Tolna Megyei Népújság, 1966. június (16. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-24 / 148. szám

2

TWTfVA IWTOTgf VEPÜJSäG

1966. június 24.

Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka

(Folytatás az 1. oldalról)

import útján valósítja meg. A kitűzött cél az, hogy

tüzelőanyag-bázisunk kalóriában mintegy 19 százalékkal bővüljön; villamosenergiaiparunkban pedig mintegy 1000 mW új kapacitást létesítünk.

Ez a feladat az ipari beruházások körülbelül 30 százalékát veszi igénybe.

2. A vaskohászat tervelőirányzataiban a termékek minőségével és a technológiai fejlesztéssel .kapcsolatos feladatok állnak előtérben.

3. Alumíniumiparunk további fejlesztése a tervidőszak egyik legjelentősebb ipari programja. A terv időszakában elsősorban a magyar—szovjet alumíniumegyezmény értelmében, timföldtermelésünk jelentékeny fokozását irányozzuk elő legkorszerűbb alapon.

Mivel az egyezmény értelmében a Szovjetunió a timföldből kinyerhető alumíniumot teljes egészében visszaszállítja, így 1970- ben a Szovjetunióban részünkre feldolgozott 120 ezer tonna timföld ellenében 60 ezer tonna, továbbá hazai termelésből ugyancsak 60 ezer tonna alumíniumfém áll majd rendelkezésünkre. A timföld feldolgozásában együttműködünk a baráti Lengyel Nép- köztársasággal is. A tervidőszakban és az azt követő években az alumíniumipar legnagyobb és legsokoldalúbb feladata, megoldani az alumínium feldolgozását korszerű, értékes félgyártmányokká és készgyártmányokká.

4. A magyar iparfejlesztésnek a harmadik ötéves tervidőszakban ,is központi feladata marad a vegyipar fejlesztése.

A vegyipari termelés tervezett fejlődési üteme évi 3 0 százalék, amely majdnem kétszerese az ipar átlagos fejlődési üteménekA 3. ötéves tervben nitrogénműtrágya-gyártásunk — kereskedelmi súlyban számolva _ — több mint egymillió tonnával növekszik és szénbázisról teljes egészében átállunk földgázbázisra. Megindítjuk a karbamid-mű- trágyagyártást és az úgynevezett kettős műtrágya gyártását, amely nitrogént és foszfort egyaránt tartalmaz.

Ajtai Miklós ezután a műanyag-felhasználásról beszélt majd így folytatta:

5. Tovább folytatjuk a gépipar gyors fejlesztését, korszerűsítését, növelve a gépipari beruházások arányát, az ipar egészén belül.

A gépipar számára a terv az előző ötévinél 80 százalékkal nagyobb beruházási lehetőséget biztosít.

6. A beruházások és a lakosság sokrétű igényei kielégítésében döntő feltétellé vált az építőipar.

Az elkövetkező években az építőipar nem számolhat nagyobb arányú munkaerő-bővítési lehető- gekkel. Ezért különösen nagy jelentőségűek azok a műszaki fejlesztési megoldások, amelyek az építőipari munkaráfordítást nagyobb mértékben képesek csökkenteni, és azok a szervezési, irányítási módszerek, amelyek nélkül a korszerű technikát nem lehet hatékonyan kihasználni.

Az építkezések technológiájának korszerűsítésére tervbe vettük az előregyártó kapacitások jelentős bővítését es műszaki tervezésünkben a fejlett, gazdaságos építési elvek alkalmazásának kiterjesztését.

A terv előirányozza, hogy 1970- re az ipari, közlekedési és raktározási célokat szolgáló csarnoképületeknek legalább a fele, a mezőgazdasági épületek váz- szerkezetének körülbelül 70 százaléka üzemileg előregyártott szerkezettel készüljön. Különösen az ipari építkezéseknél szükséges a kivitelezési időtartamot lényegesen csökkentő előregyártóit szerkezetek alkalmazása.

A lakásépítési kapacitás korszerűsítésére, termelékenységének növelésére a tervidőszakban házgyárakat építünk.

Az országos építőipar — új technológiáknak megfelelő — gépesítéshez több mint 3 milliárd forintot irányoztunk elő.

Ennek eredményeképpen elérhető, hogy az ÉM építővállalatainál a gépállomány teljesítőképessége egy építőipari munkásra vonatkoztatva 40—42 százalékkal növekedjék.

7. A fogyasztási cikkeket előállító iparágakra nagy feladatok hárulnak, mind a lakosság igényeinek kielégítésében, mind pedig az exportban.

Nálunk is csakúgy mint világszerte a textilipari termelésen belül fokozódik a kötött, hurkolt termékek részaránya. A 3. ötéves tervidőszak végére a kötszövőipari termelés részarányát a textilipar-termelésben az 1965. évi 12 százalékról 15—16 százalékra növeljük.

Mintegy ötmillió párral (körülbelül 20 százalék) tervezzük növelni a bőrcipőtermelést.

Gyógyszeriparunk termelése kiállja az összehasonlítást a legfejlettebb országokkal is. A magyar gyógyszeripar világviszonylatban is jelentős, exportunk ösz- szessége tekintetében pedig a hetedik helyet foglalja el. A gyógyszeripar korszerűsítése fejlesztése érdekében több százmillió forint értékű beruházást hajtunk végre.

8. Közismert, hogy a lakosság igényeinek kielégítésében és az export növelésében nagy szerepet játszik a tanácsi ipar és a szövetkezeti ipar is. A tanácsi és szövetkezeti ipar feladatait a tervidőszakban tovább növeljük és jelentős támogatást nyújtunk, hogy a belső piac rendkívül sokrétű áru- és szolgáltatási szükségletei megfelelő színvonalon kielégíthessék és fejleszthessék exporttevékenységüket is. A szövetkezeti és tanácsi iparban több mint kétmilliárd forint beruházást tervezünk. ,

A lakosság ellátásában, elsősorban a javítási és szolgáltatási igények kielégítésében továbbra is számítunk a kisiparosokra — mondotta, majd hangsúlyozta, hogy

a tervidőszak folyamán az ipari termelés terve évi 6 százalékos fejlődési ütemet irányoz elő

olymódon, hogy az ipari termelés növekedésének 80 százalékát a termelékenység emelésével biztosítjuk és legalább évi 1 százalékkal csökkentjük a termelési költségszintet.

A mezőgazdasági termelés fokozásának jelentősége

Ajtai Miklós a továbbiakban hangsúlyozta, hogy

a lakosság életszínvonalát csak a mezőgazdasági termelés fokozásával emelhetjük.

Hazánk kedvező mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik, s a mezőgazdaság — külkereskedelmi áruforgalmi aktívumával — segítséget nyújt az egész népgazdaság növekedéséhez is. Mindez azt indokolja, hogy

a mezőgazdaság fejlesztését a 3. ötéves terv időszakában is kulcskérdésnek tekintsük.

léptetett termelői áremelés és az amortizációs kötelezettség bevezetése, továbbá a termelőszövetkezeti tagok szociális és egészség- ügyi ellátását javító intézkedések növelik a parasztság anyagi érdekeltségét, fokozzák a termelési kedvet és a rendelkezésre álló eszközök — ezen belül a meglévő állóalapok és munkaerő — hatékonyabb kihasználását eredményezik.

— A háztáji és kisegítő gazdaságokkal kapcsolatban a következő tervidőszakban is folytatjuk világos és határozott politikánkat és ennek eredményeképpen azzal számolhatunk, hogy

let biztosítását, az idejében történő, gondos talajelőkészítést és vetést, a műtrágya szakszerű, céltudatos felhasználását továbbra is lényegében kötelező jellegű feladatként állítjuk a termelő- szövetkezetek és állami gazdaságok elé.

A tervidőszakban nem számolunk sem a művelési ágak arányainak, sem pedig a vetésszerkezetnek lényeges változtatásával, összhangban a lakosság igényeinek növekedésével, valamint az export fokozásával — ezen belül különböző nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségekkel —, a zöldségtermelést 1970- re az 1963—64. évek átlagához képest mintegy 45—50 százalékkal kívánjuk növelni. Ez igen nagy feladatot jelent, növelni kell ugyanis a zöldségféléik területét és termésátlagát. Ennek megvalósítása megköveteli a rendelkezésre álló anyagi erőforrások koncentrálását és a felvásárló szervek, valamint a konzervipar és a termelőszövetkezetek szoros együttműködését.

— Az állattenyésztés növekedési üteme az előirányzat szerint a 2. ötéves terv időszakában elért fejlődéssel azonos mértékű lesz. Legfontosabb feladatnak az adottságainknak' megfelelő és külkereskedelmi szempontból is döntő fontosságú szarvasmarha- és juhtenyésztés fejlesztését tekintjük a hazai szükségletek és az exportigények kielégítése érdekében növelni kell a hústermelést. Ezt elsősorban a fajlagos takarmányfelhasználás és a tenyésztési munka hatékonyságának javításával tervezzük elérni.

— Az állattenyésztés előirányzatainak teljesítéséhez jó kiindulási alapul szolgál az az anyagi ösztönzés, amit az 1966. január 1-i árintézkedések biztosítanak.

— A felvásárlás fő formájá* nak a 3. ötéves terv időszakában változatlanul a szerződéses termeltetést tekintjük. A termelési

biztonság növelése érdekében célszerűnek tartjuk a hosszú lejáratú termelési szerződések rendszerének kialakítását. A lakosságnak úgynevezett napi piaci cikkekkel (zöldség, gyümölcs, baromfi, tojás és hasonlók) történő jobb ellátása érdekében olyan gazdaságpolitikát kívánunk érvényre juttatni, amely a termelők (elsősorban a tsz-ek) és a fogyasztók (különösen a nagyfogyasztók) közvetlen kapcsolatát bővíti és erősíti.

A mezőgazdasági termékek tárolásához, felvásárlásához és feldolgozásához szükséges kapacitások bővítését a terv előirányzatai számításba veszik.

— Jelentős fejlesztési feladatokat kívánunk a tervidőszakban az élelmiszeripar területén megoldani, mert a lakosság állandóan növekvő igényei mellett nagy élelmiszeripari exportot is tervezünk feldolgozott termékekből, hogy így mezőgazdasági alapanyagainkat jobb hatásfokkal értékesítsük.

Ajtai Miklós ezután a közlekedésről szólva kijelentette, hogy a 3. ötéves terv időszakában a közlekedés fejlesztésének legfontosabb feladata a műszaki színvonal további emelése. Ezért mintegy 36 százalékkal növeljük a közlekedési beruházásokat és a közlekedés fejlesztésére több mint 36 milliárd forintot irányzunk elő. A fejlesztés során erőteljes koncentrációt hajtunk végre a vasút és a közúti járművek fejlesztésében.

— A legfontosabb cél a vasúti vontatás korszerűsítése. Ennek érdekében öt év alatt csaknem 500 villamos és Diesel-mozdonyt szerzünk be. Villamosítjuk a Miskolc—Nyíregyháza és a Budapest—Debrecen—Záhony közötti fő útvonalakat mintegy 400 km hosszúságban. A korszerű vontatás részaránya a gőzvontatással szemben 75—80 százalékra emelkedik, ami már megközelíti a fejlett európai országok színvonalát.

Tovább javulnak a lakosság életkörülményei

Az előterjesztett- törvényjavas- a gazdaságok termelési színvolat azt, tűzi ki célul, hogy

a mezőgazdaság termelése

1966—70 átlagában, a megelőző öt év átlagához képest 13—

15 százalékkal növekedjék.

Ez a feladat, vagyis az előző időszaknál gyorsabb ütemű mező- gazdasági termelésnövekedés biztosítása, nagy feladatokat támaszt a mezőgazdasággal szemben, de rendelkezünk azokkal a feltételekké!, melyek a sikeres megvalósításhoz szükségesek. Engedje meg a T. Országgyűlés, hogy ezek közül csupán a legjelentősebbeket emeljem ki:

— A3, ötéves terv megkezdésekor a szocialista nagyüzemek kialakultak, a termelőszövetkezetek számottevő hányada gazdaságilag megszilárdult.

— Az előző öt évhez viszonyítva növeljük a beruházásokat és a beruházásoknak most nagyobb hányada szolgálja az állóalapok tényleges bővítését. Míg az átszervezés időszakában elsődleges a termelés folyamatosságát és bővítését alapvetően elősegítő állóeszközök létesítése, beszerzése volt a fő feladat, most már mód van arra, hogy ezek komplettí- rozása és hatékonyabb kihasználása érdekében nagyobb anyagi erőt fordítsunk a járulékos beruházásokra, elsősorban a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztés, valamint az állattenyésztés területén.

— Folytatjuk a gépesítést: többek között 38—40 ezer traktor. 35—36 ezer pótkocsi és 6—7 ezer gabonakombájn beszerzése válik lehetségessé.

— Az 1966. január 1-én életbe

nala a mezőgazdasági népesség számának csökkenése ellenére sem esik vissza, sőt egyes ágazatokban (mint pl. a baromfitenyésztés) emelkedik.

— A mezőgazdaság munkaerőellátását javítja aa a körülmény, hogy a tervidőszakban munkába lépő fiatalok évfolyamai nagy- létszámúak és így a lehetősége reális a mezőgazdaságot életpályának, választó fiatalok számsze. rű növekedésének. Ehhez azonban mind a termelőszövetkezeteknek, mind az állami szerveknek széles körű gazdasági intézkedéseket kell tenniök. Ezek között igen jelentős a termelőszövetkezeti tagok egyenletesebb — jövedelmet is emelő — foglalkoztatása, részben azáltal, hogy az eddigieknél fokozottabb lehetőséget nyújtunk a mezőgazdasági üzemekben termelt nyersanyagok helyi feldolgozására és közvetlen értékesítésére.

— A mezőgazdasági gépesítés során különös figyelmet kell szentelni az őszi betakarítás gépesítésére, s ezzel az őszi munkacsúcsban jelentkező munkaerő- hiány enyhítésére.

— A mezőgazdasági termelés előirányzatai szerint a növény- termesztés a tervidőszakban gyorsabban fejlődik, mint az állat- tenyésztés. Ez nem kis mértékben a korábban telepített szőlők és gyümölcsösök termőre fordulásának következménye.

— Ügy tervezzük, hogy az ország kenyérgabona-szükségletét hazai termésből fogjuk kielégíteni. Ezért a megfelelő vetésterüA szónok a továbbiakban kijelentette, hogy a terv előirányozza, hogy a szocialista építés előrehaladásával

a lakosság életszínvonala és

életkörülményei rendszeresen tovább javulnak.

A 3. ötéves terv előirányozza az egy főre jutó reáljövedelem 14— 16 százalékos növelését. Számol azzal, hogy az életszínvonal nemcsak függvénye, eredménye a nemzeti jövedelem alakulásának, hanem ugyanakkor megalapozója, növekedésének elősegítője is. A lakosság jövedelmének növekedését túlnyomóan a személyes rendelkezésű — mindenekelőtt a munkával összefüggő — jövedelmek formájában irányozzuk elő. A reálbér öt év alatt 9—10 százalékkal emelkedik.

A tervben — fontosságának megfelelően — figyelmet fordítunk a két alapvető társadalmi réteg, a munkások és alkalmazottak és a parasztság jövedelmének helyzetére. A mezőgazdaságban a munka termelékenységének növekedése és a foglalkoztatottak szakmai összetételének változása indokolja, a tervszerű munkaerő-gazdálkodás nedis egyenesen megkívánja a két alapvető réteg jövedelmi viszonyainak fokozatos közelítését. Ennek a hosszabb ideig tartó folyamatnak a megvalósításában a 3. ötéves terv is haladást jelent. A parasztságnál — a mezőgazda- sági munka termelékenységének egyidejű emelkedésével összhangban és az előirányzott mezőgazdasági termelés megvalósulására támaszkodva — a lakosság átlagánál némileg gyorsabb ütemi jövedelemnövekedés a cél.

Államunk természetesen a jövőben is a központosított társadalmi tiszta jövedelem jelentő® részét használja fel a közös szükségletek (egészségvédelem, oktatás, kulturális szükségletek stb.) kielégítésére. így. mint ismeretes, ma már a lakosság csaknem egésze társadalombiztosításban részesül. A terv előirányzatai szerint a termelőszövetkezeti parasztság társadalombiztosítási ellátásának színvonala szintén közeledik a munkás- és alkalmazottakéhoz.

A szociális ellátás pénzben kifizetett juttatásai’ (nyugdíj, családi pótlék, segélyek stb.) öt év alatt összegükben 40 százalékkal, mintegy ötmilliárd forinttal növekednek.

A terv lehetővé teszi az egy főre jutó hús, tej, és tejtermékek, tojás, állati fehérje fogyasztásának növekedését, viszont azzal számol, hogy a növekvő életszínvonallal összhangban természetes folyamatként a liszt és kenyér fogyasztása csökken. Az élelmiszeripar tervezett fejlődése biztosítja, hogy — a lakosság igényeinek megfelelően — az élelmiszer-alapanyagok mind nagyobb hányada kerüljön feldolgozott formában a fogyasztóhoz.

Ruházati cikkekből is javul az árukínálat. A tervezett forgalom- emelkedés a tartós fogyasztási cikkekben 40—45 százalék.

Többek között azzal számolunk, hogy 1970-ben minden második család rendelkezik televízióval és csaknem minden harmadik család hűtőszekrénnyel.

— A tervidőszakban folytatódik a 15 éves lakásépítési program végrehajtása. A 3. ötéves terv ?00 000 lakás építését tűzte ki célul, ebből 100 ezret az állami lakásépítés keretében. Ezzel a 2. és a 3. ötéves terv 10 éve alatt

(Folytatás a 3. oldalon.)