Tolna Megyei Népújság, 1966. június (16. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-24 / 148. szám
1966. június 24. TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 3 Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról.) összesen 582 000 lakás épül fel. A megépülő lakások egy része — az állam) lakásoknál csaknem 10 százaléka — lebontandó lakások pótlását szolgálja. A nagyszámú lakásépítés ellenére még sok jogos lakásigényt nem tudunk kielégíteni, s ezért e területen fejlődésünket a lehető legnagyobb mértékben meg kell gyorsítanunk. A mintegy 200 000 magánerőből építendő lakáshoz az állam öt év alatt 10 milliárd forint hosszú lejáratú hitellel, típustervekkel segíti a lakosságot. Ezen belül előnyben kívánja részesíteni a társas- házépítést. A terv 20—30 ezer társasház formájában épülő lakással számol. Tervezzük, hogy a közműfejlesztésre előirányzott központi erőforrásokból 13 városban új vízmüvet, 24 városban pedig új csatornát építünk. Biztosítani fogjuk, hogy 1970-re minden második család rendelkezzék propán-butángázzal, vagy vezetékes gázzal. A 3. ötéves terv időszakában fejezik be az általános iskola 8. osztályát az 1952—1954. között született, viszonylag nagy létszámú korosztályok. Ennek megfelelően csökken az általános iskolások összlétszáma, de növekszik az általános iskolát végzettek továbbtanulási igénye. Ezért szükséges, hogy a tanácsok az iskolai tantermekkel gazdálkodva, azokat átmenetileg más típusú oktatási célokra is hasznosítsák. Emellett 1200 —1300 új közép- és szakmunkás- képző iskolai tantermet építünk. A következő években gyorsabban fejlesztjük a szakmunkásképzést, 1968—1969-ben mintegy 10 ezer fővel többet veszünk majd fel ezekbe az iskolákba, mint jelenleg. zást kapnak arra, hogy a legjelentősebb beruházások műszaki, gazdasági előkészítését már ebben az évben megkezdhessék. A törvényjavaslat tekintetbe veszi, hogy a tervidőszak folyamán gazdasági mechanizmusunk átfogó reformját hajtjuk végre. Tartalmazza azokat a feladatokat, amelyeket továbbra is távlati központi célkitűzésként rögzítünk, ugyanakkor nem szabályoz olyan részletes tervfeladatokat, amelyek az új gazdasági mechanizmus kibontakozását hátráltatnák. A beruházási terv az összes beruházásnak mintegy 20 százalékát helyi forrásként kezeli és lehetőséget ad arra, hogy az új mechanizmus életbe léptetésekor a beruházások további részét adjuk vállalati hatáskörbe, akár a helyi források növelésével, akár bankhitel formájában. Azzal, hogy a külkereskedelmi előirányzatok rögzítését a kormányra javasoljuk bízni, lehetőségünk nyílik arra, hogy az új mechanizmus bevezetésekor ruAz oktatásügy kérdése ' Az iskolában végző fiatalok jelentős része továbbra is az iparban, az építőiparban és a többi nem mezőgazdasági ágban fog dolgozni. Az előző éveknél nagyobb számban van azonban szükség fiatalra a mezőgazdaságban. Az egyetemek és a főiskolák galmasan megvalósíthassunk min- nappali tagozatának első évfolya- den olyan importot, amely egy- mára évente 9500—10 000 haliga- b®n az export fokozását elősegíti tó vehető fel. Az egyetemi, főis- ős ezzel a nemzetközi fizetések kólái képzés terve ezzel a távlati egyensúlyát magasabb szinten is igényeket kielégíti. Az oktatási biztosíthassuk. , , feltételek megjavítása érdekében Az utóbbi ^vekben a párt veAjtai Miklós az oktatásról hang- tovább folyik a tanszékek, labora- vetésével jelentős eredményt érsúlyozta, hogy a távlati szakem- tóriumok, tantermi és kollégiumi tünk el, leraktuk hazánkban a berszükséglet kielégítése érdeké- férőhelyek fejlesztése. Tovább szocializmus alapjait. A következő ben bővíteni kell az oktatási ka- épülnek a műszaki és a vidéki hosszabb időre szóló társadalmi pacitásokat. komplex, átgondolt tudományegyetemek. cél a szocializmus teljes felépítéintézkedések révén pedig biztosi- ’ se. A 3. ötéves terv ennek a nagy tani kell a korábbi években szü- . . távlati szakemberszukseglet feladatnak a szolgálatában áll, letett nagy létszámú korosztályok kielégítése a felsőfokú technikus- előirányozza a termelőerők továb- maximális továbbtanulásának le- képzés jelentős mennyiségi es mi- bi fejlesztését, a munka termelé- hetőségét. nosegi fejlesztései indokolja. Az kenységének lényeges emelését, h évesek létszámát ezert az ipari az életkörülmények további javí1970-ig az általános iskolák ta- felsőfokú technikumok majdnem tágét biztosítja a tudomány és a nulóinak száma jelentősen csők- minden tagozatán növelni kell, a kultúra felvirágoztatásának továb- ken, ennek ellenére az egyes kör- felsőfokú technikumok nappali bi alapjait. zetekben fennálló problémák mi- tagozatainak első évfolyamára fel- pg társadalmi célunk a szocia- att további tantermek és intemá- vett hallgatók száma évi 4500— j.jzmus teljes felépítését szolgálja tusi férőhelyek építése szükséges, 5000 lesz, a gazdasági mechanizmus tervezett reformja is, amely a gazda- 6ági fejlődés újabb forrásait, a A OVuOIl J OVUl nép alkotókészségének további kis______r ___■■_____I -11 As /___ bontakoztatását fogja eredményezQ 2 ©Q©SZS©5pUCj y 1 eiiaidS ni. Harmadik ötéves tervünk összhangban áll a mechanizmus reA szónok az egészségügyről ki- elképzeléseket, amelyek részle- formkövetelményeivel. A terv a jelentette: a terv mintegy 7—7500 teikben még a következő évben fejlődés olyan programja, amelykórházi ágy létesítésével számol, változhatnak. A tervszerű beruhá- ben a párt politikája ölt testet és Tovább bővül a rendelőintézeti zási politika érdekében ugyanak- amelynek teljesítésére harcba hívhálózat, az orvoßi körzetek száma kor a minisztériumok felhatalma- juk a magyar dolgozók millióit. 4300—1400-ra (12—14 százalékkal) növekszik. Nagymértékben fejlődik a vidéki fogászati ellátás, bővülnek az üzemorvosi, közegészségügyi, járványügyi intézmények, a bölcsődék és a szociális otthonok is. 1966—1970 között csaknem 4000- rel nő az orvosok száma és így 1970-ben 10 000 lakosra mintegy 22 orvos fog jutni — mondotta Ajtai Miklós, majd így fejezte be beszédét: A kormány a törvényjavaslathoz részletes indoklást fűzött, amelyben ismerteti a törvény alapjául szolgáló olyan részletes elgondolásokat és számításokat, amelyeket tervgazdálkodásunk korábbi tapasztalatai szerint több évre előre szükséges áttekinteni, de nem célszerű jogi erővel bíró határozattá, törvénnyé emelni. Ezt azonban egyesek leegyszerűsítve értelmezik, s azt gondolják, minél lassabb a fejlődés üteme, annál reálisabb a terv. Ez tévedés. Lehet ugyanis a fejlődés üteme csupán 2 százalékos, s a terv mégis túlfeszített, de lehet 20 százalékos és mégis reális. Lényeges követelmény, hogy meg legyen az összhang a tervezett felhasználás, és a rendelkezésre álló feltételek, erőforrások között. Ha ugyanis a feltételek közül akár egy is hiányzik, felborulhat az egész terv. A mezőgazdasági előirányzatokról szólva a tövényjavaslat előadója kiemelte: a tervezett fejlődési ütem alacsonyabb a második ötéves tervben eredetileg tervezett ütemnél, amely — mint a gyakorlat igazolta —, nem volt reális. A bizottsági tanácskozásokon felmerült a kérdés: nem azért ilyen szolid a mezőgazda- sági termelés tervezett fejlesztése, mert a mezőgazdasági jellegű beruházások hányada az összes beruházásokhoz képest valamelyest Németh Károly t alacsonyabb, mint az előző tervidőszakban volt? A valóság az, hogy abszolút számokkal mérve a mezőgazdaság beruházási részesedése mintegy 4—5 milliárd forinttal haladja meg a korábbit, s a terv sok olyan beruházást is tartalmaz, amely közvetve a mezőgazdaság fejlesztését szolgálja. Friss István ezután az oszág- gyűlési bizottságban lezajlott viták főbb konklúzióit ismertette. Beszéde végén arra kérte az országgyűlést, hogy a népgazdaság harmadik ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot — a bizottságok által javasolt módosításokkal — fogadja el. Ezután Varga Károly, Somogy megyei, majd Nagy Dániel Csong- rád megyei képviselő kapott szót. utána dr. Bodogán János szólalt feL Erőfeszítéseink a hazes, a nép javát szolgáló eredményekre vezetnek Ezután Németh Károly képviselő, a Budapesti Pártbizottság első titkára emelkedett szólásra. Egyetértésének adott hangot a harmadik ötéves tervjavaslattal, a benne foglalt fő célkitűzésekkel, majd így folytatta: — A harmadik Ötéves terv elért eredményeink megszilárdításának, a szocializmus további építésének, az élet- és munkakörülmények javításának szolid, megalapozott terve, a szocializmus építésének öt évre szóló nemzeti programja. A törvényjavaslat tehát lehető- tervéről szóló törvényjavaslat jóséget ad arra, hogy a kormány a val kevesebb számot, megkötő tt- terv fő céljainak hatékony végre- séget tartalmaz, mint a korábbi, hajtása érdekében számos részlet- hasonló dokumentumok. Ez an- kérdést az éves tervekben és ope- nak a felismerésnek az eredméFriss István i Adott a lehetőség, hogy tudományos alapokra helyezzük egész tervgazdálkodásunkat Szünet után Pólyák Jánosnak, Friss István ezután a tudomány az oszággyűlés alelnökének el- szerepéről, növekvő jelentőségéről nökletével folytatódott a tanácskozás. Friss István, a terv- és költség- vetési bizottság elnöke, a törvény- javaslat előadója emelkedett szólásra. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a népgazdaság harmadik ötéves ratív intézkedésekkel a tervteljesítés menetétől, az objektív gazdasági körülményektől a nemzetközi piaci helyzet alakulásától függően határozzon meg. nye, hogy a központi tervben szereplő sok mutató, a központi gazdálkodás alá vont anyagok nagy száma, ezzel együtt a tervlebontás eddigi rendszere bizonyos A törvényjavaslatban és az in- mértékig akadályozta, hogy a doklásban tételesen csak az el- döntés azokon a fórumokon szü- következő két évben indítandó lessék meg, ahol arra leginkább főbb beruházásokat szabtuk meg. hivatott, a feltételeket, a körűimig a tervidőszak végén induló ményeket és a követelményeket és hatásukban 1970 után érvénye- legjobban ismerő emberek dol- sülő beruházásokról tételes dön- goznak. tést a kormány a terv végrehajtó- . , . .. - . . sa közben folyamatosan fog hozni. — Ez indokolja — folytatta Erre azért van szükség, mert bár Friss István — hogy a gazdasag- az 1970 utáni fejlődésre vonatko- irányítás rendszerének tovabb- zóan rendelkezünk megfelelő is- fejlesztése során méretekkel, mégis a technika gyors fejlődése, az 1970 utáni nemzetközi kapcsolatok előttünk álló egyeztetése, továbbá a mechanizmus reformjának várható hatása nem indokolja, hogy már most tételesen rögzítsünk olyan fokozatosan megszüntessük a tervlebontás mai rendszerét, és a döntés jogát általában azok kezébe tegyük le, akik a döntések meghozatalára a leg- hivatottabb&k. I szólt. Mint mondta, az utóbbi években sok szó esett arról, hogy a tudomány temelő erővé vált. Sokan azonban azt tartják, hogy a termelő erővé vált tudomány gyűjtőfogalma alá csupán a természettudományok és a műszaki tudományok tartoznak. Ezeket a kapitalista országok is messzemenően igénybe veszik, a műszaki fejlesztés meggyorsítása érdekében, a szocialista társadalomnak azonban egyik előnye éppen az, hogy a társadalomtudományokat — köztük elsősorban a közgazdaságtudományt, továbbá a szociológiát — valóban az egész társadalom szolgálatába állíthatja. A mi körülményeink között valóban adott a lehetőség, hogy tudományos alapokra helyezzük az egész népgazdaság tervezését, egész tervgazdálkodásunkat. Friss István a továbbiakban a népgazdasági terv realitása és a fejlődési ütem közötti összefüggéseket vizsgálta. Hangsúlyozta, hogy a népgazdaság harmadik ötéves tervével szemben alapvető követelmény, hogy az abban foglalt elképzelések megalapozottak, reálisak legyenek. Németh Károly beszél Németh Károly ezután méltatta azt a munkát, amelyet a második ötéves tev időszakában pártunk vezetésével a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, egész dolgozó népünk végzett. A tisztelet és a megbecsülés hangján szólhatunk csak arról a munkáról — mondotta —, amely az elmúlt öt esztendőben is maradandó alkotásokkal gyarapította hazánkat. Hibák, gyengeségek, következetlenségek is tarkították munkánkat. De ezek sikeres leküzdésének az is feltétele, hogy mindenki, aki becsületesen dolgozik — és népünk túlnyomó többsége így dolgozik — tudja: van értelme a munkának, az erőfeszítések a haza, a nép javát szolgáló eredményekre vezetnek. Németh Károly ezután a fővárosnak a második ötéves terv időszakában elért eredményeiről adott számot, majd arról szólt, hogy az ipar, valamint a lakosság létszámának növekedésével a város fejlesztése nem tartott lépést. Budapesten az eddigieknél jobban előtérbe kell helyezni meglévő üzemeink korszerűsítését, a műszaki fejlesztést, hogy a termelésnek a szükségletekkel összhangban álló növekedését a termelékenység fokozása útján érjük el, s ez létszám-megtakarítással is járjon együtt — mondotta. Folytatni kell egyes fővárosi üzemek vidékre telepítését, mégpedig az eddiginél zökkenőmentesebben. Az országos nagyvállalatoknak az eddiginél több termelési profilt kell „átterelniük” a fővárosi üzemekből már működő vidéki üzemekbe, ahol egyúttal a foglalkoztatási problémákon is könnyebben lehet enyhíteni. Népgazdasági érdek, hogy ily módon is javítsunk a főváros munkaerőhelyzetén, s elősegítsük a túlzsúfoltságból származó feszültségek feloldását. Egyúttal hozzájárulhatunk a vidék iparosításának meggyorsításához, a helyenként fennálló foglalkoztatási gondok enyhítéséhez. A harmadik ötéves terv végére a, főváros 2 030 000 lakossal számolhat. Helyi és központi forrásból ennyi ember legszükségesebb igényeinek kielégítését tudjuk biztosítani. Németh Károly ezután a fővárosi lakásépítésekről beszélt, s hangoztatta: — Javítani lehet és kell a lakás- elosztási rendszert is. Szabályozni kellene pontosabban az állami erőből épült lakások elosztásának feltételeit. Lehetőségeink keretein belül, de jobban előnyben kellene részesíteni a többgyermekes és kisebb keresetű családokat. Az állami lakásokból való nagyobb részesedés mellett egyre gyakrabban merül fel az az igény is, hogy üzemi dolgozók nagyobb számban juthassanak például szövetkezeti lakáshoz. A szónok ezután a lakosság fogyasztási cikk-ellátásáról szólt. Megállapította, hogy az utóbbi években jelentősen javult helyzetünket figyelembe véve kedvező. Németh Károly végezetül a harmadik ötéves terv végrehajtásában a főváros dolgozóira háruló feladatokat ismertette, a harmadik ötéves tervről szóló törvényjavaslatot elfogadta. Ezután számos képviselői felszólalás hangzott el. Többek között felszólalt dr. Horgos Gyula, kohó- és gépipari miniszter, aki a gépipar várható fejlődéséről beszélt. Az országgyűlés pénteken 10 órakor a terv-, törvényjavaslat vitájával folytatja munitiját.
