Tolna Megyei Népújság, 1966. június (16. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-25 / 149. szám
2 TOLNA MEGYFT NEPÜJSAG I960, június 25. Folytatódott a 3. ötéves terv vitája (Folytatás az 1. oldalról) 13 százalékkal alacsonyabb volt. Februárban már több mint 130 százaléka, márciusban — valamelyest csökkenve — de még mindig 118 százaléka volt az előző évinek. A vásárlások jobban növekedtek, mint az várható volt. Minden számításunkat felülmúlta, hogy februárban a januárihoz képest nylonharisnyából másfélszeresére, konfekcionált ágyneműből, nylonzokniból több mint kétszeresére, kötöttáruból majdnem két és félszeresére, orkán kabátból több mint két és félszeresére nőtt a forgalom. Az utánpótlás ennél lassúbb volt, így a cikkek egy része — az ár- csökkentéssel, továbbá az ipari szállítás elmaradásával összefüggésben — az ellátás javítására tett intézkedéseink ellenére is átmenetileg hiánycikké vált. Az áruhiány kiküszöbölésére igen sok intézkedés történt. A könnyűiparban növeltük a kapacitást a nyersanyagból többlet importot rendeltünk: el. Gondoskodtunk a terven felüli termeléshez szükséges bér- és egyéb kiadások fedezetéről. Az ellátás további javítására fokozzuk a baráti országokkal folytatott árucserét. Az eredetileg tervezettnél több árut bocsátunk a belkereskedelem rendelkezésére, bővítjük a készáruimportot. A ruházati ellátás már javul. A kereslet no/malizálódik. A folyamatos ipari szállítások, valamint a rendkívüli intézkedések nyomán az ellátási hiányosságok fokozatosan enyhülni fognak. Á lakosság életkörülményei javultak A megtett rendkívüli intézkedések mindenképpen szükségesek voltak. Egy részük átmenetileg rontja külkereskedelmi forgalmunk egyenlegét, de más áruk terven felüli exportjával ez ellensúlyozható lesz. Megállapítható, hogy a lakosság életkörülményei az elmúlt évhez képest javultak. Megfelelő a foglalkoztatottság, többet vásárolnak, nő a takarékbetét-állomány. A szezonális élelmiszerek meny- nyisége több, ára általában alacsonyabb mint tavaly ilyenkor volt. Áttekintve gazdasági helyzetünket, elmondhatjuk, hogy mint minden évben, most is vannak gondjaink, könnyebben és nehezebben megoldható problémáink. Ezek egy részét ez évben nem is tudjuk végleg megoldani. Sok azonban a pozitív jelenség, és bíztató, hogy ezek vannak többségben. Az idei és a jövő évi munkánkat meghatározza, hogy az ötéves terv végrehajtásának megszervezésével egyidejűleg részleteiben is ki kell dolgozni a gazdasági élet új mechanizmusát. Sokoldalú munka szükséges ahhoz, hogy a Központi Bizottság irányelvei alapján az új gazdasági mechanizmust kidolgozzuk, bevezessük, a gyakorlati életben ellenőrizzük. Pártunk az ellenforradalom leverése után az ország érdekeinek jobban megfelelő gazdaság- politikát dolgozott ki. Ennek megvalósítására a régi mechanizmus alkalmatlan volt. Ezért a gazdaságpolitikával egyidőben jelentős változtatásokat eszközöltünk az eddig érvényben lévő gazdasági mechanizmuson is. Az azóta eltelt tíz év alatt, az élet követelményeinek megfelelően, fejlesztettük a mechanizmus elemeit. A népgazdaság' egésze már szocialista alapokon nyugszik, gazdaságpolitikánk megvalósításának feltételei is megváltoztak. E feltételeknek megfelelően kell a jelenlegi mechanizmust továbbfejleszteni, most egyidejűleg egész rendszerén jelentős változtatásokat eszközölni. nak, a gazdaságpolitikai elveknek és döntéseknek megfelelően. Ebből a korántsem teljes felsorolásból is látható, hogy a gazdaságpolitika megvalósításának újabb, korszerűbb eszközét hozzuk létre. Olyan eszköz ez, amely eredményesen fejlődve, lehetővé teszi a gazdaságpolitika gazdagítását is. A Központi Bizottság határozata alapján a kormány már kidolgozta a teendők ütemtervét. Abból indultunk ki, hogy a jövő év feléig, harmadik negyedéig elő kell készíteni a bevezetéshez legszükségesebb állami intézkedéseket. Ez ad alapot arra, hogy 1968. január 1-én az új gazdasági mechanizmus életbe léphessen. A munka következő szakaszában, a népgazdaság egészét átfogó szervekre, elsősorban a Pénzügyminisztériumra, az Országos Tervhivatalra és az Országos Arhivatálra hárulnak nagy feladatok. Természetesen szorosan együttműködve a különböző szervekkel, mert csak így képzelhető el a munka határidőre történő szakszerű elvégzése. Az új mechanizmussal kapcsolatos jogi rendezést is párhuzamosan el kell végezni. 1968. január 1-re az alapvető új jogszabályoknak készen kell lenniök, hogy a munka törvényes alapokon folyjék. A kormány munkaterve szerint a következő főbb tennivalók vannak: , ki kell dolgozni a különböző időtartamú népgazdasági tervek készítésének elveit és módszereit. Időben közölni kell a vállalatokkal, hogyan készítsék a jövőben éves terveiket. Az új beruházási rendszer kialakítása érdekében sürgősen ki kell dolgozni az általános elveket, a döntési jogköröket, az egyeztetési és jóváhagyási eljárás egyszerűsítését. Szabályozni kell a hitelfinanszírozás rendjét, a vállalatok és a finanszírozó bank kapcsolatát. A már folyamatban levő beruházások közül ki kell választani, melyek megvalósítása történhet a továbbiakban is központi pénzeszközökből. s milyen feltételek mellett. Ki kell választani, hogy a folyamatban levő beruházásokból, melyeket kell hitelből finanszírozott beruházásokra átalakítani Áz új mechanizmus és az árreform Á reform alapvető célja A Központi Bizottság határozata tudományos alapossággal fogalmazta meg a teendők összeségét. A reform alapvető célja a szocializmus gyorsabb építése előtt álló — jórészt önmagunk teremtette — akadályok elhárítása és a hatékonyabb gazdaságfejlesztési eszközök kidolgozása. A határozatot nagy érdeklődéssel tanulmányozzák szerte az országban. A szakemberek széles köre vizsgálja, hogy milyen tennivaló hárul rá, milyen keretek között Valósíthatja meg elgondolásait, hogyan alakul munkája a jövőben. A dolgozók többsége bízik benne, hogy a Központi Bizottság határozata, mint mindig, most is a népjólét ügyét szolgálja. A gazdasági mechanizmus reformjával azt kívánjuk elérni, hogy jobban kihasználjuk a szocialista gazdaságban rejlő lehetőségeket, szorosabb legyen a Vállalati és állami érdekek egysége, kedvezőbbé váljék gazdasági fejlődésünk üteme. A gazdálkodás alapvető szervei, a vállalatok nagyobb önállósággal, több felelősséggel, a szükségletekkel jobban összhangban, a piac követelményeinek, a fogyasztók érdekeinek megfelelőbben dolgozzanak. A gazdasági mechanizmus reformja során továbbfejlesztjük tervezési rendszerünket, erősítve a központi és a távlati tervezést, nagyobb önállóságot adva a vállalatoknak saját tervük elkészítéséhez. Azt akarjuk elérni, hogy a gazdasági kérdésekben ott döntsenek teljes felelősséggel, ahol az adott problémákat a legjobban ismerik. A vállalatok ügyeiket, termelési, létszám-, bér- és egyéb problémáikat maguk — a felsőbb szervek részletekbe menő beleszólása nélkül — intézzék. Ne írják elő különböző mutatószámok, mit, mikor és hogyan termeljenek, milyen felújításokat, beruházásokat hajtsanak végre, mit forgalmazzanak. milyen készleteket képezze, nek. Ismert, hogy az új mechanizmus egyik sarkalatos tétele az árreform. Ezért az árreform irányelveire a kormány külön határozatot hozott. A termelői árak rendezését úgy kell szervezni, hogy a konkrét árak megállapítása valamennyi gazdálkodó egységnél folyamatosan történjék, de legkésőbb 1967, szeptember 1-ig befejeződjék. Az árrendszer átalakítása után tisztábban láthatók majd a fejlesztési tennivalók, gyorsabban haladhatunk a műszaki fejlesztésben, a gyártmánystruktúra átalakításában, a társadalmi munka termelékenységének emelésé- 'ben. Olyan rugalmasabb árrendszert kívánunk létrehozni, ahol az árak eddiginél szűkebb körét határozzák meg központilag. Ennek megfelelően lesznek rögzített hatósági árak pl. egyes alapanyagokra, alapvető fogyasztási cikkekre és szolgáltatásokra. Lesznek hatósági megkötéssel mozgó .megállapodásárak, pl. nyersanyagok bizonyos körére, a fogyasztási cikkek jelentős részére. Ez azt jelenti, hogy az árhatóság pl. vagy maximálja az árat, vagy az adott termékcsoportra irányárat állapít meg, korlátozva az eltérés lehetőségét. Végül lesznek szabad árak. többek között félgyártmányokra, alkatrészekre, bizonyos fogyasztási cikkekre. Az árrendszer nem lesz merev, az árképzés formáit a szükségletnek megfelelően lehet és kell majd alkalmazni. Folytatva a főbb kormányzati feladatok felsorolását, megemlítem, hogy a vállalati jövedelemszabályozás és a vállalati anyagi érdekeltség új módszereinek kialakítására kj kell dolgozni az adók és a dotációk rendszerének, valamint a vállalatoknál maradó nyereség felhasználásának általános szabályait. Legkésőbb 1967. szeptember 30-ig nyilvánosságra kell hozni a vállalati nyereség fel- használásának általános rendjét és konkrét mértékét. Az új hitel- és pénzforgalmi rendszer megvalósításának előfeltételeként ki kell dolgozni a forgóeszköz-finanszírozás irányelveit, a vállalatok közötti elszámolás új rendszerét. A bér- és munkaügyi kérdések rendezésével kapcsolatban meg kell határozni az alkalmazandó bértételeket, a részesedési alapból fizethető jövedelemkiegészítés szabályait és mértékét, a munkaerő-gazdálkodással kapcsolatos intézkedések körét, a munkaviszony jogszabályainak módosítási élveit. Ki kell dolgozni a népgazdaság különböző területén folyó műsza- , ki kutató munkák összehangolásának rendszerét. A találmányi és újítási rendszer továbbfejlesztésére javaslatot kell kidolgozni. Az áruforgalommal kapcsolatban meg kell vizsgálni a termelő vállalatok és a készletezők, a nagykereskedelmi, a külkereskedelmi vállalatok forgalmazásának rendjét és javasolni kell a szükséges szervezeti és működési változtatásokat. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek önállóságának növelésére, ki kell alakítani — a csoporttulajdonból eredő speciális adottságok messzemenő figyelembevéte-1 lével — az új gazdálkodási, adózási és anyagi érdekeltségi rendszert. A tanácsok gazdasági tevékenységével kapcsolatban javaslatot kell tenni a különböző szintű tógazdasági feladatainak elhatárolására, a tanácsok és a gazdasági minisztériumok együttműködésének módjára. Szabályozni kell a tanácsok tervezési rendszerét, jóváhagyási rendjét. Az állami szervek már elkezdték a munkát és a gazdasági bizottság az elmúlt héten döntött a termelői árak rendezésének legfőbb elveiről — mondotta, majd kijelentette, hogy a kormány véleménye szerint / az új mechanizmus bevezetésével kapcsolatos előkészítő feladatok, az államvezetésben dolgozók jó munkájával a szükséges időre elvégezhetők. Fock élvtárs a továbbiakban arról beszélt, hogy a kormány kötelességének tartja, hogy a mechanizmussal kapcsolatos munkákról időről időre beszámoljon az országgyűlésnek, olyankor, amikor a gazdasági élet valamilyen vonatkozása, pl. az állami költségvetés, van napirenden. Az új gazdasági mechanizmus alapvető vonásainak megmagyarázása még előttünk álló feladat, de egyre inkább előtérbe kerül a kiadandó új állami határozatok ismertetése. magyarázása is. Nem 1 elégséges azonban a magyarázat, aktivizálni kell az embereket, hogy a határozat szellemében dolgozzanak. Ez azt is jelenti, hogy a most előttünk álló gazdasági feladatokat igyekezzünk nagyobb felelősséggel, jobb hatásfokkal végrehajtani. , Úgy végezzük munkánkat, úgy teljesítsük 1966. és 1967. évi népgazdasági terveinket, hogy ezzel is előkészítsük a reform 1968. évi bevezetését. A gazdasági mechanizmus reformja nem csupán gazdasági, ha(Folytatás a 3. oldalon) A kormány már kidolgozta ütemtervét A tervgazdálkodásnak olyan endszerét kívánjuk megvalósíta- i, ahol a központi szervek a leg- öntőbb kérdéseket, a legfőbb ará- yokat, fejlesztési irányokat meg- lapozottan döntik el, a körülmé- .yeket messzemenően figyelembe véve, tehát kialakítják — a gazdaságpolitikának megfelelően — a népgazdaság fejlesztésének irányát. A helyi szervek pedig a termelés, a forgalmazás, az elosztás területén operatívan gazdálkodAz ülésteremből: Kádár János. Gáspár Sándor és Cseterki Lajos elvtáisak
