba hozott fagyasztott marhahús az összes húsnak kevesebb, mint 10 százaléka. A lakosság azonban ezt a mennyiséget sem szívesen vásárolta meg. Arra törekszünk, hogy a második félévben ezt az. arányt tovább csökkentsük. Ismeretes, hogy a húsáremelés hatására egyes termelők az év első hónapjaiban jelentősen emelték az élő- és vágott baromfi árát. Az állam az export rovására növelte a forgalomba hozott vágott baromfi mennyiségét, másrészt növelte • az élőbaromfi-el - adást. Májusban például nyolcszorosát adták el az egy évvel korábbi mennyiségnek. Ennek eredményeként javult az ellátás, az árak pedig általában a tavalyival azonos szintre mentek vissza. Ezek az intézkedések még nem fognak húsbőséget eredményezni, de fokozatosan enyhítenek az ellátás jelenlegi szűkösebb helyzetén. Összességében 1966-ban a belkereskedelem a lakosság ellátására a tavalyival azonos mennyiségű húst hoz forgalomba, Ä ruházati árcsökkentésekkel kapcsolatban hallani olyan kérdést, hogy miért nem kapni az üzletekben a leszállított áru cikkeket? Egészében ezekből a cikkekből az ellátás sokkal jobb, mint eddig volt, de a kereslet ugrásszerűen megnövekedett. A ruházati cikkek forgalma az előző évhez viszonyítva januárban (Folytatás a 2, oldalon) s’*,. - k c *l •
