Tolna Megyei Népújság, 1966. június (16. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-23 / 147. szám

6

TOLVA MEGYEI NÉPŰJSAO

1966. június 23.

Cziráky, Novikov, Lehőcz (Sz. Dózsa), Szanyi (Bonyhádi gimnázium) és Ágoston (Dunaföldvár) aratott győzelmet a 16—18 éves atléták szekszárdi seregszemléjén

Szombat—vasárnap szekszárdon került lebonyolításra az 1948—1950-ben született atléták területi seregszemléje. Már szerdal számunkban beszámoltunk arról, hogy a versenyen 13 sportkör 150 versenyzője vett részt és a női verseny eredményeit már Ismertettük Is. Most a íiúk eredményeit közöljük.

A fiúk versenyében négy szekszárdi 1—1 bonyhádi és dunaföldvári győzelem született. Közülük a szekszárdi Cziráky kettős győzelmet aratott 100 és 200 méteren. De a helyezettek is néhány figyelemre méltó eredményt értek el és a nagy mezőnyökben Jól megállták a helyüket. Akadt néhány egészen kiváló eredmény is, de inkább a vendégek jóvoltából. így a kaposvári Somogyi, a pécsi Kaluber, a kaposvári Gyene- sei, a kaposvári Záborszky, a kaposvári sárkány Miklós, Földi és a barcsi Kővári eredménye kínálkozik toll- végre.

100 m SÍKFUTÁS:

1950: 1. Regős, Pécsi VSK 11,5, 2. Lőrincz, Pécsi Dózsa 11,9, 3. Brant- müller, Szekszárdi Dózsa 1S.0.

'949: 1. Somogyi, Kaposvári Dózsa

11.2, 2. Kaluber, Pécsi Dózsa 11,4, 3. Istokovics, Pécsi VSK 11,5.

1948: 1. Cziráky. Szekszárdi Dózsa 11,8, 2. Agel, Barcsi SC 12,0.

200 m SÍKFUTÁS:

1949: 1. Somogyi, Kaposvári Dózsa

23.3, 2. Istakavics, Pécsi VSK 23,4, 3. Kaluber, Pécsi Dózsa 23,6.

A megyei ifjúsági labdarúgó-bajnokság meglepetését ebben a fordulóban a Gépjavító szolgáltatta, amely 3. helyen volt az elmúlt fordulóban és mégis sima 4:0-as vereséget szenvedett a 13. helyezett Tamásitól. A vezető csapatok közül a Szekszárdi Petőfi és a Bonyhád fölényesen győzött, de ugyancsak fölényes győzelmet aratott Nagydorog is Szekszárdon a Szekszárdi Honvéd ellenében. így a Gépjavító veresége miatt a fiatal nagydorogi együttes megszerezte a harmadik helyet. Meglepetésnek számít az is, hogy a faddi fiatalok otthonukban szenvedtek vereséget a Dombóvári VSE együttesétől, bár ebben a bajnokságban a faddi csapat korántsem nyújtja azt, amit az elmúlt évben. A többi találkozón lényegesen szorosabb küzdelmek után alakult ki a találkozók végeredménye. Nagymányok Tolna felett aratott győzelmet, a Bogyiszló—Simontomya ösz- szecsapás döntetlenül végződött, Paks biztosan nyert Kisdoroggal szemben, Hőgyész pedig nagy harcban szerezte meg a bajnoki pontokat Fomád ellen. Részletes eredmények a következők : Tamási—Szekszárdi Gép1948: 1. Cziráky, Szekszárdi Dózsa

24,4, 2. Agel, Barcsi SC 25,1.

400 m SÍKFUTÁS 1950; 1. Regős, Pécsi VSK 54,9, 2. Lőrincz, Pécsi Dózsa 55,6, 3. Falb, Bonyhádi gimn. 51,2.

1949: 1. Kaluber, Pécsi Dózsa 52,8,

2. Szigeti, Kaposvári Dózsa 54,7, 3. Póra, Komlói Bányász 55,9.

1948; 1. Novikov, Szekszárdi Dózsa 54,8, 2. Agel, Barcsi SC 55,1.

800 m SÍKFUTÁS 1950: 1. Ita. Pécsi Dózsa 2:06,3, 2. Kutasl, Komlói Bányász 2:08,1, 3. Farkas, Zalaegerszegi TE 2:11,5.

1949: 1. Herczeg. Kaposvári Dózsa 2:05,2, 2. Póra, Komlói Bányász 2:08,3,

3. Komjáthy, Bátaszéki VSK 2:09,7. 1948: 1. Gyenesei, Kaposvári Dózsa

2:02,6, 2. Novikov, Szekszárdi Dózsa 2:02,9, 3 Molnár, Komlói Bányász 2:08,4.

1500 m SÍKFUTÁS:

1950: 1. Lehőcz, Szekszárdi Dózsa 4:48,7, 2. Kovács, Pécsi VSK 4:51,7,

3. Tucsnl, Szekszárdi Dózsa 4:55,6.

1949; 1. Dobos, Pécsi Dózsa 4:33,4, 2. László, Pécsi Dózsa 4:36,7, 3. Orsós. Komlói Bányász 4:40,0.

1948; 1. Gyenesei, Kaposvári Dózsa 4:20,6, 2. Molnár. Komlói Bányász

4:29,5, 3. Lipp, Pécsi VSK 4:50,6.

3000 m SÍKFUTÁS:

1949; 1. László. Pécsi Dózsa 9:53,0, 2. Orsós, Komlói Bányász 10:19,2.

1948; 1. Németh, Zalaegerszegi TE 10:00,6, 2. Mayer, Zalaegerszegi TE

10:14,0, 3. Németh, Szekszárdi Dózsa 11:05,4.

javító 4:0 (0:0), Dombóvári Spartacus —Szekszárdi Petőfi 0:4 (0:2), Bonyhád —Bátaszék 8:1 (4:0), Nagymányok— Tolna 3:2 (1:0), Bogyiszló—Simontor- nya 2:2 (2:0), Paks—Klsdorog 2:0 (1:0), Hőgyész—Fomád 2:1 (1:1), Szekszárdi Honvéd—Nagydorog 0:4 (0:2), Fadd— Dombóvári VSE 2:4 (1:2). A bajnokság állása a XV. bajnoki forduló után a következő:

1.

Sz. Petőfi

15 14

1

—

5416

29

2.

Bonyhád

15

14

—

1

64:15

28

3.

Nagydorog

14

10

1

3

49:17

21

4.

Sz. Gépjavító

15

10

1

4

52:27

21

5.

Nagymányok

14

8

2

4

24:28

18

6.

Domb. Spart.

14

7

2

5

32:20

16

7.

Simontornya

15

6

4

5

34:25

16

8.

Kisdorog

15

7

2

6

28:25

16

9.

Fadd

15

6

2

7

29:25

14

10.

Dombóvári VSE

14

6

1

7

18:17

13

11. Tamási

14

4

3

7

25:30

11

12.

Paks

14

5

1

8

20:33

11

13. Hőgyész

15

5

1

9

22:40

11

14.

Bogyiszló

15

3

5

7

17:40

11

15.

Fomád

15

4

2

9

19:33

10

16.

Bátaszék

15

3

2 10

20:46

8

17.

Tolna

15

3

1

11

22:43

7

18.

Sz. Honvéd

13

—

1

12

9:68

1

110 m GÁTFUTÁS:

1950; 1. Hetz. Kaposvári Dózsa 17,3, 2. Széchenyi, Pécsi Dózsa 19,7.

1949; 1. Dobos, Pécsi Dózsa 19,1, 2. Tóth, Bonyhádi gimn. 19,3, 3. Andrell, Pécsi VSK 20.3.

1948; 1. Kulisch, Pécsi Dózsa 16,7,

2. Könyves. Szekszárdi Dózsa 17,6,

3. Kővári, Barcsi SC 18,3.

MAGASUGRÁS:

1959: 1. Hetz, Kaposvári Dózsa 160, 2. Faragó, Dunaföldvári Spartacus 155, 3. Náfrádi, Pécsi Dózsa 155.

1949: T. Selmi, Pécsi Dózsa 168, 2. Dévai, Pécsi EAC 165, 3. Deme, Bonyhádi gimn. 165.

1948: 1. Kulis, Pécsi Dózsa 165. TÁVOLUGRÁS:

1950: 1. Hetz, Kaposvári Dózsa 605,

2. Borobás. Pécsi Dózsa 572, 3. Mészáros Szekszárdi Dózsa 570.

1949:' 1. Záborszky, Kaposvári Dózsa 663, 2. Deme, Bonyhádi gimn. 615,

3. Dévai, Pécsi EAC 590.

1948; 1. Bődi, Zalaegerszegi TE 596, 2. Krész, Boly! MEDOSZ 537.

HÁRMASUGRÁS:

1949: 1. Selmi, Pécsi Dózsa 12,73, 2. Dévai, Pécsi EAC 12,27, 3. Rajczi, Bolyi MEDOSZ 11,06.

1948: 1. Ágoston. Dunaföldvári Spartacus 13.35, 2. Könyves, Szekszárdi

Dózsa 12,72, 3. Horváth, Pécsi Dózsa 12,62.

SÜLYLÖKÉS:

1950: (5 kg) 1. Farkas, Kaposvári Dózsa 13,61, 2. Földi, Kaposvári Dózsa 11,19, 3. Mészáros, Szekszárdi Dózsa 11,07.

1949: (6 kg) 1. Miklós. Kaposvári Dózsa 12,05. 2. Selmi, Pécsi Dózsa 11,42, 3. Choma, Zalaegerszegi TE 11.10 1948: (6 kg) 1. Sárkány. Kaposvári mg. technikum 14,04, 2. Vinkler,

Bonyhádi gimn. 12,14, 3. Falusi Ka- posvari Dózsa 11,68.

DISZKOSZVETÉS: (1,5 kg)

795«: 1. Földi, Kaposvárt Dózsa 42,70,

2. Farkas, Kaposvári Dózsa 35,82, 3. Borobás, Pécsi Dózsa 31,28.

194S: 1. Miklós. Kaposvári Dózsa 40,84, 2. Oszoll, Dunaföldvári Spartacus 31,86, 3. Illyés, Komlói Bányász 30,03.

194«; 1. Sárkány, Kaposvári mg.

technikum 43,14, 2. Falusi, Kaposvári Dózsa 39,86, 3. Módos, Szekszárdi Dózsa 36,70.

KALAPÁCSVETÉS: (6 kg)

1950; L Földi, Kaposvárt Dózsa 26,62. 194); 1. Máté, Barcsi SC 42,40.

1948; 1. Keresztúri, Pécsi VSK 43,76, MIódos, Szekszárdi Dózsa 19,96.

GERELYHAJtTÁS:

1959: l. Szanyi, Bonyhádi gimn. 45,57. 2. Földi, Kaposvárt Dózsa 42,81,

3. Farkas, Kaposvárt Dózsa 40,49. 1949; 1. Choma. Zalaegerszegi TE

39.94 2. Borbáth, Bólyi MEDOSZ 36,09.

1948: 1. Kővári, Barcsi SC 49,46, 2. Vinkler, Bonyhádi gimn. 43.30, 3. Módos, Szekszárdi Dózsa 38,55.

Tamási 4:0 arányban gyázStt az Sz. Gépjavító ellen a megyei ifjúsági labdarúgó-bajnokságban

MOZAIK a sportpályáról

Vasárnap nagyüzem volt a szekszárdi sportpályákon. NB Ill-as, megyei bajnoki, ifjúsági labdarúgó-mérkőzések, atlétikai verseny, röplabda

Népköztársasági Kupa- mérkőzések, valamint az úttörők kézilabda-mérkőzései, aztán tekeverseny tették színessé a megyeszékhely vasárnapi sportéletét. Ezekről állítottuk össze az alábbi mozaikot.

lenne a csapatunk, de nem tudnak hol játszani. A megyei TS-nek számunkra rosszul ütött ki a jóindulatú határozata a Járási bajnokság rendezéséről. így csak három mérkőzést látszottunk, pedig, ha megyei bajnokság lenne, legalább hét találkozóra sor került volna.

4

A Dózsa-pálya vendéglátóipari egysége délutánra nagy közönségre számított. így készült fel sörrel, egyéb üdítő italokkal. És aztán jött a zápor, a jeges zivatar. A pályán pedig a szakadó esőben alig voltak 200-300-an. Pedig ez a mérkőzés megérdemelt volna Szekszárdon is 1000 érdeklődőt. Azt hisszük a Dózsa gazdaságvezetője is szívesen vette volna.

A. Sándor

A kézilabdapályán úttörőolimpiások versengtek az első helyért. A pálya szélén a kisdorogi lányok álltak, mustrálgatták következő ellenfelüket — Hát a szerelésük az nem szép, de játszani tudnak — mondta az egyik, mire a másik megtoldotta: — Ezek mellett a colosok mellett mi ,.töpör- tyűk” még gólt sem dobunk.

És aztán eljött a mérkőzés. A kisdorogi lányok szép játékkal nemcsak gólokat dobtak és megnyerték a mérkőzést, de az egész mezőnyben a legjobbnak bizonyultak. A szerénység a sportban is szép vonás.

*

A vendéglátóipari vállalat is kivonult vasárnap. Jól tette, mert sokan a fák árnyékába menekültek és ki hősivel, ki más üdítő itallal oltotta szomját. Itt találtuk Lépő elvtórsat, a megyei TS elnökét és Haász Józsefet, a cikóiak lelkes, agilis elnökét. Beszélgettek. A tavalyi PEAC elleni győzelemről volt szó a Népköztársasági Kupában. Az idén is jól akarnak szerepelni a cikói lányok. Elszántan készülődnek a következő erőpóbára, amit de jó lenne sikerrel venni.

s

Demer Bélával, a máza-szászvári

röplabdacsapat kapitányával hosszú évek óta valamennyi versenyen találkozunk. Most vasárnap ő volt, áldj játékostársait buzdította, ha kellett.« nyugtatta. — Az idei évben végre jó

A Icocsolai fiú- és a kisdorogi leánycsapat nyerte az úttörőolimpia kézilabdadöntőjét

Vasárnap délelőtt kellemes időben Szekszárdon bonyolították le az út- törőolimpia kézilabdadöntőit. Mind a két küzdelemsorozaton csak négy csapat állt rajthoz. A fiúk versenyében a dunaföldvári I. számú, a bonyhádi I. számú, a mözsi és a kocsolai iskola, a lányok küzdelmében pedig a nagydorogi, a kisdorogi. a mözsi és a dombóvári Gárdonyi ált. iskola adott egymásnak találkozót. A mérkőzések érdekes küzdelmeket hoztak és szépszámú érdeklődőt is vonzottak. A lányok küzdelmében a kisdorogi iskola csapata bizonyult a legjobbnak, veretlenül szerezte meg a megyei elsőséget Mözs és Dombóvár előtt. A fiúk küzdelme lényegesen kiegyenlítettebb volt. Itt csak az utolsó fordulóban dőlt el az elsőség sorsa a kocsolaiak javára, akik a mözsieket előzték meg. A lejátszott

mérkőzések eredményét az alábbiakban közöljük:

Lányok;

Klsdorog—Nagydorog 3:0, Mözs— Nagydorog 3:1, Dombóvár—Nagydorog 5:1, Klsdorog—Mözs 6:4. Klsdorog— Dombóvár 4:0, Mözs—Dombóvár 6:5. Az úttörőolimpia végeredménye:

1. Klsdorog 3 3---------13:4 6

2. Mözs 3 2—1 13:12 4

3. Dombóvár 3 1 — 2 10:11 2

4. Nagydorog 3--------3 2:11 —

F

iúk:

Bonyhád I, S2.—Dunaföldvár I. sz. 5:4, Dunaföldvár—Mözs 9:1. Kocsola— Dunaföldvár I 7:6. Mözs—Bonyhád I 6:4. Kocsola—Bonyhád I 8:4, Mözs— Kocsola 9:9.

A fiútorna végeredménye:

1. Kocsola 3 2 1 — 24:19

2. Mözs 3 111 16:22

3. Dunaföldvár I. 3 1—2 10:11

4. Bonyhád 3--------3 2:11 —

Ö

tezer közmondás

Decsi János páratlan gyűjteménye

A magyar könyvtárak féltett kincsei közé tartozik két ép és négy csonka kis alakú kötet. Ez az összes eddig fellelt példány a Decsen született Baranyai Czimor János munkájából, akit szülőfalujáról Decsi Jánosnak ismer az irodalomtörténet. A könyv háromszázhatvannyolc évvel ezelőtt, 1598-ban, hagyta el a nyomdát, de mindmáig ez a legbőségesebb közmondás- gyűjtemény irodalmunkban. Az ódon nyelvet nem kell túlságosan a mai helyesírás szerint idomítani, közmondásai többségében felismerhetjük a napjainkban is élők első változatát.

Decsi, aki 1560 táján született a nagy sárközi faluban, külföldön — Wittenber- gában és Strassburg- ban — iskolázott tanárember volt. Hazatérve utazásaiból, idehaza apját mindenéből kifosztva találta, ilyesformán tudjuk, hogy valamikor 1587. és 1589. között a török felprédálta Decs et. Erdélybe költözött, az egyetlen viszonylag nyugodalmas országrészbe és előbb Kolozsvárott, majd Marosvásárhelyen tanárkodott;

1601-ben halt meg. Irt alkalmi költeményeket, filozófiai, jogi, történelmi és nyelvészeti munkákat, fordította Sallustiust, legfontosabb műve azonban a bevezetőben említett könyvecske, melynek négy- százhuszonnégy oldalán nemcsak magyar közmondásokat gyűjtötte össze, hanem idegen nyelvűeket is fordított. Ez a fordítás sosem volt szó szerinti, leginkább átkötésnek nevezhető. Decsi tudatosan igyekezett behatolni a népi szólások kincsestárába és ezzel az igyekezetével messze megelőzte korát.

„Senki se gondolja magát tudósnak, a kinek a közmondási munka nem kedves” — írta:

Néhány szemelvény a kötetből:

„Vak szömösnek ád világot!” (Vak vezet világtalant.)

„Oly messze vagy töűe, mint Makó Jerusalem tol.”

„Csak addig nyújtózzál, az míg az lepel ér!*1

„Tengerbe visz vizet!” (Dunába vizet hordani.)

„Aki nyárban nem gyűjt, télen agg ebül bánkódik.” (éhen marad.)

„Az ki sokfelé kap,- két szék között az földön marad.”

„Nem egy vágásával esik le az tölgyfa!”

„Nyárban aratnak, nem télben!”

Ma már kissé nehezen érthető ez a házassági tanács:

„Jobb a szomszéd lányát egy bűnnel, kettővel elvenni, hogy nem mint az idegent eggyel sem!”, ami körülbelül annyit jelent, hogy jobb megbecsülni kis hibáival az ismertet, mint hibátlannak vélni és túlértékelni az ismeretlent.

Mindmáig sem érdektelen azonban az a megállapítás, hogy:

„Lám a szegényből lőtt gazdag, mely hamar el bízza magát!’*

Az „átlátni a szitán1! kifejezés XVI, századbeli változata: „Igen vak az, ki rostán által nem lát!”

Érdekes Decsi nyelvezetének néhány aprósága is. Nála a kiabálni szó még így szeretjei: „kajálni, bajáim”. A bűvölés, bájolás érzékeltetésére azonban pontosan ugyanazt a kifejezést használta, mint a mai fiatalok, így írta: „fűzés”,

(ordas)

©KKÜNKRE VÁLASZOLNÁK:

A Tolna megyei Népújságban május 12-én megjelent, „Ismét sületlen a szekszárdi kenyér” tárgyú cikkel kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom:

Az elmúlt évben rendszeressé vált a szekszárdi kenyér minőségének kifogásolása, amely főleg a sületlenségre és a repedezett- ségre vonatkozott. A minőségi kifogások felszámolása érdekében 1965. október hónaptól való kötelező alkalmazással elrendeltük az Élelmezésügyi Minisztérium Sütőipari Főosztály által kidolgozott termelésszervezés és gyártástechnológiai utasítás bevezetését, mely a termékek jó minőségállandósítása mellett a kenyérgyár optimális üzemeltetését is biztosítja. Az új termelésszervezési metodika eredményeként a fent említett minőségi hiányosságok megszűntek. Ennek tényét a különböző kereskedelmi szektorokon kívül osztályom, valamint az Élelmezésügyi Minisztérium Sütőipari Főosztályának ismételt ellenőrzési megállapításai is elismerték, és azonosan vélekedtek a fogyasztók Is.

A cikk megjelenése előtt egykét héttel újból visszatérő jelenség volt a sületlen kenyér. Oka elsősorban egyes kenyérgyári dolgozók felületes munkavégzéséből (például a sülési idők le^ rövidítése), a hatékonyabb felelősségre vonás elmaradásából adódott (a meg nem felelő minőségű tennék gyártása esetén a vállalat selejtbérezést alkalmazott), azonban fennállt egyes műszaki feltételek részleges hiánya is, mint például egyes sütőterek egyenetlen hőtartása, kemencehőmérők pontatlansága.

A cikk megjelenése napján a vállalat vezetősége munkaközi értekezleten ismertette a cikk tartalmát a kenyérgyár dolgozóival, és a jó minőség állandósítása érdekében újólag utasította a dolgozókat a technológiai utasítások pontos alkalmazására, a készáruraktárosokat a kifogásolható termékek kötelező kiválogatására és üzemben történő visszatartására, a kenyérgyár vezetőit az ellenőrzések hatékonyabbá tételére és a felelősségre vonások következetes alkalmazására. Vállalati intézkedés történt a sütőfelületek megjavítására és a kemencehőmérők megbízható alkalmazására vonatkozóan is, mely javítási munkálatok május hó végén befejeződtek.

Dr. Kelemen Sándor, , Tolna megyei Tanács VB. ipari osztályvezető

Újjávarázsolják az építők

Szépül a szekszárdi ipari tanulóiskola régi épülete. Az építőipari ktsz mintegy 75 ezer forint értékű külső felújítási munkára kötött szerződést. Az előkészületeket máris megkezdték. Az I. éves köművestanulók egy csoportja bontja ki a régi ablakokat és kereteket, utána a vakolat- leverés következik, hogy a ktsa dolgozói, folytatva a munkát, új

nyílászárókat és új külső vakolatot hordjanak fel az épületre.

Reméljük, hogy a kitűzött határidőt betartva újjávarázsolják az öreg épületet, hogy városképi- lég esztétikusabb legyen, és aa utcafrontba is jobban beleilleszkedjen felújított homlokzati részével.

(Kelemen)