Tolna Megyei Népújság, 1966. május (16. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-10 / 109. szám

1066. május fÖ. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG 3 SZILFÁSI VÁLTOZÁSOK Az egyik tej termelési tanácsko­záson egy szakember a korszerű szarvasmarha-tenyésztésről és ta­karmányozásról tartott kitűnő elő­adást. Utána a dombóvári sajt­üzem vezetője igen lelkesen azt indítványozta, hogy nézzük meg a Dalmandi Állami Gazdaság szil­fása tehenészetét, mivel a gazda­ság adja a sajtüzem felvásárlá­sának egynegyedét, napi tízezer liter tejet. Ebből jelentős mennyi­ségűt szállítanak be Szilfásról. Egy hosszabb értekezlet után elég fárasztó még egy póttapasz­talatcsere. Mégis elmentünk. S ér­demes volt. Maga'az előadást tar­tó megyei szakember is meglepő­dött, amikor elméleti előadásának pontosan a gyakorlati megvalósí­tását, valóságos tükörképét tapasz­talhatta a szilfási gazdaságban. JÖHET TÉL VAGY NYÁR t A szilfási tehenészetben a jó gazda szakértelmével gondoskod­nak a takarmánybázisból. Náluk mindegy ebből a szemszögből, hogy tél van, vagy nyár. Nem okoz gondot a tavaszi átmenet sem, a takarmányok megfelelő ke­verésével, fokozatosan térnek át a téliről a nyári zöldre. Télen sem csökken a tej zsírszázaléka, vagyis: minősége. Az istállók mö­gött hatalmas asztagban állnak még most is a csöves szemtermés­sel dús silótakaimányok. A télen tizenkétféle takarmányt ettek a tehenek, április elején kezdték adagolni nekik az őszi keveréket. CIDRUS EBÉDJE Délután három órakor kezdő­dik és fél hatig eltart a tehenek etetése. A tavaszi „menü”: abrak, utána tápdús siló, közben itatás, majd szecskázott zöld, siló, ez­után sörtörköly, tavaszi szalma­keverék, végül szálas zöldtakar­mány. Az etetést a gépi fejés kö­veti. Az istállókban egyedi takarmá­nyozás van, ami azt jelenti, hogy minden tehén külön-külön, a tej­termelési képességéhez mérten pótabrakot kap az alaptakarmá­nyon felül. A hatéves Cidrus ne­vű tehén ottjártunkkor 33,6 kilo­gramm tejet adott 4,2 zsírszúzalé­kosán naponta, s ehhez 11,40 kiló pótabrakban részesült. Ebben az istállóban 12,5 liter volt éppen az istállóátlag és 16 liter a fejési át­lag 88 tehénnél, kerületi szinten pedig 10 liter az istálló-, s 12 li­ter a fejési átlag. A LEGKIVÁLÓBB TEHENÉSZEK A gazdaság legjobb tehenésze Szatmári Sándor, aki 171,2 szá­zalékra teljesítette tervét: 26 751 liter tejet fejt az első negyedév­ben, de Keresztes József is 24 000 liternél többet, Hajdú Károly pe­dig csaknem 22 000 liter tejet szá­molhatott el. És a kereset? A tehenészek 2500 forintot ke­resnek havi átlagban, de ennél többre is szert tehetnek, mint pél­dául Dorn Márton, akinek négy­ezer forintnál több volt az egyik havi fizetése. A jövedelmi lehető­ségeket növelte az áprilistól be­vezetett új bérezés — amint azt Kovács Imre, a kerület vezetője elmondotta. AZ R-l-ESEK A gazdaságban az úgynevezett R—1-es tejelő tarkamarha te­nyésztésével is foglalkoznak. Ezt az új szarvasmarha-hibridet het­venöt százalékban a magyartar­ka, huszonöt százalékban a Yersey fajtából tenyésztették ki, azaz keresztezték. Az így nyert utódok kisebb ter- metűek, de több tejet adók; te­jüknek magasabb a zsírtartalma, a tőgyük szabályosabb, alkalmasabb a gépi fejésre. A gazdaságban már körülbelül kétszázat tenyésztenek az R—1-esekből, Mászlonyban is van belőlük mintegy hatvan. ÍJ B0RJÜNEVF1Ő ÉS TEJHÁZ Szilfáson tizenötmillió forintot költöttek 1960. óta építkezésekre — Kovács Imre kerületvezető tá­jékoztatása szerint. Négyszáz fé­rőhelyet korszerűsítettek, az idén befejezik az utolsó istálló átala­Szocialista munkaverseny a földművesszövetkezetnél niát, a selejtkárt, a vevőkhöz való megfelelő, vagy nem megfelelő viszonyt is figyelembe veszik az értékelésnél. Termelési tanácskozáson vitat­ták meg április végén az előter­jesztést a földművesszövetkezet dolgozói. Kiegészítve az ottani vitában elhangzottakkal, a dol­gozók jónak tartják ezt az új rendszert. Többen is szóvá tették, hogy ezzel a módszerrel a korábbi hibalehetőségeket kizárják. Reá­lisabban mérhetik így a jövedel­mezőséget és egyénileg is érde­keltebbek a dolgozók a feltételek teljesítésében. A versenyt havonta értékelik és az üzemáganként létesített öt kongresszusi zászló mindig a legjobbakhoz, a kiemelkedő, legtöbb pontot elért üzemegy­ség dolgozóihoz kerül. Természetesen nem marad el az anyagi elismerés sem, egyéni­leg két, vagy egy heti fizetés dolgozónként, a szocialista brigá­doknak pedig egy összegben a megfelelő pénzjutalom. A munkaverseny egészét — a termelési tanácskozáson hozott döntés szerint — két alkalommal értékelik (a havonkénti mellett), először a IX. pártkongresszus, másodjára és véglegesen pedig a SZŰVÖSZ kongresszusa után. A szocialista munkaversenybe, a kongresszusi versenybe be­nevezni szándékozók kérték, hogy munkálják ki számukra a ver­seny feltételeit, konkrét mérhető­ségét. A szövetkezet sajátos feladatai­nak és helyzetének megfelelően dolgozták így ki az éves munka­verseny szempontjait a Bátaszék és Vidéke Körzeti Földműves- szövetkezet vezetői és szakszerve­zeti bizottsága. Legfőbb elvnek azt tartották, hogy a kiskereskedelmi és vendég­látó egységeik dolgozóit ösz­tönözzék fokozottabban a gazdaságosságra és vagyon­védelemre. A teljesítmény mérésére, a verseny értékeléséhez pontrend­szert vezetnek be. Ennél figye­lembe veszik a tervteljesítést, amiért ötven pont jár. (Túlteljesí­tés esetén százalékonként három plusz, lemaradáskor pedig száza­lékonként öt pont a levonás.) Az áruk eladásának gyorsítása, a szükségesnél nem kisebb és nem nagyobb raktárkészlet megterem­tése érdekében pontosan kidolgoz­ták, hogy mennyi jó, vagy rossz pont jár a mutatók javulása, il­letőleg romlása esetén. Akiknek nincs leltárhiányuk, azok húsz pontot kapnak. A rendet, a higié­kítását. 126 férőhelyes, itatásos borjúnevelőt, modem tejházat építettek. A tejházban óránként 600 liter tejet hűtenek le plusz 4 Celsius fokra és előkészítenek a szállításra. A szűrővel ellátott edényből villanymotor pumpálja át csövön a tejet a gáz- és víz­hűtéses hűtőbe, onnan pedig a kannázóba. Itt — és ez már ter­mészetes — ragyogó tisztaság van mindenütt. Lakályosan berendez­ték az irodaszobát is. Még az istállókban is sokat vál­toztak a munkakörülmények, tá­gasabbá, levegősebbé, tisztábbá váltak, gépekkel könnyíthetnek a fizikai munkán. Hát a lakások? Egykor az Eszterházy uradalom majorja volt Szilfás és régi ka- számyaszerű házakban, földes hajlékokban laktak a birtok ro­botolói. Ezeket a „patkányfészketk- nek” csúfolt volt cselédhajlékokat az eltelt hat évben építették át az emberi igényekhez méltó lakások­ká — így emlékszik erre a kerü­letvezető. Most negyvenhárom család la­kik az átalakított otthonokban. Harminckilenc család saját készü­lékén nézi a televízióműsort, töb­ben személygépkocsira gyűjtöttek pénzt. Az építkezést az idén folytat­ják, minden lakás kap háztáji gazdasági melléképületeket, azon­kívül betonjárdákat raknak' le, parkosítják a lakónegyedek kör­nyezetét, sőt az istállókét is. Napirenden van az emberekről való gondoskodás is. Ennek tu­lajdonította, Babati Imre kerületi állattenyésztő — kérdésünkre — hogy növekszik a termelés, na­gyobb kedvvel dolgoznak a szil- fásiak. Az emberibb, a szebb kör­nyezet is sokat számít. Nem hallgatjuk el azonban a szilfásiak jelenlegi legfájóbb ne­hézségét sem: ez a bekötő köves­ét hiánya. A dombóvári—tamási műútról mintegy négy kilométer hosszúságú, esőben-hóban kátyus, agyagos földúton lehet csak eljut­ni a kerületbe, vagy onnan a ke­reskedelmi, kulturális, stb. köz­pontokba. Csapadékos időben ez megkeseríti életüket, elzárja őket a világtól. Remélhetőleg ez a régi kívánságuk is teljesül a közeli jövőben, s akár salakkal, akár más megoldással, kiépítik a be­kötőutat. Csupán négy kilométerről van szó... Ballabás László Mindenki szíve és tehetsége szerint A megyei nőtanács akció- város egyik lebombázott iskolá­programot adott ki, a helyi nő­tanácsok mozgósítására. Május 9- tól kezdődően béke-összejövetele­ket, gyűléseket tartanak a társa­dalmi szervek. Ezeken az össze­jövetelekein, gyűléseken a viet­nami nép sorsa iránti érzés kap különösebb súlyt. Szép és nemes feladat vár a társadalmi aktívákra. Az Országos Béketanács a társa­dalom segítségét kéri Thanh Hoa jának és Qunang Binh város egyik lebombázott kórházának újjáépítéséhez, illetve felszerelésé­hez. Az akció lebonyolítására bé­lyeget nem bocsátanak ki, min­denki szíve és tehetsége szerint járul hozzá. A felajánlott pénzt a Magyar Szolidaritási Bizottság 909 445 K—95 számú csekkszám­lára fizethetik be. fl gép- és gépjavító állomások tavaszi tervteljesítése A Tolna megyei gép- és gép­javító állomások tavaszi tervtel­jesítését május első napjaiban értékelték ismét. A rendelkezésre álló adatok birtokában a megyei igazgatóság megállapította, hogy a tervekhez és a teljesítésekhez viszonyítva a tavaszi szezonban a teveli, a nagydorogi, a dalmandi és a gyönki traktorosok végezték a legtöbb talajmunkát. A helye­zési sorrend ennek ellenére mást mutat. A bonyhádiak ugyanis eddig 587 százalékra teljesítették a talajmunkatervet. Ennek az a magyarázata, hogy Bonyhádnak már mindössze csak száz normál- holdnyi talaj munkatervvel kellett számolnia, hiszen feladatai úgy­szólván teljes egészében megvál­toztak; a dolgozók fő tevékeny­sége a gépek javításából áll. Ha­sonló a helyzet a tamási, a vár­dombi és a Bölcskei Gépjavító Ál­lomáson. Több százszázalékos tervteljesítést produkáltak a ta- Lajmunkák tekintetében. Külföldi csereüdültetés A közalkalmazottak szakszerve­zete július 19-től augusztus 4-ig külföldi csereüdültetést szervez. Tavaly Lengyelországban, a Balti- tenger partján üdült negyven Tolna megyei közalkalmazott dolgozó. Az idén az NDK-ban, az Érchegység kies fekvésű, fenyve­sekkel borított Antonschöne üdülőhelyein szerveznek kéthetes csereüdültetést. Az üdülés ideje alatt megfelelő sportolási és fürdési lehetőséget, ezenkívül gazdag kulturális prog­ramot biztosítanak a résztvevők­nek. A két héten belül kétszer lesz városnézés. Egy napot tölte­nek Drezdában, ahol megnézik a város neveztességeit. A vissza­utazás előtt az üdülők két napot Berlinben töltenek, ahol turista- ellátásban részesülnek. A program itt is városnézést és egyéb hasz­nos szórakozást ígér. Az NDK-ból június és augusz­tusban érkeznek Magyarországra a cserepartnerek, akik Siófokon és Balatonlellén töltenek ugyan­csak két hetet. Szekszárd a jövőben Szekszárd városrendezési ter­veinek makettjeit mutatják be májusban a könyvesbolt kiraka­tában. A városi tanács által ren­dezett kiállítás ízelítőt ad a la­kosságnak abból, hogy milyen fejlődésen megy keresztül Szek­szárd a jövőben? Tetszetős lesz az átlátszó mű­anyagból kicsinyített új kultúr- kombinát mása, a hegyoldalban felépülő gimnázium érdekes ma­kettje. Akik a közeljövőben • kí­vánnak építkezni, azoknak is se­gítséget nyújt, hogy megtekint­hetik az új városközpont ren­dezési tervén kívül a Baktai hegy­oldal beépítési és a Mérey utca fe­letti rész részletes rendezési tervét. A kiállítás célja a szemléltetésen kívül, hogy a lakók, akik jól is­merik városukat, ötleteikkel, ja­vaslataikkal egészítsék ki, vitas­sák meg ezeket a terveket. MNÉMD Harmincnyolc holdon mákot vetettek ebben az esztendőben a dunaföldvári Alkomány Termelő- szövetkezetben. Az egyik tízholdas táblán a szorgalmas asszonyok és lányok sarabolják ezt az érté­kes növényt. Foto: Bakó Jenő

Next

/
Thumbnails
Contents