Tolna Megyei Népújság, 1966. június (16. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-22 / 146. szám
J9öő. június 22, tói vá megyei vrrriRAo 5 Népi kultúra, gazdálkodás, történelem Kiadványok Sárköz életéről s Á R NAPOK • • O Sokan vásárolják mind a hármat, nem kell különös bíztatás, a Sárközi Napok alkalmából megjelent, Sárköz jelenével és múltjával, ősi kultúrájával, történetével foglalkozó kiadványokat. A Dunántúli dolgozatok sorozat harmadik füzete, amely András- falvi Bertalan munkája „A Sárköziek gazdálkodása a XVIII. és XIX. században” címmel jelent meg. Részletesen foglalkozik a sárközi táj leírásával, a falvakkal és lakóival, a szárazulatokon folytatott gazdálkodással; az árterek haszonvételével, az itt élő állatokkal, rétekkel, kaszálókkal. A szerző ír a sárközi családok munkamegosztásáról is. A füzetet a Pécsi Janus Pannonius Múzeum adta ki a Tolna megyei Tanács művelődésügyi osztályának támogatásával. A Sárpilisí Népi Együttes történetét mondja el Bogár István „20 év dallal, tánccal” cimű könyve. Fényképfelvételekkel, eredeti dal- és játékszövegekkel, sok-sok kedves történettel megelevenítve rajzolja meg a szerző a Sárpilisi Népi Együttes történetét, a megalakulás első percétől napjainkig. Sok-sok anekdóta, sikerekben gazdag fellépések jelzik az együttes útját A harmadik kiadvány a Minfia- gyűjtemény. A kötet a Sárközi Hímzés” alcímet viseli. Bevezetőt Andrásfalvi Bertalan írt a szebbnél szebb és változatosabb minták elé. A hímzéseket összeállította és rajzolta Péchy Erzsébet. A füzet a Népművelési intézet gondozásában jelent meg. Valamennyi kiadvány kelendő, s hogy miért vásárolják olyas szívesen, vegyünk egy pékBt Bogai- István könyvébőll „Egyik népdalesten huszáros, fiatalos léptekkel a 65 esztendős fi. Kovács János bátyánk lépett fel a színpadra, — Halljátok-é} Régön nemesedi az asszonyok meg a lányok értekétek ám, hanem az embörök is! Kezében egy irkát lobogtatott; melyben vagy 60 népdalszöveget hozott. Akkor kezdtem csak megérteni; miért volt egész héten tiwtoc&m- zás a szája széle. Huszonnyolcadszor — Te trombitái Hová nüszeö azt a kisgyereket? No. vicc a dolog az igaz, db nékik, a szekszárdi fúvós úttörő- zenekar kis tagjainak lehet mondani ezt a tréfát, mert találó. A nagy hangszerek mögött kis gyerekek ülnék. Hanem, amikor megfújják a trombitát és játszik az egész zenekar, hirtelen mintha megnőnének az apróságok. Fegyelmezetten figyelik a karmestert, Véghelyi Miklóst és egymás után fújják a jobbnál jobb indulókat. A sárpilisí nagygyűlés eKJtt is játékukkal szórakoztatták a gyülekező közönséget. Ez a szereplésük a huszonnyolcadik volt júniusban. Még hivatásos művészeknek is dicséretükre válna ez a teljesítmény. Z I — Ha köztetök — Möntem a högy- re, a kilométerkövem kettőt írtam, a kapa- nyélön hármat, a tsz- ben a vetőgéll oldalán az ebédszünetben vagy tizet. — No, de ez még semmi: Ide nézzetölf, táneóni is tudok. így ni... És az apró emberke jobb kezét feje fölé emelve, magát kihúzva, ropni kezdte a táncot. De még milyen táncot! Olyat, amilyet még a környéken nem láttak. Tombolt a jelenlévő közönség. Utána záporoztak a kérdések. — Hogyan tud ilyen idős fejjel táncot járni? Azonnal készen volt a válasszal. — Nem a fejemén járom én fiam, hanem a lábomorfí — Nagyon nehéz ilyen szépen táncolni? — Mán hogy vóna nehéz! Az embörnek csak föl köU ugrani, és biztos, hogy visz- szaesik a fődre. akarjátok, itt ■maradóik táncán*! Örömmel fogadtuk. Ezen a szép estén, 1951. november 1-én együttesünk programjában helyet kapott a tánc is Népi együttessé alakultunk. Egy táncosunk volt már. Nagy probléma volt a többiek meg- táncoltatása. — Énekőni énekölünk, de táneóni, azt már nem! Kovács bácsit is majdnem kitagadták otthon. Az anyósával volt nézeteltérése a tánc miatt. — ölég csehül állok, mondta nevetve (Cseh Örzsinek hívták az anyósát), mikor az első táncos műsorunkra megszöktettük. Még a ruháját sem adták oda. — Ács Misi bácsinál öltöztettük föl. Szekszárdon szerepeltünk a volt régi megyeháza udvarán. Kovács bácsi vagy tízszer újrázott. Majd minden rendezés nélkül leányaink, asszonyaink - köz- bülfogták, s vele együtt vagy húsz táncos járta. Majd leszakadt a színpad deszkája. Az ódon megyeháza falai még nem látják olyat. Dalölt, táncolt a népi Kovács bácsi mellé új táncosokkal szaporodott tánckarunk.” (Részlet Bogár István könyvéből) Vidám kedvvel Táncéi a Sárközi Népi Együttes. Vidám kedvvel, könnyű szívvel mutatják be jubileumi műsorukat. Munka közben A mai program H) órakor: Sárközi és géménci kontúra indulása Szekszárdiéi. Autóbuszon és kisvasúton. 18 óra: Sárközről készült filmek vetítése Alsónyéken. 20 óra: Hivatásos népdalénekeseik műsora Alsónyékén, Csupasz fa áll a Felszabadulás tér sarkán. Előbb csak a hegye látszik, majd teljes koronája ki- terébélyesedik, a vaskos törzse is szembetűnő. Csupasz fa terül el a képen. A?, utolsó simít ásóikat végzi az alkotó. A filmfelvevőgép a festőt, a grafikust lesi meg munka közben. Sok-sok kép, s a fehér-fekete fii men is megannyi színes, elevenség, élet valamennyi. Munka közben címmel készített Kiss István rövidfilmet Cseh Gáborról. A Sárközi Napok alkalmából meghirdetett kisfilm- versenyen aranyfokozatú minősítéssel jutalmazta a zsűri. Hogyan készül egy portré? Milyen technikával varázsolódik a papírra egy eleven táj? Miként alkot egy tehetséges fiatalember? Gyorsan pergő képekben ad feleletet a film, a kisfilm kifejező eszközeivel. A Munka közben című kisfilm egy villanásnyi bepillantás csupán az alkotó „műhelyébe”. Mintha egy ajtót nyitnánk meg, s résen keresztül a világosságban csupán néhány percig néznénk az ajtó mögötti helyiségbe. S néhány perc alatt menynyi mindent képes felfogni, meglátni a szem, magába szívni az értelem. Egy tájkép közelről, Cseh Gábor töprengő portréja határozott vonalakat vet a papírra premier plánból egy kéz, pillantás a modellre. valamennyi az otthonból, a környezetből, ahol születnek egy igazán tehetséges fiatalember művei. A képek pergő egymásutánja. Megállni nincs idő, hosz- szan elmélázni egy-egy mozdulatnál, elmerengeni az alkotás fölött. Munka közben — egy különleges munka ritmusát mutatja be ez a kisfilm mértéktartással, felesleges hagoskodástól mentesen, olyan művészi szeretettel és alázattal, ahogyan csak egy tehetséges ember viselkedhet az alkotásával. MÉRY ÉVA Személyzeti munka egy üzemben Napjainkban mind gyakrabban esik szó a személyzeti munkáról, a káderek helyzetének megítéléséről, felkészültségéről, a velük szemben támasztott követelmények és feltételek érvényesítéséről. A pártkongresszusra való készülődés időszakában — mint eddig is tettük — ezúttal is mérlegre kell tennünk az eltelt időszak tapasztalatait, hogy a párt káderpolitikai elveinek megfelelően értékelhessük- a kádermunkát. Gáti Lajossal, a Bonyhádi Zománcgyár személyzeti vezetőjével beszélgetünk néhány kérdésről. ■— Az üzem munkájában véleménye szerint kollektív feladatként megfelelő helyen van-e a személyzeti munka? — Üzemünkben a jobb munka- szervezésre, a termelékenység állandó növelésére irányuló törekvés maga után vonja a személyzeti munka korszerűsítését; Kollektiven foglalkozunk a személyzeti munkával. A káderek kiválasztását, az emberek funkcióba állítását tervszerű munka előzi meg; Elkészítettük a foglalkozási tervet, amelyben meghatároztuk az igazgató, a személyzeti vezető, a főmérnöktől lefelé ki kivel foglalkozik: Eredmény, hogy az osztályvezetők, művezetők, csoport- vezetők mindinkább érzik a felelősséget területük létszámhelyzetéért, a dolgozók neveléséért, a munkafegyelem betartásáért. Segítik a beosztottak politikai, szakmai fejlődését; — Milyen alapelvek érvényesülnek a személyzeti munkában? — A személyzeti munkában a párt káderpolitikai irányelveit, valamint a VIII; pártkongresszus erre vonatkozó határozatainak érvényesítését tartjuk szem el&tt. Elsőnek említeném a politikai megbízhatóságot, s ezzel együtt a szakmai felkészültséget, a vezetésre való alkalmasságot, rátermettséget. Az előléptetésnél a vezetéshez szükséges emberi tulajdonságokat együttesen vesszük figyelembe. Nem mellőzhetjük e követelmények egyikét sem. Tapasztalatból tudjuk, lehet valaki jó szakember — ha nincs megfelelő politikai felkészültsége és hiányzik nála a vezetésben való jártasság — nem tud megbirkózni a reá bízott terület problémáival; Fontos követelmény, hogy az- adott terület, üzemrész, munkahely vezetője megfelelően tudjon ®>ánni az emberekkel; «— Hogyan gondoskodnak az utánpótlásról és hogyan biztosítják e személyzet» munka tervszerűségét? —• A gyáregység előtt álló perspektívát figyelembe véve ötéves káderfejlesztési tervet készítettünk, s ennek alapján dolgozunk. A terv a pártvezetőséggel és a gazdaság- vezetéssel közösen készült, összeállításánál rögzítettük a különböző beosztásban dolgozók képzésének tervét, s felkészültségüktől függően a politikai és szakmai továbbképzésük igényét. Beiskolázási tervünk meghatározza, kinek kell elvégezni a műszaki egyetemet, a közgazdasági technikumot, illetve a marxizmus— leninizmus esti egyetemet. Hiányosságként említeném meg, hogy. gyáregységünk több mint 900 dolgozója közül körülbelül 400-nak nincs meg a 8 általános iskolai végzettsége. Bár dolgozóink között minden évben szervezzük a tanulást, lényegesen nem tudtunk a tekintetben előrelépni; Ennek oka. hogy jórészük 40—50 év között van. Viszont 80—100 dolgozó minden különösebb nehézség nélkül elvégezhetné a nyolc általánost, mert a lehetőségek adottak; Káderfejlesztési tervünk elkészítésénél abból indultunk ki, hogy mindenki megszerezhesse a munkaterülethez szükséges ideológiaipolitikai és szakmai képzettséget; Meghatározzuk kinek, mit kell javítani, pótolni, illetve fejleszteni; Természetesen nem feledkezhetünk meg azokról a vezetőkről sem. akik hosszú időn keresztül eredményesen és becsületesen dolgoztak. de képességüket a fokozódó követelmények már meghaladják. Ahogy kötelességünk gondoskodni az utánpótlásról, úgy kötelességünk gondoskodni arról; hogy hűséges harcostársaink képességüknek megfelelő helyre kerüljenek; Nem engedhető meg, hogy azok, akik évtizedeken keresztül az ügyet szolgálták, most mellőzöttnek érezzék magukat; Velük együtt kell megoldani £ problémákat és továbbra is bizonyságát kell adnunk, pártunk! kommunista humanitásának, — A minősítés, az emberekkel való személyes beszélgetés milyen tapasztalatokat adott? — A minősítés új rendszere — mely. szerint a káderek megismerhetik a róluk alkotott véleményt — jó hatással van a dolgozókra. A fiatal műszakiakkal való beszélgetés során például megmondtuk, hogy mint kádertartalékra számítunk reájuk. A beszélgetésről feljegyzés készült. Volt akinél hiányosságként az anyagi helyzet rendezetlenségét, vagy morális kérdést tettünk szóvá ás megemlítettük, hogy javítsák ki a hibákat. A személyzeti munka alapos körültekintést és őszinteséget igénylő munka. Ahogy nem képzelhető el hiba nélküli, csupa jó- tulajdonságokkal felruházott ember. annyira nehezen képzelhető el, hogy valakinek csak rossz tulajdonságai, hibái legyenek; A személyzeti munka nem fejeződhet be a beszélgetéssel, a hivatalos feljegyzés aláíratásával, pecséttel ellátott papírok összegyűjtésével, dossziéba fűzésével; A személyzeti munka egyik része — mondhatni könnyebbik része — felismerni a jót, vagy felfedni a hibát.' A személyzeti munka nehezebb része; hogy a felismerés tükrében javítsuk, neveljük, alakítsuk az embert. POZSONYI IGNÁGNÉ A Tamási Vegyesipari Ktsz órásrészlege június 15-től órák garanciális javítását is végzi, a járás területén. Örák leadhatók az fmsz vegyesáru-boltokban. (154)
