Tolna Megyei Népújság, 1966. június (16. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-24 / 148. szám

7 mÄG PROtETÄfliftL EGYESÜLJETEK NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA r XVI. évfolyam, 148. szám ARA: 60 FILLÉR Péntek, 1966. június 24. Kajdacsi tabló 5. o. 1 Jövő heti tv-műsor 7. o. L: Ülést tartott megyei tanács 8. o. J Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka Csütörtök délelőtt 11 órakor ösz­szeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköz- társaság Elnök; Tanácsának elnö­ke, Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke. Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Somo­gyi Miklós és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Politikai Bizott­ság póttagjai, a Központi Bizott­ság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vézetője. Az ülést Vass Istvánná, az or­szággyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke benyújtotta a népgazdaság har­Ajtai Miklós : madik ötéves tervéről szóló tör­vényjavaslatot, amelyet — előze­tes tárgyalásra — megkaptak az országgyűlés állandó bizottságai, s szétosztották az országgyűlés tagjai között. Kézhez kapták a képviselők az Elnöki Tanács je­lentését is, amely az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletekről számol be. Az országgyűlés az Elnöki Ta­nács jelentését jóváhagyólag tu­domásul vette. Vass Istvánná ezután bejelen­tette, hogy az ipari bizottság meg­vizsgálta Klujber László képviselő interpellációját — amely az 1965; novemberi ülésszakon hangzott el a bauxitbányászat ügyében — továbbá az interpellációra adott miniszteri választ. Ez utóbbit az országgyűlés nem fogadta eh Az ipari bizottság vizsgálatának ered­ményéről az ülésszak során jelen­tést terjeszt az országgyűlés elé; Az elnök indítványára az or­szággyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend a kö­vetkező: 1. A népgazdaság harmadik öt­éves tervéről szóló törvényjavas­lat; 2. Az ipari bizottság jelentése Klujber László interpellációja és az arra adott miniszteri válasz tárgyában; 3. A legfőbb ügyész beszámoló­ja; 4. Interpelláció. Ezután napirend szerint dr. Aj- tai Miklós, az Országos Tervhiva­tal elnöke ismertette a harmadik ötéves tervről szóló törvényjavas­latot. megvalósítása során a szá­mításba vettnél kedvezőbben alakul, s ha az ipari üzemek a termelésben kedvezőbb ha­tékonyságot érnek el. így az ipar hozzájárulhat az egész népgazdaság fejlődési ütemének gyorsításához. Ez a terv túltelje­sítésének kívánatos, lehetséges iránya. Ami a mezőgazdaság tervét il­leti, fő törekvésünk az, hogy a fejlődést mennyiségi és minőségi szempontból az összes számításba vehető tényező gondos figyelembe­vételével, az időjárási viszonyok öt év alatti kiegyenlítettségét fel­tételezve — reálisnak vélhető színvonalon irányozzuk elő. A 3. ötéves terv a szocializmus teljes felépítését szolgálja A kormány az országgyűlés elé terjeszti az 1966—70. évekre vonat­kozó 3. ötéves tervről szóló tör­vényjavaslatot. A tervjavaslat fi­gyelembe veszi gazdaságfejleszté­sünk eddigi tapasztalatait, támasz­kodik a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának 1964. decemberi határozatában foglalt, hosszú időre alapul szol­gáló irányelvekre, szem előtt tart­ja a társadalmi, gazdasági építé­sünk legközelebbi feladatait. A törvényjavaslat alapjául szolgáló irányelveket a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1966. májusi ülésén meg­vitatta és jóváhagyta — mondotta bevezetőben Ajtai Miklós. A 3. ötéves népgazdasági terv szerves folytatása a párt és a kor­mány eddig folytatott gazdaság­politikájának, amelynek eredmé­nyei tükröződnek az előző ötéves terv teljesítésében. A szocialista ipar termelése az előző öt év alatt 47 százalékkal emelkedett és a kitűzött céloknak megfelelően változott az ipari ter­melés szerkezete is. Leggyorsab­ban ugyanis a vegyipar és a gép­ipar termelése nőtt; Sikerült meg­felelő módon biztosítani a lakos­ság iparcikk-ellátását, lényegében realizáltuk beruházási céljainkat és egyidejűleg 67 százalékkal emelkedett az ipari termékek (élelmiszer nélkül) kivitele. Ipari termelésünk anyagellátása, első­sorban a KGST-országokkal léte­sített megállapodások alapján; lényegében zavartalan volt és le­hetővé tette az éves tervek rend­szeres túlteljesítését is; Az elmúlt tervidőszakban sike­resen befejeződött a mezőgazda­ság szocialista átszervezése. A nemzeti jövedelem összesen, öt év alatt 25 százalékkal nőtt. A nem­zeti jövedelem 22 százalékát for­dítottuk felhalmozásra. Ezen be­lül — a harmadik ötéves terv ké­szítésénél alapul vett árakon és konstrukcióban számítva — kereken 200 milliárd forintot fcrdítottunk beruházásra a népgazdaság szocialista szek­torában, ami körülbelül 15— 20 milliárd forinttal haladta meg a tervelőirányzatot. A beruházások több mint három­negyede a kulturális, egészség- ügyi, szociális és kommunális el­látás, valamint a lakáshelyzet ja­vítását célozta; A termelő ága­zatok beruházásai megalapozták az elért eredményeket, előkészí­tették a további fejlődést a har­madik ötéves terv időszakában és lényegesen javították a lakosság szociális-kulturális ellátottságát. 282 000 lakás építésével megkezd­tük a 15 éves lakásfejlesztési ter­vünk végrehajtását; A munkások és alkalmazot­tak egy főre jutó reáljövedel­me öt év alatt a tervezettnél valamivel nagyobb mértékben, több mint 18 százalékkal nö­vekedett: lényegében ugyan­ilyen mértékben nőtt a pa­rasztság egy főre jutó fogyasz­tásának reálértéke is. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére öt év alatt 9 százalékkal emelkedett. Tizen­három százalékkal nőtt a munká­sok és alkalmazottak száma. A társadalmi juttatások 1965-ben körülbelül egyharmaddal halad­taik meg az 1960. évi szintet. Mindezek alapján az egész la­kosság fogyasztása öt év alatt 21 százalékkal emelkedett. A mező- gazdasági népiesség átáramlása más ágazatokba és a mezőgazda­ság szocialista átszervezése növek­vő igényeket támasztott a központi árualapok iránt, ezeknek az igé­nyeknek a belkereskedelem lénye­gében megfelelt. Az élelmiszer­eladás öt év alatt 36 százalékkal emelkedett, miközben a lakosság élelmiszerfogyasztása körülbelül 12 százalékkal nőtt. Jelentősen, 23 százalékkal nőtt a kiskereskede­lem iparcikkeladása, — Abból indultunk ki. — foly­tatta Ajtai Miklós — hogy a terv­időszakban növekedni fog a ren­delkezésre álló eszközök felhasz­nálásának hatékonysága. Az ipa- ri termelés emelkedésének a ko­rábbinál nagyobb hányada szár­mazik majd a munkatermelékeny­ség növékedéséből, rendszeresen csökkennek a fajlagos termelési költségek. Szükséges, hogy az ipa- ri termelés az eddiginél rugalma­sabban alkalmazkodjék a belföldi és a külföldi piacok igényeihez és ezáltal a termelés mennyisége és választéka az eddiginél jobb össz­hangban legyen a kereslettel. Ajtai Miklós beszél Az ismert körülmények miatt a magyar népgazdaságban rend­kívül nagy jelentősége van a külkereskedelemnek, ezért a nép­gazdaság egészséges fejlődésé­nek egyik alapfeltétele, hogy a versenyképes áruk export­jának növelése révén — egyéb lehetőségeket is kiak­názva — fokozódjék az ország devizaszerző képessége, erő­södjék és sokoldalúvá váljék gazdasági együttműködésünk a Szovjetunióval és a többi szo­cialista országgal, szélesedjenek gazdasági kapcso­lataink azokkal a nem szocialista országokkal is, amelyek a köl­csönös előnyök alapján készek az együttműködésre. Mindez meg­felelően tükröződik a 3. ötéves terv előirányzataiban. A kivitel valamivel gyorsabb ütemben nő, mint a behozatal és a külkereske­delmi forgalom növekedési üte­me a következő öt év alatt meg­haladja a nemzeti jövedelem nö­vekedési ütemét. A nemzetközi együttműködés kiszélesítésének legfontosabb bá­zisai továbbra is a testvéri szo­cialista országok. Az öt évre szóló hosszú lejá­ratú államközi megállapodások alapján azt tervezzük, hogy az áruforgalom a KGST-országokkal az átlagosnál gyorsabban nő. Eb­ben különösen nagy szerepet játszik a magyar—szovjet gaz­dasági kapcsolatok fejlesztése. A nemzeti jövedelem elosztá* sa során biztosítjuk, hogy rend­szeresen tovább növekedjék a la­kosság anyagi fogyasztása. A tervidőszakban a nemzeti jöve­delem felhasználásának fő ará­nyai, vagyis a fogyasztás és a felhalmozás aránya az előző öt évhez képest változatlan (78:22) marad. Ily módon hangolható ösz- sze az adott időszakban a ter­vezett fejlődési ütem mellett az életszínvonal folyamatos emelése és a népgazdaság jövőbeni fej­lődése. 250-260 milliárd forint a szocialista szektor beruházásaira Kedvezően alakultak népgazdaság fejlődésének minőségi jellemzői A gazdaságfejlesztés említett jellegzetességei szükségessé teszik, hogy az iparban és a népgazdaság egyéb ágaiban gyorsítsuk a mű­szaki haladás ütemét, az életszín­vonal-politikában növeljük a bé­rek ösztönző szerepét, a mezőgaz­daságban rejlő lehetőségek jobb kihasználásával gyorsít­suk a mezőgazdasági termelés nö­vekedési ütemét az elmúlt idő­szakhoz képest. Mindezzel elérhet­jük, hogy népgazdaságunk fejlődésének üteme az előző évekhez hason­ló lesz. miközben a fejlődés minőségi jellemzői kedvezőb­A kormány a szocialista szek­torban 5 év alatt végrehajtható beru­házások összegét 250—260 mil­liárd forintban javasolja meg­határozni. Számolva azzal, hogy a felhal­mozáson belül az állóalapok nö­vekedése gyorsabb, a forgóesz­közök állományának növekedése pedig lassúbb lesz a korábbinál. Beruházási tervünket azonban nemcsak a nemzeti jövedelem arányai alapján határozzuk meg, figyelembe vesszük a beruházá­sok kivitelezéséhez szükséges ka­pacitásokat is. Egyidejűleg szociális—kulturá­lis létesítményekre és lakásépí­tésre körülbelül 47 milliárd fo­rintot fordítunk, többet mint a 2._ ötéves tervben. A nemzeti jövedelem elosztá­sánál természetesen biztosítani kellett azt is, hogy a nemzetközi helyzet követelményeinek figye­lembevételével erősítsük honvé­delmünket, szocialista hazánk biztonságának, népünk békés épí­tőmunkájának védelmét. Ajtai Miklós a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a népgazda­ság összes beruházásainak 46—50 százalékát — vagyis mintegy 120 milliárd forintot — az ipar és az építőipar fejlesztésére fordít­juk. ben alakulnak és egyidejűleg biztosítjuk a gazdaság szilárd egyensúlyát. se a terv szerint évi átlagban A terv fontosabb elgondolásai mintegy 4 százalék lesz. m A nemzeti jövedelem emelke­désének ütemét lényegében a ter­melés két fő ágában, az iparban és a mezőgazdaságban előirány­zott fejlődés alapozza meg. A terv keretei lehetőséget biz­tosítanak arra, hogy az ipari fejlődés üteme meg­haladja a tervezettet, ha az ipar exportképessége a terv A tervidőszakban az ipar olyan területi elhelyezését tervezzük, amelynek alapján jobban érvé­nyesülhetnek az egyes országré­szek fejlesztési adottságai, és tp- vább csökkenhet az egyes terü­letek között ma még fennálló lé­nyeges gazdasági különbség. Min­denekelőtt az Alföld és a Dunán­túl egyes területéin jelentős ipari fejlesztés valósul meg — mon­dotta, majd a terv fontosabb el­gondolásairól ezeket mondotta: 1. Fűtőanyag-szükségletünk fe­dezésében tovább kell növelnünk a szénhidrogének, vagyis a kő­olaj és a földgáz felhasználását. Fűtőanyaggazdaságunk fejlesz­tését a terv megfelelő beruházá­sokkal, műszaki fejlesztéssel és (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents