Tolna Megyei Népújság, 1966. június (16. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-18 / 143. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉpOJSAG 1966. június 18. Rendkívüli állapot és kijárási tilalom Huéban Az amerikaiak egyre növekvő népi ellenállással találják szemben magukat Dél-Vietnantban. Naponta érkeznek hírek arról, hogy a békés lakosság ellen vezényelik ki az amerikai katonákat. — Mindenki gyanús! Hands up! — hangzik a kiáltás, s a ..partizángyanús” kisfiú keze a magasba lendül Természetesen az asszonyok is gyanúsak az amerikai megszállók előtt, s a Fel a kezekkel! parancsnak nekik is engedelmeskedniük kell, mert a megszállók nem ismernek irgalmat tóttá fel a város lakosságát, a buddhisták követeléseinek alátámasztására. öt buddhista pap pénteken a saigoni rendőr-, parancsnokságra ment és követelte, hogy börtönözzék be őket. Ezzel a gesztussal akartait nyorna- tékot adni tiltakozásuknak amiatt, hogy az Egyesült Államok támogatást nyújt a jelenlegi délvietnami kormánynak. A reggeli órákban mintegy 3000 hívő gyülekezett a buddhista intézet körül. hogy imádkozzék vallási vezetőiért. A VNA pénteki jelentése szerint Ha Tinh tartomány partjai előtt az észak-vietnami szárazföldi tüzérség rálőtt a VDK területi vizeire küldött ellenséges bárkák egyikére és elsüllyesztette azt. Két napon belül ez a második ellenséges bárka, amelyet Észak-Vietnam partjai előtt elsüllyesztettek. A Felszabadulás hírügynökség által közölt, nem teljes adatok szerint a dél-vietnami felszabadító hadsereg és a lakosság Dél- Vietnam Quang Nam tartományának északi részében május hónapban 1241 ellenséges katonái ölt meg. vagy sebesített meg, köztük 1104 amerikait Lelőttek 11 különböző típusú repülőgépet és többet megrongáltak, s megsemmisítettek, illetve megrongáltak 28 katonai járművet. A dél-vietnami kormány pénteken két újabb ejtőernyőszászlóaljat vezényelt ki Huéba, a már eddig odaküldött katonaság megerősítésére. Ugyanakkor rendkívüli állapotot és 24 órás kijárási tilalmat rendeltek el a városban. Az intézkedés azt jelenti, hogy Huéban a katonaság vette át az ellenőrzést a polgári hatóságoktól. Az ejtőernyősök teherautón érkeztek Huéba és mindjárt elfoglalták állásaikat a fellegvár falai körül, ahova a városban már régebben tartózkodó I. gyalogos hadosztály ellenállásra készen visszavonult. A rendkívüli állapot elrendelése következtében az utcák még üresebbek, mint csütörtökön voltak. Buddhista tüntetők egy 200 főnyi csoportja péntek délelőtt a tilalom ellenére fel akart vonulni a katolikus negyed irányába, de vissza kellett fordulniuk, mert az ejtőernyősök tüzet nyitottak rájuk. Az incidens során sebesülés nem történt. Saigonban akna robbant az amerikaiak egy katonai autóbuszának megállójánál. A robbanás 14 személyt, köztük tíz amerikai katonát sebesített meg. Buddhista tüntetők Saigonban pénteken hatalmukba kerítettek három katonai járművet és kormányellenes jelszavak kiáltozása közben felgyújtották azokat. A buddhista intézet háromnapos általános sztrájkra szólíNagy érdeklődés előzi meg De Gaulle moszkvai útját Párizs, Léderer Frigyes, az MTI tudósítója jelenti: Franciaországban igen nagy érdeklődés előzi meg De Gaulle moszkvai látogatását. A sajtó az utóbbi évek legjelentősebb nem* zetközi eseményeként említi a francia köztársasági elnök és a szovjet vezetők találkozását. Francia kormánykörökben hangsúlyozzák, hogy a köztársasági elnök és a szovjet vezetők tanácskozásán a két ország kapcsolatát és együttműködését érintő kérdéseken kívül szőnyegre kerül a nemzetközi politika valamennyi fontos problémája, elsősorban a Kelet és a Nyugat kap>csolata, az európai biztonság és ezzel kapcsolatban Németország kérdése. A Monde azt írja, hogy a német kérdésben fennálló ellentétek mellett két lényeges pjontban találkozik a szovjet és a francia politika: Moszkva és Párizs is véglegesnek tekinti a jelenlegi német határokat és határozottan ellenzi azt, hogy az NSZK az atomfegyverek birtokába jusson. A kommentárok arra is utalnak, hogy Franciaország kilépése a NATO-ból, függetlenségének helyreállítása az Egyesült Államokkal szemben kedvező légkört teremtett a francia—szovjet tárgyalásokhoz. — A nyugati országok közül — írja a Notre République című degaulleista lap —, Franciaország van ma a legkedvezőbb helyzetben ahhoz, hogy az európai kérdésekről tárgyaljon a Szovjetunióval. Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai külügyminisztereinek tanácskozásáról Moszkva (MTI). A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei Moszkvában tanácskozást folytattak, amelyen részt vett Péter János, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere. A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének július elejei bukaresti ülése kapcsán a tanácskozáson megtárgyalták az európai biztonság problémáit, valamint a közös érdeklődésre számot tartó más kérdéseket. A BVT ülésszakának határozatai Genf, Heltai András, az MTI tudósítója jelenti: Péntekre virradóra Genfben befejezte munkáját a Béke-világta- nács négynapos ülésszaka. A tanácskozás, amelyen Sík Endrének, i az Országos Béketanács elnökének vezetésével öttagú magyar küldöttség is részt vett, határozatokat fogadott el a nemzetközi élet, a békemozgalom egy sor időszerű kérdéséről és konkrét javaslatokat tett a világbékét veszélyeztető jelenségek elhárítására. A világ népeihez intézett felhívásában a BVT követeli a Vietnam elleni amerikai agresszió beszüntetését, az atomfegyver-kísér, letek teljes felszámolását, a külföldi katonai támaszpontok feladását, minden atomfegyver betiltását és megsemmisítését. Az európai biztonság kérdéseiről kidolgozott emlékirat megálla. pítja: sohasem volt annyira sürgető, s ugyanakkor annyira lehetséges, hogy a hidegháború helyett a kollektív biztonságon alapuló helyzetet teremtsenek Európában. A BVT javasolja: tárgyaljori kormányszintű értekezlet az európiai biztonság problémáiról, hívják össze az európai parlamentek képviselőinek értekezletét e kérdésekről. Az ülés felhívással fordult a világ népiéihez: támogassák az amerikai agresszió ellen küzdő vietnami népiét. Az amerikai hadviselés semmivel sem kevésbé szőr. nyű, mint a Hitler-fasisztáké volt a második világháború alatt. A nemzeti függetlenség kérdéseiről elfogadott határozat részletesen tárgyalja a felszabadító mozgalom időszerű kérdéseit. Határozatban ítélte el az ülés az imperialists országok beavatkozását az arab államok belügyeibe, a rhodesiai illegális és erkölcstelen fehér telepes kormányt, az indonéziai fasiszta katonai klikk terrorját a békeharcosok, az ország haladó és demokratikus erői ellen, az amerikaiak kubai provokációit, a fasiszta Portugália bűnös gyarmati politikáját. A BVT levelet intézett a genfi tizennyolchatalmi leszerelési értekezlet elnökéhez. A levélben megegyezést javasol és sürget. A béke-világmozgalom szervezeti kérdéseire vonatkozó határozat a nemzeti szervezetekben több mint egy éven át folytatott nyílt, demokratikus vita eredményeként öltött most formát. A mozgalom megerősíti hűségét a béke híveinek 1949-es párizsi kongresszusán és a BVT 1950-es varsói alakuló kongresszusán meghirdetett alap. elveihez és leszögezi: egyetlen szervezetnek sincs monopóliuma a békeakciókra, a BVT keresi az együttműködést valamennyi, a bé. kéért küzdő nemzeti és nemzetközi szervezettel, erővel, személyiséggel. A BVT elnöksége Isabelle Blu- me-öt választotta ügyvezető elnök, ké. Az indiai Rames Csandra lett a szervezet főtitkára. Szovjet űrkutatási szerződéstervezet az ENSZ előtt Moszkva (TASZSZ) Morozov, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselőjének helyettese csütörtökön délután megküldte U Thant főtitkárnak az űrkutatásra vonatkozó elvekről szóló szovjet szerződéstervezetet ázzál a kéréssel, hogy a tervezetet terjesszék megvitatás végett az ENSZ ősszel megnyíló 21. ülésszaka elé. Johnson amerikai elnök U Thant ENSZ-főtitkárhoz intézett üzenetében helyeslőén nyilatkozott arról, hogy a Szovjetunió érdeklődést tanúsít a Hold és más égitestek békés feltárására vonatkozó nemzetközi egyezmény megkötése Iránt. Johnson kifejezte reményét, hogy az ENSZ hamarosan haladást ér el a kérdésben. A szovjet szerződéstervezet be. vezetésében a szerződő felek elismerik, hogy a világűr békés kutatásának előrehaladása az egész emberiség érdeke és e kutatásoknak az összes népiek javát kell szolgálniok. E kutatásokban széles körű nemzetközi együttműködést tartanak kívánatosnak és a világűrt békés célokra óhajtják felhasználni. Az a véleményük, hogy ilyen együttműködés elősegíti az államok és népiek kölcsönös megértését, barátságát. A fentiek értelmében a 12 cikkelyből álló szerződéstervezetben a felek kötelezik magukat, hogy egyenlő feltételeket bocsátanak az űrkutatásban részt vevő államok rendelkezésére. A világűr — a Hold és más égitestek — nyitva van a kutatások számára minden állam előtt, mindennemű megkülönböztetés nélkül, egyenjogú alapion. A világűrre és az égitestekre nem terjeszheti ki egyetlen ország sem szuverénitását, s nem szánhatja meg azt. A szerződés részvevői a világűr kutatására és felhasználására irá. nyúló tevékenységüket a nemzetközi jognak megfelelően végzik, beleértve az ENSZ alapokmányát is; a nemzetközi béke és biztonság fenntartása, a nemzetközi együttműködés és kölcsönös megértés fejlesztése érdekében. A szerződés aláírói kötelezik magukat, hogy nem juttatnak Föld körüli pólyára semmiféle objektumot, amelyen nukleáris fegyver, vagy más tömegpusztító fegyver van, nem helyeznek el az égitesteken, vagy valamilyen módon a világűrben ilyen fegyvereket. A Holdat, és a többi égitestet az alá. írók kizárólag békés célokra használják. Tilos az égitesteken katonai támaszpontokat és egyéb katonai létesítményeket építeni, fegyvereket kipróbálni és hadgya, korlatokat tartani. Minden szerződő fél fenntartja jogi hatáskörét és ellenőrzését a2 általa a világűrbe felbocsátott ob. jektum és annak legénysége fölött azok világűrbeli, vagy más égitesteken való tartózkodása idején is. Ha ilyen objektumok a felbocsátó állam határain túlra kerülnek, vissza kell adni a felbocsátó államnak. Az a szerződésben részt vevő állam, amely valamely objektumot felbocsát a világűrbe, illetve más égitestekre, valamint az az állam, amelynek területén a felbocsátás történik, nemzetközi felelősséggel tartozik a felbocsátott objektum által a Földön, a levegőben, a világűrben vagy más égitesten más szerződő államnak okozott károkért. A világűr kutatásában és fel- használásában a szerződő feleket az együttműködés és a kölcsönös segélynyújtás elvének kell vezetnie. Ha valamely szerződő állam űrkísérlete gátolná más szerződő államok békés űrkutatásait, illet, ve a világűr békés felhasználását, akkor megfelelő nemzetközi konzultációt kell tartani. A szerződés 9. cikkelye kijelenti; „A szerződésben részt vevő államok az űrhajósokat az emberiség kozmoszbeli küldötteinek tekintik és mindennemű segítséget megadnak nekik baleset, vagy kényszerleszállás esetén. A kényszerleszál. lás után gondoskodni kell az űrhajósok biztonságáról és haladéktalanul lehetővé kell tenni visszatérésüket a felbocsátó állam területére”. A szerződést bármely állam alá. írhatja. Hatálybalépése után később is csatlakozni lehet hozzá. Hatálybalépésének feltétele, hogy az aláíró államok ratifikálják.
