Tolna Megyei Népújság, 1966. június (16. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-16 / 141. szám
l&üÉ. június 16. ' TOLVA MEGtííl NÉPŰJSAO 3 Talajvédelem a bonyhádi járásban Interpelláció készül ? — A hozzájárulás fonákságai — A vízügytől több segítséget várnak Néhány nappal ezelőtt újszerű megbeszélésre került sor a bonyhádi járás területén lévő Hőgyészi Állami Gazdaság központjában. A megyei pártbizottság mezőgazdasági osztálya nem Szekszárdon, hanem Högyészen tartotta meg a kibővített osztályértekezletét. Napirenden szerepelt a bonyhádi járás területén folyó talajvédelmi munka. A pártbizottság mezőgazdasági osztálya munkatársai és társadalmi aktívái „életközeiben" tanulmányozhatták a szóban forgó problémát. Jelen voltak a bonyhádi járás képviseletében a járási párt- bizottság és a járási tanács vezetői. A vitaindító beszámolót Perei Dániel, a bonyhádi járási pártbizottság főelőadója tartotta. Az alábbiakban összefoglaljuk az osztályértekezleten elhangzott legfontosabb kérdéseket, problémákat. 1963-ban azzal a céllal alakult meg a Lajvér menti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat, hogy kézben tartsa az erózióval kapcsolatos tennivalókat, szervezze és lebonyolítsa a szükséges munkálatokat. Több közös gazda. Ságban a 24. órában került sor a termőföld megvédésére és az ezzel kapcsolatos gondok felszámolására. Az úgynevezett svájci részen — Mőcsény, Mórágy, Báta- apáti, Grábóc, Cikó — stb. a termelőszövetkezetekben az eredménytelen gazdálkodás legfőbb oka a vízrendezési és talajjavítási tennivalók sok évtizedes elmaradásában keresendő. Mindezt a megyei és a járási vezetés idejében felismerte és az anyagi lehetőségek szabta határokon belül sor került a tervszerű, szervezett megelőző és védekező munkára. Magyarán arról van szó, hogy számos közös gazdaságban évről évre kopik a termőtalaj, egyre szegényebbé válik a vidék. Ezen az állapoton óhajt változtatni a termelőszövetkezetek összefogásával és részvételével megalakított vízgazdálkodási, valamint talajvédelmi társulat. Kezdetben 7000 kataszteri hold volt az érdekeltségi területe, napjainkban a szekszárdi járás több közös gazdaságát is magában foglalva, 170 ezer hold. A vízügyi igazgatóság szakemberei állapították meg, hogy melyik közös gazdaságok érdekeltek a társulati munkában. Az osztályértekezleten a vita során ez az érdekeltség kavarta a legnagyobb vihart. Perei Dániel ismertette, hogy a kezdeti nehézségek ellenére, a társulás máris szép eredményeket ért el Grábócan, Bátaapátiban, Szálkán, Mórágyon, Bátaszéken és a Rák-patak mentén. A kubikosok jelenleg is dolgoznak. A jelenlegi ütemet azonban az érdekelt járási és termelőszövetkezeti vezetők lassúnak tartják. Ez az érem egyik oldala, másrészt viszont több közös gazdaság sokallja az anyagi hozzájárulás kataszteri holdra vetített, mindegyik tsz-re egységesen megállapított összegét. Ezt az összeget rendelet szabályozza. A majosi és az aparhanti közös gazdaság például tagja a társulásnak, érdekeltsége azonban minimális. A két tsz területe viszont a szóban forgó Lajvér menti rendszerbe tartozik. A rendelkezések értelmében a hozzájárulás független attól, hogy egy-egy közös gazdaság, a gazdák véleménye szerint, mennyire érdekelt. Ezt ki. fogásolják erősen a majosiak és az aparhantiak, úgyannyira, hogy megyénk országgyűlési képviselőihez fordultak azzal a kéréssel, hogy a rendelkezés ésszerű megváltoztatása érdekében, interpelláljanak az Országházban. Nincs kizárva, hogy az interpellációra valóban sor kerül. A már említett rendelkezés betű szerinti értelmezése ugyanis Terven felüli nyereség a szociális otthonokban Egy évvel ezelőtt a szociális otthonok mellett működő gazdaságokban nagyarányú átszervezést hajtottak végre a megyében. Az átszervezéseket úgy oldották meg hogy az intézeteket megfelelően láthassák el élelmezési anyaggal, a vásárlásokat ne több helyről kelljen beszerezni. Ez lehetővé tette, hogy a gazdálkodás eredményességéből származó terven felüli nyereséget fele részben a gazdaságban dolgozók jutalmazására, fele részben pedig a gazdaság fejlesztésére, illetve az intézet működési színvonalának emelésére lehet fordítani. A megyei tanács a közelmúltban felülvizsgálta a szociális otthonok 1965. évi gazdálkodását és a rendelkezések értelmében a járási végrehajtó bizottságok javaslata alapján, a terven felüli nyereséget elosztotta a szociális otthonok között. A bonyhádi otthon 19 ezer, a dunaf öld vári 50 ezer, a tengelici 37 ezer, a gyönki 19 ezer, a majsai 30 ezer és a bamaháti szociális otthon 18 ezet forint terven felüli nyereséget ka pott. A jutalmazási keretből azokat az alkalmazottakat és gondozottakat jutalmazták meg, akik az elért gazdasági eredményben közreműködtek. Beérett az őszibarack Az idei első őszibarackot ma, csütörtökön szedik Leperd-pusz- tán, a Szekszárdi Állami Gazdaság gyümölcsösében. Ez a korai őszibarack, a Mayflower fajta, mindössze két vagon termést ad, és az utána következő őszibarack valószínűleg július elején érik a gazdaságban. Abból már Szekszárdnak is jut, de a Mayf- lowert Budapestre szállítják. Steiner István, az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatóságának főkertésze azt mondja, a jövő héten beérik a legkorábbi kajszi- barack is, az úgynevezett korai piros, amiből a Szekszárdi Állami Gazdaságban tíz hold van. Jó hírt közölhetett a megyei főkertész a szőlőhelyzetről is: pero- noszpórafertőzés eddig sehol nem volt az állami gazdaságok szőlőiben. Ennek oka az, hogy elegendő, nagy teljesítményű permetezőgép áll rendelkezésre a gazdaságokban. Átlagosan négy nap alatt el tudnak végezni egy- egy permetezést, s így a legveszélyesebb időszakokban is megelőzik a peronoszpóra-fertő- zést egészen szélsőséges helyzetet teremtett a szekszárdi járás területén is. A kibővített osztályértekezleten a szekszárdi járási pártbizottság képviseletében Hanoi József elvtárs mondta el, hogy a fácánkerti Ujbarázda Tsz-nek van homokos területe, gyengébb, jobb minőségű talaja, de vizes rész egyáltalán nincs. Mégis kötelezik a hozzájárulás befizetésére. Vajon miért? Erre a jelenlevők közül senki sem tudott választ adni. Pedig a kérdés megválaszolásra vár. Hanoi József hozzászólása alapján írjuk le, hogy a szekszárdi járás területén tervbe vett új társulás helyett célszerűbb lenne a Lajvér menti társulás nevét úgy megváltoztatni, hogy már a név is kifejezze az érdekeltségi területet. Szóba került, hol legyen a társulás központja. Ebben egyelőre döntés nem született. Abban viszont igen, hogy a feladatok jobb ellátása érdekében, meghatározott időn belül, egy függetlenített társulati elnökre kell bízni a tennivalók irányítását, intézését. Jelenleg az elnöki beosztás félállásos és ez így nem jó. Több közös gazdaságban soknak tartják a kivitelezési munkák összegét. Némelyik felszólaló úgy vélte, ennek a maradiság a magyarázata. Ez az állítás azonban erős fenntartással fogadható el, a probléma megközelítése sokkal he. lyénvalóbb úgy, ahogyan Horváth József, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője, Tolnai Ferenc, a megyei tanács vb-elnökhelyettese. Daradics Ferenc, a bonyhádi járási pártbizottság első titkára és Jerkovics János. a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője megfogalmazta: törekedni az olcsóbb és egyszerűbb, de mégis hatásos eljárások bevezetésére, alkalmazására. Érthető, hogy az amúgy is gyenge tsz-ek a csillagászati számoktól megijednek, és érthető, hogy a közös gazdaságok vezetői, ellentétben a bonyhádi járás főagronómusával, nemcsak a talajjavítást nézik, nekik a tsz- tagok jövedelmét is nézniük kell. Igaz ugyan, hogy a mostoha körülmények között gazdálkodó termelőszövetkezetekben a 13 méter, mázsás járási búzaátlagterméssel szemben mindössze 7—8 métermázsa a termésátlag, az is igaz azonban, hogy Cikó számára a kétezer hold teljes kivitelezéséért kért 29 millió forint elképesztően sok. Ebből az alapállásból meg lehet érteni, hogy egyik-másik közös gazdaságban nem is any. nyira a maradiság miatt, hanem inkább a pénzösszegek nagysága miatt bizonytalankodnak: egyszer elfogadják, egyszer elutasítják a terveket, a programokat. Az osztályértekezlet sokrétűen és behatóan tanulmányozta a talajvédelemmel kapcsolatos kérdéseket, hogy a jövőben még hatásosabb intézkedéseket lehessen tenni. Egyértelmű volt a jelenlevők álláspontja abban, hogy joggal várnak több helyszínen történő segítséget az érdekelt termelőszövetkezetek, mint társulati tagok a vízügyi igazgatóság szakembereitől. Sz. P. A megyei kórház (Szekszárdi FELVÉTELRE KERES VIRÁGKERTÉSZT. Jelentkezni lehet a személyzeti irodában. (107) Meredek a út az igazsághoz Egyes emberek túlságosan is mélyen raktároznak el az agyuk mélyén nem is jelentéktelen dolgokat: nem tudnak, vagy nem akarnak emlékezni. Nézzük az alábbi példákat: Akiről szó van, párttag. 1945-től a szocializmusért fáradozik, sokat vállalt, sokat tett és tesz ma is az ország fel- emelkedéséért. A párt politikájával minden fő kérdésben egyetért, egy dologban azonban fenntartásai vannak: a pár- tonkívüliek miért vehetnek részt a vezetésben, szerinte sokat megengedünk, elnézünk a pártonkívülieknek. Érvei: hol voltak ezek 1945-ben, hol voltak 56-ban, egyáltalán hol voltak, „amikor az ég zengett’'? Most meg, amikor már köny- nyebb, kevesebb áldozattal jár a vezetés, rés?t kérnek, közelebb húzódnak a hatalomhoz. A másik: „Hogyan dolgozzam én ezzel egy pártszervezetben, amikor néhány évvel ezelőtt még templomba járt, vagy 1947-ben a kisgazdákra adta szavazatát, pedig egy rögöt sem mondhatott a magáénak, aki 1956-ban a munkás- tanács mellett szavazott”? Sorolhatnám még: „Mi volt az 45 előtt”; „Talpnyalója az akkori intézőnek”; „Csirkét, kosarakat hordott a mesternek”; „Szóba sem állt a magunkfajtával” ... Mire nem emlékeznek, vagy nem akarnak emlékezni azok, akik ma is ezeket hánytorgatják? Arra, hogy ezeket a „bélyegeket”, pontosabban ezek egyikét, vagy másikát ők is magukon viselték. Kevés olyan ember van a középkorúak között, aki ne lett volna levente, ne járt volna templomba. Jó néhány százezer azoknak a száma, akik megjárták a keleti frontot. Milyen érdekekért, kinek az oldalán? — nem kell mondani. Ez a sokfajta, nem egy, még néhány éve más világnézetet valló ember mind közelebb került egymáshoz. Van, aki távolabbról indult és még nem ért elég közel, van, aki már akkor itt volt, amikor ezért életével fizethetett volna, s van, aki egyenletesen, lépésről lépésre jutott el a szocializmus eszméjéhez. Van, akinek simább, van, akinek rögösebb volt az útja. És ne tagadjuk — ha elenyészően kevesen is —, de vannak olyanok, akik ellenségei a szocializmusnak, akik minden lehetséges eszközzel azon munkálkodnak, hogy az ő táboruk és ne a szocializmus tábora növekedjék. Miért érdemes és szükséges mindezekre emlékeztetni azokat, akik nem tudnak, vagy nem akarnak emlékezni? Mindenekelőtt azért — és most a szándékukat ne firtassuk —, mert ezek az emberek akarva, akaratlanul is azt vallják, hogy a valóság, a környezet nem alakíthatja, formálhatja az embert. És miről feledkeznek meg? Arról, hogy ok sem az anyatejjel szívták magukba az eszmét, amit ma magukénak vallanak, hogy ők is valahonnét indultak — ki közelebbről, ki távolabbról — és kinek hosszabb, kinek rövidebb, kinek simább, kinek rögösebb volt az útja, amíg eljutott oda, ahol most van. Nem egyformák, sokfélék az emberek, de ma egyben majdnem valamennyien egyetértenek: jó dolog a szocializmus, érdemes ebben az országban dolgozni, van miért élni. S ez a fontos számukra. Ez az egyetértés! Talán nevetségesnek tűnik, de egy 70 éves asszony a televízió előtt imádkozott, hogy Leonov, az űrhajós, vissza tudjon térni hajójával. Furcsa, de így van, hogy egy szocialista brigádtag éppoly lelkesedéssel és hévvel bizonygatta a KGST fontosságát, mint a vadnai jós halottlátását. Á jó természetesen az, ha ezek már nem élő, hanem holt példák lennének. Egykor azok is lesznek. Ahhoz azonban, hogy ez mielőbb bekövetkezzék, hinni és tenni kell az emberi gondolkodás fejlődéséért, az emberi tudat és cselekvés megváltoztatásáért. Aki nem akar, vagy nem emlékszik arra, honnét indult, milyen utat tett meg, és nem bízik abban, hogy azt az utat más is megteheti, — akarva, akaratlanul — többnek, „maga- sabbrendűnek” tartja magát. És ez a gondolat, ez a tudat káros veszélvt hordoz magában. PÁPP JÁNOS Félmillió üveg narancsital Megkezdték a Paksi Konzervgyárban a narancsital palackozását. Három műszakban, napi negyven-ötvenezer, negyedliteres palackot töltenek meg a kedvelt üdítő itallal. A hónap végéig a program szerint félmillió üveg narancsiíalt adnak át a kereskedelemnek.
