Tolna Megyei Népújság, 1966. június (16. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-18 / 143. szám
1966. június 18. TOLVA MEGYÉI NÉPÚJSÁG 3 Napirenden a ktsz-ek vagyonvédelme Faluról falura a Sárközben Laza bizonylati fegyelem — Sok szabálytalanság Tolna megye 28 ktsz-e mintegy 120 millió forint összegű vagyonnal rendelkezik. Ez az összeg magában foglalja a ktsz-ek anyag- készletének, álló- és fogyóeszközeinek értékét, valamint a pénztárakban lévő készpénzt. E jelentős összegű szövetkezeti vagyonért közvetlenül, vagy közvetve, valamennyi ktsz-dolgozó anyagilag és erkölcsileg egyaránt felelős. De vajon a közös vagyon kezelésének jelenlegi módja biztosítja-e a szövetkezeti vagyon egészének védelmét, nem utolsó sorban megfelel-e a takarékos gazdálkodás követelményeinek? A kérdésre nem lehet egyszerűen igennel, vagy nemmel felelni. Hova lett 46 ajtó ? A szövetkezetek készletgazdálkodását az jellemzi, hogy a lehetőségekhez képest igyekeznek minél nagyobb anyagot biztosítani — természetesen a folyamatos termelés érdekében —, s ennek következtében több szövetkezetnél gyakori a norma feletti készlet. A raktári nyilvántartás, tárolás és kezelés a szövetkezetek többségében az előírásoknak megfelelően történik. De ez csak a központi raktárakról mondható el. A munkahelyi anyagtárolás, a társadalmi tulajdon védelme szempontjából, nem megfelelő. Vannak olyan ktsz-ek, ahol az anyagmozgatásra vonatkozó előírások legelemibb szabályait sem tartották be. így például a Paksi Járási Építőipari Ktsz-nél, ahol a szekszárdi Polláck Mihály utcai társasház-építkezésekhez 59 darab ablakot vételeztek ki a raktárból, s ezzel szemben csak 56-ot építettek be — egyébként a szükséglet is ennyi volt —, mégis hat darab többletként megmaradt. Ugyancsak ennél az építkezésnél a 208 darab ajtószükséglettel szemben 286 darabot vételeztek ki. A megmaradt ajtók száma 32, hiányzik 46 darab. önkéntelenül is felvetődik az emberben a kérdés: vajon mi lett a sorsa a kérdéses nyílászáró szerkezeteknek? Vannak azonban olyan ktsz-ek, mint például a Tolna megyei Cipész Ktsz, szolgáltató ktsz, háziipari szövetkezet, ahol betartják az előírt utasításokat, a bizonylati fegyelmet, s ezáltal biztosítják szövetkezetük vagyonának védelmét. Lazaságok a pénzkezelésnél A pénzeszközök kezelését a legtöbb szövetkezetnél az 1/1964. PM. számú rendelet előírása szerint kezelik. Vannak azonban olyan szövetkezetek, ahol a rendelet utasításait nem tartják be. A pénztárkönyvet nem vezetik naprakészen, és a napi pénztári zárlatot sem hajtják végre. így fordulhatott elő például olyan eset, hogy az egyik ktsz-nél a 22-én bevételezett munkabért csak 25-én helyezték kiadásba, holott ténylegesen már 23-án kifizették. — Rendelet tiltja a bonok alkalmazását, ennek ellenére majdnem minden szövetkezetnél találni a pénztárban. Sőt, nem egy esetben több napon keresztül is elszámolatlanul tartják. Itt is, csakúgy, mint a készlet- gazdálkodásnál, jelentős hiányosságok tapasztalhatók a bizonylati fegyelemben. Míg a szigorú számadású nyomtatványok — elszámolási utalvány, csekk — kezelése a szövetkezeteknél megfelelő, addig a pénztárkiadási és bevételi bizonylatokról előírt nyilvántartást több szövetkezet nem vezeti. Késedelmesen történik meg a bizonylatok utalványozása is. Külön kell szólni az útielőlegre és anyagvásárlásokra felvett őszszegek elszámolásáról. Az előírások értelemben nyolc napon belül ezekről el kell számolni. A Dombóvári Vasipari Ktsz-nél például az egyik dolgozónál négyezer forint előleg volt kint, amelyet három részletben vett fel, anélkül, hogy esetenként leszámolt volna. Talán még ennél is súlyosabb hiányosság, hogy olyan szövetkezet is van, ahol a nyitott tételeket nem tudják visszafizettetni, ment a dolgozó már hónapokkal ezelőtt kilépett. Hiányos .állóeszköz- nyilvántartás A szövetkezeti vagyon évről évre történő növekedésének jelentős része az állóeszközök beszerzéséből, vásárlásából ered. Éppen ezért ezeknek nyilvántartására fokozottabb mértékben kell ügyelni. Az állóeszközök nyilvántartásában mind alakilag, mind tartalmilag több szövetkezetben igen sok a hiányosság. A Duna- földvári Faipari Ktsz-ben például az egyedi nyilvántartó lapon nem tüntetik fel az üzembe helyezés időpontját, a műszaki adatokat. Mivel a nyilvántartás nem az előírásoknak megfelelően történik, így az év végén, leltározásnál, rovancsolásnál jelentős eltérések mutatkoznak. A Paksi Járási Építőipari Ktsz-ben éwégi leltározáskor 40 ezer, a Duna- földvári Faipari Ktsz-ben 18,5 ezer, a Szekszárdi Építőipari Ktsz- ben 22 ezer forint értékű állóeszköz-többletet találtak. Az igazsághoz tartozik az is, hogy a korábbi évektől eltérően, ebben az évben már a szövetkezetek előtérbe helyezték az állóeszközök fokozottabb védelmét. Ennek érdekében például házi szerelőműhelyeket, karbantartórészlegeket szerveztek, amelyek a szükséges javításokat folyamatosan elvégzik. Szigorúbb ellenőrzést! A felsorolt hiányosságok olvasása közben felvetődik a kérdés: mit tett az ellenőrzés — gondofelettes hatóság, a KISZÖV dokumentációs vizsgálataira —, a hiányosságok megszüntetése érdekében? Kezdjük talán a belső ellenőrzéssel. Több szövetkezetben a belső ellenőri szervezet nem áll helyzete magaslatán, nem tölti be hivatását. És ha igen, munkája akkor sem vezet eredményre, mert nem egy esetben a felfedett hiányosságok realizálása, megszüntetése érdekében a vezetőség csak késve, vagy egyáltalán nem tesz intézkedést. Példa erre a Tolna megyei Szolgáltató Ktsz, ahol, mind a belső ellenőrzés, mind pedig a felügyeleti szerv, a KISZÖV megállapította a pénztár kezelésével kapcsolatos hiányosságokat, s mindezek ellenére ezek még ma is fennállnak. A KISZÖV, amelynek feladata a ktsz-ben végzett munka elvi irányítása és ellenőrzése, rendszeresen tart dokumentációs vizsgálatokat a ktsz-ekben. Az észlelt hiányosságokat, annak nagyságától függően igyekszik megszüntetni. A szövetkezetek készletgazdálkodásához a KISZÖV megfelelő elvi segítséget nyújt, amit legjobban az elfekvő készletek felszámolásánál lehet érzékelni. Csak helyeselni lehet a KISZÖV álláspontját a leltározások alkalmával kimutatott hiány, illetve többletek kompenzálását illetően, mivel ezt a jogot a KISZÖV magának tartja fenn. Biztosítva ezáltal a hiányosságok, lazaságok megszüntetését. A ktsz-ek többsége eredményesen és jól dolgozik. A hiányosságok mindössze öt-hat ktsz-re sűrűsödnek. Jól látja ezt a KISZÖV is, hiszen a közelmúltban jelentős személyi változásokat hajtott végre egyes ktsz- ekben és a jövőben várható újabb személycsere is. Ami a szövetkezetek vagyonkezelését illeti, ösz- szegezésképpen elmondhatjuk, hogy az erre vonatkozó rendeletek megfelelnek a követelményeknek és kellően biztosítják a közös vagyonvédelmet, valamint a takarékos gazdálkodást, azonban csak abban az esetben, ha maradéktalanul betartják azokat. SZIGETVÁRI LÁSZLÓ A Sárközi Napokhoz kapcsolódóan, a Sárpilisi Községi Tanács tisztasági mozgalmat kezdeményezett, április 4-e tiszteletére. A mozgalom visszhangra talált a sárközi községekben, öcsény, Decs, Sárpilis és Alsónyék kapcsolódott a versenyhez. A Sárközi Napok a mai nappal kezdődnek. Az ünnepség nyitányaként pénteken a Vöröskereszt, a Hazafias Népfront és járási egészségügyi szervek képviselőiből alakult bizottság faluról falura járva, értékelte a tisztasági mozgalom eredményeit, amelynek kihirdetésére a ma esti megnyitón kerül sor. ÖCSÉNYBEN, a község központjában parkot létesítettek, társadalmi munkában. A Fő utca mindé háza előtt virágágyak dísz- lenek. Kitisztították a vízlevezető árkokat, a házak, porták belső rendje, a tsz-major és a középületek, a közösségért áldozni tudó emberek kezemunkáját dicséri. A község apraját, nagyját sikerült megmozgatni, s az értékelő adatok szerint 1600 ember végzett társadalmi munkát DECSEN a község vezetői a tanácsház előtt várták az értékelő bizottságot. A bizottság részéről az általános vélemény az volt, hogy a község lakossága az elmúlt öt hét alatt elvégzett egy olyan munkát, amelynek kivitelezéséhez más körülmények között évek kellettek volna. A tanácsháza mellől eltűnt a rogyadozó, régi egészségház, helyén parkot létesítettek. A park közepén szökőkút csobog. A sárközi községekben régen használatos mosómedencét alakították át, sok leleményességgel, de főleg kevés költséggel. Esetenként 60 ember dolgozott a romos ház eltakarításán, a park létesítésén. A néhány hét alatt Decs község képe teljesen megváltozott. A házak, porták friss színt kaptak. A tisztasági mozgalom értékelésére kitűzött lünk itt a belső ellenőrzésre és a Kombájnosok a rajtnál... fikps Béla egy Pótkocsi íLKes neia alvázát hegesztj a szerelőcsarnokban, mindjárt a bejárat előtt. A túlsó sarokban a szerelők egy másik pótkocsi oldalát deszkázzák. A hegesztő éppen új elektródát fog be, amikor belép Gubi- cza József főagronómus. — Józsi bácsi.:; Mikor kezdünk? — Holnaptól már lehet átvenni a kombájnokat. — Kónyiban megy már a rendrevágás? — kérdezi a fiatal Kudari György. — Igen. Ott pénteken már munkába álltak. — Akkor a rendfelszedőt mindjárt ki kell vinni... — Mi is megyünk Érténybe? — érdeklődik Csordás Jenő. — lsen, de ott még nem lehet kezdeni, addig besegíttek a kónyiaknak. — Nem bánom, csak Kop- pányszántóra ne kelljen menni. — Miért? — Nagyon rossz az a terület. Meg, ha kimegyünk, dolgozni akarunk, nem lazsálni. Ha megtelik a tartály és nem jön a kocsi, hova engedjük ki a magot? A tarlóra? Jön Hortobágyi Lajos is. — Hallom, Nyéken is kezdünk? — Igen. A főagronómus a kérdésekre válaszolni. — Reggel még tartunk megbeszélést. mindenkinek elma. gyarázzuk még egyszer, mi lesz a teendője, és mindenki mehet a maga területére. — Még az a jó, hogy az utolsó pillanatban megérkezett a három új kombájn — állapítja meg Ékes Béla. aztán arca elé emeli a maszkot, odaérteti az elektródát az alvázhoz. Folytatja a munkát, mintegy mutatva, hogy még a hátralevőt el kell végezni. Aztán majd folytathat, ják, akik bent maradnak az állomáson. A tamási javítóállomás kombájnjai tehát megkezdték a munkát. — összesen 45 gép dolgozik az idei aratásban. Minden kom- bájnos tudja, melyik termelő- szövetkezethez kerül. — Hogyan, milyen szempontok alapján osztották el a gépeket? — Figyelembe vettük a vetés, területek nagyságát, és az illető szövetkezet munkaerőhelyzetét. Több éves tapasztalatból indulhattunk ki. Értényben minden évben gond. volt az aratás.. Most annyi gépet küldünk, hogy az 1318 hold gabonát teljes egészében azzal arathassuk. A regölyi tsz-ben is az 1900 hold gabonából 1400-at aratunk kombájnnal. Az új gépeket — amelyekre 400 —400 holdat számítunk — elsősorban ide küldjük. Meghatároztuk tehát, hogy melyik tsz hány kombájnt, aratógépet kap, de szükség esetén úgy csoportosítjuk őket — a járási operatív bizottság döntése alapján — hogy a legjobban kihasználjuk a teljesítményt, és egy-egy helyen a lehető legrövidebb idő alatt learassunk. A kombájnos „ffjgg várni? — Azt hiszem elég, ha a tavalyi eredményeket mondom. A gépállomási kombájnosok versenyében tavaly a B—62-esek három első helyezettje tőlünk került ki. Az SZK—4-esek versenyében ifj. Gálosi György lett az első, de ő egyúttal a legjobb ifjú kombájnos is. Az SZK—3- asok versenyében pedig a második hely lett a miénk. Az idén is hasonló eredményekre számítanak. Házi jutalmazási összegünk 18 000 forint, az elsődleges jutalmazási feltétel elsősorban a minőségi munka. határidő utolsó napján is meszeltek. Minden község tartogatott valami újat, szépet. SÁRPILISEN szabadtéri színpad épült, az Üj Március Tsz-t patronáló budapesti üzem, a Magyar Kábelművek dolgozóinak segítségével. Bodrogi József mérnök, a gyár igazgatási főosztályának vezetője irányítja a munkát, amely befejezés előtt áll. Feltöl- tötték a vizenyős területet, színpadot építettek. Számos égő világítja meg a terepet, s nagy hangerősségű hangszórót szereltek fel. Az alig ezer lelkes községben az utolsó napon is nagy a mozgolódás, a fehérnépek súrolnak, meszelnek. f ALSÓNYÉK lakossága is magáévá tette a Sárköz szépítéséért elindított tisztasági mozgalmat. A község központjában ötezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a fiatalok. Kiképezték a park alapjait, de jóllehet, vagy rövid volt a határidő, vagy későn fogtak munkához. A kertészeti munka, a virágültetés sajnos itt elmaradt. Egyébként a tisztasági mozgalom az alsónyéki lakosságot is felrázta. Házanként 300 forintra lehet becsülni a társadalmi munka értékét, amit a lakosság végzett. Nem lesz könnyű dolga az értékelő bizottságnak, hogy eldöntse az elsőséget. Ügyszólván mind a négy versenyző sárközi község tartogatott valami újat, valami meglepetést. A mozgalom értékelésénél elsősorban nem is az a fontos, hogy a nagygyűlésen ki kapja meg a kitűzött díjat Az a lényeges, hogy mind a négy versenyző község nyert. Községről községre járva, a bíráló bizottság egyöntetű véleménye az volt; a mozgalom nem hiábavaló, mert takarosabbak, szebbek, tisztábbak lettek a sárközi községek. POZSONYI IGNÁCNÉ — Egyébként az idei verseny érdekessége az lesz, hogy a tavalyi győztes páros különvált. Gálosi Gyurka most Sütő Józseffel kezd Felsőnyéken, Szekeres József pedig Varga Vendellel Szakályban. Szekeres volt Gálosi párja, Varga Vendel pedig, a legjobb volt B—62-essel. Most mind a két páros jó, de az is lehet, hogy lesz majd egy nevető harmadik. — Az SZK-kombájnokra két vezető kerül, a B—62-esekre egy. Harminchármán gépállomásiak, harmincán lesznek a szövetkezetekből. azonkívül hat vezető felszabadult ipari tanuló lesz, ketten pedig egyéb helyről jönnek. Egyik például Györke Dániel ipariskolai tanár, aki már öt év óta kombájnon tölti a nya. rat. ő kapja az egyik új SZK-t* — Hogyan készültek fel az esetleges géphibák gyors kijaví. tására? — Húszadikától kezdve reggel öttől este tízig ügyeletes szolgálatot tartunk. Azonkívül két műhelykocsi — tamási és iregi telephellyel — állandóan készenlétben áll: hegesztő berendezéssel, szerszámokkal, alkatrésszel ellátva. Rajtuk kívül egy szervizkocsi segíti a karban tar. tást. A megye legészakibb felében a kombájnosok most úgy állnak a startnál, mint a futók. ... Aratásra érett a vetés. t BL
