Tolna Megyei Népújság, 1966. június (16. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-18 / 143. szám

I TOLVA MFGYFT NÉPŰJSÁG 1966. juníus 18. Népfiaontbizottságok az iskolai lemorzsolódások ellen Az iskolaévnek már vége. Lát­szólag nem éppen időszerű, hogy a bonyhádi jikási népfrontbizott­ság az iskolai lemorzsolódás okait vizsgálta legutóbbi kibővített ülé­sén. A vitaindító előadást Békés Fe- . ránc járási népfrontelnök tartot­ta ‘amelyben elemezte a járás helyzetét. A járás különleges gaz­dasági és népességalakulási hely­zete indokolttá tette e téma szé­les körű vizsgálatát. Az 1950-es években például az általános is­kolákban a 20—22 napos mulasz­tási átlag nem volt ritka. Azóta javult a helyzet, de mégis az or­szágos átlag alatt vannak. 1959- ben a tanulók 61-65 százaléka végezte el a nyolc általánost az országos 70 százalékkal szemben. 1965-ben a járási átlag 72 száza­lék volt, az országos pedig 90 szá­zalék. Tehát már észrevehető a koráb­bi intézkedések hatása, de sokaso­dik a tennivaló is. Az eredmények forrását mind az előadó, mind a vitában részt vevők abban látják, hogy a közös gazdaságok megala­kulásával, erősödésével a gyerme­keket kevesebbszer veszik ki az iskolából ház körüli munkára, mint korábban. Lényeges a szü­lők szemléletmódjában beállott változás is. Bár itt még elsősor­ban csak a bizonyítvány igénylé­séig terjed a követelmény. A nép- fron tbizottságok nevelő, felvilágo­sító munkája éppen arra irányul­hat, hogy ezt a tudás igényléséig fokozzák. Segítségül e feladat meg oldásához a napközik és tanuló­szobák hálózatát kell szaporítani. A vita során — amelyben pe­dagógusok. üzemi munkások és népfronttitkárok szólaltak fel — arról is döntöttek, mit tehetnek a népfrontbizottságok, hogy a köz­oktatás mindinkább közüggyé váljon. Szakértelem és hozzáál­lás — e tényezők azok, amelyeket a tanácskozás megjelölt a közös tevékenység módszereként. A jö­vőben még több szervet és aktí­vát kell bevonni a gyerekek is­kolába járásának ellenőrzésére Foglalkozni kell a hiányzó gyere­kek szüleivel és a gyerekekkel is. Egységesen kell fellépni a gátló körülmények felszámolásában, s végül feladatul jelölték meg a cigány származású tanulóknak rendszeres óvodába járatását. A lemorzsolódás csökkentésére a feladatok megoldását már most a szünidőben, a tanulmányi év kezdete előtt meg kell kezdeni. (i-e) A „ROCKOLA1* gitáregyüttes Szekszárdon Június 18-án látja vendégül a Szekszárdi Soós Sándor Művelő­dési Ház a bajai „Rockola” ifjú­sági gdtáregyüttest, amely máris jó hírnévnek örvend az ifjúsági zenekarok berkeiben. A tánczeneest iránt máris nagy az érdeklődés, főleg a szekszárdi fiatalok körében. A művelődési ház ezeket a bállal egybekötött előadásokat folyamatossá kívánja tenni, ugyanis minden második héten vendégül lát egy-egy ifjú­sági zenekart. Legközelebb egy fővárosi tánczenekar bemutatko­zását hallhatják az érdeklődők. (Kelemen) I megye mezőgazdasági termelésének távlatáról és a megye tűzrendészen helyzetéről tárgyalt a megyei tanács vb Tegnap délelőtt Tolnai Ferenc elnökhelyettes elnökletével ülést tartott a megyei tanács végrehaj­tó bizottsága. A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló napirendi pont után elsőnek Tol­na megye mezőgazdasági termelé­sének távlatáról folyt a vita. A jövedelmező mezőgazda­sági termeléshez megfelelő szerkezeti felépítés, megoldás­ra váró és széles körben ku­tatott téma. Hazánk mezőgazdasága nem • tu­dott a nagyüzemi átszervezés óta eltelt pár év alatt mind a szer­kezeti felépítésben, mind pedig a területi elhelyezésben olyan ki­alakult és szilárd formát ölteni, amelyet véglegesnek, vagy csak kisebb távlatban is, állandónak tekinthetnénk. Népgazdaságunk­nak az új gazdasági mechaniz­musra való áttérése még inkább fokozza e megoldás sürgősségét. Párhuzamosan a közigazgatási egységek átszervezésével meg kell oldani tehát a mezőgazdasági te­rületek körzetesítését, valamint újjászervezését oly módon, hogy a kettő összhangja biztosított le­gyein. A harmadik ötéves terv célkitűzései is megkívánják a mezőgazdaság ésszerű szervezését. Ebben az időszakban tovább kell növelni a termésátlagokat, az állatállomány létszámát, az 1961—65. éves átlaghoz képest. Ez is teljes mértékben indokolttá te- szí, hogy a mezőgazdaság terme­lésének területi elhelyezési lehe­tőségeit elemző vizsgálat alá ve­gyék. A megye mezőgazdaságá­nak távlata címmel a Dél-Dunán­túli Mezőgazdasági Kísérleti In­tézet termelésfejlesztési osztálya, munkaközössége, dr. Kurnik Ernő professzor irányításával tervet ké­szített. Ebben részletesen elemez­ték a területi és talajadottságo­kat. a fejlesztés lehetőségeit. A helyzetelemzésből megállapít­ható, hogy a megye területe, átlagon fe­lüli adottságai folytán, kivá­lóan alkalmas intenzív me­zőgazdasági termelés folyta­tására. Az eddig kialakult helyzet azon­ban korántsem merítette ki a nagyüzemi keretek nyújtotta le­hetőségeket. A helyzetkép nagy­jából azonos a kispareellás mű­velésből kialakult konstrukcióval Csupán annyi történt, hogy a kis parcellákat nagy táblákba vonták össze. A jövedelmező nagyüzemi gazdálkodás alapvető feltételeiben még sok hiányosság észlelhető. B munka fő célja, hogy a megye adottságaira tervezési bázisul olyan adatgyűjteményt dolgozzon ki, és a felhasználást a termelés-- ben oly módon biztosítsa, hogy ezek a hiányosságok a legkisebb­re zsugorodjanak, illetve teljesen megszűnjenek. A kialakult helyzetkép alap­ján a megye mezőgazdasági termelésének területi elhelye­zésére öt tájegységet javasol­tak. Ilyen a tamási, a dombó­vári, a bonyhádi, a paksi és a szekszárdi tájegység. A termelés szerkezeti felépíté­sénél az egyszerűsítést is szem előtt keld tártani. A munkák Tűs ellen — hanglemezzel IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIKIIIIIIIIIIKIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIII = FILMKOCKÁK EGY LEÁNYJAV ÍTÖ INTÉZET ÉLETÉBŐL A kor technikája bizonyítja, hogy ez is lehetséges. Segítségünk­re siet az emberi beszéd, a zene, hanghatások, eredeti felvételek. [Mindezt magában foglalja a tűz- :rendészeti hangos magazin. Az áb- irás, feliratos tasak kétfelé nyí­lik s mindkét szárnyában egy- iegy mikrobarázdás lemezt rejt. A [több mit fél órás anyag négy té­lmát tartalmaz. Az elsőben egyip- |tomi, japán és hazai histó- iriák engednek bepillantást a ivédekezés történetébe. Külön [fejezet a tűzrendészet! fel- ivilágosítás, a megelőzés és eihárí- ;tás. A párbeszédes magyarázó szö­veg köziben megszólalnak az ős­régi jelző hangszerek, s az őrsé­gét ébren tartó aquincumi vízi­orgona... Friss muzsikával átszőtt, érde­kes anyag segíti a tűz elleni vé­dekezést, házunk táján, munkahe­lyünkön. Hasznos tájékoztató a- legfontosabb tudnivalókról. Eddig több ezres rendelést továbbítottak a minisztériumok és főhatóságok útján. E héten a megyei taná­csokra kerül sor: rajtuk keresztül adhatják fel rendeléseiket az ér­dekeltek a budapesti R A VI LE- címére. eredményeinek felhasználásával lehetőség nyílik esetenként a gaz­daságos termelés feltételeinek el­bírálására. Mivél ez sok esetben döntő módon a munkaerőhelyzet függvénye, a hozamtervezési alap­adatok birtokában ez a művelet is lerövidíthető, a termelés szer­kezete egyszerűbbé tehető. Gya­korlatilag az eddig termelt 15—20 növényféleség helyett a leggazda­ságosabban előállítható hat—nyolc fajta növényt termelik majd. A tervezet célkitűzéseiben el sőrén* dű feladatként a gyakorlati élet követelményeit tartották szem előtt. Igyekeztek az eddigi ered­ményeket úgy formálni, hogy azo­kat az irányítás és vezetés, vala­mint a gyakorlati kivitelezés vég. rehajtói egyaránt felhasználhas­sák. A végrehajtó bizottság a má­sodik napirendi pontban a me­gye tűzrendészed helyzetéről tár­gyalt. A megyei és a járási tűz­rendészet! parancsnokságok az utasítások és rendeletek értelmé­ben, a társadalmi szervek segít­ségével, a tűzrendészet! munkát jól irányítják. Előre elkészített munkaterv és ellenőrzési ütemterv sze­rint végzik feladataikat, irá­nyítják a társadalmi hálózat munkáját, az önkéntes tűzol- . tóságok tevékenységét. A megelőző tűzrendészet! szabá­lyok betartásánál az elmúlt évek­ben lényeges előrehaladás történt: E napirendi pont után a vb. a bejelentéseket tárgyalta meg, majd együttesen átvonult a tűz­oltóság laktanyájába, ahol egy nagyszabású és különösen jól si­került egység gyakorlatát nézték végig. Megtekintették a laktanya körleteit és elégedetten nyilat­koztak az egység munká járól. —IIIICIIIIIIIIIIIIIIItlllllllllIlllllllllllllllllli;illllllllllll«tlllllllIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIlllllllllllllll4ltllll1llflllllll«lll<m — 13 — — Kérdezhetek valamit? — Maga miket szökött irkáim? — Hány éves? — Miért nem hord Beatles-csizmát? — így kívülről egészen klassz palinak néz ki. — Meséljen valami érdekeset! Mindenhonnan záporoznak felém a kérdések. Próbálom számba venni őket, s a kérdéseket osz­togató angyalokat is. Húszán vannak. Máskor többen szoktak lenni. Az igazgatónőtől tudom, hogy ez még csak a7- év kezdete, aztán napról napra szaporodnak. Holnapra is várnak egy újabb „küldeményt”, egyenesen Kassáról. Vecserka pontosan velem szemben ül. mellette egy pufók szőke lány. Aztán három kopasz angyal. Ezeket is biztosan megverték. Marika ugyan azt mondja, hogy őt a verés nem érdekli. Vajon az az előbbi csontos arcú nevelőnő szintén szokott ve­rekedni? Vecserkát is megverték, azért hívják Kutyafrásznak. — Meséljen valami érdekeset! Hirtelen magam sem tudom, miért az osztriga jut az eszembe. —.Ismerik az osztrigát? — Nem. Mi az? — Hát ez a kagyló, olyan csigaformájú állat. Van, aki szereti, elevenen is eszik. Különösen az Adria menti népek. De Párizsban is nagy cse­mege. Egyébként csak az r-es hónapokban jó ízűek, akkor ugyanis hímneműek, júniustól au­gusztusig nőneműek és élvezhetetlenek. — Az, hogy lehetséges? — 14 — Látom, Vecserka is csillogó szemmel figyeli és várja a magyarázatot. Hát most jó pácba keveredtem. Hogy magyarázzam meg ezeknek a fiatal lányoknak a hermafroditizmusnak ilyen bonyolult formáját? Valahogy azért nekigyűr- kőzöm. Vecserka az első, aki kapcsol. — Hát ez az osztriga olyan, mint a Gömböc Ö is hol Pistának, hol Pálnak gondolja ma­gát, Valójában pedig Juliska. Erre végre kitör az első jóízű hahota, van, akinek a könnye is csorog. Vecserka a számból veszi ki a cigarettát. Csak most veszem észre, hogy a keze tetovált. Pedig finom vonalú keze van, s rajta durva, nagy monogram és egy hor­gony. A másik lányak egy ormótlan szív van a kezefején. — Ki van még tetoválva maguk közül? Többen isi készségesén mutogatják. Egyik fel­tűri karján a blúzt, a másik a nyakát mutatja — Gömböc sajnos nem tudja megmutatni — ezt az egyik kopasz angyal fuldokolja, a kitörni készülő kacajorkántól kétszeresre duzzad az arca. Erre újra kirobban a nevetés. — Miért? — kérdezem gyanútlanul. — Azért, mert neki a fenekén van. Gömböc mélyen elpirul. Igyekszem a segít­ségére sietni. — Ez az ő szerencséje, legalább illetéktelen nem látja, csak az, akinek maga is meg akarja mutatni. — 15 — — Mindenkinek mutogatja — kiabálják kői rusban az angyalok. — Ez kár, merd ha valaki már végképp el akar különülni másoktól, a különlegességet ma­gában hordja. Minek hivalkodni vele. — Szóval magának nem tetszik a tetoválás? — hajol felém Vecserka, s megint kiveszi a szám­ból a cigarettát. — Nem, különösen akkor nem, ha szép, fia­tal lányok elcsúfítják vele a testüket. — Most már, ha megpukkad, akkor se lehet rajta segíteni — ezt Gömböc mondja és kihí­vóan néz rám. — Magád hogy hívják? — kérdezem tőle. — Mi az, be akar köpni a dirinek? — Miért? — Hát csak.. ,j mert szemtelenkedtem ma­gával. — Velem nem lehet szemtelenkedni az ilyes­mitől megvédelmeznek a manóim, ök mindent hűen lefordítanak nekem, s az ő tolmácsolásuk­ban a maga szavai egyáltalán» nem voltak bán- tóak. Sőt rajtukkeresztül azt is tudom, hogy maga egészen mást akart mondani... csak köz­ben a'szavak hirtelen megbokrosodtak... Igaz? Gömböc kimeredt szemekkel bámul rám. A mellette ülő kopást angyal megböki a könyö­kével. — Mi az, Gáfor, bezsongtál ettől, a nagy du­mától?

Next

/
Thumbnails
Contents