Tolna Megyei Népújság, 1966. június (16. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-17 / 142. szám

TOLNA MEGY EU VILÁG PROLETÁRJAI, EG-YESULIETES • NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS.A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 142. szám ÁRA: 60 FILLÉR Péntek, 1966. június 17. r i Nem keresik a nyilatkozót, de, 3. o. n Legfőbb törekvésük : helytállni 5. o. Jövő heti tv-műsor 7. o. üsorj Nagygyűlésen találkozott a magyar küldöttség az NDK fővárosának dolgozóival Pinczési Pál, az MTI tudósító­ja jelenti: Az NDK-ban tartózkodó ma­gyar küldöttség csütörtöki napja utazással kezdődött. A delegáció tagjai a „Stolteraa” szállodából a Rostock-—Warnemünde-i pálya­udvarra hajtattak és külön vona­ton visszautaztak Berlinbe. A különvonat délután fél ket­tőkor érkezett meg a berlini Ost- bahnhofra. Itt Paul Verner —, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, a nagy-berlini pártszerve­zet első titkára; dr. Kurt Wünsche miniszterelnök-helyettes és Oskar Fischer külügyminiszter-helyettes üdvözölte a vendégeket. A küldöttség ezután rögtön a Brandenburgi Kapuhoz ment és ott megtekintette az NDK Berli­nen át húzódó állami határvona­lát. A Brandenburgi Kapu előtt Helmut Poppe vezérőrnagy, Ber­lin városparancsnoka jelentést tett Kádár Jánosnak, majd a Brandenburgi Kapu egyik mel­léképületében rövid előadásban vázolta az NDK állami határ­vonalánál kialakult helyzetet. A határ megtekintése után Kádár János a küldöttség nevében mél­tató sorokat írt a városparancs­nok emlékkönyvébe. Csütörtökön délután a magyar küldöttség a Friedrich—Stadt- palastban, Berlin mintegy 3000 embert befogadó színházban meg­rendezett nagygyűlésen találko­zott az NDK fővárosának dolgo­zóival. A nagygyűlés résztvevői lelkes tapssal köszöntötték az el­nökségben helyet foglaló Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkárát, a ma­gyar küldöttség vezetőjét, Kállai Gyula miniszterelnököt és a kül­döttség többi tagját; Walter Ulb- richtot, az NSZEP Központi Bi­zottságának első titkárát, az NDK államtanácsának elnökét, továbbá az NDK számos más ve­zető személyiségét. A himnuszok elhangzása után Paul Verner, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, a nagy-berlini városi párt- bizottság első titkára mondott megnyitó szavakat, majd Walter Ulbricht és Kádár János tartott beszédet, Walter Ulbrichts Németországnak csak békés, demilitarizált, demokratikus államként van jövője Walter Ulbricht beszéde elején örömmel nyugtázta, hogy a Német Demokratikus Köztársaság és a Magyar Népköztársaság együtt­működése a legkülönbözőbb terü­leteken eredményesen fejlődik, A magyar párt_ és kormányküldött­ség látogatásáról szólva kijelen­tette: e látogatás értékes hozzá­járulás az NDK és a Magyar Nép- köztársaság közötti kapcsolatok további sikeres fejlesztéséhez, s azt eredményezi majd, hogy az agresszív nyugatnémet im­perializmus elleni közös fron­tunk még szilárdabb lesz. — Elégtétellel állapíthatjuk meg, hogy együttműködésünk a szocialista internacionalizmus alapján mindkét fél számára gyü­mölcsözően fejlődött és elmélyült. Ehhez nagyban hozzájárult az, hogy sikerrel váltottuk valóra azo­kat a határozatokat, amelye­ket a két ország párt. és kor­mányküldöttsége az 1964-es budapesti találkozó alkalmá­val hozott. Az akkori baráti látogatásra visszaemlékezve, Walter Ulbricht méltatta a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlődését. A testvéri barátság szelleme jellemezte a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyar Népköz- társaság vezető személyiségeivel folytatott tárgyalásainkat — mon­dotta Walter Ulbricht. majd meg­állapította, hogy valamennyi meg. vitatott kérdésben teljes egyetér­tésre jutottak. Tárgyalásaink, — mondotta — valamint a baráti lá­togatás minden mozzanata meg­győzően bizonyította népeink szi­lárd barátságát a Szovjetunióval Eszmecseréink során nyilvánvaló­vá vált, hogy a nemzetközi helyzet megíté­lésében teljes mértékben oszt­juk az SZKP XXIII. kong­resszusának következtetéseit. Walter Ulbricht ezután kiemel­te: — Különösen egyetértünk a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak azzal az állásfoglalásával, hogy valamennyi antiimperialista erő teljes egységére, cselekvő együttműködésére van szükség ahhoz, hogy a világháború elhá­rításának lehetőségéből realitás le. gyen. Eszmecseréink eredményeit fontos hozzájárulásnak tekintjük a béke és az egység ügyéhez, —« hangsúlyozta, — E némeifc—magyar barátsági gyűlésről, a szocialista internacionaliz­mus e fórumáról biztosítjuk a hősiesen küzdő vietnami népet testvéri szolidaritásunkról és teljes támogatásunkról nehéz harcában. Ismételten nyomatékosan követel­jük az Egyesült Államok agresszi­ójának beszüntetését mégpedig a VDK négy pontból és a DNFF öt pontból álló javaslatai alapján. Követeljük, hogy az Egyesült Ál­lamok tartsa be a genfi megálla­podásokat, Magyar elvtársainkkai egyetértésben mondunk köszönetéi a Szovjetuniónak azért a határo­zott és következetes támogatásért, amelyet a vietnami testvérnépnek nyújt Nyugat-Németországról szólva Walter Ulbricht kijelentette: a nyugatnémet kormány revanspo- litikája új meg új konfliktusokat okoz és megakadályozza az euró­pai államok és kormányaik azon fáradozását, hogy tartósan ren­dezzék Európa biztonságának kér­déseit Amíg a bonni kormány ra­gaszkodik ahhoz, hogy egyedül ő képviseli Németországot, nem le­het európai biztonságról beszélni. A szónok ezután utalt arra, hogy Nyugat-Németország a világ há­borús tűzfészkévé, Európa fő bé­kebontójává vált fFolytatás a 2. oldalon) A Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség megte­kintette az NDK népi tengerészete egyik egységének hadgyakorlatát. Képünkön (jobbról balra): Kádár János, Erich Honecker, az NSZEP KB titkára és Kállai Gyula a „Kari Marx” zászlóshajó fe­délzetén, (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat.) Újabb heves tüntetések Amszterdamban Hírügynökségi jelentések sze­rint Amszterdam utcáin szerda este nyolc órától éjfélig újból heves tüntetések voltak. Az AFP becslése szerint vagy hatezer fia­tal tüntetett és rombolt, amit út­jában talált. A készenlétben lévő rendőrség védőpajzsokkal fel­szerelve támadt a tüntetőkre. Amikor a legjobban tombolt a verekedés, váratlanul újabb ele­mek jelentek meg a színen. Mint az AFP jelenti, a rendőrség elő­zőleg hallgatólagos egyezményt kötött az amszterdami alvilág csavargóival és kétes elemeivel, akik botokkal és más ütőfegyve­rekkel több csoportban támadtak a tüntető fiatalokra. A rendőrség könnygázbombákkal harcolt to­vább és csak a késő éjféli órák­ban sikerült viszonylagos nyugal­mat teremtenie. Az AP értesülése szerint a szerda esti tüntetés során 16 rend­őr és 50 polgári személy sebesült meg, 25 embert letartóztattak. Tovább tart a dél-vietnami buddhisták és a kormány erőpróbája A dél-vietnami buddhisták és a, kormány erőpróbája egyre na­gyobb méreteket ölt Saigonban. Csütörtökön, a kora reggeli órák­ban a rendőrség utasítást kapott, hogy kobozza el azokat az oltá­rokat, amelyeket a buddhista in­tézet körüli negyed lakosai állí­tottak fel a forgalom akadályo­zására az utcákon, úgy, ahogy ezt a hűéi buddhista lakosság is tette. Amikor az egyik pagoda előtt egy fiatal papnő szembeszállt a rendőri erőkkel és nem akarta engedni egy oltár elszállítását, a rendőrök több golyóval megsebe­sítették. Fegyverét használta a rendőrség és a támogatására siető katonaság a város más pontjain is, egy fiatal buddhista meghalt és nyolc társa megsebesült. A fiatalember halálát egy amerikai katona lövése okozta. Egy UPI- jelentés szerint Saigonban az ed­digi leghevesebb összecsapásra ke­rült sor szerda éjjel, amikor a buddhista tüntetők barikádokat állítottak a riadórendőrség út­jába. A dél-vietnami hadsereg katonái tömegével használták a könnyfakasztó gránátokat és vi­lágító golyókat lőttek a tüntetők feje fölé. Az amerikai hírügynök­ség ezt rendkívül veszélyes intéz­kedésnek minősíti, tekintettel arra, hogy Saigonnak ezekben a sűrűn lakott kerületeiben a leg­több ház gyúlékony anyagból épült. A buddhista intézet vezetői el­határozták, hogy valóra váltják azt a korábbi bejelentésüket, hogy tömegesen vonulnak fel hí­veikkel az utcákon, kitéve magu­kat a letartóztatásnak. Egy csü­törtökön kiadott közleményben hangsúlyozzák, nem maradhatnak közömbösek a pagodák megsér­tése, a papok, hívők, diákok el­len intézett támadások és a ha­zafiak legyilkolása láttán. Ülést tartott az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága Az országgyűlés jogi, igazga­tási és igazságügyi bizottsága csütörtökön dr. Pongrácz Kálmán elnöklésével ülést tartott. Megtár­gyalták a népgazdaság harmadik ötéves tervéről szóló törvény- javaslat alapján a tanácsok előtt álló feladatokat, amelyekről dr. Maróti János, a Minisztertanács tanácsszervek osztályának helyet­tes vezetője tájékoztatta a bizott­ságot. A harmadik ötéves terv főbb céljairól szólva a beszámoló el­mondotta, hogy a tanácsi ipar ter­melését mintegy 30 százalékkal tervezik növelni. Ezen belül a má­sodik ötéves tervhez viszonyítva 25 százalékkal több árut értéke­sítenek a belkereskedelemben a tanácsi. vállalatok, az exportra szánt termelésük értéke pedig 47 százalékkal növekszik. A tanácsi építőipar termelése 25, az élelmi­szeriparé pedig 10 százalékkal fokozódik 1970-ig. A lakosság ré­szére végzendő javító-szolgáltató tevékenységet mintegy 14 száza­lékkal kívánják fokozni öt év alatt. A harmadik ötéves tervben az ágazatok fejlesztésére mintegy 12 milliárd, 182 millió forint be­ruházás, jut öt év alatt, ami kö­rülbelül azonos szinten van a második ötéves tervben ilyen célra felhasznált összeggel. Külö­nösen előtérbe került a közmű­vesítés fejlesztése, amire a be­ruházási keretek 28 százalékát fordítják, öt év alatt 24 új ke­nyérgyárai létesítenek. Tíz új Patyolat-üzemet hoznak létre. Központi keretből ugyanannyi la­kás megvalósítását tervezik 1970- ig, mint amennyit a második öt­éves terv során építettek. A beszámoló végül hangsúlyoz­ta: a harmadik ötéves tervben ki­tűzött célok eredményes megvaló­sításához elengedhetetlenül szük­séges, hogy a Központi Bizottság 1964. decemberi határozata sze­rint a tanácsok is következetesen érvényesítsék a gazdaságosság követelményét, aminek valóra váltásában már 1965-ben jelen­tős lépéseket tettek. • Második napirendi pontként a bizottság meghallgatta azt az is­mertetést, amit az országgyűlés legközelebbi ülésszakán sorra ke­rülő, legfőbb ügyészi beszámoló­val kapcsolatban dr. Csendes Károly, a legfőbb ügyész helyet­tese adott. A bizottság elfogadta, s az or­szággyűlésnek elfogadásra ajánlja a népgazdaság harmadik ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot. Hasonlóképpen tudomásul vette a legfőbb ügyészi beszámolóval kapcsolatos tájékoztatást," (MTI) • ,y®

Next

/
Thumbnails
Contents