Tolna Megyei Népújság, 1966. május (16. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-08 / 108. szám
1966. május 8. TOLNA MEGYÉT NÉPÚJSÁG 3 HUSZONEGY ÉVESEK A második világháború befejezésének napja: 1945. május kilenc. Hetedikén már sok felé hallgattak a fegyverek. Az egyetemes vérontás végóráit élte, és a halál utolsó óráival egyidejűleg újult is az élet. Szekszárdon, a Honvéd utcában, a háború befejezése előtt két újszülött sírt fel. FIÚNK VAN! — Fiú! Fiúnk van! — Kiáltott az édesapa az örömtől elfúlva a Honvéd utca 18-ban. Nagyon várták Krasznavölgyi Ferencék ezt a harmadik gyermeket. Végre megérkezett hát a család legifjabb „férfi” tagja. Erős, egészséges, két kiló nyolcvan- dekás bába. Úgy sietett, hogy az orvost sem várta meg, akiért 3 bábaasszony szalasztotta az izgatott apát. Két nővér dédelgette, a mamának most is csillog a szeme, amikor a 21 évvel ezelőtti napra emlékszik. Jó étvágyú, vidám fiúvá nőtt Ferenc. Sok barátot gyűjtött maga köré. A gondoktól kímélték, háborúról nem beszéltek előtte. „Talán a férjem, ő többet ért katonai dolgokhoz.«” Az édesanya nem. Az édesanya a háború gondolatától is retteg, fiát is óvja. Szeretné, ha csak napfényt kapna, árnyékot sosem. Mire jutott 21 éves koráig ez a békében nőtt fiatalember? Nyolcadik után három évig tanult, amíg a bőrdíszmű szíjgyártó szakmunkása lett. Friss oklevelén jóformán a tinta sem száradt meg, amikor más munka után nézett, „mert a kezdő órabér csak 5.60”. Bedolgozóként labdát varrt a Simon tornyai Bőripari Ktsz-nek. Tanult is közben: Autóvezetői jogosítványt szerzett. Rövidesen állandó munkahelye lesz: A Magyar Hajó és Darugyár vidéki kirendeltségére kerül, Pécsen és Tatabányán dolgozik, alkatrészeket világít át, röntgengéppel. Havi keresete meghaladja a kétezer forintot, húszévesen. Több-kevesebb sikerfel gazdálkodik is vele, mindenesetre boldogul, önálló emberré vált, szereti a divatos ruhákat mint minden mai fiatal. Bevonulása előtt még orkánkábátot vett. Most katona Orosházán. Édesanyja pontosan emlékszik a dátumra, amikor elutazott: november tizediké. — Úgy megemberesedett! Hízik ott, pedig egy kicsit válogatott idehaza. Alig várom, hogy viszontlássam! A mama szemébe könny szökik, darabkára gyűri zsebkendőjét. Vékony, kicsi, szemüveges. Könnyen mosolygó, aranyfényű szemében szokatlan a könnycsepp. Kórházban beszélgetünk, ahová izületi gyulladása miatt került be. A fiát nem látta már néhány hónapja. — Szombaton hazajön a születésnapjára, és nekem most kell itt lennem! Jaj, csak egy napig lehetnék vele! Tortát sütne, aprósüteményt, hogy az útitáska is megteljen. Kell a hazai egy katonaembemek, aki most ismerkedik a fegyverekkel. SZÜLETETT: HONVÉD UTCA 100-BAN Az anyakönyvbe bejegyzik a születési helyét is. Búzás István nem is tudta, hogy nem kórházban, hanem nagynénje házában látta meg a napvilágot. A tiszta szobában egyszerű faágy, régi ingaóra. „A kórházban akkoriban még földre tett szalmazsákon is feküdték szülő asszonyok, mert ők nem tartoztak a háborús betegek közé” — emlékszik vissza István nagynénje. Csatárra, ahol most is laknak, nehezebben jutott volna ki a bábaasszony, aki sajnos már nem él. Mindkét május hetedikéi kisbaba születésénél egy bábaasszony: „Márton nagymama” segédkezett Egy utca végében, néhány órás különbséggel sírtak fel. Sorsuk további alakulásában már kevés a közös vonás. Búzás István is szakmunkás lett, a Vasipari Vállalat lakatosa. A bizonyítvány megszerzése után ő is megvált munkahelyétől, de nem anyagi okokból. Társainál három hónappal előbb szabadult a Budapesten megrende zett országos versenyen. Ezüstérmet nyert, mint a „Szakma kiváló tanulója”. Éppen május hetedikén, a születésnapján. Az emlékezetes napot követően mégsem állt munkába, mert rajztanárának szóltak a tenrezőiixxláról, hogy javasoljon valakit a diákjai közül, aki ügyesen rajzol. — Mennyit kerestem volna lakatosként? Nem is kérdeztem, hogy a döntésben ne befolyásoljon semmi. Tény, hogy ezerforintos kezdőfizetéssel műszaki rajzolónak felvették a tervezőirodára. Fizetése azóta 600 forinttal emelkedett, és a pécsi Zippemovszky Károly Gépipari Technikum harmadik osztályát végzi jelenleg. Kedvtelései? Tizenkét éves kora óta a fényképezés. Az első1 gépet a bátyjától kapta, egy régi „Box”-ot. A második jutalomgép volt, az ezüstéremhez. Típusa „Smena”. A mostanit, már saját keresetéből vette, és egyelőre elégedett a „Zenit”-tel. Másfél év óta amatőrfilmes, tavaly nyáron forgatták első nyolcperces filmjüket, a „Csónak- túrá”-t. Édesapja halála óta családfenntartó. Ha elvégzi a technikumot. gépszerkesztő lesz. Egyelőre tanul. Elégedett a munkájával, úgy érzi, nem döntött rosszul, mégha hálátlannak is tartották annak idején, mert nem folytatta a tanult szakmáját. A háborús filmeket nem szívesen, de megnézi, és mindig felkavarják a látottak. Legutóbbi élménye a „Híd”. Nem szeret pusztulást látni, könyvekben kedveli a belső történéseket ábrázoló, lé- Iekelemző írásokat. Az idén először kíván fotópályázatra is benevezni. Három bátyja közül a legidősebb a fronton kapta öccse születésének hírét. Egyéves volt már István, amikor hazatérve a fel- szabadulás után, megismerte a testvérét. Akikor már járni tanult. • Az életüknek még negyedet sem élték, de ez az első negyed befolyásolja a további éveket Egy biztos: Nem is olyaíi rossz dolog, hogy fogalmaikat a háborúról filmek, írások, ismerősök révén szerzik, és jó, hogy születésük májusi napsütését felhő nem árEnergia-őrjárat nyékoita. M. I. Képek as élüsem Tereli Gépállomásról Képünkön Propszf János esztergályos szakmunkás M-VE 280 M típusú gépével. A nyári mélyszántásig gondosan tárolni kell ezeket a Tiger ti« pusú jugoszláv ekéket. Mivel fedett csarnok erre a célra nem áll rendelkezésre, így a szabadban helyezik el őket — gondosan olajozva és zsírozva. Orbán István és Nagy Gáspár a karbantartást végzi. Foto: Bakó Jenő Fiatalok versenye a pártkongresszus tiszteletére A KISZ Központi Bizottsága vállalnak a versenymozgalomban, és a SZOT által, közösen megJogásznapok hirdetett kongresszusi verseny élénk visszhangra talált az iparban, mezőgazdaságban dolgozó fiatalok között, hiszen az ifjúsági szervezetek idei feladatai közt is elsődleges a párt kongresszusára való felkészülés. A Tolna megyei fiatalok közt is terjedőben van a kongresszusi verseny. A már beérkezett vállalások szerint a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok 30 brigádja tűzte ki idei célul a szocialista brigád cím elnyerését, közülük tizenkettő a tamási járásban. A szekszárdi fiatalok is részi FÜRDŐRUHA VARRÁSÁHOZ Szekszárdra varrónőket felveszünk Jelentkezés Szabó Ktsz Szek- szárd Arany J. u. 23. (46) | eddig 57 brigádban 590 fiatal tett felajánlást. Köztük százkilencve- nen hét üzemrészben a szocialista üzemrész címet akarják megszerezni. Az építőipari KlSZ-szer- vezetek például eddig tizennyolc szocialista szerződést kötöttek az adott építkezés befejezésére a vállalt határidőig. A versenyek tartalma, célja elsősorban az üzemek előtt álló feladatokhoz kapcsolódik: a tervek minőségi teljesítéséhez; hogy a munkában még fegyelmezettebben vegyenek részt. Ugyanakkor olyan új vonások is jelentkeznek, mint a Simontomyai Bőrgyárban, ahol a fiatalok „energiaőrjáratot” szerveztek a takarékosság érdekében. A rét- és legelőgazdálkodás ismét teret kap a versenyekben. Dombóvárott 1305 fiatal — úttörők és KISZ-esek — vállalta 1200 hold rét és legelő ápolását. Pakson 1505 holdra terjed ki ugyanilyen vállalása A brigádok mellett említésre méltó a a különböző helyi, és az egyéni versenyekre benevezők száma. A tamási járásban például 203 traktoros nevezett az ifjú traktorosok versengései A Magyar Jogász Szövetség megyei szervezete a megyei tanács végrehajtó bizottságával, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és a Közalkalmazottak Szakszervezete megyei bizottságával közösen május 13-án és 14-én — pénteken és szombaton — rendezi a IV. szekszárdi jogásznapokat, a megye jogászainak ezt a néhány év óta immár hagyományossá vált tanácskozását. A jogászraapok műsorán politikai és szakmai tudományos előadások, könyvárakét, és a Köz- gazdasági és Jogi Könyvkiadó által rendezett könyvkiállítás szerepel. Az előadások és a könyv- kiállítás — a péntek délutáni büntetőjogi előadás kivételével —, a volt megyeháza nagytermében lesznek. A műsor összeállításánál nemcsak a különböző munkaterületeken dolgozó jogászok szakmai és tudományos igényére voltunk tekintettel, hanem arra is, hogy a társadalom fejlődését szolgáló jogászi munka nem nélkülözheti az adott terület időszerű társadalmi és gazdasági kérdéseinek alapos ismeretét. Az MSZMP Tolna megyei Bizottsága első titkárának, K. Papp József elvtársnak a jogásznapok első napján délelőtt elhangzó előadása megyénk politikai, társadalmi és gazdasági problémáiról, a jogásizi munka e nélkülözhetetlen követelményéhez segíti hozzá a megye jogászait, A megyei tanács, a járási és községi tanácsok dolgozói között jelentős a jogászok száma. Emellett a tanácsi munkakörök többsége kisebb-nagyobb mértékben jogi szakismereteket is igények A tanácsi munka színvonalának eddigi fejlődése, a törvényesség iránti egyre nagyobb igény szükségessé teszi, hogy a további fejlődés lehetőségét, a tanácsi munka eddiginél is jobb módszereit tudományos eszközökkel is kutassuk. Ezt a célt szolgálja dr. Dal- les Ferenc miniszterhelyettes jogásznapi előadása: „A tanácsok tevékenysége továbbfejlesztésének néhány kérdése” címmel. Erre az előadásra pénteken délután, a volt megyeháza nagytermében kerül sor. A rendőri, bírói és ügyészi munkához ad segítséget dr. Földvári József pécsi egyetemi docens: „Az igazságszolgáltatás elleni bűntettek” című művének ankétja — a jogásznapok első napján, a délutáni műsor keretében — a városi tanács tanácstermében. Nemcsak jogászi, de széles társadalmi érdeklődésire tarthat számot a második nap>; könyvankét melyen dr. Csiky Ottó, igazság- ügyminisztériumd osztályvezető: „A modern házasság problémái” című könyvét vitatják meg. A szerző művében a házassági bontóperek adatai alapján tárgyalja a házasélet olyan jelenségeit és körülményeit, melyek leggyakrabban vezetnek az együttélés megszakadásához, a házasság felbontásához. A mű mértéktartó, de megalapozott megállapításai a sok kedvezőtlen jelenség ellenére is a szerzőnek a házasság intézményébe vetett hitét bizonyítják. Ez az ankét szombatom, május 14-én délelőtt, a volt megyeháza nagytermében lesz. A jogásznapi előadásoikat vita követi. A vitában korreferensként a p»écsi egyetem tanórai, más elméleti jogászok, tanács; jogászok, bírák, ügyészek és ügyvédek vesznek részt. A program, a megvitatásra kitűzött témák és az előadók személye biztosíték arra, hegy az előző három jogásznapi tanácskozáshoz hasonlóan az idei szekszárdi jogásznap>ok is jelentős politikai és tudományos sikert eredményeznek, egyben tovább erősítik a különböző területen és a szomszédos megyékben is dolgozó jogászok együttműködését. Dr. Szilcz Ákos megyei főügyész
