Tolna Megyei Népújság, 1966. június (16. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-17 / 142. szám

2 tolna megyei népújság 1DS6. június *7. Nagygyűlésen találkozott a magyar küldöttség az NDK fővárosának dolgozóival (Folytatás az 1. oldalról) Walter Ulbricht ezután kijelen­tette: a magyar nép saját tapasz­talatából ismeri a német imperi­alizmus bűnös arculatát. A Ma­gyar Népköztársaságnak a nyu­gatnémet imperializmus és milita- rizmus politikájával szembeni ha­tározott magatartása, továbbá az a támogatás, amelyet a magyar nép nekünk nyújt a német kérdés békés megoldásáért vívott har­cunkban, a német néppel való testvéri szolidaritás kifejezését je­lenti, ami jól szolgálja az euró­pai népek béketörekvéseit is. Valamennyi állam egyenjor 1 részvételével, egy európai bizton­sági konferencia összehívásával el kell érni, hogy mindkét német állam mond- j'on le az atomfegyverek fe­letti rendelkezés jogáról és nemzetközileg kötelező meg­állapodásokat kössenek az erőszakról való lemondásról. Az NSZEP és az SPD eszmecse­réjét Walter Ulbricht a két né­met állam munkásosztálya, értel­misége és parasztsága beszélgeté­sének nevezte. Ez a nagy német beszélgetés megvalósul és kifejlő­dik. akár tetszik ez Nyugat-Né- metország bizonyos konzervatív erőinek, akár nem — mondotta: Az SPD egyes vezetőinek az a kí­sérlete, hogy kiiktassák ebből a Kádár János : német beszélgetésből az egyszerű párttagokat, továbbá az alsóbb pártszervezeteket, valamint a szo­ciáldemokratákkal rokonszenvező, két, hosszú távon szintén bukásra van ítélve. Az SPD vezetősége a dortmundi pártkongresszuson elhallgatta az igazságot — állapította megWal, tér Ulbricht. — Az igazság ugyan­is az, hogy csak az tekinthető a béke őszinte barátjának, aki egy­értelműen állást foglal az ameri­kaiak barbár vietnami háborúja ellen és félreérthetetlenül elítéli ennek az emberiség elleni bűn­tettnek politikai, erkölcsi és anya­gi támogatását Az igazság az, hogy Németországnak csak békés demilttarizált, demokratikus államként van jövője, csak olyan országként van jövő­je, amelyben a fegyverkezés hié­náit, a hitlerista tábornokokat és náci bírákat megfosztják a hata­lomtól. Az igazság az, hogy a németek és a két német állam számára csak úgy lehet békét és biztonságot teremteni, ha a két kormány egyenlő félként tárgyal egymással s az összes európai ál­lamok megállapodást kötnek az európai biztonságról. — Ezekkel az igazságokkal kap­csolatban az SPD még nem fog­lalt állást — állapította meg Walter Ulbricht. Beszéde végén Walter Ulbricht köszönetét mondott azért, hogy a Magyar Népköztársaság oly tevé­kenyen támogatja az NDK leg­utóbbi kezdeményezéseit — ame­lyek a németországi és az euró­pai megértés politikáját szolgál­ják —, továbbá köszönetét mon­dott azért a támogatásért, amely­ben az NDK ENSZ-felvételi ké­relmét és más lépéseit részesí­tette. — Meggyőződésem: a Magyar Népköztársaság és a Német De­mokratikus Köztársaság dolgozói a jövőben is vállvetve a Szovjet­unióval és más szocialista orszá­gokkal szilárd szövetségben har­colnak a Nyugat-Németországból kiinduló háborús veszély elhárí­tásáért, Európa és a világ béké­jének biztosításáért. Ebben a harcban senki és semmi nem tud éket verni közénk — hangoztatta. Befejezésül Walter Ulbricht arra kérte a magyar küldöttség tagjait: hazatérve tolmácsolják a német nép testvéri üdvözletét, jó­kívánságait a Magyar Szocialista Munkáspárt tagjainak, az Elnöki Tanácsnak, a forradalmi munkás­paraszt kormánynak és az ország Valamennyi dolgozójának. Egy­ben új sikereket kívánt a magyar népnek a szocializmus teljes fel­építéséért és a béke biztosításáért vívott harcában. Á jól végzett munka, a megerősödött barátság érzésével — Ulbricht elvtáns beszédében jelezte és én csak megismételhe­tem: küldöttségünk az igaz barát­ság és elvtársiasság légkörében eredményesen dolgozott. Alkal­munk volt kicserélni vélemé­nyünket szocialista építőmunkánk kétoldali kapcsolataink és a nem. zetközi helyzet minden lényeges kérdéséről. Megbeszéléseinken is­mét megmutatkozott pártjaink, kormányaink véleményének teljes azonossága. Kapcsolataink és együttműködésünk bővítésének konkrét lépéseiben és álláspontun­kat deklaráló közös nyilatkozat­ban megállapodtunk. Ily módon, ha programunk véget ér, a jól végzett munka, a meg­erősödött barátság érzésével térhetünk majd vissza hazánk­ba. Köszönetét mondok ezért mindnyájuknak. Kádár János ezután így folytat­ta: — Utunk tapasztalatai feltárták előttünk, hogy milyen hatalmas munkát végzett dolgos népük a Német Szocialista Egységpárt ve­zetésével, a Nemzeti Frontba tö­mörülve rövid két évtized alatt. Különösen a közelmúlt években születtek ’nagy sikerek. Bennün­ket is erősít az a hatalmas jelen­tőségű eredmény, hogy a Német Demokratikus Köztársaság már elérte és túlhaladta az egész Németország 1936-os ipari terme­lésének szintjét, s ezzel Európa országa; között a hatodik helyen áll, a világon pedig az első tíz legerősebb ipari állam közé került. A Német Demokratikus Köztár. saság népe harcának, munkájának eredménye történelmi jelentőségű, mert német földön létrehozta azt az államot, amelyben már nem úr a tőke, ahol nincs hatalma többé sem a német, sem a külföldi mo­nopóliumoknak. , Ezt értékelj és tudja a világ minden haladó embere, s mondja­nak bármit a burzsoá osztály pro. pagandistái, itt őrzik és építik az egész német nép jobb jövendőjét. — Népünkben mély barátság és szolidaritás él a szocialista or­szágok népei, a felszabadító Szov­jetunió iránt. A magyar népnek amely, mint ismeretes, nem szláv nem germán és nem lat'-n erede­tű, sokszor magyai ázlák, hogy térhetünk vissza egyedül van, árva nép, s a múlt­ban, úgy lehet, ez nem egyszer igaz is volt. Ma más a helyzet. Ma nincs egyedül a magyar nép, mert internacionalista és a szoci­alista országok népednek nagy, erős és legyőzhetetlen családjá­hoz tartozik. Korunkban a kom­munizmus eszméje révén valósul meg az emberiség legjobbjainak ősi vágya, a népek testvérisége. Az imperialisták hiába ásikálód- nak, ábrándoznak, a szocialista népek családja az idő haladtával nem kisebb, hanem mind nagyobb lesz, s egykor majd minden né­pet egyesíteni fog. Internacionalista barátság fűzi egybe népünket a Német Elemok- ratikus Köztársaság dolgozó né­pével is. Ápoljuk és továbbfej­lesztjük ennek a barátságnak jó, nemes, a munkásmozgalomban, a haladó tudósok és művészek kap­csolataiban gyökerező hagyomá­nyait. A jó kapcsolatok nemcsak párt­jainkra. kormányainkra, hanem népeinkre, az egyszerű emberek viszonyára is jellemzők. E har­monikus viszony alapja az, hogy egy úton járunk, egy célért küzdünk és azonos módon látjuk harcunk legfőbb kér­déseit. — A Német Demokratikus Köz­társaság Walter Ulbricht elvtárs által vezetett párt- és kormány- küldöttségének 1964. májusi ma­gyarországi látogatása óta jelentős mértékben továbbfejlődtek mind pártjaink, mind kormányaink, mind különböző intézményeink mind pedig népeink kapcsolatai — folytatta Kádár János. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársa­ság, pártjaink, kormányaink, né­peink internacionalista szellem­ben, mindkét ország fejlődésének előnyére, jól együttdolgoznak Vannak szólamok az „önerőre’ való támaszkodásról. Mi azt tart­juk, hogy minden nép természet­szerűen maximálisan mozgósítja saját erőforrásait a szocialista építés során. A mi lehetőségeink azonban nem korlátozódnak a nemzeti erőforrásokra, mert ha­talmas előnyök és erőforrások vannak a szocialista országok hazánkba nemzetközi összefogásában is, amely megmutatkozik gazdasági, tudományos, kulturális téren, az élet minden területén, ideértve biztonságunk és a béke kollektív védelmét, is. A nemzeti erőforrások haté­konyságát jelentősen megnöveli, fejlődésünket segíti internaciona­lizmusunk, valamennyi szocialista országhoz, közöttük elsőként a Szovjetunióhoz fűződő testvéri kapcsolataink és együttműködé­sünk. A Magyar Szocialista Munkás­párt — német elvtársainkkal együtt — azt vallja, hogy a szo­cialista országok egységét, össze­fogását, együttműködését szünte­lenül erősítenünk kell a Varsói Szerződés szervezetének, a Köl­csönös Gazdasági Segítség Taná­csának keretében és együttműködésünk hatékony­ságának növelésére kell töre­kednünk mind az egyes szoci­alista országok fejlődésének és biztonságának javára, mind a szocialista világrendszer egé­szének fejlődése és békéje ér­dekében. Kádár János ezután arról be­szélt, hogy az elmúlt másfél-két esztendőben újból feszültebbé vált a nemzetközi helyzet. Első­sorban az amerikai imperialis­ták a dél-vietnami nép ellen ví­vott gyarmati háborújukkal, a Vietnami Demokratikus Köztár­saság elleni imperialista agresz- sziójukkal és más fegyveres ak­ciókkal megszakították az eny­hülés rövid időszakát. — Az amerikai imperializmus — folytatta Kádár János — elér­het napi sikereket, de nem győz­het ebben a háborúban, mivel a történelem kerekét nem tudja megállítani. A nemzeti függetlenségi har­cok győzelme törvényszerű, így van ez Vietnamban is. A vietnami nép és aa egész em­beriség érdekei azonban azt kí­vánják, hogy az amerikai agresz- szló mielőbb véget érjen. Ezért tá_ mogatjuk a vietnami népnek és vezetőinek politikai követeléseit: a Vietnami Demokratikus Köz. társaság kormányának négy és a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadí- tási Front vezetőségének öt pont­ját. Ma a vietnami háború a világ- politika legégetőbb kérdése. Fi­gyelnünk kell azonban arra is, hogy az amerikai imperializmus megint fenyegeti Kubát. Minden­kinek tudnia kell, hogy a szocia­lista világ minden erejével tárho- gatja Kuba jogos önvédelmét. Kedves Elvtársak! Nagyon idő­szerű, hogy Európa népei sző­kébb hazájukkal, világrészükkel, az európai biztonsággal is fog­lalkozzanak. Annál is inkább, mert a két világháború példája is mutatja, hogy Európa bizton­sága és a világ békéje elválaszt­hatatlan egymástól. Több mint két évtized múlott el a második világháború óta, de az európai viszonyok még mindig feszültség­gel terhesek. Ennek fő oka, hogy az amerikai imperializmus jár- szalagjához kötött Német Szövetségi Köztársa­ság, a nyugatnémet tőkés monopóliumok politikájukkal fenyegetik Európa rendjét, békéjét és biztonságát. A német egység megteremtése a német nép ügye, de nem kö­zömbös Európa és a világ szá­mára sem. Semmi esetre sem való­sulhat meg úgy, hogy az az eu­rópai biztonságot és a világbékét fenyegesse. Ha a Német Szövetségi Köztár­saság kormánya valóban bizony­ságát akarja adni békés szándé­kainak, ne adjon menedéket és hivatalos támogatást a szocia­lista országokból, közöttük Ma­gyarországról elmenekült fasisz­ták szervezeteinek. Mondjon le arról, hogy az atlanti szövetség fegyverkezési hajszájának fő inspirátora legyen és atomfegy­verekhez jusson. A Német Demokratikus Köz­társaság legutóbb nyilvános­ságra hozott javaslatainak el­fogadása a meggyőző bizony­sága lehetne az NSZK békés szándékainak. A Magyar Szocialista Munkás­párt, a Magyar Népköztársaság kormánya, kiindulva a magyar nép és minden békeszerető nép közös érdekeiből, követve elvi politikáját, kiveszi részét a közös nemzetközi akciókból és hozzá kíván járulni a vitás nemzetközi kérdések megoldásához. Ennek megfelelően, amikor le­szögezzük, hogy egyetértünk a Szovjetunió, Lengyelország, C-eh- szlovákia és a legilletékesebb, a legközvetlenebbül érdekelt Német Demokratikus Köztársaság mind­azon javaslataival, amelyeket a német kérdés békés megoldása céljából kidolgoztak, kijelentjük azt is, hogy normális viszo­nyokra és kölcsönös előnyökkel járó kapcsolatokra, a kapcsolatok bővítésére törekszünk a Német Szövetségi Köztársasággal is. A minap a NATO tanácskozá­sán elvetették a dán kormány­nak azt a javaslatát, hogy tegye­nek lépéseket a NATO-országok és a Varsói Szerződés országai közötti kapcsolatok felvétele és a tárgyalások érdekében. Szerin­tünk — tetszik ez egyeseknek, vagy sem —, ilyen, vagy hasonló lépésre előbb-utóbb sor kell, hogy kerüljön, amennyiben Európa kü­lönböző társadalmi rendszerű or­szágainak népei tényleg meg akarják valósítani a békés egy­más mellett élést A Varsói Szerződés országainak különböző konstruktív jellegű — a két szervezet államainak meg­nemtámadási szerződésére vonat­kozó és más, a NATO és a Var­sói Szerződés szervezetének egy­idejű megszüntetésére vonatkozó — javaslatai változatlanul fenn­állnak. Az európai feszültség gócainak felszámolására, a nyitott kérdések megoldására irányuló törekvésekről nem lehet lemon­dani. Kádár János ezután így foly­tatta: A kommunista pártok egységé­nek eszmei alapja a marxista- leninista ideológia, a kapitaliz­mus, az imperializmus ellen, a bé­kéért, a népek szabadságáért és a társadalmi haladásért vívott közös harc, a célok azonossága. Erre épülhet a kommunista és mun­káspártok egyetértése a mindnyá­junk számára közös kérdésekben és az akcióegység abban, amiben az szükséges. Minden kommunista pártnak magának kell kidolgoznia saját politikáját, úgy, ahogyan ezt országának történelmi, társadalmi és gazdasági feltételei előírják. Az önállóan kidolgozott politika azon. ban szintén a közös elveken ala­pul, ezért egyidejűleg hatékonyan kell szolgálnia saját munkásosztá­lyának, dolgozó népének, nemze­tének valódi érdekeit és a szocia­lista világrendszer, a nemzetközi munkásosztály közös, általános erdekeit. Ez lehetséges és szüksé­ges is és éppen ebben van a mar­xista-leninista elmélet, a világot átformáló kommunizmus mérhe­tetlen ereje, legyőzhetetlensége. Azon a véleményen vagyunk, hogy meg kell teremetnj a feltéte­leket a kommunista és mun­káspártok világértekezletének összehívásához. A jelenlegi helyzetben nagy sze­repe van a kommunista világmoz­galom egységének erősítését szol­gáló két- és többoldalú találko­zóknak. Biztosítjuk testvér-pártja­inkat, hogy az 1957. és 1960. évi moszkvai nyilatkozatok irányvo­nalát híven követő Német Szocia­lista Egységpárt és az MSZMP képviselőinek mostani berlini ta­nácskozásai is a kommunista vi­lágmozgalom egységének szolgá­latára törekszenek. Kádár elvtárs végezetül még egyszer köszönetét mondott a testvéri fogadtatásért, a szíves vendéglátásért, a mindenre kiter­jedő figyelemért és gondoskodá­sért. Megígérhetem, hogy híven beszámolunk otthon a látottakról és átadjuk népünknek a német dolgozók testvéri üdvözleteit. Meggyőződésünkben megerősödve térünk vissza hazánkba —, mon­dotta, majd sok sikert kívánva a pártnak, a népnek nagyszerű munkájához, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága, Walter Ulbricht elvtárs. a Német Demokratikus Köztársaság, a Ma. gyár Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság népei, nek barátsága a szocializmus és a béke éltetésével fejezte be beszé­dét. A lelkes hangulatú magyar— német barátsági nagygyűlés az Intemacionálé edéneklésével ért véget. Fogadás a magyar párt­ós kormányküldöttség tiszteletére Csütörtökön este a minisztériu­mok házában Kárpáti József, ha­zánk NDK-beli nagykövete foga­dást adott az NDK-ban tartóz­kodó magyar párt- és kormány- küldöttség tiszteletére. Ezen meg­jelent Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottságának első tit­kára, az NDK államtanácsának elnöke és felesége, Willi Stoph, az NDK miniszterelnöke, valamint az NDK fővárosa politikai és társa­dalmi életének számos vezető sze­mélyisége. A himnuszok eljátszá­sa után Kállai Gyula, a Magyar Népköztársaság és Willi Stoph, az NDK miniszterelnöke tartott po- hárköszönitőt.

Next

/
Thumbnails
Contents