Tolna Megyei Népújság, 1966. június (16. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-22 / 146. szám
4 ’ TOT TÍA HTTOYFt NFPtTfCra 1966. június 2?. Mikor fürödhetnek a keverőüzem dolgozói ? Hazánkban legfőbb érték az ember. Ez nem szólam, hanem törvényekkel alátámasztott tény. Ha valaki e törvény ellen vét, annak vállalnia kell érte a következményeket. Bár minden vállalat vezetője tud erről a törvényről, mégis sokan semmibe veszik. Elsőbb a termelés! — mondják. Majd ha jut idő és pénz, gondoskodunk a dolgozók egészségéről is! Így gondolkodhat a Tolna megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat vezetősége. 'Mert ha nem így gondolkodna, akkor már régen megcsináltatták volna a decsi takarmánykeverő üzemben a tíz hónapja elromlott zuhanyozót. Ifjú Bencze József, az üzem dolgozója, aki egyben szak- szervezeti bizalmi is, meghívott, hogy nézzem meg a munkahelyüket. Utunk a raktáron keresztül vezet, ahol a táphoz szükséges húsliszt, halliszt és tápkorpa van elhelyezve. A bűz megüti az orrom és igyekszem tovább, hogy ne érezzem. De a bűz mellé itt keveredik még a nagy por is. Az itt dolgozó emberek ruhája, arca csupa sárgás por, a levegőben úszó szennyezettségtől. Megnézzük a fürdőhelyiséget is. Fel van szerelve csövekkel, csapokkal, csak a két zuhanyozó szára van eltörve. Víz is van, mert az üzem saját kis törpevízművel rendelkezik. Az egész hiányosság megszüntetése, nézetem szerint, nem kerülne többe ezer forintnál. És emiatt nem tud a 30 dolgozó tíz hónapja tisztálkodni! — Ha megyünk haza a munkából, az emberek elkerülnek — mondja Bencze József szakszervezeti bizalmi, — mert olyan bűz terjed belőlünk, — És mit tett Bencze elvtárs, mint szakszervezeti funkcionárius, hogy a fürdőt rendbe hozzák? — Már öt-hat hónapja állandóan kilincselek. Többször voltam Szekszárdon Mohai Károly elvtársnád, vállalatunk szakszervezeti elnökénél, hogy tegyen intézkedést ebben az ügyben. Sajnos maradt minden a régiben. Majd a megyei szakszervezetnél panaszkodtam Kontos elvtársnak. Itt sem intézkedtek. Körülbelül két hónapja a vállalat igazgatójához, Farkas László elvtárshoz és Tolnai főmérnök elvtárshoz is bekopogtam. ígéretben itt sem volt hiány, de mi csak bűzlünk, büdösödünk tovább. Ha a villanymotor elromlik, azonnal intézkednek, ha szükséges, újat hoznak, mert a termelésben nem lehet kiesés. Mi tíz hónapja fürdő nélkül vagyunk, az nem izgat egy vezetőt sem. Pedig, hogy élüzem lettünk, abban nekünk is benne van a kezünk munkája. De arra már nem gondol senki, hogy hol mossuk meg azt a kezet, amely a vállalatnak nagyon is besegített az élüzem cím elnyerésébe. SOTKÖ JÁNOS Decs lllllllllllllllllHIIIIIHIIliUllllüHIIIIIIIIIIimiXIIIIIIIIIHIiiillllimiilUillUHii FILMKOCKÁK EGY LEÁNYJAV ITÓ INTÉZET ÉLETÉBŐL A szünidő veszedelmei és a szülők felelőssége Nyilatkozat a fiatalok bűnözéséről, az ifjúságvédelemről és a hatósági intézkedésekről Itt a vakáció: sok tízezer gyermek, fiatalkorú a kötöttségek alól felszabadulva élvezi a szünidőt, szórakozik. Több évi tapasztalat szerint a nyári időszakban növekszik a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények száma is. A Központi Sajtószolgálat munkatársa kérdéssel fordult a fiatalkorúak bűnözésével és az ifjúság- védelemmel foglalkozó illetékes szervekhez: minek tulajdonítható ez a kedvezőtlen jelenség? — Mindenekelőtt a szülők fokozott felelősségét kell hangsúlyoznunk. A szülők egy része nem ellenőrzi fokozottabb mértékben gyermeke szórakozását a nyári szünidőben, s sok esetben hiszékenységet is tanúsít, amikor a gyermek — különböző indokokkal — napokra kér eltávozásra engedélyt. Sokszor még az indokokat sem ellenőrzik..; — Meg kell jegyezni, hogy a szülői felügyelet és a nyári foglalkoztatás nem választható el a nevelés egész folyamatától. Gondos szülők gyermeke nemcsak azért kevésbé veszélyeztetett nyáron, mert biztosítják foglalkoztatottságát, hanem elsősorban azért, mert a nevelési folyamat eredményeként megfelelő kapcsolat alakult ki szülő és gyermek között. Természetesen — néha rejtett konfliktusok, néha külső okok ha-, tására — ennek ellenére is bajba keveredhet egy-egy gyermek, mégis, a szülők „nyári felelősségének” kérdését a szülői felelősség egész kérdéskörébe kell beágyazni . I s — Hallhatnánk néhány példát a büntető ügyek anyagából? — Hat fiú és négy lány azzal az indokkal kaptak engedélyt szüleiktől balatoni utazásra, hogy KISZ-táborha mennek. Valójában erről szó sem volt. Béreltek egy nagy sátrat és leutaztak a Balatonhoz; Otthonról kevés pénzt hoztak, hiszen a KISZ-tá'borban nem kell. Élelemezésüket azonban biztosítaniok kellett, ezért bűncselekményeket követtek el. Szüleiknek még üdvözlő lapokat is küldtek a Balatonról, amelyben azt írták, hogy nagyon jól érzik magukat a táborban. A szülők nyugodtak voltak. Néhány napi balatoni tartózkodás után, — egyik szórakozásuk alkalmával részegen, összeverekedtek, s rendőrségi beavatkozásra került sor. így derült fény arra, hogy szüleiket félrevezetve tartózkodnak a Balatonnál. — Gyakoribb azonban az az Eladom as életemet“ 99 A milánói lapokban jelent meg a hirdetés, amely szerint egy magát megnevezni nem akaró egyén tízmillió líráért hajlandó eladni magát. A pénzre nem neki, hanem leányának van szüksége. Szeretné jövőjét biztosítani, gondoskodni róla. A hirdetésből ezenkívül kiderül hogy az illető 50 éves és testét orvosi intézeteknek ajánlja. Vagdalják össze, mérgezzék meg, csináljanak vele, amit akarnak. Ki tudja, nemcsak a lányának segít vele. hanem sok beteg életét is megmenti. A hirdetés nyomán kiderítették hogy az illetőnek adósságai vannak, üldözik a hitelezők. Ha akarna sem. tudna nyugodtan élni. öngyilkosságot nem képes elkövetni, mert ott a 22 éves lánya, annak kellene a bűnös apa adósságait megfizetni. Neki mindegy, hogy ki adja a pénzt. belföldi, vagy külföldi, számára csak az a fontos, hogy valaki tízmillióit felajánljon az életéért. Egy milánói riporter kiderítette azt is, hogy a testét áruba bocsátó ember hajdan filmrendező volt és egy ideig Párizsban élt, mint kirakatrendező. 3000 új élőlény S Három szovjet békaember jjvisszatért a Déli-sark vidékéről, sahol százhatvannégyszer szálltak sie a tenger mélyébe és búvárko- sdásukról valahányszor gazdag ^zsákmánnyal tértek vissza. E _A leningrádi tengerészeti inté- Jzetnek 3000, eddig ismeretlen, Evagy alig ismert élőlényt adtak át. ;Ez arról tanúskodik, hogy a tenger vize a Déli-sark táján is rendkívül gazdag. A sok új élőlény közül kétségtelenül a Rhombus Loevis elnevezésű hal a legérdekesebb, mert eddig ismeretlen volt, és nevét most kapta Leningrádhan. Tengeri gilisztákat is hoztak magukkal a szovjet békaemberek és az általuk felkutatott és felszínre hozott tengeri szivacs is érdekes. eset, hogy a fiatalkorúak engedélyt sem kémek szüleiktől. Az egyik fiatalkorú például szülői engedély nélkül utazott le a Balatonra. Pénze nem volt. Tihanyban a Motel előtt sétált, látta, hogy nyitva van az egyik ablak; Bemászott és egy külföldi állampolgár bőröndjével jött ki. A hajóállomáson a rendőrnek feltűnt a kopott öltözetű fiatalkorú, az elegáns bőrönddel; Igazoltatta és előállította. — Két fiatalkorú egyikőjük szüleinek balatoni Víkendházát kereste fel a szülők tudta és beleegyezése nélkül. Mivel pénzük nem volt, bűncselekmények elkövetéséből tartották fenn magukat: betörtek több víkendhézba és csónakokat is loptak. — Öt fiatalkorú, aki már előzőleg Budapesten is követett el bűn- cselekményeket, elhatározta, hogy lemegy a Balatonhoz és néhány napot ott tölt. Tervük az volt, hogy a hegyoldalba bunkert építenek és azt használják lakóhelyül. Pénzük nem volt, feltörték a KÖZÉRT- gombát, ahonnan különböző édességeket loptak. Mivel közelgett az este, meg kellett kezdem a bunker építését. Szerszámjuk nem volt; kiszemeltek hát a hegyoldalban egy pincét, feltörték és onnan ásót, kapát és egyéb szerszámokat tulajdonítottak el; — Milyen intézkedésekkel kívánják az illetékes szervek az ilyen és hasonló esetek elburjánzását megakadályozni? — A rendőrség a maga részéről a szükséges előkészületeket megtette, A Déli és Kelenföldi pályaudvart a 'közlekedésrendészettel karöltve, a zöldövezeteket, a Du- na-partot, a munkásőrséggel együtt ellenőrzi, míg a szórakozóhelyek fokozott ellenőrzésére aktívákat kért fel. A balatoni fürdőhelyeket és a Dunakanyart az érintett megyei rendőr-főkapitányságokkal közösen ellenőrzi a Budapesti Rendőr-főkapitányság, illetve annak gyermekvédelmi osztálya. — A nyári szabad idő helyes felhasználásának megszervezésében kétségtelenül nagyon sokat tehetnek az iskolák. Legtöbb helyen például minimális költséggel meg leji^t oldani a szervezett foglalkoztatást, — a szabadban különféle sportfoglalkozásokkal, sakkversenyekkel, kirándulásokkal stb. Véleményünk szerint jobban be kellene vonni az úttörőmozgalmat is — mondották befejezésül. -i -ó =iiiiiiiiiiiiiiiimmiiiiiiii!iiiiimimii!iiiHmiiiiimiiiiiiiiiiiiimmiiiiimiiiiiiiiiimiiimmiimiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiim — 22 — — Túl a határon.:: És akkor a határőrök észrevesznek és agyonlőnek. A fák sok mindent összemosnak. Különösen, ha a fehér szélvitorlák belekapaszkodnak az ágakba. Ilyenkor a kérdés és a válasz is összekeveredik. Lehet, hogy az előbbi szavakat sem Vecserka mondta, inkább Winnetou húga mesélte a kincses tó partján... A domb tetején Bányai is megjelent, egy 500 koronás tranzisztoron lovagolt, s onnan küldte felém harci üdvözletét. Felgyújtom a sápadtképűek faluját, megskalpolom a sápadtképűeket! Nyomában Gömböc lépegetett, egy óriási éjjeliedényt szorongatott a hóna alatt. Ügy látszik, vízre akarta bocsátani, s ezzel igyekezett átjutni a kincses tó túlsó partjára. Marika lecsüngő karokkal vánszorgott utána. Szegény Marika! Huxley szerint az agy úgy választja ki a gondolkodást, mint a máj az epét. De Marikának eldugult az epevezetéke és az igazgatónői nem szegheti meg az előírásokat, nem adhat orvosságot neki. ;,Ha egy évvel előbb adták volna intézetbe, még lehetett volna segíteni rajta” — írja Marika tanítónője, akit Marika nem szeret. Bányai azi mondja, hogy a tehetetlenség ellen lázadt azért vitte el a tranzisztort. Vecserka kalandra vágyott, Gáfor pedig azért vizel, nyilvános kartotékokba, mert árva. Közben mindenki elmondja élményeit a társainak, még ki is színezi, igaz, ez szigorúan tilos, de mégis így van. Nem tudom, hogy igaza van-e Marika tanítónőjének? Lassanként abban sem vagyok biz— 23 — tos, hogy ez az egész védőőrizet kinek szól; a társadalomnak-e, vagy a gyerekeknek? Itt, ezen az erdei úton sokfelé lehet haladni, keresztút is van, sőt, ha akarom, egyenesen az angyalok házának tantermébe léphetek, csak két fenyőfa között kell szorosan a messzeségbe néznem. Éppen számtanóra van. A harmadik padban nyúlánk, barna lány ül. Szenes Erzsiké. Ö már tizenhét éves. Az igazgatónő szerint csak különleges engedéllyel tartják itt, mert 16 éven felül már más intézetbe kerülnek a lányok, őt persze szívesen szabadon engednék. A magaviseleté ellen évek óta semmi kifogás nincs, de nem engedhetik el, mert még nem 18 éves, addig az anyjának joga van hozz:!, s az anya visszaél ezekkel a jogokkal. Prostitúcióra kényszeríti a lányát Férfiakat visz a szobájába, s az anyagi ellenszolgáltatást ő inkasszálja. Erzsiké időnként éjszaka az intézeti hálóteremben álmában kétségbeesetten felsikolt: — Ne, anyu! Nem, nem akarom! A tanteremben három osztály ül együtt. A táblánál fiatal cigánylány tétovázik. — Írd fel a páros számokat 1-től 20-ig! —‘ mondja az igazgatónő. 2, 3, 5..., itt megáll. —* Három az hány pár? — Három. — Húzzál vonalakat! / / f — Na. most húzzál át ebből annyi vonalat, ahány cipőd van! A jobb lábadon egy.:; a bal lábadon egy. Erzsiké egykedvűen nézi a táblát, s a tétovázó cigánylányt. Ö már a kilencedik osztályt is befejezte, s most néha segít letörölni a táblát, vagy a szemléltető oktatásnál ő visel gondot a segédeszközökre. Kint, a ház előtt autó csikordul. Csukott, nagy kocsi. Olyan, mint egy rabszállító. Kimegyek a tanteremből, s hagyom, hogy nélkülem folyjon a viaskodás a páros számokkal. Különösen az egyik, újonnan érkezettre vagyok kíváncsi. Vég Piroskának hívják. A kartotékja már előbb megérkezett. Vég Piroska kiszáll a rabszállítótjól. Olyan, mint egy ijedt, szemüveges angyal. Az ő helyében én is félnék az élettől, amelyben minden olyan érthetetlen. Annál is inkább, mert Piroska tragédiája még a születése előtt elkezdődött. S amikor megszületett, az örökbefogadó apja volt az édesapja, az anyja egy idegen nő, az anya pedig a testvére. Ez így teljesen érthetetlen. A kartoték azonban bizonyítja, hogy így van. „X. Y. jómódú, volt földbirtokosnak házasságából nem született gyereke, örökbe fogadott egy kilencéves árva lányt. Ezzel a lánnyal, pontosan meg nem állapított időponttól kezdve nemi viszonyt folytatott. Ebből a viszonyból, amikor a leányanya 15 éves volt, született Piroska.
