Tolna Megyei Népújság, 1966. június (16. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-24 / 148. szám
7 mÄG PROtETÄfliftL EGYESÜLJETEK NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA r XVI. évfolyam, 148. szám ARA: 60 FILLÉR Péntek, 1966. június 24. Kajdacsi tabló 5. o. 1 Jövő heti tv-műsor 7. o. L: Ülést tartott megyei tanács 8. o. J Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka Csütörtök délelőtt 11 órakor öszszeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköz- társaság Elnök; Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke. Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Somogyi Miklós és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vézetője. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke benyújtotta a népgazdaság harAjtai Miklós : madik ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot, amelyet — előzetes tárgyalásra — megkaptak az országgyűlés állandó bizottságai, s szétosztották az országgyűlés tagjai között. Kézhez kapták a képviselők az Elnöki Tanács jelentését is, amely az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletekről számol be. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését jóváhagyólag tudomásul vette. Vass Istvánná ezután bejelentette, hogy az ipari bizottság megvizsgálta Klujber László képviselő interpellációját — amely az 1965; novemberi ülésszakon hangzott el a bauxitbányászat ügyében — továbbá az interpellációra adott miniszteri választ. Ez utóbbit az országgyűlés nem fogadta eh Az ipari bizottság vizsgálatának eredményéről az ülésszak során jelentést terjeszt az országgyűlés elé; Az elnök indítványára az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend a következő: 1. A népgazdaság harmadik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat; 2. Az ipari bizottság jelentése Klujber László interpellációja és az arra adott miniszteri válasz tárgyában; 3. A legfőbb ügyész beszámolója; 4. Interpelláció. Ezután napirend szerint dr. Aj- tai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke ismertette a harmadik ötéves tervről szóló törvényjavaslatot. megvalósítása során a számításba vettnél kedvezőbben alakul, s ha az ipari üzemek a termelésben kedvezőbb hatékonyságot érnek el. így az ipar hozzájárulhat az egész népgazdaság fejlődési ütemének gyorsításához. Ez a terv túlteljesítésének kívánatos, lehetséges iránya. Ami a mezőgazdaság tervét illeti, fő törekvésünk az, hogy a fejlődést mennyiségi és minőségi szempontból az összes számításba vehető tényező gondos figyelembevételével, az időjárási viszonyok öt év alatti kiegyenlítettségét feltételezve — reálisnak vélhető színvonalon irányozzuk elő. A 3. ötéves terv a szocializmus teljes felépítését szolgálja A kormány az országgyűlés elé terjeszti az 1966—70. évekre vonatkozó 3. ötéves tervről szóló törvényjavaslatot. A tervjavaslat figyelembe veszi gazdaságfejlesztésünk eddigi tapasztalatait, támaszkodik a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1964. decemberi határozatában foglalt, hosszú időre alapul szolgáló irányelvekre, szem előtt tartja a társadalmi, gazdasági építésünk legközelebbi feladatait. A törvényjavaslat alapjául szolgáló irányelveket a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1966. májusi ülésén megvitatta és jóváhagyta — mondotta bevezetőben Ajtai Miklós. A 3. ötéves népgazdasági terv szerves folytatása a párt és a kormány eddig folytatott gazdaságpolitikájának, amelynek eredményei tükröződnek az előző ötéves terv teljesítésében. A szocialista ipar termelése az előző öt év alatt 47 százalékkal emelkedett és a kitűzött céloknak megfelelően változott az ipari termelés szerkezete is. Leggyorsabban ugyanis a vegyipar és a gépipar termelése nőtt; Sikerült megfelelő módon biztosítani a lakosság iparcikk-ellátását, lényegében realizáltuk beruházási céljainkat és egyidejűleg 67 százalékkal emelkedett az ipari termékek (élelmiszer nélkül) kivitele. Ipari termelésünk anyagellátása, elsősorban a KGST-országokkal létesített megállapodások alapján; lényegében zavartalan volt és lehetővé tette az éves tervek rendszeres túlteljesítését is; Az elmúlt tervidőszakban sikeresen befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése. A nemzeti jövedelem összesen, öt év alatt 25 százalékkal nőtt. A nemzeti jövedelem 22 százalékát fordítottuk felhalmozásra. Ezen belül — a harmadik ötéves terv készítésénél alapul vett árakon és konstrukcióban számítva — kereken 200 milliárd forintot fcrdítottunk beruházásra a népgazdaság szocialista szektorában, ami körülbelül 15— 20 milliárd forinttal haladta meg a tervelőirányzatot. A beruházások több mint háromnegyede a kulturális, egészség- ügyi, szociális és kommunális ellátás, valamint a lakáshelyzet javítását célozta; A termelő ágazatok beruházásai megalapozták az elért eredményeket, előkészítették a további fejlődést a harmadik ötéves terv időszakában és lényegesen javították a lakosság szociális-kulturális ellátottságát. 282 000 lakás építésével megkezdtük a 15 éves lakásfejlesztési tervünk végrehajtását; A munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelme öt év alatt a tervezettnél valamivel nagyobb mértékben, több mint 18 százalékkal növekedett: lényegében ugyanilyen mértékben nőtt a parasztság egy főre jutó fogyasztásának reálértéke is. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére öt év alatt 9 százalékkal emelkedett. Tizenhárom százalékkal nőtt a munkások és alkalmazottak száma. A társadalmi juttatások 1965-ben körülbelül egyharmaddal haladtaik meg az 1960. évi szintet. Mindezek alapján az egész lakosság fogyasztása öt év alatt 21 százalékkal emelkedett. A mező- gazdasági népiesség átáramlása más ágazatokba és a mezőgazdaság szocialista átszervezése növekvő igényeket támasztott a központi árualapok iránt, ezeknek az igényeknek a belkereskedelem lényegében megfelelt. Az élelmiszereladás öt év alatt 36 százalékkal emelkedett, miközben a lakosság élelmiszerfogyasztása körülbelül 12 százalékkal nőtt. Jelentősen, 23 százalékkal nőtt a kiskereskedelem iparcikkeladása, — Abból indultunk ki. — folytatta Ajtai Miklós — hogy a tervidőszakban növekedni fog a rendelkezésre álló eszközök felhasználásának hatékonysága. Az ipa- ri termelés emelkedésének a korábbinál nagyobb hányada származik majd a munkatermelékenység növékedéséből, rendszeresen csökkennek a fajlagos termelési költségek. Szükséges, hogy az ipa- ri termelés az eddiginél rugalmasabban alkalmazkodjék a belföldi és a külföldi piacok igényeihez és ezáltal a termelés mennyisége és választéka az eddiginél jobb összhangban legyen a kereslettel. Ajtai Miklós beszél Az ismert körülmények miatt a magyar népgazdaságban rendkívül nagy jelentősége van a külkereskedelemnek, ezért a népgazdaság egészséges fejlődésének egyik alapfeltétele, hogy a versenyképes áruk exportjának növelése révén — egyéb lehetőségeket is kiaknázva — fokozódjék az ország devizaszerző képessége, erősödjék és sokoldalúvá váljék gazdasági együttműködésünk a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal, szélesedjenek gazdasági kapcsolataink azokkal a nem szocialista országokkal is, amelyek a kölcsönös előnyök alapján készek az együttműködésre. Mindez megfelelően tükröződik a 3. ötéves terv előirányzataiban. A kivitel valamivel gyorsabb ütemben nő, mint a behozatal és a külkereskedelmi forgalom növekedési üteme a következő öt év alatt meghaladja a nemzeti jövedelem növekedési ütemét. A nemzetközi együttműködés kiszélesítésének legfontosabb bázisai továbbra is a testvéri szocialista országok. Az öt évre szóló hosszú lejáratú államközi megállapodások alapján azt tervezzük, hogy az áruforgalom a KGST-országokkal az átlagosnál gyorsabban nő. Ebben különösen nagy szerepet játszik a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok fejlesztése. A nemzeti jövedelem elosztá* sa során biztosítjuk, hogy rendszeresen tovább növekedjék a lakosság anyagi fogyasztása. A tervidőszakban a nemzeti jövedelem felhasználásának fő arányai, vagyis a fogyasztás és a felhalmozás aránya az előző öt évhez képest változatlan (78:22) marad. Ily módon hangolható ösz- sze az adott időszakban a tervezett fejlődési ütem mellett az életszínvonal folyamatos emelése és a népgazdaság jövőbeni fejlődése. 250-260 milliárd forint a szocialista szektor beruházásaira Kedvezően alakultak népgazdaság fejlődésének minőségi jellemzői A gazdaságfejlesztés említett jellegzetességei szükségessé teszik, hogy az iparban és a népgazdaság egyéb ágaiban gyorsítsuk a műszaki haladás ütemét, az életszínvonal-politikában növeljük a bérek ösztönző szerepét, a mezőgazdaságban rejlő lehetőségek jobb kihasználásával gyorsítsuk a mezőgazdasági termelés növekedési ütemét az elmúlt időszakhoz képest. Mindezzel elérhetjük, hogy népgazdaságunk fejlődésének üteme az előző évekhez hasonló lesz. miközben a fejlődés minőségi jellemzői kedvezőbA kormány a szocialista szektorban 5 év alatt végrehajtható beruházások összegét 250—260 milliárd forintban javasolja meghatározni. Számolva azzal, hogy a felhalmozáson belül az állóalapok növekedése gyorsabb, a forgóeszközök állományának növekedése pedig lassúbb lesz a korábbinál. Beruházási tervünket azonban nemcsak a nemzeti jövedelem arányai alapján határozzuk meg, figyelembe vesszük a beruházások kivitelezéséhez szükséges kapacitásokat is. Egyidejűleg szociális—kulturális létesítményekre és lakásépítésre körülbelül 47 milliárd forintot fordítunk, többet mint a 2._ ötéves tervben. A nemzeti jövedelem elosztásánál természetesen biztosítani kellett azt is, hogy a nemzetközi helyzet követelményeinek figyelembevételével erősítsük honvédelmünket, szocialista hazánk biztonságának, népünk békés építőmunkájának védelmét. Ajtai Miklós a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a népgazdaság összes beruházásainak 46—50 százalékát — vagyis mintegy 120 milliárd forintot — az ipar és az építőipar fejlesztésére fordítjuk. ben alakulnak és egyidejűleg biztosítjuk a gazdaság szilárd egyensúlyát. se a terv szerint évi átlagban A terv fontosabb elgondolásai mintegy 4 százalék lesz. m A nemzeti jövedelem emelkedésének ütemét lényegében a termelés két fő ágában, az iparban és a mezőgazdaságban előirányzott fejlődés alapozza meg. A terv keretei lehetőséget biztosítanak arra, hogy az ipari fejlődés üteme meghaladja a tervezettet, ha az ipar exportképessége a terv A tervidőszakban az ipar olyan területi elhelyezését tervezzük, amelynek alapján jobban érvényesülhetnek az egyes országrészek fejlesztési adottságai, és tp- vább csökkenhet az egyes területek között ma még fennálló lényeges gazdasági különbség. Mindenekelőtt az Alföld és a Dunántúl egyes területéin jelentős ipari fejlesztés valósul meg — mondotta, majd a terv fontosabb elgondolásairól ezeket mondotta: 1. Fűtőanyag-szükségletünk fedezésében tovább kell növelnünk a szénhidrogének, vagyis a kőolaj és a földgáz felhasználását. Fűtőanyaggazdaságunk fejlesztését a terv megfelelő beruházásokkal, műszaki fejlesztéssel és (Folytatás a 2. oldalon)
