Tolna Megyei Népújság, 1966. június (16. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-22 / 146. szám

4 ’ TOT TÍA HTTOYFt NFPtTfCra 1966. június 2?. Mikor fürödhetnek a keverőüzem dolgozói ? Hazánkban legfőbb érték az ember. Ez nem szólam, ha­nem törvényekkel alátámasztott tény. Ha valaki e törvény ellen vét, annak vállalnia kell érte a következményeket. Bár minden vállalat vezetője tud erről a törvényről, mégis so­kan semmibe veszik. Elsőbb a termelés! — mondják. Majd ha jut idő és pénz, gondoskodunk a dolgozók egészségéről is! Így gondolkodhat a Tolna megyei Gabonafelvásárló és Fel­dolgozó Vállalat vezetősége. 'Mert ha nem így gondolkodna, akkor már régen megcsináltatták volna a decsi takarmány­keverő üzemben a tíz hónapja elromlott zuhanyozót. Ifjú Bencze József, az üzem dolgozója, aki egyben szak- szervezeti bizalmi is, meghívott, hogy nézzem meg a munka­helyüket. Utunk a raktáron keresztül vezet, ahol a táphoz szükséges húsliszt, halliszt és tápkorpa van elhelyezve. A bűz megüti az orrom és igyekszem tovább, hogy ne érezzem. De a bűz mellé itt keveredik még a nagy por is. Az itt dolgozó emberek ruhája, arca csupa sárgás por, a levegőben úszó szennyezettségtől. Megnézzük a fürdőhelyiséget is. Fel van szerelve csövekkel, csapokkal, csak a két zuhanyozó szára van eltörve. Víz is van, mert az üzem saját kis törpevízmű­vel rendelkezik. Az egész hiányosság megszüntetése, nézetem szerint, nem kerülne többe ezer forintnál. És emiatt nem tud a 30 dolgozó tíz hónapja tisztálkodni! — Ha megyünk haza a munkából, az emberek elkerül­nek — mondja Bencze József szakszervezeti bizalmi, — mert olyan bűz terjed belőlünk, — És mit tett Bencze elvtárs, mint szakszervezeti funk­cionárius, hogy a fürdőt rendbe hozzák? — Már öt-hat hónapja állandóan kilincselek. Többször voltam Szekszárdon Mohai Károly elvtársnád, vállalatunk szakszervezeti elnökénél, hogy tegyen intézkedést ebben az ügyben. Sajnos maradt minden a régiben. Majd a megyei szakszervezetnél panaszkodtam Kontos elvtársnak. Itt sem intézkedtek. Körülbelül két hónapja a vállalat igazgatójához, Farkas László elvtárshoz és Tolnai főmérnök elvtárshoz is bekopogtam. ígéretben itt sem volt hiány, de mi csak bűz­lünk, büdösödünk tovább. Ha a villanymotor elromlik, azon­nal intézkednek, ha szükséges, újat hoznak, mert a terme­lésben nem lehet kiesés. Mi tíz hónapja fürdő nélkül va­gyunk, az nem izgat egy vezetőt sem. Pedig, hogy élüzem lettünk, abban nekünk is benne van a kezünk munkája. De arra már nem gondol senki, hogy hol mossuk meg azt a kezet, amely a vállalatnak nagyon is besegített az élüzem cím elnyerésébe. SOTKÖ JÁNOS Decs lllllllllllllllllHIIIIIHIIliUllllüHIIIIIIIIIIimiXIIIIIIIIIHIiiillllimiilUillUHii FILMKOCKÁK EGY LEÁNYJAV ITÓ INTÉZET ÉLETÉBŐL A szünidő veszedelmei és a szülők felelőssége Nyilatkozat a fiatalok bűnözéséről, az ifjúságvédelemről és a hatósági intézkedésekről Itt a vakáció: sok tízezer gyer­mek, fiatalkorú a kötöttségek alól felszabadulva élvezi a szünidőt, szórakozik. Több évi tapasztalat szerint a nyári időszakban nö­vekszik a fiatalkorúak által elkö­vetett bűncselekmények száma is. A Központi Sajtószolgálat mun­katársa kérdéssel fordult a fiatal­korúak bűnözésével és az ifjúság- védelemmel foglalkozó illetékes szervekhez: minek tulajdonítható ez a kedvezőtlen jelenség? — Mindenekelőtt a szülők fo­kozott felelősségét kell hangsú­lyoznunk. A szülők egy része nem ellenőrzi fokozottabb mértékben gyermeke szórakozását a nyári szünidőben, s sok esetben hiszé­kenységet is tanúsít, amikor a gyermek — különböző indokokkal — napokra kér eltávozásra enge­délyt. Sokszor még az indokokat sem ellenőrzik..; — Meg kell jegyezni, hogy a szülői felügyelet és a nyári fog­lalkoztatás nem választható el a nevelés egész folyamatától. Gon­dos szülők gyermeke nemcsak azért kevésbé veszélyeztetett nyá­ron, mert biztosítják foglalkozta­tottságát, hanem elsősorban azért, mert a nevelési folyamat eredmé­nyeként megfelelő kapcsolat ala­kult ki szülő és gyermek között. Természetesen — néha rejtett konfliktusok, néha külső okok ha-, tására — ennek ellenére is bajba keveredhet egy-egy gyermek, mégis, a szülők „nyári felelőssé­gének” kérdését a szülői felelősség egész kérdéskörébe kell beágyaz­ni . I s — Hallhatnánk néhány példát a büntető ügyek anyagából? — Hat fiú és négy lány azzal az indokkal kaptak engedélyt szüle­iktől balatoni utazásra, hogy KISZ-táborha mennek. Valójában erről szó sem volt. Béreltek egy nagy sátrat és leutaztak a Bala­tonhoz; Otthonról kevés pénzt hoztak, hiszen a KISZ-tá'borban nem kell. Élelemezésüket azonban biztosítaniok kellett, ezért bűncse­lekményeket követtek el. Szüleik­nek még üdvözlő lapokat is küld­tek a Balatonról, amelyben azt írták, hogy nagyon jól érzik ma­gukat a táborban. A szülők nyu­godtak voltak. Néhány napi bala­toni tartózkodás után, — egyik szórakozásuk alkalmával részegen, összeverekedtek, s rendőrségi be­avatkozásra került sor. így derült fény arra, hogy szüleiket félreve­zetve tartózkodnak a Balatonnál. — Gyakoribb azonban az az Eladom as életemet“ 99 A milánói lapokban jelent meg a hirdetés, amely szerint egy ma­gát megnevezni nem akaró egyén tízmillió líráért hajlandó eladni magát. A pénzre nem neki, hanem leányának van szüksége. Szeret­né jövőjét biztosítani, gondoskod­ni róla. A hirdetésből ezenkívül kiderül hogy az illető 50 éves és testét orvosi intézeteknek ajánlja. Vag­dalják össze, mérgezzék meg, csi­náljanak vele, amit akarnak. Ki tudja, nemcsak a lányának segít vele. hanem sok beteg életét is megmenti. A hirdetés nyomán kiderítették hogy az illetőnek adósságai van­nak, üldözik a hitelezők. Ha akar­na sem. tudna nyugodtan élni. öngyilkosságot nem képes elkö­vetni, mert ott a 22 éves lánya, annak kellene a bűnös apa adós­ságait megfizetni. Neki mindegy, hogy ki adja a pénzt. belföldi, vagy külföldi, számára csak az a fontos, hogy valaki tízmillióit felajánljon az életéért. Egy milánói riporter kiderítette azt is, hogy a testét áruba bocsá­tó ember hajdan filmrendező volt és egy ideig Párizsban élt, mint kirakatrendező. 3000 új élőlény S Három szovjet békaember jjvisszatért a Déli-sark vidékéről, sahol százhatvannégyszer szálltak sie a tenger mélyébe és búvárko- sdásukról valahányszor gazdag ^zsákmánnyal tértek vissza. E _A leningrádi tengerészeti inté- Jzetnek 3000, eddig ismeretlen, Evagy alig ismert élőlényt adtak át. ;Ez arról tanúskodik, hogy a ten­ger vize a Déli-sark táján is rend­kívül gazdag. A sok új élőlény közül kétség­telenül a Rhombus Loevis elneve­zésű hal a legérdekesebb, mert eddig ismeretlen volt, és nevét most kapta Leningrádhan. Tenge­ri gilisztákat is hoztak magukkal a szovjet békaemberek és az ál­taluk felkutatott és felszínre ho­zott tengeri szivacs is érdekes. eset, hogy a fiatalkorúak enge­délyt sem kémek szüleiktől. Az egyik fiatalkorú például szülői en­gedély nélkül utazott le a Bala­tonra. Pénze nem volt. Tihanyban a Motel előtt sétált, látta, hogy nyitva van az egyik ablak; Be­mászott és egy külföldi állampol­gár bőröndjével jött ki. A hajóál­lomáson a rendőrnek feltűnt a ko­pott öltözetű fiatalkorú, az elegáns bőrönddel; Igazoltatta és előállí­totta. — Két fiatalkorú egyikőjük szü­leinek balatoni Víkendházát ke­reste fel a szülők tudta és bele­egyezése nélkül. Mivel pénzük nem volt, bűncselekmények elkö­vetéséből tartották fenn magukat: betörtek több víkendhézba és csó­nakokat is loptak. — Öt fiatalkorú, aki már előző­leg Budapesten is követett el bűn- cselekményeket, elhatározta, hogy lemegy a Balatonhoz és néhány napot ott tölt. Tervük az volt, hogy a hegyoldalba bunkert építenek és azt használják lakóhelyül. Pénzük nem volt, feltörték a KÖZÉRT- gombát, ahonnan különböző édes­ségeket loptak. Mivel közelgett az este, meg kellett kezdem a bunker építését. Szerszámjuk nem volt; kiszemeltek hát a hegyoldalban egy pincét, feltörték és onnan ásót, kapát és egyéb szerszámokat tulajdonítottak el; — Milyen intézkedésekkel kí­vánják az illetékes szervek az ilyen és hasonló esetek elburján­zását megakadályozni? — A rendőrség a maga részéről a szükséges előkészületeket meg­tette, A Déli és Kelenföldi pálya­udvart a 'közlekedésrendészettel karöltve, a zöldövezeteket, a Du- na-partot, a munkásőrséggel együtt ellenőrzi, míg a szórakozó­helyek fokozott ellenőrzésére aktí­vákat kért fel. A balatoni fürdő­helyeket és a Dunakanyart az érintett megyei rendőr-főkapi­tányságokkal közösen ellenőrzi a Budapesti Rendőr-főkapitányság, illetve annak gyermekvédelmi osz­tálya. — A nyári szabad idő helyes felhasználásának megszervezésé­ben kétségtelenül nagyon sokat tehetnek az iskolák. Legtöbb he­lyen például minimális költséggel meg leji^t oldani a szervezett fog­lalkoztatást, — a szabadban kü­lönféle sportfoglalkozásokkal, sakkversenyekkel, kirándulások­kal stb. Véleményünk szerint job­ban be kellene vonni az úttörő­mozgalmat is — mondották befe­jezésül. -i -ó =iiiiiiiiiiiiiiiimmiiiiiiii!iiiiimimii!iiiHmiiiiimiiiiiiiiiiiiimmiiiiimiiiiiiiiiimiiimmiimiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiim — 22 — — Túl a határon.:: És akkor a határőrök észrevesznek és agyonlőnek. A fák sok mindent összemosnak. Különösen, ha a fehér szélvitorlák belekapaszkodnak az ágakba. Ilyenkor a kérdés és a válasz is össze­keveredik. Lehet, hogy az előbbi szavakat sem Vecserka mondta, inkább Winnetou húga me­sélte a kincses tó partján... A domb tetején Bá­nyai is megjelent, egy 500 koronás tranzisztoron lovagolt, s onnan küldte felém harci üdvözletét. Felgyújtom a sápadtképűek faluját, megskalpo­lom a sápadtképűeket! Nyomában Gömböc lé­pegetett, egy óriási éjjeliedényt szorongatott a hóna alatt. Ügy látszik, vízre akarta bocsátani, s ezzel igyekezett átjutni a kincses tó túlsó partjára. Marika lecsüngő karokkal vánszorgott utána. Szegény Marika! Huxley szerint az agy úgy választja ki a gondolkodást, mint a máj az epét. De Marikának eldugult az epevezetéke és az igazgatónői nem szegheti meg az előírásokat, nem adhat orvosságot neki. ;,Ha egy évvel előbb adták volna intézetbe, még lehetett volna segíteni rajta” — írja Marika tanítónője, akit Marika nem szeret. Bányai azi mondja, hogy a tehetetlenség ellen lázadt azért vitte el a tranzisztort. Vecserka kalandra vágyott, Gáfor pedig azért vizel, nyilvános kar­totékokba, mert árva. Közben mindenki el­mondja élményeit a társainak, még ki is szí­nezi, igaz, ez szigorúan tilos, de mégis így van. Nem tudom, hogy igaza van-e Marika tanító­nőjének? Lassanként abban sem vagyok biz­— 23 — tos, hogy ez az egész védőőrizet kinek szól; a társadalomnak-e, vagy a gyerekeknek? Itt, ezen az erdei úton sokfelé lehet haladni, keresztút is van, sőt, ha akarom, egyenesen az angyalok házának tantermébe léphetek, csak két fenyőfa között kell szorosan a messzeségbe néznem. Éppen számtanóra van. A harmadik padban nyúlánk, barna lány ül. Szenes Erzsiké. Ö már tizenhét éves. Az igazgatónő szerint csak különleges engedéllyel tartják itt, mert 16 éven felül már más intézetbe kerülnek a lányok, őt persze szívesen szabadon engednék. A maga­viseleté ellen évek óta semmi kifogás nincs, de nem engedhetik el, mert még nem 18 éves, addig az anyjának joga van hozz:!, s az anya visszaél ezekkel a jogokkal. Prostitúcióra kényszeríti a lányát Férfiakat visz a szobájába, s az anyagi ellenszolgáltatást ő inkasszálja. Erzsiké időn­ként éjszaka az intézeti hálóteremben álmában kétségbeesetten felsikolt: — Ne, anyu! Nem, nem akarom! A tanteremben három osztály ül együtt. A táblánál fiatal cigánylány tétovázik. — Írd fel a páros számokat 1-től 20-ig! —‘ mondja az igazgatónő. 2, 3, 5..., itt megáll. —* Három az hány pár? — Három. — Húzzál vonalakat! / / f — Na. most húzzál át ebből annyi vonalat, ahány cipőd van! A jobb lábadon egy.:; a bal lábadon egy. Erzsiké egykedvűen nézi a táblát, s a této­vázó cigánylányt. Ö már a kilencedik osztályt is befejezte, s most néha segít letörölni a táb­lát, vagy a szemléltető oktatásnál ő visel gon­dot a segédeszközökre. Kint, a ház előtt autó csikordul. Csukott, nagy kocsi. Olyan, mint egy rabszállító. Kimegyek a tanteremből, s hagyom, hogy nélkülem folyjon a viaskodás a páros számokkal. Különösen az egyik, újonnan érkezettre vagyok kíváncsi. Vég Piroskának hívják. A kartotékja már előbb megérkezett. Vég Piroska kiszáll a rabszállítótjól. Olyan, mint egy ijedt, szemüveges angyal. Az ő he­lyében én is félnék az élettől, amelyben minden olyan érthetetlen. Annál is inkább, mert Pi­roska tragédiája még a születése előtt elkez­dődött. S amikor megszületett, az örökbefogadó apja volt az édesapja, az anyja egy idegen nő, az anya pedig a testvére. Ez így teljesen ért­hetetlen. A kartoték azonban bizonyítja, hogy így van. „X. Y. jómódú, volt földbirtokosnak házas­ságából nem született gyereke, örökbe fogadott egy kilencéves árva lányt. Ezzel a lánnyal, pon­tosan meg nem állapított időponttól kezdve nemi viszonyt folytatott. Ebből a viszonyból, amikor a leányanya 15 éves volt, született Pi­roska.

Next

/
Thumbnails
Contents